Munkajog – 1. Dr. Csőke Rita

Az előadások a következő témára: "Munkajog – 1. Dr. Csőke Rita"— Előadás másolata:

1 Munkajog – 1. Dr. Csőke Rita

2 A tantárgy célja Munkavállalók leszünk vagy munkáltatók – évtizedeken át... A cél, hogy a leggyakrabban előforduló munkajogi helyzetek fontosabb szabályaiban elmélyedjünk. Erős munkajogi alapok – értsük is. De: nem leszünk egy félévtől „profi munkajogászok” – nem reális. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

3 Amivel foglalkozni fogunk:
A Munka Törvénykönyve az alap. Egyes témáknál – kitekintünk a közszféra szabályaira is. Idő hiányában kihagyunk egy sor részletszabályt. Mt-ben elolvasható. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

4 Ami pl. biztosan nem fér bele:
Kollektív munkajog Speciális foglalkoztatási formák Kivételek Stb. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

5 A remélt végeredmény Stabil munkajogi alapok, alapvető eligazodás a fontosabb szabályokban. Hasznos, gyakorlatias ismeretek. Annak a képessége, hogy felismerjük, mikor érdemes munkajogász specialistát megkeresni. Sikeresen abszolvált tantárgy. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

6 Kérdezzenek bátran, merjenek gondolkodni!
Amit kérek: Részvétel a közös munkában. Kérdezzenek bátran, merjenek gondolkodni! Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

7 Kurzus tudnivalók: Előadások: csütörtökönként 12:15-től, QA202
Számonkérés: 2, egyenként is sikeres (min. 50%) ZH Március 23. (7. hét) Május 11. (14. hét) Számonkérés anyaga: Előadásanyagok – uti.bme.hu, a kurzus anyagainál Konzultáció: Órák után, vagy Időpont egyeztetéssel az Üzleti Jog tanszéken (QA205) Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

8 A számonkérés… ZH-nként max. 25-25 pont.
Mindkét ZH-nál feltétel a minimum 50%-os teljesítés. A félévközi jegy a két ZH együttes pontszámából alakul ki. Fenntartottam a jogot, hogy az órai teljesítmény alapján korrigáljak. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

9 És akkor vágjunk is bele…
Mai tervezett témáink: A munkajogi szabályok rendszere 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A törvény célja, hatálya A munkaviszony alanyai Bevezetés a jognyilatkozatokba BME GTK Üzleti Jog Tanszék

10 Munka nagyon sokféle jogviszonyban végezhető…
Csak a TB-vel járók: a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast, a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,  az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy. Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők (ideértve: a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármester-helyettest, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt, az aljegyzőt), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget. Stb… Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

11 A munkajogi szabályok rendszere
BME GTK Üzleti Jog Tanszék

12 Az Mt. a munkajog központjában - 1.
Központjában a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény – rövidítése: Mt.) – a munkaviszonyt szabályozza Ez a munkajog „alfája”. Az Mt-nek is van háttérjogszabálya: a Polgári Törvénykönyv. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

13 Az Mt. más nagy munkajogi szabályrendszerek háttérjogszabálya – 2.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.): azt állapítja meg, hogy az Mt. mely szabályait NEM kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszonyban; a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (Kttv,): egyes munkakörökben alkalmazni kell az Mt-t, de a Kttv. szerinti eltérésekkel. De: az állami tisztviselőkről szóló évi LII. törvény háttérjogszabálya a Kttv. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

14 A munkajogi szabályok rendszere 3.
Egyes részletszabályoknak önálló jogszabályai vannak (pl. munkavédelem, munkabiztonság) Az egyes törvényeknek egy sor végrehajtási rendelete van (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, ágazattól függően) Az előbbiek jogszabályok (törvények, rendeletek). Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

15 A munkajogi szabályok rendszere 4.
A jogszabályokon kívül munkaviszonyra vonatkozó szabályok még: a kollektív szerződés az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak az Mt §-ban foglaltak szerint kötelező határozata. Összefoglalóan: Munkaviszonyra vonatkozó szabály = jogszabály + a fentiek Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

16 Az Mt. célja és hatálya A munkaviszony jellemzően a magánszféra foglalkoztatási formája, de állami közhatalmi és közszolgáltató szervezeteknél is előfordul (leggyakrabban a fizikai állomány esetén). „1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.” Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

17 Az Mt. hatálya Területi hatály Időbeli hatály
Akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi. Egyes szabályok külföldi munkáltató Magyarországon dolgozó munkavállalójára is vonatkoznak. Ettől eltérő rendelkezés lehet. Időbeli hatály Alapesetben július 1-től Ez alól is vannak kivételek – pl. tanulmányi szerződés, versenytilalmi megállapodás Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék BME GTK Üzleti Jog Tanszék

18 Az Mt. személyi hatálya E törvény hatálya terjed ki.
a) a munkáltatóra, b) a munkavállalóra, c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, d) az üzemi tanácsra, valamint e) a szakszervezetre terjed ki. Egyes rendelkezések hatályosak: a kölcsönvevőre. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

19 Az Mt. jellege Kógens vagy diszpozitív?
Az Mt. egy magánjogi kapcsolatot szabályoz, alapvetően magánfelek szerződése. Abban állapodnak meg, amiben akarnak, és úgy, ahogy akarják, vagy a törvény megmondja, mit lehet és mit nem? Kógens vagy diszpozitív? Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

20 Az Mt. jellege – az egyedi munkaszerződések szintjén
Az Mt. alapvetően diszpozitív, de a felek megállapodása szintjén szinte kizárólag egyoldalúan a munkavállaló javára – relatív diszpozitivitás. „43. § (1) A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. (2) Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.” Ez a főszabály. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

21 Az Mt. jellege – kollektív szerződés esetén
A szakszervezet köti a munkáltatóval, de lehet ágazati is, akkor az egész ágazatra kiterjed a hatálya). Eltérhet az Mt-től – akár a munkavállaló hátrányára is. Kivéve, ha az Mt. tiltja az eltérést, vagy csak a munkavállaló javára enged eltérést. (Kollektív szerződések nyilvántartása: Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

22 Az Mt. jellege összefoglalóan
Főszabályként el lehet térni, DE a törvény azt rögzíti témakörönként, hogy mely szabályoktól nem lehet eltérni a felek egyedi megállapodásában; nem térhet el a kollektív szerződés sem - egyáltalán; vagy mely rendelkezésektől térhet el a kollektív szerződés, de csak a munkavállaló javára. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

23 Nézzünk egy példát az Mt-ből:
50. § (1) A felek megállapodása a) a 42–44. §-ban, b) a 44/A. §-ban, c) a 45. § (1) bekezdésében foglaltaktól nem térhet el. (2) Kollektív szerződés c) a 45. § (1)–(4) bekezdésében (3) Kollektív szerződés a 46–47. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el. (4) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

24 A munkaviszony alanyai
32. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

25 A munkáltató 33. § Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Ki a jogképes? Aki jogokat és kötelezettségeket szerezhet a saját nevében. Lehet jogi személy Valamilyen szervezet, amelyet a jog jogképeséggel felruházott - pl. gazdasági társaság, alapítvány, költségvetési szerv, egyesület, stb. De lehet akár egyéni vállalkozó is (aki természetes személy – egy ember - , viszont épp ezért jogképes)

26 A munkavállaló 34. § (1) Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. (2) Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. (3) A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. 35. § A 32–34. §-ban foglaltaktól eltérni nem lehet. És még egy sor feltétele lehet…

27 Bevezetés a jognyilatkoza-tokba
Az meg mi? A Ptk. jognyilatkozatokra vonatkozó szabályai többsége az Mt-ben is alkalmazandó! 6:4. § [A jognyilatkozat] (1) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. A joghatás fogalma: A joghatás valamilyen „jogi történés”, amelyet általában jognyilatkozat hoz létre (de nem feltétlenül – pl. halál). Azért teszünk jognyilatkozatokat, hogy „történjen valami jogi”: jog, vagy kötelezettség keletkezzen, szűnjön meg, vagy változzon meg (módosuljon) – bekövetkezzen a kívánt joghatás. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

28 Az interneten találtam… Hol a hiba?
„A jogban jognyilatkozatnak nevezünk minden joghatást kiváltó nyilatkozatot.”

29 Jognyilatkozatok megtételének módja a Ptk-ban
6:4. § [A jognyilatkozat] (2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék BME GTK Üzleti Jog Tanszék

30 Jognyilatkozat ráutaló magatartással
Ptk. 6:4. § (3) Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül. A joggyakorlat szerint erre azonban csak akkor alkalmas, „ha az olyan akaratot vagy szándékot közvetít, amely a másik fél számára az általános élettapasztalat alapján kétségtelenül felismerhető”. De: attól, hogy ki tudja váltani a joghatást, nem biztos, hogy szabályos is! Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

31 A hallgatás beleegyezés? – még mindig a Ptk-ból
6:4. § (4) A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak. A munkajogban ez egyáltalán nem jellemző. Nem keverendő a ráutaló magatartással! DE: figyeljünk, általános szerződési feltételként megjelenthet akár a munkaszerződés blankettában is! Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

32 A munkajogi jognyilatkozatok fajtái (Mt. 14-18.§)
A megállapodás Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat Az egyoldalú kötelezettségvállalás A munkáltatói szabályzat A tájékoztatás Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

33 A megállapodás – 1. A megállapodás a felek
kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. Kétoldalú. Kötelező az írásbeliség. Módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet. Pl: munkaszerződés, vagy munkaszerződés megszüntetése közös megegyezéssel Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

34 A megállapodás – 2. „23. § (1) A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. (2) A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait.” Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

35 Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat – 1.
Egyoldalú jognyilatkozatból csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek. Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza. Pl. munkaviszony megszüntetése, visszahívás szabadságról Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

36 Az egyoldalú jognyilatkozatok – 2.
A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető. (Mt. 22.§ (5) bekezdés) Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

37 Nyilatkozatok (nem keverendő az egyoldalú jognyilatkozattal!)
„A megállapodás teljesítése során tett, jognyilatkozatnak nem minősülő nyilatkozat, továbbá a munka irányításával összefüggő munkáltatói jognyilatkozat tekintetében a 20–26. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.” Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

38 Az egyoldalú kötelezettségvállalás
„Egyoldalú kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) alapján a jogosult elfogadására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötelezettség teljesítése. A munkavállaló érvényesen csak munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezett rendelkezése alapján tehet kötelezettségvállalást tartalmazó jognyilatkozatot.” „A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna.” Pl. béren kívüli juttatáselemek, cafetéria Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

39 A munkáltatói szabályzat
A munkáltató a jognyilatkozatait „általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti.” „A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.” Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék

40 A tájékoztatás „A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A tájékoztatást – munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában – olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.” „A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.” Pl. állapotosság, lakcímváltozás, adózási határidőkről és teendőkről, munkaidő beosztásról, rendkívüli munka elrendeléséről tájékoztatás Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék