Jogszabályi változások

Benyújtásra került a T/ számú törvényjavaslat Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról. A költségvetési törvényhez kapcsolódó "salátatörvény" ezúttal is számos jogszabály módosítását tartalmazza, ezek között megtalálhatók a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi területet érintő változások is. Fenntartói tapasztalatok, észrevételek, ajánlások.

 Házi segítségnyújtás Szociális segítés: forint/fő Személyi gondozás: forint/fő  Szociális segítés: ellátható közfoglalkoztatottak alkalmazásával, de ez esetben a támogatás kizárólag a közfoglalkoztatási bér egyéb állami támogatással nem fedezett részére használható fel. (pl. közfoglalkoztatott bérének 70%-ra van lehetőség támogatást kérni közfoglalkoztatási jogcímen, akkor a fennmaradó 30% bérköltség elszámolható a hsny jogcímén. Dologi kiadások – függetlenül, hogy milyen foglalkoztatottként van – elszámolhatók. – Forrás: EMMI ei Tájékoztatója)  Személyi gondozás: közfoglalkoztatottak nem működhetnek közre.  Egy ellátott naponta csak egyszer és a szociális segítés v. személyi gondozás jogcímek közül csak egy jogcímen vehető figyelembe.

Forrás: Dr. Szilvásyné Peregi Eszter Fontos: ha 35,1%-nál magasabb a szociális segítés, akkor kevesebb állami támogatás jár, mint 2016-ban állami támogatás szociális segítés személyi gondozás Szt. 63.§ (3)Szt. 63.§ (4) FtsgÖ sg+(s+g)Ö 35,1%64,9%100,00% 35,20%64,80%100,0% átlag létszám 25,97448, fő2,8165, Ft Ft Ft összesen Ft különbözete Ft -960

Amit a házi segítségnyújtásról még érdemes megemlíteni:  Szakmai program – 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 5/A. § szerinti metodika szerint  SzMSz – új munkakörök, munkaköröket érintő változások, nem intézményi alkalmazottaknál (szociális segítés) az elvégezhető tevékenységek lehatárolása  Megállapodás – elég csak feltűntetni: szociális segítés v. személyi gondozás (tevékenységek, résztevékenységek NEM), ajánlott az ellátottjogi képviselő elérhetőségét megjeleníteni.  Gondozási szükséglet vizsgálata: értékelő adatlap eredeti formájától nem lehet eltérni, a Gszr. 3. sz. mellékletében szereplő dokumentum formátuma nem változtatható meg.  Tevékenységnapló: ellátottanként vezetni, elvégzett tevékenységet kell rögzíteni, jogszabályban meghatározott résztevékenységek használata, írástudatlan v. nem képes írni: +++, illetve orvosi dokumentációval alátámasztani  Egyéni gondozási terv: csak személyi gondozás esetén, egyénre szabottan  Ápolási díj és házi segítségnyújtás: nyújtható hsny max. 1 hónapra (átmenetileg v. egybefüggően) ha az ápolt személy egészségi állapota indokolja v. az ápolást végző személy akadályoztatva van és nem tudja ellátni feladatát.  Részletes útmutató elolvasható: NRSZH honlapján (Szociális Módszertan, Tájékoztatók menüpont alatt)

A törvényjavaslat – Szt.:  házi segítségnyújtásra és a személyes gondozásra vonatkozó rendelkezések módosítása, lehetőség: a házi segítségnyújtás esetében a segítésre és a gondozásra jogosultak létszáma külön kerüljön befogadásra.  A törvényjavaslat emellett meghatározza a házi segítségnyújtás esetében a szociális segítésre és a személyi gondozásra jogosultak befogadott létszámát,  továbbá egyértelművé teszi, hogy társulás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat jogosult rendeletet alkotni az ellátásokkal kapcsolatban.  Pontosításra kerülnek továbbá a házi segítségnyújtás tekintetében a befogadás visszavonásának lehetőségével kapcsolatos szabályok is. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 136. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Házi segítségnyújtás esetén az adott intézményben, szolgáltatónál (székhely, telephely) személyi gondozásában részesülők befogadott létszáma nem haladhatja meg  a) a szolgáltatói nyilvántartásba február 1-je előtt bejegyzett házi segítségnyújtás esetén az igénybevevői nyilvántartásban február 1-jén az adott intézményben, szolgáltatónál (székhelyen, telephelyen) személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak számát,  b) a szolgáltatói nyilvántartásba február 1-jét követően bejegyzett házi segítségnyújtás esetén a befogadott ellátotti létszám 65%-át.

 Személyi feltételek hsny 1/2000. (I. 7.) SzCSM rendelet 2. számú melléklete  Házi segítségnyújtás a) házi segítségnyújtás keretében végzett személyi gondozás során ellátottak száma szerint (5 ellátottra vetítve) – szociális gondozó 1 fő EMMI tájékoztató szerint (kelt: ): a fenti jogszabály nem határoz meg hsny esetében napi ellátotti számot. „A szociális gondozó annyi személyi gondozást és szociális segítést végezhet, amennyi munkaidejébe – tekintettel a szolgáltató kapacitására – belefér.” Helyettesítés tekintetébe is az előző szabály a mérvadó.

Gyermekek napközbeni ellátását érintő változások január 1-jétől (Forrás: Molnár István János)  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. Törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítása értelmében egységes szabályozás lép életbe a gyermekek napközbeni ellátására vonatkozóan. Új fejezet: „Gyermekek napközbeni ellátása” január 1-jétől a gyermekek napközbeni ellátásának formái:  1. bölcsődei ellátás  2. napközbeni gyermekfelügyelet  3. alternatív napközbeni ellátás keretében biztosítható. A „bölcsődei ellátás” összefoglaló elnevezés, mely külön alcímet kap a fejezeten belül. A klasszikus bölcsőde mellett új ellátási formák jelennek meg:  1. mini bölcsőde  2. munkahelyi bölcsőde  3. családi bölcsőde

Családi bölcsőde  Finanszírozása: a évi C. törvény alapján a csana támogatásával megegyező. A es terv: Ft/fő.  A számítás módszertana is azonos.  A kihirdetett és a hatályos jogforrások alapján, megállapítható, hogy a csanák átalakulásnak egyetlen reális lehetősége van számunkra. A Családi bölcsőde. Miért?  Mert a bölcsőde és mini bölcsőde, csak az erre a célra épült, ill. átalakított épületben működhet.  Mert a munkahelyi bölcsődének otthont adó ingatlannak a munkahely tulajdonában kell állnia.  Mert a munkahelyi bölcsődének a 2017-es költségvetési tervekben a megállapított támogatás 30%-a, a finanszírozási támogatása.  Mert ebben a szolgáltatási formában fogadja el a jogszabály a már működő csanában megszerzett képesítést az átalakulással tovább működtetett családi bölcsőde alkalmazottai számára, jogszerű képesítésének.

Lehetőségek  Az ellátási kötelezettek a települési önkormányzatok, ha ellátási szerződés keretében biztosítjuk az ellátást az új igények esetében automatikus a finanszírozási befogadás.  Ebben az esetben már lehet a magasabb finanszírozású ( Ft/fő) bölcsődét, ill. mini bölcsődét is megjelölni a szolgáltatás formájának.  Munkahelyeknek a meglévő férőhelyeinket, vagy azok egy részét lehet értékesíteni.  A bölcsődei térítési díj adómentes juttatás, ha a munkáltató fizeti. (A NAV szerint a csana is.)  Pályázatok

 Szt. 68/B. § (1) Idősek otthonában – a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig – a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.  (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben  a) az ellátott után központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás nem vehető igénybe,  b) nem kell alkalmazni a 68/A. §, a 114. § (3) bekezdése, a 115. § (2) bekezdés második mondata, és 115. § (6) bekezdése, a 117. §, a 117/A. § (1) és (2) bekezdése, a 117/B. §, valamint a 119/C. § szerinti szabályokat,  Nemzeti Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya összefoglaló tájékoztatója a január 1-jével hatályos Szt. és Gyvt. Illetve végrehajtási rendeleteihez: „Gondozási szükséglet nélküli idősotthoni ellátás lehetőségének megteremtése A módosítás alapján lehetővé válik, hogy az olyan egyedül élő idős személyek is beköltözhessenek idősek otthonába, akik egészségi állapotuknál fogva ápolást-gondozást még nem igényelnek, esetleg csupán biztonságérzetük növelése érdekében szeretnének idősotthonba költözni, és ehhez anyagi fedezettel is rendelkeznek. Ebben az esetben ugyanakkor az állami normatíva nem igényelhető, az ellátás költségét a beköltözni vágyó, gondozási szükséglettel nem rendelkező idős embernek kell megfizetnie. A teljes önköltség megfizetését vállaló esetében nem kell elvégezni a gondozási szükségletvizsgálatot, illetve a jövedelem- és vagyonvizsgálatot. Az ilyen módon ellátásban részesülők aránya nem haladhatja meg az összes férőhely 15%-át.”

 Szt.117/C. § (1) Tartós bentlakásos intézmény esetén – a rehabilitációs intézmény, a hajléktalanok otthona és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével – a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek betöltése esetén belépési hozzájárulást kell fizetni. Egyházi és nem állami fenntartó esetén ezek aránya az intézmény férőhelyszámának 50%-át nem haladhatja meg.  Szt. 92/K. § (5) Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a) nappali intézmény esetén – a nappali melegedő kivételével – a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszám száztíz százalékát, b) bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszám százöt százalékát, éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát. Ha az intézményben egymást követő hatvan napot meghaladóan a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett férőhelyszámnál több személyt látnak el, a fenntartó köteles kérelmezni a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását.

 A 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás- egészségügyi előírásokról, vonatkozik azokra az intézményekre, 1. § (1 ) E rendelet hatálya kiterjed: a) valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre (a továbbiakban együtt: Közétkeztető); b) a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító szolgáltatókra, intézményekre abban az esetben, ha saját, működő főzőkonyhával rendelkeznek; c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre [a b) és c) pont szerinti szolgáltatók, intézmények a továbbiakban együtt: Intézmény].  Alapdokumentumoknak ezt tükrözni kell!

Módosul a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet  A szociális ágazati pótlékok rendszerén repedések keletkeztek: a három új fizetési fokozat bevezetését, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelését a pótlékok nem követték, így a fokozat ágazati pótlék nélkül maradt, egyes fizetési osztályokban pedig a pályakezdők többet vihetnek haza, mint a négy vagy akár nyolc éve dolgozó kollégáik.  A Kjtvhr. 5. és a 6. sz. melléklete június 1-jei hatállyal módosulna. A korrekciót visszamenőleges hatállyal végeznék el: a Kjtvhr. módosításra kerülő 5. és 6. számú mellékletét a január 1-jétől május 31-éig terjedő időszakra is alkalmazni kellene.  Az ágazati, valamint a kiegészítő pótléknak a közalkalmazott részére a január- május hónapokra tekintettel folyósított illetményével ki nem fizetett részét július hónapban kellene kifizetni.  Ha a közalkalmazotti jogviszony január 1-jét követően, de június 1-jét megelőzően létesül, vagy december 31-ét követően, de június 1-jét megelőzően megszűnik, akkor a kifizetés időarányosan történik.

