Az esemény vagy eseménysorozat katasztrófává minősítése Jogszabályi háttér § §1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről.

Az előadások a következő témára: "Az esemény vagy eseménysorozat katasztrófává minősítése Jogszabályi háttér § §1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről."— Előadás másolata:

1 Az esemény vagy eseménysorozat katasztrófává minősítése Jogszabályi háttér § §1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek elleni védekezésről § §196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályiról, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól § §48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről

2 Az esemény vagy eseménysorozat katasztrófává minősítése Veszélyhelyzet vagy katasztrófa esemény bekövetkezésekor a védekezést első ütemben a helyi szervek kezdik meg, a polgármester irányításával. Amennyiben olyan esemény, eseménysorozat következik be, amely a védekezést végző szervezet vezetőjének értékelése, javaslata alapján katasztrófának minősíthető, a polgármestert erről a védekezés vezetője tájékoztatja. A polgármester – – egyidejűleg javaslatot tesz a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi (polgári védelmi) igazgatónak a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánítására. – – kezdeményezi a település katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását (ha a lakosság részére az önfenntartás feltételei több napon keresztül nem biztosíthatók), erről tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét. A megyei (fővárosi) igazgató a polgármester javaslatára   dönt az esemény katasztrófává minősítéséről,   egyidejűleg haladéktalanul tájékoztatja az OKF Főigazgatóját. A helyi lehetőségeket meghaladó körülmény kialakulása esetén az irányítást a megyei védelmi bizottság elnöke veszi át,   egyúttal intézkedik a megyei erők és eszközök szükség szerinti igénybevételére.   ezzel egyidőben – amennyiben még nem történt meg – javaslatot tesz az OKF Főigazgatójának az esemény katasztrófává nyilvánítására.

3 Az OKF Főigazgatója   a megyei (fővárosi) igazgató tájékoztatása, a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnökének értékelése és javaslata alapján – amennyiben hatáskörébe tartozik az esemény – dönt a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánításáról.   A helyzet értékelése alapján javaslatot tesz az illetékes védekezési munkabizottság, illetve a KKB Operatív Törzs és a Veszélyhelyzeti Központ aktivizálására.   Az ebbe a körbe nem tartozó eseményekről, illetve javaslatáról haladéktalanul tájékoztatja a Kormányzati Koordinációs Bizottság Elnökét, valamint a kialakult helyzet szerint illetékes minisztert. A Kormány   amennyiben a megyét vagy a fővárost a katasztrófa súlyosan érinti, a megyei (fővárosi) védelmi bizottság kezdeményezésére, a Kormányzati Koordinációs Bizottság javaslatára, a megyét vagy a fővárost katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja (ha a megye területének túlnyomó többségét érinti, ha egy hétnél hosszabb időn keresztül veszélyezteti a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, vagy továbbterjedése más területeket is veszélyeztet).   amennyiben a katasztrófa több megyét érint, illetve fennállnak az alkotmányos és a törvényi tényállás esetei, a Kormányzati Koordinációs Bizottság javaslatára, a kialakult helyzetet minősíti és a katasztrófa által érintett területre rendeleti úton a veszélyhelyzetet kihirdeti, és a rendkívüli intézkedéseket bevezeti, vagy kezdeményezi a szükségállapoti tényállás megállapítását és kihirdetését.