Tömegrendezvények szervezése engedélyeztetése Tatorján István TATORJÁN Oktatási és Tanácsadó Kft.

Katasztrófavédelmi szempontból A szabadtéri rendezvényeket elsődlegesen: a rendkívül szélsőséges időjárás, a tűz, vagy robbanás veszélyeztetheti A zárttéri rendezvényeket elsődlegesen: a bekövetkező tűz, vagy robbanás veszélyeztetheti, de sok problémát okoz a bombával való fenyegetés.

Az eseményeket elemezve az alábbi megállapítások tehetők: Hiányos kommunikáció, riasztás elmaradása; Nagyfokú állampolgári felelőtlenség; Lakosság felkészítés, tájékoztatás hiánya; Egyszemélyi felelős hiánya; Pánik, kiszámíthatatlan helyzet; A kihangosítás hiányossága; Kiürítési tervek hiánya; Rendezvények, események

Rendezvények Nemzeti ünnepek; Gyülekezési törvény alá eső; Gyülekezési törvény alá nem eső; rendszeres zenés, táncos rendezvények. Szabadtéri és építményben tartott.

Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója, március 15-e, az Államalapító Szent István ünnepe, augusztus 20-a, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapja, október 23-a. Kiemelt fontosságú rendezvények : a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, február 25-e, a Holocaust Magyarországi Áldozatainak Emléknapja, április 16-a, a Nemzeti Összetartozás Napja, június 4-e, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének Emléknapja, június 16-a, az Aradi Vértanúk Emléknapja, október 6-a, a Nemzeti Gyász Emléknapja, november 4-e, Magyarország karácsonya, valamint előre meg nem határozott kiemelt rendezvények” Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei, kiemelt fontosságú rendezvényei

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a rendezvény koncepciójának kidolgozása, a rendezvény hatósági és kiemelt intézményi koordinációjának irányítása, a teljes körű lakossági kommunikációjának kidolgozása és irányítása, a közszolgálati médiával való kapcsolattartás irányítása, valamint az Operatív Törzs, és a Központi Bázis vezetőjének kijelölése. az előre meg nem határozott események kiemelt fontosságú rendezvénnyé minősítéséről – melyre a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tesz javaslatot, és amely országos jelentőségű, eseti jellegű, év közben keletkezett, ezért előre nem tervezhető, kormányzati kötelezettségen alapuló eseményre vonatkozhat – történő döntés.” minden év december 31-ig javaslat tétel a Kormány számára a nemzeti rendezvények éves koncepciójára Feladat és felelősségkörök a nemzeti rendezvények tekintetében

FELEL: a nemzeti rendezvények Kormány által jóváhagyott programjának a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a hatósági előírások szerinti előkészítéséért és biztonságos megvalósításáért; az érintett szervek feladat- és hatáskörének sérelme nélkül – biztonsági okokból a rendezvény elhalasztására vagy megszakítására irányuló döntés meghozataláért DÖNT: a programok nem biztonsági okokból, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető rendkívüli körülmény és más elháríthatatlan ok esetén a rendezvény helyszínének, programpontjainak módosításáról. IRÁNYÍT: megjelölt miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár által delegált tagokból álló Tárcaközi Koordináló Munkacsoport (TKM) tevékenysége során. A miniszter A 1026/2011 (II.15.) Korm. Határozattal módosított 1137/2010. (VII. 1.) Korm. Határozat

A gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Gyülekezési törvény alá eső rendezvények

 a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések;  a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartások, rendezvények és a körmenetek;  a kulturális és sportrendezvények;  a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények. Gyülekezési törvény alá nem eső rendezvények

az lehet, aki: a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Rendezvény szervezője

A közterületen tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a BRFK-nak legalább három nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:  a tervezett rendezvény kezdetének és befejezésének várható időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát;  a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;  a rendezvényen résztvevők várható létszámát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását biztosító rendezők számát;  a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. Rendezvény bejelentése

Az írásbeli bejelentéshez szükség szerint mellékelni kell:  a tervezett rendezvény helyszínéhez szükséges terület foglalási engedélyt;  Hatósági, szakhatósági engedélyek (pirotechnika) Rendezvény bejelentése

Ha a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, illetőleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna, a rendőrség a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított 48 órán belül a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen, vagy időben való megtartását megtilthatja. A rendőrség határozatát 24 órán belül írásban közölni kell a szervezővel. A rendőrség eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók. Rendezvény megtartása 1.

A rendőrség határozata ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat közlésétől számított három napon belül a szervező kérheti az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított három napon belül, nemperes eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. Ha a kérelemnek helyt ad, hatályon kívül helyezi a rendőrség határozatát, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. A bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. Rendezvény megtartása 2.

Ha a bíróság a rendőrség határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a szervezőnek a bejelentést elbíráló rendőrséget 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatnia kell. Ha a rendezvény közúton kerül megtartásra, a rendőrség erről a közút kezelőjét tájékozatja. A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. A rendőrség és más arra illetékes szerv a rendezvény rendjének biztosításában a szervező kérésére közreműködik, a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításáról intézkedik. Rendezvény megtartása 3.

Tartalmazza: A rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét; a rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét; a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását; a biztonsági személyzet létszámát; az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint szabadtéri rendezvények esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését. Biztonsági terv

A rendezvény szervezője felel a biztonsági tervben meghatározott előírások betartásáért. A rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel. A rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről. Biztonsági terv

Általános leírás: –A tömegrendezvény megnevezése, helye, időpontja, rövid tartalmi ismertetése, leírása –A rendezvény felelős szervezőjének neve, elérhetősége (cím, telefonszám, mobil telefonszám, telefax, cím) –A rendezvény biztonságáért felelős szervezet vagy személy neve, elérhetősége (cím, telefonszám, mobil telefonszám, telefax, cím) –Felelősségvállalási nyilatkozat a biztonsági tervben foglaltak tartalmának valódiságáról A biztonsági tervek felépítése: (gyakorlati tanácsok)

Általános leírás: (folyt.) –Nyilatkozat arról, hogy a rendezvény megtartásához szükséges hatósági, szakhatósági engedélyekkel a rendezvény felelős vezetője rendelkezik (azok mellékletként történő csatolása) –A rendezvény irányításának, felügyeletének, biztosításának rendje, a biztosítást végzők feladatai, együttműködésük –A rendezvény biztonságos lebonyolítását akadályozó, várható veszélyeztető tényezők és veszélyhelyzetek leírása (rendkívüli időjárási helyzet, tűzeset, közbiztonságot veszélyeztető tényezők, bombafenyegetés, stb.), ezek bekövetkezésekor a jelentések, riasztások rendje –A rendezvény kezdése elhalasztásának, menet közbeni leállításának feltételei, felelősei A biztonsági tervek felépítése: (gyakorlati tanácsok)

Biztonsági és helyszíni közlekedési terv A rendezvény pontos helyszínrajza »Méretarányos áttekintő és részletes helyszínrajzok »Jelmagyarázat Megközelítési és menekülési útvonalak, utcák megjelölése a helyszínrajzon, leírásuk Útvonal biztosítás »Lezárt útszakaszok, területek jelölése, leírása »A lezárást biztosító erők megnevezése, elhelyezkedése (mozgásuk irányai, gyakorisága, azonosításuk módja pl. igazolvány, mellény, formaruha stb.) »A rendőrséggel, más hatóságokkal történő kapcsolattartás módja, felelőse, elérhetősége A biztonsági tervek felépítése: (gyakorlati tanácsok)

A rendezvény szektorai »Jelölések »Szektorhatárok és elválasztásuk módja, eszközei »Beazonosíthatóságuk »Az egyes szektorok befogadóképessége »A szereplők, nézők, az irányítási pont (torony), biztosító erők, személyek, járművek elhelyezkedése, feladatai »A lefoglalt közterület, közút tervesítése, a túl nem terjeszkedés garantálása (pl. ha egy forgalmi sáv lefoglalása engedélyezett, a másodikat már tilos igénybe venni) A kordonok »Kordonok típusa és magassága »Kordonok mozgatásának lehetősége A kordonokon nyitott áteresztő pontok »Helye, mérete, zárhatósága, egymástól való távolságai »Ideiglenes nyitási pontok lehetősége A biztonsági tervek felépítése (gyakorlati tanácsok)

A színpad és a különböző programelemek elhelyezkedése »A színpad típusa, mérete, azonosíthatósága »Egyéb programelemek típusa, mérete, rögzítése, azonosíthatósága (pl. díszletelem, bemutató, sátor, ugráló légvár, körhinta, gépkocsi, makett, zenekar stb.) »A nézőtér fajtái, kialakítása, mérete, befogadóképessége, legnagyobb szintkülönbségek A biztonsági tervek felépítése: (gyakorlati tanácsok)

A rendezvényen résztvevők tájékoztatásának módja »Tájékoztató táblák elhelyezkedése »Helyszíni kiépített vagy mobil hangosítási lehetőségek »Iránymutató és tájékoztató táblák kiürítéshez, elsősegélyhelyekhez, büfékhez, wc-khez, a kötelező haladási irány jelöléséhez »Biztonsági tornyok, lépcsők és azok megjelölése »Szóróanyagok biztosításának, kiosztásának rendje »Információs és találkozási pontok megjelölése »A helyszíni időjárási adatok beszerzésének módja, az alapján a döntéshozók és a résztvevők tájékoztatása »Különböző veszélyhelyzetek esetén a beolvasandó, közönségtájékoztató szövegek (magyar és angol nyelven) »Média tájékoztatása A biztonsági tervek felépítése: (gyakorlati tanácsok)

Híradó biztosítás (lebonyolításért és a biztonságért felelős szervek, személyek közötti kapcsolat és azok eszközei) Kiürítési terv »Kiürítés számítás, különös tekintettel az áteresztő képességekre, illetve szintkülönbségekre, lépcsőkre (pl. a rakparton tartott rendezvények) »Az egyes szektorok kiürítési számításai, útvonala, sorrendje »Az egyes szektorok menekülési útvonalai és nyomvonala »A menekülési útvonalak és nyomvonalak rögzítése a kiürítési terven »A szektorok kiürítéséért felelős biztonsági őrök elhelyezkedése »A kiürítési útvonalak módjának jelölése a terepen »Mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek, kisgyermekek menekítési lehetőségei »Veszély esetén igénybe vehető közintézmények, közösségi helyek A biztonsági tervek felépítése: (gyakorlati tanácsok)

Egészségügyi terv  Az egészségügyi biztosításért felelős szervezet és személy megnevezése, elérhetősége  Egészségügyi, elsősegély-nyújtási pontok kijelölése, helyszínrajzon történő jelölése  Mentőjárművek és oxyológiai ambulancia elhelyezése  Az ügyeleti szolgálatot ellátó kórházak és rendelők számbavétele Tömegközlekedési terv  A rendezvény megkezdését megelőzően és a rendezvényről történő távozáskor (rendkívüli esemény bekövetkeztekor is) a tömeg által igénybe vehető tömegközlekedési járatok elhelyezkedése, járatsűrűsége és kapacitása (a helyi közlekedési vállalattal egyeztetett és jóváhagyott terv)  Terelt útvonal  Megszüntetett megállóhelyek  Ideiglenes megállóhelyek  A közönség tájékoztatása a közlekedés lehetőségéről A biztonsági tervek felépítése (gyakorlati tanácsok)

Programterv  A biztonságért felelős szervek informálása céljából a rendezvény helyszínenkénti részletes programja és lebonyolításának pontos időbeni ütemezése Alaki, formai követelmények  A benyújtandó rendezvénybiztosítási terv fentiekben megjelölt szerkezeti egységgel készüljön el.  A terv és mellékletei folyamatos sorszámozással készüljön el.  A csatolt helyszínrajzok mérete tegye lehetővé a pontos tájékozódást. A biztonsági tervek felépítése (gyakorlati tanácsok)

Rendezvény szervezője A rendezvény teljes ideje alatt bekövetkezett rendkívüli eseménnyel kapcsolatban a következő döntéseket hozhatja: a rendezvény folytatódhat, a rendezvény folytatását bizonyos ideig felfüggeszti, vagy dönt a rendezvény leállításáról, elhalasztásáról.

Ellenőrzésre jogosultak: –a jegyző; –valamennyi, az engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóság; –bármely hatóság, amelyet más jogszabály az ellenőrzésre feljogosít. Az ellenőrzési tevékenységét a jegyző hangolja össze. Az ellenőrzés gyakorisága: A hatóság - az építésügyi hatóság kivételével - egy éven belül legalább egyszer köteles a rendszeres rendezvények helyszínét ellenőrizni olyan időben, amikor ott nem tartanak zenés, táncos rendezvényt. A rendezvény (helyszínének általános) ellenőrzése

Szankciók A jegyző a hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra a rendezvény tartását megtiltja: Ha a helyszín a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható,. A jegyző az engedélyt visszavonja, illetve a rendezvény tartását megtiltja, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, a rendezvény szervezője a határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak.

Az alkalmi rendezvényt a hatóság szükség szerint ellenőrzi. A rendszeres rendezvény helyszínén a rendezvények időpontjában évente - az építésügyi hatóság, valamint a munkaügyi és munkavédelmi hatóság kivételével - minden hatóság köteles legalább két ellenőrzést végezni. A hatóság az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja: –figyelmeztetés, ha a rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, kivéve az (5) bekezdésben szabályozott eseteket; –felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására; –a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez; –a rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti. Az ellenőrzést végző hatóság a következő munkanapon tájékoztatja a jegyzőt. A rendezvény (biztonságos lebonyolításának) ellenőrzése

Szankciók A hatóság az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja: –figyelmeztetés, ha a rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, (kivéve a következő slide-on rögzített esetek!!!); –felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására; –a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez; –a rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti. Az ellenőrzést végző hatóság a következő munkanapon Köteles a jegyzőt tájékoztatni.

az ellenőrzést végző hatóság az alábbi jogsértéseket esetén köteles a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes intézkedés keretében rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni: a rendezvényhelyszín meghatározott befogadóképességének nyilvánvalóan jelentős túllépése; a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya; az engedély hiánya; a rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár; a rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti. A rendezvény ellenőrzése, azonnali intézkedési kötelezettség

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet kiegészült az alábbiakkal A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot jelöli ki, amely] „g) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatásával, illetve a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelésével járó tűzvédelmi helyzetre kiható változást ellenőrzi, h) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtiltja, ha a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják, a tűzvédelmi helyzetre kiható és a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolását megváltoztató tevékenységet nem engedélyeztették a tűzvédelmi hatósággal, szakhatósággal vagy az engedélyezettől kedvezőtlenül eltérnek, i) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén tűzvédelmi használati szabályok betartását ellenőrzi,

Tűzvédelmi bírság szabható ki: tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve tüzet idézett elő, veszélyezteti az építményt, a létesítményt vagy a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket, az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket, gátolja, nehezíti a tűzoltóság beavatkozását, akadályozza, veszélyezteti az oltóvíz ellátást vagy annak felhasználását; a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóvízen kívüli egyéb oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetve rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért; jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért. A tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A bírság összegek kiszabásánál a következőket kell figyelembe venni] ha azt jogszabályban rögzített a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, akkor tűz esetén legfeljebb Ft, veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb Ft, tömegtartózkodás céljára szolgáló létesítmény esetén legfeljebb Ft; az 1. § b) pontjában meghatározott szabályszegés esetén legalább Ft; A tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A rendező szerv legyen köteles a rendezvényt megelőző 30 nappal szakmai egyeztetést, – konzultációt – engedélyeztetési eljárást (előírás szerint) kezdeményezni az érintett önkormányzatok vezetőivel, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a tűzoltósággal a biztosítási tervek (általános-, egészségügyi) konkretizálása, a rendezvény megtarthatósága érdekében. A rendező szerv gondoskodjon az írott és elektronikus média útján a látogatók tájékoztatásáról (helyszín megközelítése tömegközlekedéssel, parkolóhelyek, szükség szerinti – szektoronkénti kimenekítési útvonalak, telepített egészségügyi ellátópontok, segítségkérés módja (112)). Javaslatok

Köszönöm a figyelmet! Tatorján Oktatási és Tanácsadó Kft