MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 1. Dr. Csőke Rita BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A tantárgy célja Munkajog? Az meg minek egy leendő közgazdásznak/mérnöknek? Nagyon is hasznos tudás… Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A tantárgy célja A cél, hogy a leggyakrabban előforduló munkajogi helyzetek fontosabb szabályaiban elmélyedjünk. Hasznos ismeretek, mind (leendő) munkáltatóknak, mind munkavállalóknak. Erős munkajogi alapok – értsük is. De: nem leszünk egy félévtől „profi munkajogászok” – nem reális Idő hiányában kihagyunk egy sor részletszabályt. Mt-ben elolvasható. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Amivel foglalkozni fogunk A Munka Törvénykönyve az alap. Egyes témáknál – kitekintünk a közszféra szabályaira is. Igyekszem figyelembe venni az igényeiket is. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Ami pl. biztosan nem fér bele: Kollektív munkajog Speciális foglalkoztatási formák Kivételek Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A remélt végeredmény Stabil munkajogi alapok, alapvető eligazodás a fontosabb szabályokban. Annak a képessége, hogy felismerjük, mikor érdemes munkajogász specialistát megkeresni. Sikeresen abszolvált tantárgy. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Amit kérek: Részvétel a közös munkában Észrevételek, hogy jobb legyen a tantárgy, érdekesebb a kurzus Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Kurzus-tudnivalók: Előadások: szerdánként 16:15-től, QA240 Számonkérés: 2 egyenként sikeres ZH Március 30. (7. hét) Május 18. (14. hét) Számonkérés anyaga: Előadásanyagok – uti.bme.hu, a kurzus anyagainál Konzultáció: Órák után, vagy Időpont egyeztetéssel az Üzleti Jog tanszéken (QA205) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A mai tervezett témáink A munkajogi szabályok rendszere 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A törvény célja, hatálya A munkaviszony alanyai Ha még belefér, bevezetés a jognyilatkozatokba Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Munka nagyon sokféle jogviszonyban végezhető… „Végtelen” és szerteágazó szabályrendszer Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, (pl. az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja is) és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként, hallgatói munkaszerződés alapján felsőoktatási intézmény hallgatójaként, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozóként, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személyként közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyként, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyként, a mezőgazdasági őstermelőként, segítő családtagként Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkajogi szabályok rendszere Fotó: Andrej Ciesielski Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkajogi szabályok rendszere 2. Központjában a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény – rövidítése: Mt.) – a munkaviszonyt szabályozza Ez a munkajog „alfája”. Más nagy munkajogi szabályrendszerek háttérjogszabálya: közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.): azt állapítja meg, hogy az Mt. mely szabályait NEM kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszonyban a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény: alkalmazni kell az Mt-t, de az e törvény szerinti eltérésekkel. Az Mt-nek is van háttérjogszabálya: a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkajogi szabályok rendszere 3. Egyes részletszabályoknak önálló jogszabályai vannak (pl. munkavédelem, munkabiztonság) Az egyes törvényeknek egy sor végrehajtási rendelete van (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, ágazattól függően) Az előbbiek jogszabályok (törvények, rendeletek). Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkajogi szabályok rendszere 4. A jogszabályokon kívül munkaviszonyra vonatkozó szabályok még: a kollektív szerződés az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak az Mt. 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkajogi jogszabályok sematikus rendszere Mt.. Korm. R.. a minimálbérről Korm. R. vidékről munkába járásról Stb. Kjt... Végrehajtási korm. R. a köznevelési ágazatra Végrehajtási korm. R. az egészségügyre Végrehajtási korm. R. a felsőoktatásban foglalkoztatottakra Végrehajtási korm. R. stb. Közszolg. Tisztv. Tv. Munkavéd... Tv. MüM végrehajtási rend. Más tematikus jogsz. Tematikus szabályok Jogviszonyok szabályai Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az Mt. célja A munkaviszony jellemzően a magánszféra foglalkoztatási formája, de állami közhatalmi és közszolgáltató szervezeteknél is előfordul (leggyakrabban a fizikai állomány esetén). „1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.” Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az Mt. hatálya Területi hatály Időbeli hatály Akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi. Egyes szabályok külföldi munkáltató Magyarországon dolgozó munkavállalójára is vonatkoznak. Ettől eltérő rendelkezés lehet Időbeli hatály Alapesetben 2012. július 1-től Ez alól is vannak kivételek – pl. tanulmányi szerződés, versenytilalmi megállapodás Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az Mt. személyi hatálya (Mt. 2.§) E törvény hatálya a) a munkáltatóra, b) a munkavállalóra, c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, d) az üzemi tanácsra, valamint e) a szakszervezetre terjed ki. Egyes rendelkezések hatályosak: a kölcsönvevőre, az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás jogosultjára is. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az Mt. jellege 1. Az Mt. egy magánjogi kapcsolatot szabályoz. Abban állapodnak meg, amiben akarnak, és úgy, ahogy akarják, vagy a törvény megmondja, mit lehet és mit nem? Igen is, meg nem is. A munkaszerződés azért alapvetően magánfelek szerződése. A törvény azt rögzíti témakörönként, hogy mely szabályoktól nem lehet eltérni lehet csak a munkavállaló javára eltérni térhet vagy nem térhet el kollektív szerződés Munkajog, 2015/2016/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az Mt. jellege 2. Kógens vagy diszpozitív? Alapvetően diszpozitív, de szinte kizárólag egyoldalúan – a munkavállaló javára – relatív diszpozitivitás „43. § (1) A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. (2) Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.” Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az Mt. jellege 3. – Nézzünk példát az Mt-ből! 50. § (1)  A felek megállapodása a) a 42–44. §-ban, b) a 44/A. §-ban, c) a 45. § (1) bekezdésében foglaltaktól nem térhet el. (2)  Kollektív szerződés c) a 45. § (1)–(4) bekezdésében (3) Kollektív szerződés a 46–47. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el. (4) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaviszony alanyai 1. – Mt. 32-35.§ 32. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. 33. § Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. 34. § (1) Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. (2) Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. (3) A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. 35. § A 32–34. §-ban foglaltaktól eltérni nem lehet. Munkajog, 2015/2016/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkaviszony alanyai 2. – Mt. 32-35.§ A munkaviszony főszabályként két pólusú: Munkáltató – munkavállaló. Kivételesen lehet három pólusú: Munkaerő kölcsönzés Iskolaszövetkezet szerződésének a tagja általi teljesítése Ezekben az esetekben a munkáltató jogait és kötelezettségeit részben egy harmadik személy gyakorolja – megosztott munkáltatói jogok Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A jognyilatkozat – az meg mi? – Nézzük a Ptk-t! (1) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. A joghatás fogalma: A joghatás valamilyen jogilag releváns „esemény”, amelyet általában jognyilatkozat hoz létre (de nem feltétlenül). Azért teszünk jognyilatkozatokat, hogy „történjen valami jogi”: jog, vagy kötelezettség keletkezzen, szűnjön meg, vagy változzon meg (módosuljon) – bekövetkezzen a kívánt joghatás. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Folytassuk a jognyilatkozatokat a Ptk-val! szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető. (3) Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Jognyilatkozat ráutaló magatartással A ráutaló magatartás: a ráutaló magatartás is alkalmas lehet joghatás kiváltására. A joggyakorlat szerint erre azonban csak akkor alkalmas, „ha az olyan akaratot vagy szándékot közvetít, amely a másik fél számára az általános élettapasztalat alapján kétségtelenül felismerhető”. De: attól, hogy ki tudja váltani a joghatást, nem biztos, hogy szabályos is! Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A hallgatás beleegyezés? – még mindig a Ptk-ból 6:4. § (4) A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak. A munkajogban ez egyáltalán nem jellemző. Nem keverendő a ráutaló magatartással! Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkajogi jognyilatkozatok fajtái (Mt. 14-18.§) A megállapodás Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat Az egyoldalú kötelezettségvállalás A munkáltatói szabályzat A tájékoztatás Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A megállapodás 1. A megállapodás a felek jognyilatkozatával jön létre. kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. Kétoldalú Írásbeliség kötelező Módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet. Pl: munkaszerződés, vagy munkaszerződés megszüntetése közös megegyezéssel Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A megállapodás 2. „23. § (1) A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. (2) A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.” Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat Egyoldalú jognyilatkozatból csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek. Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza. Pl. munkaviszony megszüntetése, visszahívás szabadságról Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Egyoldalú jognyilatkozatok 2. A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető. (Mt. 22.§ (5) bekezdés) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Egyoldalú kötelezettségvállalás „Egyoldalú kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) alapján a jogosult elfogadására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötelezettség teljesítése. A munkavállaló érvényesen csak munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezett rendelkezése alapján tehet kötelezettségvállalást tartalmazó jognyilatkozatot.” „A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.” Pl. béren kívüli juttatáselemek, cafetéria Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkáltatói szabályzat A munkáltató a jognyilatkozatait „általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti.” „A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.” Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A tájékoztatás „A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A tájékoztatást – munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában – olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.” „A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.” Pl. állapotosság, lakcímváltozás, adózási határidőkről és teendőkről tájékoztatás Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék