Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szerkesztők és a törvény A források védelme és a hatóság eljárása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szerkesztők és a törvény A források védelme és a hatóság eljárása."— Előadás másolata:

1 Szerkesztők és a törvény A források védelme és a hatóság eljárása

2 A források védelme a korábbi sajtójogban • Az újságíró a felvilágosítást adó személy nevét jogosult, kérésére pedig köteles titokban tartani (1986. évi II. törvény 11. § (1) bek., b) pont). • A bűncselekményre vonatkozó felvilágosítás esetén a büntető jogszabályok rendelkezései irányadók.

3 A források védelme a korábbi sajtójogban Tanúkihallgatási akadályok a büntetőeljárásban – Abszolút tanúkihallgatási akadályok: • lelkész • védő – Relatív tanúkihallgatási akadály (a tanúvallomást megtagadhatja): • az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással a titoktartási kötelezettségét megsértené.

4 A források védelme a korábbi sajtójogban Tanúkihallgatási akadályok a polgári eljárásjogban – A tanúvallomást megtagadhatja: • az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette.

5 A források védelme a korábbi sajtójogban • Tanúkihallgatási akadályok a közigazgatási eljárási törvényben (Ket.): – 53. § (3) bek.: Tanúként nem hallgatható meg (abszolút akadály) • a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, • b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől. – (4) A tanúvallomás megtagadható, ha (relatív akadály) • a) a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy • b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

6 Mielőtt továbblépünk: • A Ket. szerint az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. • Az eljárás egyéb résztvevője: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő. • Az új médiatörvény eljárási rendelkezései megelőzik a Ket.-et.

7 A hatóság lehetőségei az új szabályozás alapján A források védelme a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvényben (Smtv.) • Főszabály: (az újságíró) „ jogosult a számára információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét titokban tartani. A titoktartás joga nem terjed ki a minősített adatot illetéktelenül átadó információforrás védelmére.” • Bírósági és hatósági eljárások során: a jogosultság fennáll, de ennek feltétele, „hogy a számára átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött”.

8 A hatóság lehetőségei az új szabályozás alapján A források védelme a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvényben (Smtv.) • Az információforrás felfedésére kötelezés: – a nemzetbiztonság és a közrend védelme; vagy – bűncselekmények felderítése vagy megelőzése céljából; – kivételesen indokolt esetben.

9 A hatóság lehetőségei az új szabályozás alapján A tényállás tisztázására rendelkezésre álló eszközök az új médiatörvényben (2010. évi CLXXXV. tv.): • eszközök, iratok megvizsgálása, azokról másolat készítése; • az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőjének adatszolgáltatásra kötelezése; • más személy vagy szervezet adatszolgáltatásra, bizonyítási eszköz átadására kötelezése. • A tanú az üzleti titokról is köteles vallomást tenni.

10 A hatóság lehetőségei az új szabályozás alapján A tényállás tisztázására rendelkezésre álló eszközök az új médiatörvényben (2010. évi CLXXXV. tv.): • az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőjének adatszolgáltatásra kötelezése: – kifejezett rendelkezés nincs a halasztó hatályú jogorvoslatról. • Más személy vagy szervezet adatszolgáltatásra, bizonyítási eszköz átadására kötelezése: – a kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz.

11 A hatóság lehetőségei az új szabályozás alapján Eljárási bírság – az eljárás akadályozása esetén – az ügyfél, az egyéb résztvevő és a „közreműködésre kötelezett” ellen, – ha a magatartás • az eljárás elhúzására, vagy • a tényállás felderítésének meghiúsulására • irányul, vagy azt eredményezheti. – Összege a 10 ezer forinttól a 25 millió forintig terjedhet.

12 A hatóság lehetőségei az új szabályozás alapján Jogorvoslat – az érdemi határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés csak keresettel támadható; – jogszabálysértés esetén; – az ügy érdemében csak az ügyfél, az egyéb résztvevő csak a határozat rá vonatkozó részével szemben.

13 A jogértelmezés nehézségei • A Ket. önálló jogorvoslati lehetőséget ad az eljárás egyéb résztvevőinek is a nekik címzett, az eljárás során meghozott végzésekkel szemben; • az új Médiatv. a Ket.-hez képest speciális; • az új Médiatv. csak az egyéb résztvevőnek sem minősülő kötelezetteknek biztosítja a jogorvoslat jogát -> – ebből a contrario következően az egyéb résztvevőknek nem.

14 Menekülési útvonalak • A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA • Jogértelmezés: – az adatszolgáltatásra kötelezés és a bírság elkülönítése; – a tényállás tisztázásához képest a források védelméről szóló rendelkezés speciális.


Letölteni ppt "Szerkesztők és a törvény A források védelme és a hatóság eljárása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések