A fogyasztó és a vállalkozás fogalma, gyakorlati kérdések az Fgytv. végrehajtása során Országos szakmai konferencia Budapest, Dr. Eitmann Norbert, Irodavezető Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

Fogalmak változásai az Fgytv.- ben 1. Közlönyállapot (1997. XII. 23.) szeptember 1. után (2008. évi XLII. tv.) július 29. után (2012. évi LV. tv.)

Békéltető testületek hatásköre 1. Közlönyállapot - célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése - ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében - a békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik - a békéltető testület hatásköre nem terjed ki azokra a fogyasztói jogvitákra, amelyekre jogszabály valamely hatóság hatáskörét állapítja meg.

Békéltető testületek hatásköre után - a fogyasztó és a vállalkozás közötti - a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése - e célból egyezség létrehozásának megkísérlése - ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében

Békéltető testületek hatásköre után - a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése - e célból egyezség létrehozásának megkísérlése - ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében - a békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.

Fogyasztó fogalma 1. Közlönyállapot - az a személy - aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül – - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, - továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.

Fogyasztó fogalma után - az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró - természetes személy - aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz - vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje

Fogyasztó fogalma után - az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró - természetes személy - továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában - a külön törvény szerinti civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is - aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,

Vállalkozás fogalma 1. Közlönyállapot Forgalmazó: - az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó - gazdálkodó szervezet.

Vállalkozás fogalma után Vállalkozás: - aki az 1. § szerinti tevékenységet* - önálló foglalkozásával - vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi *Fgytv. 1. § E törvény hatálya - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.

Vállalkozás fogalma után Vállalkozás: - aki az 1. § szerinti tevékenységet* - önálló foglalkozásával - vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi, *Fgytv. 1. § (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a vállalkozások azon tevékenységére terjed ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.

KI minősül fogyasztónak az Fgytv. hatályos állapota alapján? - az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró - természetes személy, - továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában - a külön törvény szerinti civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, - aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,” KULCSKÉRDÉS: mit jelent és mire irányul a „továbbá a békéltető testületre…” rész, kifejezés előtti mondat vonatkozik-e a kifejezés utáni jellemzőkre?

Kétféle értelmezési lehetőség, amikor vállalkozás fogyasztóként indít eljárást 1. szűk értelmezés 2. tág értelmezés

Fogyasztó fogalmának szűk értelmezése Értelmezés alapja: ◦ csak azon civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás minősül fogyasztónak a békéltető testületi eljárás vonatkozásában, amely ◦ önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében jár el. ◦ például ha céges számlára történik az adott termék megvásárlása, vagy szolgáltatás igénybevétele, de az nem a gazdasági tevékenységi körön belül kerül felhasználásra. ◦ PROBLÉMA: mi alapján dönthető és határolható el?

Fogyasztó fogalmának szűk értelmezése Értelmezés indokoltsága ◦ a kiterjedt új fogyasztói kör a természetes személy fogyasztókkal kerül egy tekintet alá ◦ azaz mindkét kör csak akkor minősül az eljárás szempontjából fogyasztónak, ha önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében jár el.

Fogyasztó fogalmának szűk értelmezése Értelmezés következménye ◦ a békéltető testületnek azt kell vizsgálnia, hogy az adott kérelmező önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében járt-e el, ◦ azaz vett, rendelt, kapott, használt, vagy igénybe vett árut, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje volt.

Fogyasztó fogalmának tág értelmezése, amikor vállalkozás fogyasztóként indít eljárást Értelmezés alapja: ◦ azon civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás minősül fogyasztónak a békéltető testületi eljárás vonatkozásában, ◦ amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje, ◦ függetlenül attól, hogy milyen célok érdekében jár el

Fogyasztó fogalmának tág értelmezése Értelmezés indokoltsága ◦ Magyarország IV. középtávú ( ) Fogyasztóvédelmi Politikája: „a mikro-, kis- és középvállalkozások fogyasztóként történő bevonására is szükség van a békéltető testületi eljárásokba, és ahogy a természetes személy fogyasztóknak, úgy a vállalkozásoknak sem szabad érezniük, hogy kiszolgáltatottak a multinacionális vállalatoknak, a közüzemi szolgáltatóknak, vagy éppen a telekommunikációs cégeknek.”

Fogyasztó fogalmának tág értelmezése ◦ nyilvánvalóan a jogalkotó jogpolitikai célja azon megfontoláson alapul, hogy ezen bővített fogyasztói kör a mindennapokban vásárol árut és vesz igénybe szolgáltatást, gazdasági céljainak megfelelően, azok alkalmazásában ◦ így tehát ezen körre nem vonatkozhat a gazdasági tevékenységi körön kívüli szűkítés, hiszen éppen az a cél, hogy ezen kör is elkerülhesse a hosszú, drága és bonyolult bírósági eljárást, és igénybe vehesse az ingyenes, gyors és egyszerű szabályokat alkalmazó alternatív vitarendezési fórumot ◦ ebből következik, hogy a vállalkozás minden tevékenységére kiterjed, nem csak a gazdasági tevékenységen kívüli körre

Fogyasztó fogalmának tág értelmezése Értelmezés következménye: ◦ E körben kérelem beadásakor azt kell vizsgálnia a békéltető testületnek, hogy ◦ az eljárás megindításához szükséges feltételek fennállnak-e.

Budapesti Békéltető Testület gyakorlata, egyedi ügyelhatárolás vállalkozás (és más szervezet, ld. Fgytv.) kérelem beadványa esetén: nyilatkozat kérése annak megállapítása céljából, hogy ◦ a szervezet az Fgytv. 2. § a) pontja alapján fogyasztónak minősül, ◦ és a kérelmező nem természetes személy pedig külön törvény szerinti  civil szervezet  egyház  társasház  lakásszövetkezet  mikrovállalkozás  kisvállalkozás  középvállalkozás

Köszönöm a figyelmet!