Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kétszer 90 perc munkajog 30 percben 2014.VI.21. Siófok Dr. Horváth István egyetemi adjunktus (PhD) ELTE ÁJK ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kétszer 90 perc munkajog 30 percben 2014.VI.21. Siófok Dr. Horváth István egyetemi adjunktus (PhD) ELTE ÁJK ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda."— Előadás másolata:

1 Kétszer 90 perc munkajog 30 percben 2014.VI.21. Siófok Dr. Horváth István egyetemi adjunktus (PhD) ELTE ÁJK ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda

2 A munkáról Nem az ember van a munkáért, hanem a munka van az emberért. Ferenc pápa

3 Nemzetközi tendenciák, jelenségek A globalizáció és az EMU (maastrichti konvergencia kritériumok): az érdeklődés fókuszába hozza a közszolgálatot Globalizáció – a hatékonyságra törekvés: ennek megjelenése a közszolgálatban A komparatív előnyök biztosíthatósága – a minőségi munkaerő megszerzésének és megtartásának képessége Mi tartozik a közszférába – differenciált jogviszonyok és kiszervezések A válság és kezelése – a kormányzatok lehetséges eszközei: 1.Privatizáció 2.Közterhek 3.… és közszféra – elbocsátások, bérbefagyasztás- vagy csökkentés és ezek hatása

4 Munkajogi alapvetés – itthon Munkajogi „rendszerváltozás” - elvi ellentmondásokkal Duális rendszer - trichotom szabályozás Mt. – a pólus másik végén a Ktv. - kizárja a kollektív szerződést, és a részvételi jogok gyakorlását, de a közigazgatási munkavállalók szakszervezetei az Mt. szerint köthetnek – dogmatikailag nem megalapozott a munkaszerződés Mt. és Kttv. között félúton - Kjt A Ktjv. életbe lépése – az indokolás nélküli felmentés A Kttv. és az új Mt. életbe lépése Közalkalmazotti jogviszony más jogviszonnyal történő felválthatósága – közelmúlt és jelen: menekülés a munkaviszonyba

5 A kollektív jogok Történelmi előkép – miért idegenek a közszférában a kollektív jogok Mt. Szakszervezet – érdekképviseleti szerv Üzemi tanács – részvételi jogok Kollektív szerződés Kjt. Szakszervezet – érdekképviseleti szerv Közalkalmazott tanács – részvételi jogok Kollektív szerződés Kttv. Szakszervezet – érdekképviseleti szerv és a Magyar Kormánytisztviselői Kar

6 Szakszervezeti jogok Mi a szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Nyilatkozat-tilalom: A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék. (Kttv.) Alkalmazás - nem lehet a munkavállaló szakszervezeti tagságtól függővé tenni (tagja-e, megszünteti-e, vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést). (Kttv.)

7 Szakszervezeti jogok 2. A diszkrimináció tilalma Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni vagy a munkavállalót más módon megkülönböztetni. (Kttv.) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni. (Kttv.) Tájékoztatás A szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. (Kttv.) Propaganda A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye. (Kttv.)

8 Szakszervezeti jogok 3. Tájékoztatás kérése A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet. (Kttv.) Véleményezés, konzultáció kezdeményezése A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. (Kttv.) Általános képviselet A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdek-képviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. (Kttv.) Egyéni képviselet - A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.(Kttv.)

9 Szakszervezeti jogok 4. Helyiséghasználat A szakszervezet - a munkáltatóval történt megállapodás szerint - jogosult arra, hogy munkaidő után vagy munkaidőben a munkáltató helyiségeit érdek-képviseleti tevékenysége céljából használhassa. Tagdíjlevonás és átutalás A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. Belépési jog a munkáltatóhoz A szakszervezet képviseletében eljáró, munkaviszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a munkáltatóval munkaviszonyban álló tagja van, a munkáltató területére beléphet. A belépés és a munkahelyen való tartózkodás során a munkáltató működési rendjére vonatkozó szabályokat meg kell tartani. [Kttv.]

10 Tagdíjlevonás Kttv § (6) A munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló évi XXIX. törvénytől eltérően az államigazgatási szerv a kormánytisztviselők illetményéből a szakszervezeti tagdíjat az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le.

11 Szakszervezeti jogok 5. A megjelölt választott szakszervezeti tisztségviselő munkavállaló munkajogi védelme - a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez vagy a munkáltató 53. § szerinti intézkedéséhez. Kit illet a védelem – korlátozott létszám és időbeli hatály A szakszervezet az üt - választás szabályai szerint önállónak minősülő telephelyen, ha a munkavállalók megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma a) az ezer főt nem haladja meg, egy főt, b) a kétezer főt nem haladja meg, két főt, c) a négyezer főt nem haladja meg, három főt, d) a négyezer főt meghaladja, négy főt jelölhet meg.

12 Plusz egy fő és némi idő Még valaki - Védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy főt. Plusz 6 hó A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha szakszervezeti tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. Másik munkavállaló megjelölése - ha a „védett” munkavállaló munkaviszonya vagy tisztsége megszűnt. Az egyetértési jog gyakorlása – előzetesen kell kérni? A szakszervezeti álláspont közlése - a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha nem értenek egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

13 A védelemre megjelölt tisztségviselő A szakszervezet legfeljebb egy kormánytisztviselőt jogosult megjelölni. Amennyiben az államigazgatási szervnek több telephelye van, a szakszervezet telephelyenként jogosult legfeljebb egy kormánytisztviselőt megjelölni.

14 A szakszervezeti egyetértési jog gyakorlásához Szakszervezeti egyetértési jog EBH A szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem rendeltetése a szakszervezet zavartalan működésének biztosítása, a felsőbb szakszervezet az egyetértési jogát rendeltetésszerűen köteles gyakorolni. Kttv.: Egyet nem értés - Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne.

15 A jogellenes munkáltatói jogviszony- megszüntetés jogkövetkezményei 83. § (1) A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, b) a 65. § (3) bekezdésébe (felmondási tilalomba), c) a 273. § (1) bekezdésébe ütközött (szakszervezeti egyetértés hiánya), d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. Kérdőjelek a lista teljes körűségéhez és a megkerülhetőséghez?

16 A jogellenes munkáltatói jogviszony- megszüntetés jogkövetkezményei Mikor kérhető az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatás: a) a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe [10. § (1) bekezdése], illetve felmentési védelembe ( §) ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [57. § (4) bekezdése, 63. § (4) bekezdése], vagy b) a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) kormányzati szolgálati jogviszonyát a 201. § (1) bekezdésébe, vagy a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 76. §-ának (3) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg, vagy c) a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén a hivatalvesztés fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával, vagy d) a jogviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött.

17 A munkaidő-kedvezmény Kit? A munkavállalót szakszervezeti érdek–képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő–kedvezmény illeti meg, továbbá a védelemre megjelölt munkavállaló [a 273. § (3)–(4) bekezdés] mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval folytatott konzultáció tartamára. Mennyi? A naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő- kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. - A szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján Bejelentés - A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő- kedvezmény igénybevételét - előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve - legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni.

18 A munkaidő-kedvezmény 1. Feladata ellátása érdekében az államigazgatási szerv kormánytisztviselői közül legalább 10%- ának - de legalább harminc fő kormánytisztviselőnek - a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által védelemre megjelölt kormánytisztviselőt a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Ezen túlmenően a konzultáció időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkaidő-kedvezmény nem vonható össze.

19 A munkaidő-kedvezmény 2. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a kormánytisztviselő önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. Az államigazgatási szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a munkaidő-kedvezmény igénybevételét. A munkaidő-kedvezmény tartamára illetmény jár. A munkaidő- kedvezményt megváltani nem lehet.

20 Munkáltatói jogellenes megszüntetés – mikor nincs visszahelyezés A munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a kormánytisztviselő eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, ha a kormánytisztviselő továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. Ilyennek minősül különösen, ha a) a kormánytisztviselő munkaköre megszűnt, b) a munkakörét betöltötték, c) a szervnél létszámcsökkentést hajtanak végre az ítélet jogerőssé válásakor, d) a szervnél nincs üres álláshely.

21 A kollektív szerződés 276. § (1) Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek- képviseleti szervezet, továbbá b) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség. (2) A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. (3) A szakszervezeti szövetség kollektív szerzõdés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel a (2) bekezdésben előírt feltételnek és tagszervezetei erre felhatalmazzák.

22 Még mindig a szerződéskötési jogosultságról 4) A (2) bekezdés szerint kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek a kollektív szerződést együttesen köthetik meg. Arányproblémák: két 9 %-os nem köthet, egy 50 %-os egyedül nem köthet, ha van még egy legalább 10 %-os szakszervezet (5) A munkáltató egy kollektív szerződést köthet. Ha a kollektív szerződést több munkáltató köti, akkor – e kollektív szerződés felhatalmazása alapján – a munkáltató rá kiterjedő hatállyal köthet kollektív szerződést. Szakszervezeti taglétszám - (6) A (2) bekezdés alkalmazásakor a munkavállalóknak a szerződéskötést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszámát kell alapul venni.

23 Kollektív szerződés – felhatalmazási problémák? Kjt. 13. §: a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. kollektív szerződésre vonatkozó 277. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés a Kjt., illetve végrehajtási rendeleteitől akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak. Mt § (1) bekezdés szerint a kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását.

24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Kétszer 90 perc munkajog 30 percben 2014.VI.21. Siófok Dr. Horváth István egyetemi adjunktus (PhD) ELTE ÁJK ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda."

Hasonló előadás


Google Hirdetések