Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Reparáció, kompenzáció és elégtétel Szemléletváltozás a bírói gyakorlatban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Reparáció, kompenzáció és elégtétel Szemléletváltozás a bírói gyakorlatban."— Előadás másolata:

1 Reparáció, kompenzáció és elégtétel Szemléletváltozás a bírói gyakorlatban

2 „Az ember a maga társas környezetét bejósolhatónak, rendezettnek és jóindulatúnak (vagy éppen aktívan jóakaratúnak) észleli. A trauma és a veszteség – elméletileg – veszélyeztetheti az élet értelmébe vetett hitet (ami egyenértékű az énfogalom jelentős összetevőinek fenyegetésével) és az események érthetőségével és jelentésteliségével kapcsolatos előfeltevéseket tehet elérhetetlenné vagy értelmetlenné, amelyek elérésére a személy korábban törekedett, és nemcsak értékei és kötelezettségei átminősítésére kényszeríti az embert, hanem az igazságossággal, a tisztességgel, a kontrollal és a világ jóindulatával kapcsolatos alapfeltevéseinket is megkérdőjelezi és illúzióként tünteti fel” (Davis, 1998)

3 A Nem Vagyoni Kártérítés A Nem Vagyoni Kártérítés évi IV. törvény (régi Ptk.) 84. § (1) Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint § (1) A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. (2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll. (3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. (4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

4 A Sérelemdíj A Sérelemdíj évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § ( 1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. (2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. (3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.

5 Hátrány Kártérítés ReparációKompenzáció

6 Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 163. § (3) A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha azokat a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni.

7 Az Emberi Méltóság „Az egyenlő védelemre való jogot az emberi méltósághoz való jogban bennefoglalt egyenlőség garantálja.” 34/1992. (VI. 1.) AB határozat „Az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében deklarált méltósághoz való jog egyik funkciója az egyenlőség biztosítása. Ez történetileg kezdetben csak az egyenlő jogképességet jelentette, a modern alkotmányokban és alkotmánybírósági gyakorlatban azonban már a méltóságban foglalt egyenlőség kifejeződik az abból eredő további jogokban is. Ennek az egyenlőségnek pedig érvényesülnie kell az alkotmányos jogvédelem síkján. A testi épség és egészség joga nem értékesebb vagy védelemre érdemesebb jog az individuális szabadságjogoknál vagy például az önrendelkezési jognál.”

8 Emberi méltóság az élet, a testi épség és az egészség a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás egyenlő bánásmód a becsület és a jóhírnév ?? a magántitok és a személyes adatok védelme a névviselés a képmás és a hangfelvétel A személyiség szabad kibontakoztatását megvalósító egyenlő jogok

9 ÉrdeksérelemJogsértés Megküzdés a személyiséget sértő magatartás következményeivel

10 A sérelemdíj mértéke Ptk. 2:52.§ (3) bekezdés jogsértés súlya jogsértés ismétlődő jellege felróhatóság mértéke jogsértés sértettre és környezetére gyakorolt hatása

11 Trauma FizikaiPszichológiai Lelki egyensúly sérülése Patológiás pszichológiai folyamatok?

12 „A kezelés ugyanúgy vonatkozik arra, hogy erősítsük és ápoljuk azt, ami a legjobb, mint arra, hogy javítsuk ki azt, ami eltörött. A szempontváltás lényege az, hogy előrevivőbb a fejlesztésre, a kompetenciák kiépítésére összpontosítani, mint kizárólag a gyengeségek korrekciójára” (Oláh, 2004) Lelki egyensúly sérülése Elhárító mechanizmusok Patológiás pszichológia Megküzdés Pozitív pszichológia A traumafeldolgozás pszichoanalitikus megközelítése Oláh (2004) alapján

13 Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. (3) A bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg.

14 Hátrány Kártérítés Reparáció Kompenzáció Sérelem Sérelemdíj Elégtétel Kompenzáció Reparáció Büntetés A sérelem társadalmi elismerése Nem Vagyoni Kártérítés Sérelemdíj

15 „Ha a polgári jog elismeri a nem vagyoni kártérítést a személyiségvédelem eszközeként – mivel annak alkalmazásához objektív kritériumokat nem lehet felállítani –, azt nem kötheti olyan külső feltételekhez, amelyek szükségtelenek és önkényesek. Nemcsak a kár nagysága, de maga a személyi kár bekövetkezte is becslésen alapul, amelynek objektív mércéje nincs, s amelyet éppen ezért a jogi szabályozásban alkotmányosan nem lehet a következményekhez igazítani. Ebben egyedül a bíróságok józanságának, személyes elkötelezettségének és mértéktartásának lehet meghatározó szerepe” (34/1992. (VI.1.) AB határozat)

16 Köszönöm a figyelmet!

17 Felhasznált irodalom Tankönyvfejezetek, folyóiratok −Davis, C.G.; Nolen-Hoeksema, S; Larson, J. (1998). Veszteségélmény, jelentéstulajdonítás és előnykovácsolás. A jelentés két megközelítése In: Kulcsár Zs. (szerk.) (2005) Teher alatt… Pozitív traumafeldolgozás és poszttraumás személyiségfejlődés (szöveggyűjtemény) Trefort Kiadó, Budapest, p. −Oláh A. (2004). Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra 14(11) p. −Oláh A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény Trefort Kiadó, Budapest Jogszabályok, AB határozatok −8/1990. (IV.23.) AB határozat −34/1992. (VI. 1.) AB határozat −1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) −2013. évi V. törvény (Ptk.) −Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.)


Letölteni ppt "Reparáció, kompenzáció és elégtétel Szemléletváltozás a bírói gyakorlatban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések