Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gradwohl Roland GRROAAT.PTE PTE–ÁJK 2011. Jogi bitorlás fogalma A szerzőt a művéhez kapcsoló érdekek védelmét abszolút szerkezetű jogviszony biztosítja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gradwohl Roland GRROAAT.PTE PTE–ÁJK 2011. Jogi bitorlás fogalma A szerzőt a művéhez kapcsoló érdekek védelmét abszolút szerkezetű jogviszony biztosítja."— Előadás másolata:

1 Gradwohl Roland GRROAAT.PTE PTE–ÁJK 2011

2 Jogi bitorlás fogalma A szerzőt a művéhez kapcsoló érdekek védelmét abszolút szerkezetű jogviszony biztosítja E jog (non-facere jelleg) megzavarását nevezzük jogi bitorlásnak

3 Jogi bitorlás fajai Fajai nemtevési kötelezettség (abszolút  relatív szerkezet)  személyhez fűződő jogosultságok szerzői minőség feltüntetésének elmulasztása a hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatal a mű lényegét torzító felhasználás a plágium  vagyoni jogosultságok megsértése (leggyakoribb)  a felhasználásra jogosult személy túllépi jogosultságának határait

4 Jogi bitorlás fajai E körbe tartoznak többek között a szolgálati műveknek a munkáltató működési körébe nem vonható célra történő felhasználásai, a felhasználói szerződésben rögzített feltételektől eltérő felhasználásának esetei A számítógépi programalkotások vonatkozásában, a gyakorlatban a fejlesztőt (szerzőt) ért vagyoni jellegű hátrányok bírnak nagyobb jelentősséggel

5 A szerzői jog megsértésének polgári jogi jogkövetkezményei

6 objektív és szubjektív alapú jogkövetkezmények Szjt + Ptk (személyiség védelmét szolgáló jogkövetkezmények ) SZUBJEKTÍV: a jogsértő magatartás felróható, vétkes OBJEKTÍV: Pusztán a jogsértés tényére alapítva érvényesíthetők, tekintet nélkül a jogsértő magatartásának mivoltára. Elsősorban személyhez fűződő jogok védelmére hivatott, de a vagyoni jogosultságok oltalmában is jelentős.

7 Objektív alapú szankciók Szjt. 94. § (1) bekezdése ötféle polgári jogi igény érvényesítésére szerző személyéhez fűződő jogok védelme elsősorban erkölcsi jellegű elégtételt szolgáltatnak a szerző vagyoni igénnyel is felléphet Független a felróhatóságtól! A sértett bizonyítani köteles: A jogsértő cselekmény vagy mulasztás megtörtént S ez valóban szerzői jog megsértését jelenti S hogy a jogsértést az alperes követte el

8 Az igényeket kumuláltan is elő lehet a perben terjeszteni A szerző jogosult jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását követelni. Amennyiben a szerző ezen igénye mellett nem érvényesít másikat, további elégtételt sem erkölcsi, sem anyagi téren nem igényel. Ez a szankció általában elégséges is a szerző presztízsének helyreállítására. I. lehetőség

9 Jogosult a szerző követelni a jogsértő magatartás abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. (ha a jogsértés folyamatos vagy ismétlődő jellegű) Pl: Ilyen lehet egy jogsértéssel kiadott mű terjesztésének leállítása. II. lehetőség

10 Követelheti továbbá a szerző, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak. A közvéleménynek ez a tájékoztatása : bírói ítélet egyszerű kihirdetésétől kezdve a legszélesebb nyilvánosságot biztosító telekommunikációs médiumok útján való elégtételig. A szövegezésnek nem csak a jogsértés megtörténtének elismerését, de sajnálkozást, bocsánatkérést is kell tartalmaznia. III. lehetőség

11 Követelheti a szerző, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról. Ez a rendelkezés nem szankciót tartalmaz, hanem a sérelmet szenvedett szerző részére a perbeli bizonyítást könnyíti meg, azzal, hogy az alperestől adatszolgáltatást követelhet. IV. lehetőség

12 A szerzőt jogsértés estén megilleti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése. E jogszabályi rendelkezés minimumát a jogszerű felhasználás esetén járó díjazás képezi. V. lehetőség

13 A szerző kéri a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását (in integrum restitutio) a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától megfosztását. VI. lehetőség

14 Szubjektív alapú szankciók Amennyiben a jogsértő magatartás felróható a szerző - az objektív alapú szankciók érvényesítésével párhuzamosan - kártérítést is követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A kártérítés általános szabályait a Ptk. XXIX. fejezetet tartalmazza. A 339. § (1) bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. A bíróság tehát vizsgálja a felróhatóságot. A bizonyítási kötelezettség a jogsértőt terheli.

15 A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a kártérítés a károsult vagyoni és nem vagyoni kárára egyaránt kiterjed és a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést (ún. damnum emergens) és az elmaradt vagyoni előnyt (ún. lucrum cessans), továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges [Ptk § (1) és (4) bek.].

16 Kártérítésre alap az is, ha a szerző személyhez fűződő jogait megsértik. A nem vagyoni kár megtérítése viszonylag új jogintézmény a szerzői jog, és a számítógépi programalkotások vonatkozásában. Általánosságban kimondható, hogy nem vagyoni kár megtérítése iránti igény érvényesítésére általában akkor kerülhet sor, ha a szerző személyhez fűződő jogának megsértése nem okoz közvetlenül anyagi kárt, az anyagi jellegű következmények csak később, és általában hosszabb távon jelentkeznek.

17 A büntetőjogi jogkövetkezmények A szoftverek védelmére vonatkozó hazai szabályozás egyik, sőt talán leggyengébb pontja a büntetőjogi szankciók kidolgozatlansága. A szerző, a fejlesztő, a jogtulajdonos rendelkezésére álló polgári jogi szankcióknak túlságosan elrettentő hatásuk nincsen. A jogsértő a normál licencdíjnál alig fizet valamivel többet, feltéve, hogy cselekménye a sértett tudomására jut, és él az Szjt. által biztosított jogi fellépési lehetőségek valamelyikével. Amennyiben a jogsértés ténye homályban marad, még érdemesnek is tűnik elkövetni, hiszen - az illegális felhasználók így gondolkodnak -"...ha nem jönnek rá, az tiszta haszon".

18 A szerzői jogsértés legsúlyosabb eseteit a törvény bitorlásként [Btk.329.§] bűntetté minősíti és három évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti. A cselekményt az követi el, aki "más szellemi alkotását, találmányát, újítását vagy ipari mintáját sajátjaként tünteti fel és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz" [Btk. 329.§ 1. fordulata], illetve aki "gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével visszaélve más szellemi alkotásának, találmányának, újításának vagy ipari mintájának hasznosítását vagy érvényesítését attól teszi függővé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék" [Btk. 329.§ 2. fordulata]”.

19 A bűncselekmény tárgya kettős: 1. A sértett vagyoni jogai 2. Szellemi alkotáshoz, illetve annak érvényesítéséhez való személyiségi jog A cselekményt csak szándékosan lehet elkövetni! Az első fordulatban írt elkövetési magatartás a csaláshoz hasonlít. A vagyoni hátrány bekövetkeztével válik befejezetté. A vagyoni hátrány bekövetkezése nélkül csak kísérlet.

20 A bitorlás eredmény-bűncselekmény, eredménye az elkövetési magatartással okozati összefüggésben lévő vagyoni hátrány, mely tényleges kár és elmaradt vagyoni előny lehet. A második fordulat tulajdonképpeni munkakörrel visszaélés, immateriális bűncselekmény, amely az elkövetési magatartással befejezett, kísérlete fogalmilag kizárt. A követelés eredményessége a törvényi tényállás keretén kívül esik. A bűncselekmény elkövetése érdekében megvalósított magán- és közokirat-hamisítással halmazatban állhat.

