ISMERKEDJÜNK MEG NÉHÁNY RÉGI GYÜMÖLCSFAJTÁVAL Barna Tamás Barna és Fiai Faiskola 6000 Kecskemét, Ballószög tanya 348/A.

Sümeg, – Budapest 1877.Romhány,1824 – Kunágota, 1895.

Dr. Danis György ( ) orvos, volt parlamenti képviselő, a régi gyümölcsfajták szerelmese emlékének

Almák A XX. szd elején, Kecskemét környékén ismert almafajták (Szabó Kálmán 1934):

Almák A XX. szd elején, Kecskemét környékén ismert almafajták (Szabó Kálmán 1934): Szentiványi, Rozmaring, Nyári és Téli pogácsa, Vér, Vaj, Püspök, Masánker, Jelova, Tükör, Fontos, Paradicsom, Kormos, Nyári piros, Lánycsöcsű, Pamperger, Szercsika, Sóvári, Csörgő, Viasz, Borízű

Almák Rozmaring (Húsvéti rozmaring) Érési ideje: December-február Minősége: Elsőrendű piaci, másodrendű asztali Nagysága: Közepesnél nagyobb, gyakran jókora nagy vagy nagy Húsa zöldesen fehér, magháza körül zöldessárga erekkel, durvább szövetű, elég bő levű, finom savannyal emelt, néha elég fűszeres ízű, illatos-zamatos.

Almák Rozmaring (Húsvéti rozmaring) Fája elég erős növekedésű. Edzett. Nem korán, de azután rendszeresen és elég bőven termő. A rendszeres termőre nyesést kevésbé hálálja meg, mert gyümölcseit rendesen hosszabb termőrészeken hozza. Gyümölcsei elég jól állják helyüket a fán. Termesztésére vonatkozóan megjegyzem, hogy az Alföldön is nagyon jól termeszthető piacos téli alma. A rovarok kevésbé támadják meg. A tömegtermesztésre ajánlott fajták közé van sorolva. A nyirkosabb altalajú, kötöttebb vagy elegendő talajvíz esetén a lazább helyeket kedveli. A vele azonos fajtának tartott Entz rozmaring alma gyümölcse inkább hengerded, hordóalakú, (sokkal nagyobb, mint a Húsvéti rozmaring gyümölcse!) kevesebb gömbölyded példányt ád; ennek húsa finomabb, porhanyósabb, érési ideje decemberben van, minősége minden tekintetben elsőrendű s fája finomabb, vékonyabb habitusú.

Almák Téli piros pogácsa Érési ideje: Január-április, száraz, meleg évjáratban, avagy ilyen helyen november -február Nagysága:Nagy, meg nem felelő helyen középnagy Alakja: Lapos. Egyik oldala hízottabb, mint a másik. Héja: Sima, fénylő, kissé zsíros tapintatú. Értével sárga, mely azonban leginkább csak az árnyas oldalán tűnik fel, mert csaknem az egész felülete szép karminpiros festéssel, csíkokkal, pettyekkel és elmosódott pirossággal van bevonva. Húsa zöldes-fehér, tömött, kemény, teljes értével omlós. Leve elég bő, édes borízű, némi finom kesernyés ízzel

Almák Téli piros pogácsa Fája Teljesen edzett. Erős növekedésű. Korán és bőven terem. Termesztésére vonatkozóan megemlítem, hogy törpefának nem való. Homokos lapályon, az Alföld homokján, ha alul elegendő víz van, tenyészik a legjobban. Ilyen helyekre tömegtermesztésre is ajánlott. Kecskemétnek ez a fő almafajtája. Gyümölcsei a szelet jól állják a fán. Régidők óta el van terjedve a Duna és Tisza között. Többféle változata van. Valószínűleg hazai eredetű

Almák Fontos (Nyári fontos, Tükör) Érési ideje: Augusztus vége, szeptember eleje,de néha októberig is eltartható Minősége: Elsőrendű háztartási és piaci és másodrendű asztali. Nagysága: Nagy vagy rendkívül nagy Alakja: Lapos gömb alakú, néha rövid kúpos gömb alakú. Egyik oldalán néha hízottabb és emelkedettebb. Héja: Finom, sima, fényes, értével fehéres-sárga, napos oldalán aranysárga, nagyrészt szakadozott kárminpiros csíkokkal becsapkodott és a csíkok között sápadt pirossal becsapkodott. Húsa: fehér, kissé laza. Leve bő, vagy elég bő, csak kissé cukros, néha kissé élénk savannyal emelt, elég kellemes, csak néha kevéssé fűszeres ízű.

Almák Fontos (Nyári fontos, Tükör) Fája: Elég erőteljes növekedésű, edzett, korán és elég bőven termő. (Alternál – minden második évben terem!) Termesztésére vonatkozóan megemlítem, hogy a mélyrétegű, kellően nedves, középkötött melegebb talajt és a melegebb éghajlatot kedveli. (A metszést nem tűri!) Nagy gyümölcsei miatt a szelek ellen védett helyet kíván. Konyhai használatra igen alkalmas. Rovarellenségek, gombabetegségek ellen kevésbé ellentálló. Származása bizonytalan. Valószínűleg Franciaországból ered. Amiens-ban már 1535-ben ismeretes volt. Kitűnő, rétesbe való alma.

Almák Kormos (Bőralma, Parker pepin) Érési ideje: December elejétől március elejéig tart Minősége:Elsőrendű piaci és gazdasági. A savanyú almákat kedvelőknek elsőrendű, egyébként másodrendű asztali. Nagysága: Közepesnél néha nagyobb is, kisebb is Alakja: Szabályos laposas gömb alakú. Héja: Értével citromsárga alapszínén nyersbőrszerű rozsdával teljesen letakart. Innen ered a „bőralma” elnevezése. Húsa: zöldes-sárgásfehér, porhanyó, édes savanykás, fűszeres ízű. Elég bőlevű, de száraz évben alig kielégítő, borízű.

Almák Kormos (Bőralma, Parker pepin) Fája: Edzett, korán és bőven terem. Középerős növekedésű. Laposabb, széles, sűrűbb ágazatú koronát nevel. Termesztésére vonatkozóan megemlítem, hogy nyirkosabb, de nem vizenyős, termékeny, elegendő mélyrétegű talajt kíván. Rossz, száraz talajban, meleg vidéken gyümölcsei aprók maradnak, elférgesednek, felrepedeznek. Gyümölcsei jól állják helyüket a fán. Borkészítésre alkalmasak. Az almamolytól, gombabetegségektől sokat szenved. Későn, októberben szedendő, mert különben, mint a „bőralmák” általában mind, az eltartható helyen hamar és nagy mértékben fonnyadnak. Az eltartóhely a rendesnél nyirkosabb levegővel bírjon. Angolországból származik. A XVII. század végén már ismerték.

Almák Lánycsecsű Érési ideje: november elejétől március elejéig tart Minősége:Elsőrendű piaci és gazdasági. A savanyú almákat kedvelőknek elsőrendű, egyébként másodrendű asztali. Nagysága: középnagy vagy nagy, gömbölyded, némileg hosszúkás, igen tetszetős küllemű Alakja: gömbölyded, némileg hosszúkás, igen tetszetős küllemű Héja: vékony, fénylő felületű, alig viaszos. Zöldessárga alapszíne a napos oldalon csak kevésbé pirosodik be. Húsa: zöldesfehér, elég kemény, hosszan utóérő, közepesen leves, borízű, kellemesen savanykás. Kora tavaszig jól eltartható.

Almák Lánycsecsű Fája: Edzett, korán és bőven terem. Erős növekedésű, felfelé törő, kissé merev ágrendszerű, bőven és kevésbé alternálóan terem, mint a legtöbb almafajta. Termesztése: az egész országban ismert, a Duna ártértől kezdve (Dunapataj), Kecskeméten át Zemplénig. A különböző termőhelyi körülményekhez jól alkalmazkodik.

Almák Szercsika (Nemes szercsika, Érési ideje: november elejétől február végéig Minősége: Elsőrendű piaci, másodrendű asztali. Nagysága: Nagy vagy jókora nagy Alakja: Lapított, ritkán gyengén gömbölyded. Szelíd bordák szabálytalanná teszik. Héja: Szívós, vastag, sima, zsíros tapintatú Húsa: Zöldes erezettel hálózott sárgásfehér. Elég finom, roppanó, teljes értével porhanyó. Elég bő leve savanyúval emelt, alig fűszeres, borízű.

Almák Szercsika Fája: Eleinte buján nő, nagy koronát fejleszt. Edzett. Elég korán, azután bőven terem. Termesztése: Mindenütt jól nő, de mégis a melegebb, nyirkosabb talajt, délibb, melegebb vidéket kedveli. Száraz talajon, hűvös, magas fekvésben nem díszlik jól. Középkorán hajt és virágzik. Ha a korona alapja elkészült ne nyessük tovább, mert a nyesést nem hálálja meg. Ha éppen nyessük, ez a rendesnél hosszabbra történjen. Származása: a Délvidékről (Szabadka környékéről, vagy még délebbről, a Szerémségből) származik. Hívják Szabadkai szercsikának is.

Almák Sóvári (Daru sóvári, Daru alma) Érési ideje: Október-április Minősége: Elsőrendű asztali, piaci és háztartási Nagysága: Középnagyságúnál nagyobb, gyakran igen nagy Alakja: Magasnak látszó kúpos gömb alakú Héja: Szívós, sima, kissé zsíros tapintatú, eleinte hamvas, értével bágyadt citromsárga, napos oldalán sűrűbben, árnyas felén ritkábban szakadozott, sötét piros csíkokkal ellátott, mely színezett teljes értével derültebb pirosra változik át. Pontozata alig észrevehető. Húsa: A héj alatt sárgásfehér, belseje felé hófehér, finom roppanó, később omlós. A leve bő, cukros, igen kellemes üdítő borízű.

Almák Sóvári (Daru sóvári, Daru alma) Fája: Erőteljes növekedésű, edzett. Bár korán nem is fordul termőre, de14 éves kora körül legalább minden második évben rendkívül gazdagon terem. Hosszú ágai lapos gömb alakú, terjedelmes koronát alkotnak, vadalanyon középtörzsű vagy magastörzsű fának leginkább alkalmas. A nyesést nem kedveli. Termesztése: a mély termőrétegű, mérsékelten nedves, középkötött talajt kedveli. A szállítást, eltartást nagyon jól bírja. A Tisza keleti partjain fekvő községekben emberemlékezet óta el van terjedve. Hazai fajta, eredetéről azonban közelebbit nem tudunk.

Almák Vajalma (Kecskeméti vajalma) Érési ideje: július második felétől augusztus közepéig érő nyári alma. Minősége: kitűnő asztali. Nem tartható el, a szállításnál nyomódik. Nagysága: középnagy, Alakja: változó alakú, gyakran megnyúlt, hengeres, kúpos, néha szabálytalan, gyengén bordázott Héja: élénkpiros, szakadozott csíkokkal tarkázott, alapszíne csak az árnyékban nőtt gyümölcsön látszik Húsa: puha, a héj alatt rózsaszínes, egyébként fehér. Íze édeskés, gyengén savas, illatban szegény

Almák Vajalma (Kecskeméti vajalma) Fája: Koronája magasba törő. Termesztése: kevéssé hullik, igénytelen fajta. A gyengébb homokon is megél.

Almák Masánszki (Masánker alma) Érési ideje: november Minősége: kitűnő asztali, sokáig eltartható. Nagysága: középnagy, Alakja: kissé lapított gömb Héja: aranysárga, rozsdafoltos, szemölcsös, Húsa: kemény, roppanó, fehéres-sárgás. Íze kellemes fűszeres, cukros, borízű.

Almák Masánszki (Masánker alma) Fája: Koronája nagy, elterülő. Termesztése: az egész országban – különösen az Őrségben - elterjedt, a metszést nem szereti. A Messein melletti Borsdorfból származik, a neve Meissen nevének cseh alakját rejti.

Körték Nyári kármán (Törökországi körte) Érési ideje: augusztus második felétől szeptember közepéig érő, késő nyári körte Minősége: kitűnő asztali és piacos, de nem tartható el, jól szállítható. Nagysága: középnagy vagy nagy Alakja: szabálytalan, buckós körtealak, Héja: éretten sárga Húsa: lágy, olvadó, bőlevű, száraz termőhelyen kövecsesedésre hajlamos. Íze édeskés, gyengén savas, illatban szegény.

Körték Nyári kármán (Törökországi) Fája: Koronája magasba törő. Termesztése: kevéssé hullik, igénytelen fajta. A gyengébb homokon is megél.

Körték Júliusi esperes Érési ideje: július vége – augusztus eleje Minősége: kitűnő asztali és piacos, jól szállítható. Befőzésre is alkalmas Nagysága: kicsi, kb. 50 mm széles és kb. ugyanolyan magas Alakja: gömbölyű, vagy gömbölyded, Héja: éretten világos sárga, a napos oldalán piros pontozottsággal Húsa: fehéressárga, olvadó, lédús, kellemes fűszeres ízű.

Körték Júliusi esperes Fája: edzett, a teleinket jól bírja. Termékenysége kiváló, termését csomókban hozza. Termesztése: Gyümölcsét akkor kell leszedni, amikor a zöld színe sárgába megy át, mert a fáján érett gyümölcs sokat veszít a minőségéből. Hűvös helyiségben 8-10 napig is eltartható.

Körték Avranchesi jó Lujza Érési ideje: szeptember – október, meleg helyeken már augusztus végén Minősége: elsőrendű asztali és piaci, valamint konzervgyümölcs Nagysága: középnagy, kb. 73 mm magas és kb. 57 mm széles Alakja: megnyúlt hengeres, szabályos körte alakú, de gyakran szabálytalanul boltozódott Héja: vékony sima, eleinte világos zöld, éretten szalmasárga, a napos oldalán pirosas, pisztrángszerű élénk piros pontokkal beszórt Húsa: fehéres- vagy zöldessárga, bőlevű, cukros, illatos, kissé fanyar ízű.

Körték Avranchesi jó Lujza Fája: edzett, erős növésű, hosszú életű, korán és bőven terem. Termékenysége kiváló, korán, rendszeresen és nagyon bőven terem. Termesztése: az Alföldön is érdemes termeszteni, házikertben és kereskedelmi célú ültetvényben is helye van. Gyümölcsei nem egyhamar szotyósodnak, ezért feldolgozásra is alkalmas. Felfelé törekvő, nagy koronája miatt útmenti fásításra is alkalmas. Teleinket jól bírja és virágzáskor is elviseli a kisebb fagyokat.

Körték Boldogasszony-napi körte (Boldogasszony vajonc) Érési ideje: augusztus eleje Minősége: elsőrendű asztali és piaci  Nagysága: nagy vagy jókora nagy  Alakja: változó, hasonlít a Vilmos körtéhez, hosszúkás kúpalakú Héja: finom, sima, száraz tapintású, eleinte világos zöld, éretten zöldesárga, a napos oldalán pirosas, napos oldalán pirossal szelíden belehelt Húsa: fehér- vagy sárgásfehér, bőlevű, olvadó, cukros, finom savannyal emelt, illatos, fűszeres ízű.

Körték Boldogasszony-napi (Boldogasszony vajoc) Fája: erőteljes, edzett, erős növésű, hosszú életű. Termékenysége kiváló, korán, rendszeresen és nagyon bőven terem. Termesztése: az Alföldön is érdemes termeszteni, termőhelyben nem válogat.

Körték Társulati esperes Érési ideje: október második fele – november eleje Minősége: elsőrendű asztali és piaci  Nagysága: nagy, kb. 75 mm magas és 65 mm széles  Alakja: egyenlőtlen oldalú, hasas, kúpos gömb Héja: vastag, sima, száraz tapintású, éretten zöld árnyalattal szalmasárga, a napos oldalán leheletszerűen pirossal mosott Húsa: fehér, bőlevű, olvadó, cukros, finom savannyal emelt, kellemes fűszeres ízű, gyengén kősejtes

Körték Társulati esperes Fája: mérsékelt növésű. Termékenysége : korán, de nem bőven terem. Termesztése: jó minőségű, laza talajokon érzi jól magát

Körték Pisztráng körte Érési ideje: október második fele – november eleje Minősége: elsőrendű asztali és piaci  Nagysága: középnagy  Alakja: szabályos körte vagy csiga alakú, egyik oldala néha hízottabb Héja: vastag, sima, világoszöld, éretten szalmasárga a napos oldalán pirossal tarkázott, élénk piros pettyekkel teleszórt. Húsa: fehér, tömött, bőlevű, olvadó, cukros, különlegesen kellemes fűszeres ízű

Körték Pisztráng körte Fája: élénk növekedésű, edzett, koronája ritkás ágrendszerű, kúp alakú. Termékenysége : korán, bőven terem. Termesztése: a metszést jól viseli, az Alföldre nem való.

Körték Papkörte Érési ideje: október – november Minősége: másodrendű asztali elsőrendű piaci, januárig is eltartható  Nagysága: nagy vagy igen nagy  Alakja: hosszú kobak alakú, egyik oldala néha hízottabb Héja: igen vastag, kemény, száraz tapintású, eleinte fűzöld, értével zöldes-szalmasárga a napos oldalán kissé sárgább, jellegzetes a hosszanti paraléc. Húsa: fehér vagy sárgásfehér, bőlevű, olvadó, édes, gyengén savanykás, enyhén fanyar, kellemes fűszeres ízű.

Körték Papkörte Fája: erős növekedésű, edzett, felfelé törekvő, gúlaalakú, szabályos koronát fejleszt. Termékenysége : nem korán, de azután igen bőven terem. Termesztése: a nyirkosabb, kötöttebb takajt és a hűvösebb, harmatban bővelkedő éghajlatot kedveli. Virágai a tavaszi fagyoknak jól ellenállnak. A metszést jól viseli, az Alföldön csak a jó víz-ellátottságú talajokra való.

Körték Liegel téli vajkörte Érési ideje: október, november közepéig tartható el  Minősége: elsőrendű csemege és jó piaci  Nagysága: közepes nagy  Alakja: gömbölyű tojásdad, egyik oldala néha hízottabb, buckós Héja: vékony, sima, eleinte világoszöld, értével citromsárga, feltűnő pontozottsággal. Húsa: sárgásfehér, bőlevű, édes, zamatos, muskotályos illattal.

Körték Liegel téli vajkörte Fája: edzett, télálló, fiatal korában erőteljesen növekvő, gúlaalakú, szabályos koronát fejleszt. Termékenysége : nem korán, de azután igen bőven terem. Termesztése: sok gomba és rovarkártevője van. Jó tulajdonsága, hogy majdnem minden évben terem és virágzásban sem kényes.

Kajszik Borsi-féle kései rózsa Érési ideje: július közepétől augusztus elejéig, hűvös időjáráskor augusztus közepéig tart.  Minősége: elsőrendű csemege és jó piaci  Nagysága: középnagy, bő termés esetén kicsi,  Alakja: megnyúlt, lapított kúp alakú Héja: citrom – és narancssárga, a napos oldalon vérpiros Húsa: éretten narancssárga, kemény, rostos, magvaváló, gyengén leves; közepesen édes, nem túl erős, jellegzetes zamatú

Kajszik Borsi-féle kései rózsa Fája: Koronája fiatalon gyengén felfelé álló, később széthajló, lapított gömb alakú. Termesztése: a fagy iránt a magyar kajszi fajtánál kevésbé érzékeny; igénytelen, mind az éghajlati, mind a talajadottságok iránt. Valamikor fontos exportgyümölcs volt, mert olyankor érett, amikor a spanyol és az olasz kajszi már leérett és nem volt más kajszi a piacon.

Kajszik Kécskei rózsa Érési ideje:július második harmadában, néha annál valamivel későbben érik.  Minősége: elsőrendű csemege és jó piaci  Nagysága: középnagy, vagy nagy,  Alakja: kissé lapított, visszás csepp alakú Héja: alapszíne világos okker-narancssárga, háti és napos oldala karminnal bemosott. Húsa:sötét narancssárga, rostos, magvaváló, amellett lédús. Íze édes, jó kajszi aromájú, a héjnál kissé savanykás. Rostos húsa igen jól szállíthatóvá teszi.

Kajszik Kécskei rózsa Fája: Koronája gyenge-közepes növésű, lapított gömb alakú Termesztése: a fagyokkal, a betegségekkel és a kártevőkkel szemben ellenálló. Termőhelyigénye azonos a Borsi-féle kései rózsáéval. A legkorábbi rózsabarack típusú kajszibarack.

Kajszik Rakovszky Érési ideje: a magyar kajszit követően július második felében, augusztus elején érik. Rendszeresen és igen bőven terem. Igen jól termékenyül.  Minősége: elsőrendű csemege és jó piaci  Nagysága: középnagy, vagy nagy,  Alakja: széles alapon tompán kúp alakú Héja: szalma-, majd narancssárga, erős bordó-piros fedőszínnel. Húsa:narancssárga, rostos, magvaváló, amellett lédús. Íze édes, jó kajszi aromájú, a héjnál kissé savanykás. Féléretten jól szállítható.

Kajszik Rakovszky Fája: Koronája fiatalon felfelé törő, később szétterülő, magasra boltozott gömb alakú. Termesztése: a téli és a késő tavaszi fagyok iránt nem érzékeny, ellenálló a moniliával szemben is. Termőhelyigénye azonos a többi kajsziéval.

Kajszik Magyar kajszi Érési ideje: július második és harmadik harmadá- ban érik, szedését rendszerint július első hetében meg lehet kezdeni. Korán termőre fordul, nagy terméshozamokra képes. Igen jól termékenyül.  Minősége: elsőrendű csemege és jó piaci  Nagysága: középnagy vagy nagy,  Alakja: széles, tompán kúp alakú Héja: világos-, majd narancs-sárga, vérpiros fedőszínnel mosott Húsa: narancssárga, félkemény, magvaváló, kissé rostos, lédús. Íze közepesen édes, gyengén savas, jellegzetes zamattal. Jól szállítható.

Kajszik Magyar kajszi Fája: Koronája nagy, széthajló, csüngő ágú, nyomott félgömb alakú. Termesztése: a téli és a késő tavaszi fagyok iránt érzékenyebb, mint a Borsi-féle rózsa fajta.. Nem igényes fajta, legjobban a középkötött vályogon és a kötött altalajú homokon fejlődik.

Szilvák Ageni Érési ideje: augusztus második fele – szeptember eleje. bőven terem, bár nem mindenütt rendszeresen. Jól termékenyül.  Minősége: aszalásra és családi fogyasztásra kiváló  Nagysága: a besztercei szilvára emlékeztet, de annál nagyobb, kocsánya felé csúcsosodó.  Alakja: széles, tompán kúp alakú Héja: lilásba hajló ibolyakék, pirosas foltokkal, hamvas bevonattal. Húsa: narancssárga, sárgás-zöld, félkemény, értével puha. Íze kellemes, illatos, rendkívül édes. Jól szállítható.

Szilvák Ageni Fája: Koronájaközéperős növésű, lapított gömb alakú, sűrű. Termesztése: száraz időjárásban sem hullatja gyümölcsét, csapadékos, nyirkos éghajlat alatt vagy ilyen években gyümölcse megreped és moniliás lesz. A fagyok iránt nem érzékeny. Szárazabb éghajlaton és nem túl nyirkos talajokon termeszthető.

Szilvák Besztercei Érési ideje: augusztus végétől október közepéig terjed, tömeges szedése rendesen szeptemberben van. Általában rendszeresen és bőven terem. Jól termékenyül, öntermékenyülő.  Minősége: aszalásra, konzervipari célokra és családi fogyasztásra kiváló  Nagysága: középnagy, nagy termés esetén kicsi,  Alakja: féloldalasan vállas, megnyúlt szilva alakú. Héja: a teljes felületén hamvas, éretten egyenletesen kék Húsa: sárgás, narancs-sárgás-zöld, félkemény. Íze erősen édes, kissé savas, gyengén, de kellemesen zamatos. Igen jól szállítható.

Szilvák Besztercei Fája: Koronája fiatalon felfelé törő, később lehajló, mérsékelt nagyságú gúla. Termesztése: fagyzugos helyeken a fagy iránt érzékeny. Száraz fekvésben gyümölcse kényszeredetten lehullik. Legjobban párás, védett fekvésben, a nem túl kötött, jó vízgazdálkodású talajokon fejlődik és terem. Jól fejlődik az alföldi agyagos altalajú homokokon is. Leggyakoribb klónjai érési sorrendben: Korai besztercei Cserkeszőlői 2 (Kb. Cs2) Nagymágocsi 122 (Nm122) Nagymágocsi 150 (Nm150)

Szilvák Veres szilva Érési ideje: augusztus második és harmadik harmada. Legkorábban augusztus második hetében lehet szedni. Rendszeresen és bőven terem. Jól termékenyül, valószínüleg öntermékenyülő.  Minősége: duránci (nem magvaváló!), leginkább pálinkának való  Nagysága: középnagy,  Alakja:széles, a kocsány felé kissé megnyúlt alakú, széles barázdamélyedése jellegzetes. Héja: sötét lilás-piros, kékes-piros fedőszínnel, foltosan hamvas Húsa: aranysárga, lédús. Íze édeskésen savas, gyenge zamattal. Igen jól szállítható.

Szilvák Veres szilva Fája: Koronája fiatalon felfelé törő, majd lehajló, félgömb alakú. Termesztése: a téli fagyokkal szemben edzett. Igénytelen fajta, az alföldi szélsőséges klímát jól tűri, de megterem az északi megyékben is.

Cseresznyék Disznódi Érési ideje: július vége  Minősége: elsőrendű asztali és piaci  Nagysága: nagy vagy igen nagy, szélessége nagyobb, mint a magassága  Alakja: tompított szív alakú, a bibepontja a szártól a gyümölcs vége felé húzódó barázda végén ülő. Héja: barnásfekete, barnás pontokkal, foltokkal Húsa: bőlevű, ropogós, sötétpiros, édes, kellemes fűszeres ízű.

Cseresznyék Disznódi Fája: Koronája nagy, gömb alakú, korán termőre fordul és bőven terem. Termesztése: némileg csapadékos éghajlat alatt, meleg, védett fekvésben, jó minőségű, meszes talajon terem jól. A Fogarasi-havasok lábánál, Nagyszebentől (Sibiu) délre található régi szász város, az erdélyi Nagydisznód (Cîsnădie) környékéről származó régi fajta.

Cseresznyék Szomolyai fekete Érési ideje:június második fele, színelő szedését június első hetében lehet meg- kezdeni, amikor a gyümölcs már teljesen feketére színesedett, mert különben íze kesernyés lesz.  Minősége: elsőrendű asztali és igen érté- kes árufajta  Nagysága: középnagy, vagy kicsi,  Alakja: széles, nyomott gömb alakú Héja: sötét feketés-lilás bordó piros Húsa: feketés bordópiros, félkemény, bő levű, duránci. Íze jellegzetesen édes, sajátos kellemes zamattal.

Cseresznyék Szomolyai fekete Fája: Koronája szélesen szétterülő, kúpos gömb, idősebb korban félgömb. Termesztése: edzett, a téli fagyok iránt nem érzékeny; virágzáskor a hideg időre kényes, egyébként az éghajlattal szemben igénytelen; a kötött talajokon fejlődik jól. Különösen Heves megye dombvidékein érdemes telepíteni.

Meggyek Feketicsi meggy Érési ideje:június eleje  Minősége: elsőrendű asztali és igen érté- kes árufajta. Készülhet belőle: befőtt, íz, dzsem, édesipari termékek, likőr, szörp, üdítőital, bor és pálinka.  Nagysága: középnagy, 22 mm körüli átmérőjű,  Alakja: gömb alakú Héja: sötétbordó, középkémény Húsa: a fajta gyümölcse tetszetős, íze kellemesen savanykás, jellegzetesen aromás, a gyümölcs húsa és leve sötétvörös, erősen festő, finoman rostos, bőlevű. Magja kicsi, kissé húshoz kötött, ovális alakú.

Meggyek Feketicsi meggy Fája: Koronája szélesen szétterülő, kúpos gömb, idősebb korban félgömb. Termesztése: A feketicsi meggy egy helyi tájfajta, amely kedveli a Feketics környéki jó minőségű, mélyrétegű vályogtalajt, középerős növekedésű, korán termőre fordul, gyümölcse nagy értékű (kemény húsú, lédús, festőlevű, magas sav- és cukortartalmú, kiváló ízű és zamatú). Különösen értékes a fajta színanyag összetétele. Színanyaga a feldolgozás (befőtt illetve lékészítés) során nem veszti el ragyogását, így valószínűleg igen szép ragyogó színű meggylé készíthető belőle. Feltehetően ez a színtartóképesség a jelentős antioxidáns tartalmának köszönhető, mely élelmezés-egészségügyi szempontból lehet rendkívül jelentős. Az antioxidánsok bizonyos fokú védelmet jelentenek a rosszindulatú daganatok kialakulásával szemben. Magas szárazanyag tartalma, mely főképpen cukorból áll különlegesen gazdaságos lehet mind a konzerv, a mélyhűtő, mind a szeszipar számára.

Meggyek Feketicsi meggy Termesztése: - A fajta fája rendkívül egészséges, a látottak alapján mindennemű vegyszeres növényvédelem nélkül ellenáll a moníliás és a blumeriellás betegségeknek, valamint a cseresznyelégy és levéltetű károsításának is. A fentebb említettek alapján a fajtakör szelektálásával létrehozható egységes fajta, rezisztenciájánál fogva rendkívül alkalmasnak látszik a biotermesztés számára. (Dr. Apostol János)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!