 december 1-jével aztán mindkét melléklet hatályát vesztené, és helyükbe kerülne egy új melléklet, új táblázattal. Ezzel a két pótlékot összevonnák, a pótlék új – rendkívül beszédes – elnevezése „szociális ágazati összevont pótlék” lenne. A pótlék – hasonlóan a mostani kiegészítő pótlékhoz – a fizetési osztály és a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján járna.  A pedagógus munkakörben, valamint a (Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai) Intézetben foglalkoztatott közalkalmazottat továbbra sem illetné meg a pótlék.  Szintén nem változna, hogy a pótlékot nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a közalkalmazottat megillető, kormányrendeletben meghatározott kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében.  A szociális ágazati összevont pótlék tekintetében közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek a fizetési fokozat megállapításának alapjául szolgáló időt kellene tekinteni.  A közalkalmazottnak a szociális ágazati összevont pótlék összegeit tartalmazó, a Kjtvhr. 5. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történő besorolása minden megkezdett évre tekintettel a tárgyév első napján történne.

És akkor nézzük a táblákat is:  Az ágazati pótlékot tartalmazó Kjtvhr. 5. melléklet három további sorral egészülne ki, így a fizetési fokozatban lévők ugyanakkora összegű pótlékban részesülnének, mint az ugyanazon fizetési osztály 14. fokozatában lévő kollégák.  A kiegészítő pótléknál néhány kategóriában változna az összeg: F 3-4 év között Ft-ra, F 6-8 év között Ft-ra, G 0-3 év között Ft-ra, G 3-4 év között Ft-ra, G 4-6 év között Ft-ra, G 6-8 év között Ft-ra nőne. Ez bruttó Ft-os növelést jelentene az érintetteknél.  december 1-jével a két (korrigált) pótlékot összevonnák, az így összevont pótlék összege pedig megegyezne az ágazati és a kiegészítő pótlék együttes összegével. Felhívom a figyelmet, hogy a tervezet egyelőre csak tervezet; biztosak majd akkor lehetünk a változásban, ha a jogszabályt a Magyar Közlönyben kihirdetik

EGYEBEK...  A normatív finanszírozásba átlépő közösségi ellátások (PSZ, SSZ) szabályozása a támogató szolgáltatással azonos szerkezetet követ, lényegét tekintve azonos változások jelennek meg a szabályozásban. Egy lényeges sajátosság, hogy a szenvedélybetegek közösségi ellátásában (SSZ) megjelenik az F63.0 BNO kód (játékszenvedély) a fő elszámolható csoportban (ugyanakkor a munkaszenvedély és társfüggőség elszámolhatósága továbbra is nyitott kérdés).  A tervezet benyújtott szövege alapján a jelen pillanatban pályázati úton finanszírozott szolgáltatások (szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyköszübű ellátás (ASZ), utcai szociális munka (USZ),Biztos Kezdet Gyerekház (BKG), krízisközpontok és félutas házak (KKP), illetve a Titkos Menedékház (TMH) nem lép át normatív finanszírozásba, megmarad a pályázatos rendszeren belül. Ennek technikai megvalósítása jelen pillanatban kérdéses, legvalószínűbb a pályázati finanszírozási időszak újabb egy éves meghosszabbítása.  A nappali és szakosított ellátást igénybevevő fogyatékkal élő személyeket érintő intézményi szociális foglalkoztatás (XX. fejezet 20/39. költségvetési sor) a évivel azonos összegben (2.129 mFt) kerül támogatásra. A I. féléves támogatási időszakkal kapcsolatban benyújtásra került kormányrendelet tervezet szerint a II. félévre is meghosszabbításra kerülnek a támogatási szerződések. Az ellátással kapcsolatban tervezett átalakítások így leghamarabb 2017-től valósulhatnak meg, de a költségvetési törvény tervezetében ez még nem tud megjelenni, ennek átvezetése a szakmai szabályozás megvalósulásához igazodóan kerülhet sor. A fentiekhez figyelembe kell venni, hogy jogszabálytervezetről van szó, a költségvetési törvénnyel kapcsolatos intenzív jogalkotási, egyeztetési tevékenység tapasztalatai alapján a jogszabály elfogadásáig jelentős változásokra lehet számítani.

Köszönöm a figyelmüket!