21 A másik szerzői jogi bűncselekmény a szerzői és szomszédos jogok megsértése [Btk. 329/A.§.]. A tényállást, mely az alapesetben vétségként minősül, az valósítja meg, aki "irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének művén, előadóművésznek előadói teljesítményén, hangfelvétel előállítójának hangfelvételén, rádiónak vagy televíziónak a műsorán fennálló jog megsértésével vagyoni hátrányt okoz" [Btk.329/A.§. (1). bek.]. Az elkövető két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A szerzői és szomszédos jogok megsértése bűncselekményének jogi tárgya a szerzőnek művén fennálló vagyoni jogainak sérthetetlensége. A szerzői és szomszédos jogok megsértésének elkövetési magatartása a szerzői jogok, elsősorban a vagyoni jogok megsértése. Nem sérti e jogokat a szabad felhasználás törvényi lehetősége.

22 A bűncselekmény eredménye vagyoni hátrány, amely a jogsértő magatartással okozati összefüggésben következik be. A kizárólag személyhez fűződő jogokat sértő magatartás nem tényállásszerű. A szerzői és szomszédos jogok szándékos és gondatlan magatartással egyaránt elkövethetők. "Aki a szerzői és szomszédos jogok megsértését gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő" [Btk.329/A.§ (4). bek.]

23 Motívumot és célzatot a törvényhozó nem értékelt. Eredmény- bűncselekmény, befejezetté válik a vagyoni hátrány létrejöttével. Kísérlet esetében vizsgálni kell, hogy az elkövető milyen nagyságú vagyoni hátrányt szándékozott jogsértő magatartásával okozni. A jogalkotó szándéka szerint súlyosabban - bűntettként - minősül a cselekmény, ha a szerzői és szomszédos jogok megsértését jelentős vagyoni hátrányt okozva, vagy üzletszerűen követik el. A büntetés ebben az esetben három évig terjedő szabadságvesztés. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői és szomszédos jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el. A szerzői és szomszédos jogok megsértését a bitorlástól az határolja el, hogy az előbbinél az elkövető vagyoni hátrány okozásával a művet engedély nélkül használja fel, addig az utóbbinál azt sajátjaként tünteti fel, így egymással halmazatban állhatnak a cselekmények.

24 Egyes eljárási kérdések Annak tisztázásakor valamely eljárásban, hogy a jogellenesen használt szoftvernek a felhasználó valóban illegálisan volt-e birtokában az esetek túlnyomó részében, gyakorlati és célszerűségi szempontokból, a számítógépet a hozzátartozó adathordozókkal (floppy, CD, winchester) egyetemben le kell foglalni. A Btk. 329/A §. (5) bekezdése szerint azt a dolgot, melyre a bűncselekményt elkövették el kell kobozni.

25 A számítógépet, mint a jogsértéshez felhasznált eszközt nem lehet elkobozni, mivel a program másolása, futtatása a gép használatának periférikus részét képezi, és nem tekinthető az elkövetés kötelező elkobzást maga után vonó eszközének. Azokat a gépen kívüli adathordozó eszközöket, amelyekről adat nem törölhető (pl. CD lemez) az eljáró hatóságnak el kell koboznia. Jegyzőkönyv!! Nagyobb mennyiségű számítógépet tartalmazó hálózat vizsgálása esetén a lefoglalásától, technikai nehézségek miatt, el lehet tekinteni, de a szakértői bizonyítást a helyszínen, jegyzőkönyv felvétele mellett, kell megtartani.

26 Az illegális program felmérése akként történik, hogy kilistáztatják a gépen és az egyéb adathordozókon található "exe", "com" és "bat" (programindító) kiterjesztésű állományokat, majd rajtuk keresztül megállapítják milyen szoftver van telepítve a vizsgált felhasználónál. Ezt követi az adott programhoz tartozó számla, a felhasználói szerződés, az azt igazoló CoA (Certificate of Authenticity), vagy az újabb programoknál egyedi, számozott jel, hologram vizsgálata.


Letölteni ppt "Gradwohl Roland GRROAAT.PTE PTE–ÁJK 2011. Jogi bitorlás fogalma A szerzőt a művéhez kapcsoló érdekek védelmét abszolút szerkezetű jogviszony biztosítja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések