Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogszabályi háttér A katasztrófavédelem a polgári védelem és a tűzoltóság országos és területi szerveinek összevonásával alakult meg 2000. január 1- jével,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogszabályi háttér A katasztrófavédelem a polgári védelem és a tűzoltóság országos és területi szerveinek összevonásával alakult meg 2000. január 1- jével,"— Előadás másolata:

1 Jogszabályi háttér A katasztrófavédelem a polgári védelem és a tűzoltóság országos és területi szerveinek összevonásával alakult meg január 1- jével, az új szervezetre vonatkozó törvény - katasztrófavédelmi törvény (kat.) - megalkotásával. Kapcsolódó jogszabályok: § §1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, valamint a tűzoltóságról, § §1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről, § §1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló. (Ez a törvény január 1-jén lépett hatályba.)

2 A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről, és a tűzoltóságról szóló XXXI. törvény A törvény megalkotásának az volt a célja, hogy szabályozza az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tüzek megelőzését, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél a segítségnyújtást, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogait és kötelezettségeit, meghatározta a védekezés szervezeti, személyi, tárgyi és anyagi feltételeit. A törvény előírja: a tűz megelőzésével kapcsolatos rendelkezéseket, így a hatósági tevékenységre, a felvilágosításra, oktatásra, képzésre vonatkozó szabályokat; a tűzoltással és műszaki mentéssel összefüggő rendelkezéseket, amelyek magukba foglalják a tűz jelzésére, a tűzoltás-vezető jogaira, valamint az állampolgárok és a különböző szervezetek tűzoltásban való részvételére vonatkozó előírásokat; a műszaki mentési tevékenység legfontosabb szabályait; a tűzesetek vizsgálatával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket; a hivatásos, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóság, valamint a tűzvédelmi szervezetek működésére, irányítására vonatkozó szabályokat.

3 A polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény Kiadásának célja a védekezésre való felkészülés elősegítése nem csak kimondottan katasztrófa-helyzetek, hanem egyéb konfliktushelyzetek (fegyveres összeütközés) esetére is. A törvény meghatározza többek között: a polgári védelmi feladatokat; azokat a veszélyhelyzeteket, amelyek esetén különleges rendszabályokat kell bevezetni; a polgári védelmi kötelezettség fogalmát és szabályait; a polgári védelmi szolgálat elrendelésének (bevezetésének) módját; az adatszolgáltatás és az adatkezelés rendjét.

4 A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény „Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.” A törvény előírja az „általános jelzési és közreműködési kötelezettséget”: az a személy, aki a katasztrófát, vagy a katasztrófaveszélyt észleli, vagy arról tudomást szerez, köteles bejelenteni haladéktalanul a katasztrófavédelem hivatásos szerveinek, illetve az önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak, továbbá köteles a védekezést elősegíteni. A törvényt az országgyűlés az életet- és vagyonbiztonságot, a környezetet veszélyeztető természeti és civilizációs katasztrófák megelőzése és károsító hatásai elleni védekezés egységes irányítási rendszerének kialakítása és működtetése, a veszélyhelyzetben illetve a katasztrófa sújtotta területeken alkalmazható szabályok bevezetése céljából alkotta meg.

5 Ezt a törvényt kell alkalmazni: katasztrófahelyzetben, a katasztrófa megelőzése érdekében (súlyos ipari balesetek elleni védekezés esetén is) a Magyar Köztársaság területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, ha a katasztrófa károsító hatása ellen hazánk területén védekezés szükséges. A törvényi szabályozás alapvetően a következő területekre vonatkozik: a katasztrófák elleni védekezés irányítási rendjére; a katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos szervekre; a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek esetén irányadó előírásokra és követelményekre. A törvényre vonatkozó egyéb jogszabályok: 179/1999. Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásáról: A törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rögzíti a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás szabályait és ezzel kapcsolatban jogokat és kötelezettségeket állapít meg a kormány, a miniszterek, a polgármesterek és a védelmi bizottságok számára. 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről további részleteket szabályoz.


Letölteni ppt "Jogszabályi háttér A katasztrófavédelem a polgári védelem és a tűzoltóság országos és területi szerveinek összevonásával alakult meg 2000. január 1- jével,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések