A víziközmű szolgáltatásról szóló évi CCIX. Törvény első módosítása és hatása az integrációra Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda

A törvény elfogadását követő 6 hónap mérlege Kezdeti zavarodottságot követően viszonylag gyors helyzetfelismerés a szolgáltatók és ellátási felelősök részéről Kezdeti zavarodottságot követően viszonylag gyors helyzetfelismerés a szolgáltatók és ellátási felelősök részéről Az integráció erőteljes beindulása, ádáz küzdelem az ellátási területekért Az integráció erőteljes beindulása, ádáz küzdelem az ellátási területekért A törvény szélsőségesen eltérő értelmezése A törvény szélsőségesen eltérő értelmezése Felfokozott várakozás a törvény hatályba lépésére Felfokozott várakozás a törvény hatályba lépésére

A törvény módosításának indokai A Nemzeti Vagyonról szóló évi CXCVI. Törvény harmonizálás - A két törvény alkotása párhuzamosan haladt - Az összhang megteremtését nehezítette, hogy az NVTTV-t is módosítani kellett (pl. nemzeti tulajdonú társaságok üzletrészeinek forgalomképessége) - Jogtechnikai javítások - Erős politikai és társadalmi nyomás a jelenleg jól működő kisméretű szolgáltatók fenntartására

7309. Számú törvényjavaslat Módosítja: Illetéktörvény 26.§-át: Az üzemeltetési jog, vagyonkezelői jog megszerzése illetékmentes lesz A Vízgazdálkodásról szóló évi LVII. Törvény Nevesíti a VKSZTV-t Nevesíti a víziközmű szolgáltatásban az állami szerepvállalást Az Önkormányzatokról szóló évi CLXXXIX. Törvényt: 13.§ (1) közfeladatok: 21. pont: Víziközmű szolgáltatás, amennyiben a törvény rendelkezései szerint ellátásért felelősnek minősül

A víziközmű törvény (várható) általános helyzete a módosítást követően A törvény alapvető célkítűzései nem változtak meg, az Alapelvek január 1-én hatályba léptek. A törvény alapvető célkítűzései nem változtak meg, az Alapelvek január 1-én hatályba léptek. Célok: Célok: Fenntartható fejlődés, környezetvédelem Fenntartható fejlődés, környezetvédelem Tulajdonosi helyzet rendezése Tulajdonosi helyzet rendezése Átlátható hatósági működés Átlátható hatósági működés Integráció Integráció

Legfontosabb módosítások Két új definíció (víziközmű-rendszer, víziközmű) Két új definíció (víziközmű-rendszer, víziközmű) Víziközmű-rendszer: Víziközmű-rendszer: Víziközművek olyan egybefüggő struktúrája amely képes biztosítani a víziközműszolgáltatás műszaki feltételeit: Víziközművek olyan egybefüggő struktúrája amely képes biztosítani a víziközműszolgáltatás műszaki feltételeit: a.) önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem) a.) önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem) b.) önállóan, több település ellátását is szolgálja, és rajta a tulajdoni viszonyok azonosak b.) önállóan, több település ellátását is szolgálja, és rajta a tulajdoni viszonyok azonosak C.) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólag azt biztosítja C.) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólag azt biztosítja D.) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve, egy településre nézve, vagy azonos tulajdoni viszonyok mellett több településre nézve D.) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve, egy településre nézve, vagy azonos tulajdoni viszonyok mellett több településre nézve

Víziközmű definíciója Víziközmű fogalma: a defintív fogalom fennmarad: közcélú vízi létesítmény, de funkcionális tartalmat kap a 6.§-ban (tulajdoni viszonyok) Legalább 25 háztartás ellátását is biztosítja (ha funkcióját tekintve megfelel a víziközmű fogalmának (2.§ (1) 20. pont.) Mi nem az? Nem víziközmű, és nem lehet akként működtetni: a.)Nagyobbrészt nem lakossági igényeket szolgál (éves kapacitás kihasználtság tekintetében), és víziközmű-rendszerrel nincs összekapcsolva (mi a nagyobb rész?) b.) Nem közterületi ingatlan területén - Belső hálózatként került kialakítására - Szervezett formában működő, közös célú ingatlan használatához kötődik c.) Műszaki kialakítása miatt aránytalan mértékű átalakítás esetén lehetne a víziközműrendszer feltételeinek megfeleltetni Kérelemre indult eljárásban (ellátási felelős) Hivatal hoz egyedi döntést

Holding Már decemberében felmerül a szükségessége Már decemberében felmerül a szükségessége Erős igény a jól működő kisvízművek fenntartására, ugyanakkor az integrációs előnyők érvényesítésére Erős igény a jól működő kisvízművek fenntartására, ugyanakkor az integrációs előnyők érvényesítésére Az eredeti törvényszövegben is szerepel 29.§ (1) bek. B.) pont a szolgáltató állhat olyan gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában, amelynek tulajdonosa az állam, illetve a helyi önkormányzat (az értelmezésből sok félreértés adódik) Az eredeti törvényszövegben is szerepel 29.§ (1) bek. B.) pont a szolgáltató állhat olyan gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában, amelynek tulajdonosa az állam, illetve a helyi önkormányzat (az értelmezésből sok félreértés adódik) Definíciók közé bekerül: Számvitelről szóló törvény szerint anyavállalatnak és leányvállalatnak minősülő társaságok együttese, ahol az anyavállalat egyidejűleg megfelel a NVTV-ben tulajdionosi joggyakorlóval szemben támasztott követelményeknek Definíciók közé bekerül: Számvitelről szóló törvény szerint anyavállalatnak és leányvállalatnak minősülő társaságok együttese, ahol az anyavállalat egyidejűleg megfelel a NVTV-ben tulajdionosi joggyakorlóval szemben támasztott követelményeknek

Nemzeti vagyontörvény (Nvtv.) 12.§ (9) bekezdése szerint koncessziós szerződés megkötése nélkül is lehet víziközművet működtetni, ha az nemzeti tulajdonú (kizárólag önkormányzati, állami, vagy a kettő együtt) (12) A (4)-(6) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével, valamint a (7)-(11) bekezdésben meghatározottakon kívül az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának időleges joga koncessziós szerződés megkötése nélkül kizárólag a) az állam, a) az állam, b) a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás, b) a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati társulás, c) költségvetési szerv, c) költségvetési szerv, d) önkormányzat intézmény, d) önkormányzat intézmény, e) az a)-d) pont szerinti személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy e) az a)-d) pont szerinti személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, vagy f) az e) pontban megjelölt gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére átengedhető és kizárólag általuk gyakorolható. f) az e) pontban megjelölt gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére átengedhető és kizárólag általuk gyakorolható.

Funkcionális holding 45.§ a kiszervezésre vonatkozó szabályok megváltoznak: 45.§ a kiszervezésre vonatkozó szabályok megváltoznak: Kormány rendeletben meghatározott tevékenység kiszervezéséhez – Hivatali engedély Kormány rendeletben meghatározott tevékenység kiszervezéséhez – Hivatali engedély Normál kiszervezés esetében (pl. informatika) csak az engedélyesi kötelezettség alá eső kiszervezett tevékenységek (tehát a nem engedélyes tevékenység nem számít) szerződési értéke nem haladhatja meg a víziközmű szolgáltatásból származó (tehát a másodlagos tevékenységből és a vállalkozói tevékenységből származó nem számít) előző évi nettó árbevétel 10%-át. (közbeszerzést le kell folytatni) Normál kiszervezés esetében (pl. informatika) csak az engedélyesi kötelezettség alá eső kiszervezett tevékenységek (tehát a nem engedélyes tevékenység nem számít) szerződési értéke nem haladhatja meg a víziközmű szolgáltatásból származó (tehát a másodlagos tevékenységből és a vállalkozói tevékenységből származó nem számít) előző évi nettó árbevétel 10%-át. (közbeszerzést le kell folytatni)

A korlát nem érvényesül: ha az ellátási területen december 31-én víziközmű szolgáltatást végző irányába (de érvényesül, hogy az NVTV szerinti átlátható szervezetnek kell lennie) Közbeszerzési kérdések merülnek fel: A kedvező szabályok ellenére is közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, kivéve ha „in hause” szabály érvényesül: Az In Hause alapesete: Kbt. 9. § (1). k.) k.a) és kb.) nem kell közbeszerzést lefolytatni, ha az ajánlattevő az ajánlatkérő kizárólagos tulajdonában áll, és az adott évben elért üzleti bevételének 80% az ajánlatkérővel kötött szerződésekből származik DE! Kbt § (5) lehet az alkalmazható kivétel: Kbt § (5) lehet az alkalmazható kivétel: (5) E törvényt (KBTV) nem kell alkalmazni továbbá, ha a) kizárólag több ajánlatkérő által valamely közszolgáltatói tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt közszolgáltatói szerződést ezen ajánlatkérők egyikével, vagy b) az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt közszolgáltatói szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak.

Kiszervezhető tevékenységek: Viziközmű napi üzemben tartása Viziközmű napi üzemben tartása Hibaelhárítás Hibaelhárítás Hibaelhárítási ügyelet Hibaelhárítási ügyelet Ügyfélszolgálati tevékenység Ügyfélszolgálati tevékenység Óraleolvasás Óraleolvasás Díjbeszedés Díjbeszedés Felhasználási hely ellenőrzés Felhasználási hely ellenőrzés Óracsere Óracsere

Tulajdoni viszonyok, az ellátási felelős személye Összhangba kerül a NVTV-vel: nemzeti tulajdon elsődlegessége Állami hegemónia csökken: Amennyiben a víziközmű rendszeren az Állam és az Önkormányzat is tulajdonos, csak abban az esetben lesz az Állam az ellátási felelős, ha tulajdonrésze 50%-ot meghalad Közös tulajdon esetén: - Megállapodást kell kötni, - ha nincs: - Legnagyobb lakosságszámmal rendelkező önkormányzat - Egyenlő lakosságszám esetén a Hivatal jelöli ki Közös tulajdonnal kapcsolatos költségek: Fennálló vagyoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában A Hivatal hatósági bizonyítványt állít ki kérelemre (30 nap)

Változások az üzemeltetési jogviszonyokban Változások a koncessziós üzemeltetés feltéleiben: Változások a koncessziós üzemeltetés feltéleiben: A koncessziós társaság alapítására kötelezés tilalma visszautal a 36. § (1) c.) pontra (150 e felhasználói egyenérték) A koncessziós társaság alapítására kötelezés tilalma visszautal a 36. § (1) c.) pontra (150 e felhasználói egyenérték) Kivétel: Kivétel: Ha működési engedéllyel rendelkező szolgáltató alapította, és teljesítésért egyetemleges felelősséget vállalt Ha működési engedéllyel rendelkező szolgáltató alapította, és teljesítésért egyetemleges felelősséget vállalt Közös ajánlattevők esetén működési engedéllyel rendelkező szolgáltató is tagja a koncessziós társaságnak, és egyetemleges felelősséget vállal a koncessziós társaság teljesítéséért Közös ajánlattevők esetén működési engedéllyel rendelkező szolgáltató is tagja a koncessziós társaságnak, és egyetemleges felelősséget vállal a koncessziós társaság teljesítéséért

Bérleti üzemeltetés szerződés: Bérleti üzemeltetés szerződés: A törvény nevesíti, hogy magának az üzemeltetési jognak a megszerzése is ellenértékhez köthető (jogcímet teremt), visszterhesség vélelme: csak bérleti díj ellenében folytatható. A törvény nevesíti, hogy magának az üzemeltetési jognak a megszerzése is ellenértékhez köthető (jogcímet teremt), visszterhesség vélelme: csak bérleti díj ellenében folytatható. Június 30- a 23.§ alkalmazási köre nyílik meg: közbeszerzés és pályázat mentsen lehet áttérni vagyonkezelésre Június 30- a 23.§ alkalmazási köre nyílik meg: közbeszerzés és pályázat mentsen lehet áttérni vagyonkezelésre

Köszönjük a figyelmet! Dr. Szabó Iván Ügyvédi Iroda facebook