Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csőke Andrea – Juhász László A 2014.évi XV. tv. és az új Ptk hatása a Csődtörvényre és egyéb aktuális kérdések FOE 2014. 05. 28.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csőke Andrea – Juhász László A 2014.évi XV. tv. és az új Ptk hatása a Csődtörvényre és egyéb aktuális kérdések FOE 2014. 05. 28."— Előadás másolata:

1 Csőke Andrea – Juhász László A 2014.évi XV. tv. és az új Ptk hatása a Csődtörvényre és egyéb aktuális kérdések FOE

2 Az előadás vázlata  I.  Statisztikai adatok  A évi XV. tv. egyes rendelkezései és a csődegyezség néhány kérdése  Az új Ptk. hatályba léptető rendelkezéseivel kapcsolatos kérdések  II.  A Cstv. módosítása (2013. évi CCLII.tv.)  A biztosítékokat érintő módosítások.  A vezetői felelősséggel kapcsolatos kérdések

3 Az előadás vázlata   III.   A pénzügyi lízingszerződések   a csőd- és felszámolási eljárásokban

4 I. rész Bevezetés

5 Statisztikai adatok Csőd és felszámolási eljárások (ügyérkezés) száma IdőszakCégek számaCsődFelszámolás

6 A csődeljárások statisztikája IdőszakÉrkezett ügyek számaHavi átlag I. 1-től – VIII. 31- ig 678, IX. 1-től – XII. 31- ig 399, I. 1-től – XII. 31-ig I. 1-től – XII. 31-ig től- XII.31-ig ,5 10,4

7 A csődeljárások statisztikája IdőszakÉrkezett ügyek számaHavi átlag I. 1-től – VIII. 31- ig 678, IX. 1-től – XII. 31- ig 399, I. 1-től – XII. 31-ig I. 1-től – XII. 31-ig től- XII.31-ig 2013.I.1-től XII. 31-ig ,5 10,4 12,5

8 Legfontosabb jogszabályok  évi V. tv. (Ptk)  évi CLXXVII. tv. (Ptk-é)  évi CCLII. tv. Egyes törvényeknek a Ptk. hatálybalépésével összefüggő módosításáról (PtkMódtv.)  évi CCXXI. tv. a hitelbiztosítéki nyilvántartásról  évi XV. tv. a bizalmi vagyonkezelőkről

9 A csődeljárás módosítása   Cstv. 20.§ „(1a) Az egyezség megkötésénél a jóhiszemű joggyakorlás követelményét kell szem előtt tartani, az egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha az adós vagyonához mérten a hitelezők összessége követeléseinek kielégítési aránya méltánytalanul alacsony mértékű, vagy ha valamely hitelezői csoport követelése más hitelezői csoportnál kirívóan alacsonyabb arányban vagy méltánytalanul hátrányosabb feltételekkel kerül kielégítésre.”   Hatályba lép: 2014.április 1.-ezt követően indult eljárásokban alkalmazandó

10 Csődeljárás-vagyonfelügyelő   Gfv.VII /2013/10.   A vagyonfelügyelő kötelezettségeit és jogait összegező Cstv §-ait vizsgálva megállapítható, hogy az itt felsorolt tevékenységeket nem egyetlen személynek, hanem a jogi személy vagyonfelügyelő által foglalkoztatott szakemberek csapatának kell elvégeznie. A felsorolás ugyanis tartalmaz jogi, közgazdasági, számviteli jogokat és kötelezettségeket, melyek teljesítését a vagyonfelügyelőtől elvárható szinten, nyilvánvalóan, csak több szakember együttes igénybevételével tudja biztosítani a vagyonfelügyelőként kijelölt társaság.   Amennyiben a vagyonfelügyelő-biztos akadályoztatva van a csak személyesen elvégezhető feladatai gyakorlása során, a vagyonfelügyelő társaságnak egy másik személyt kell megbíznia a vagyonfelügyelő-biztosi feladat ellátásával, ezek a feladatok nem láthatók el meghatalmazott által, a szükséges szakértelem biztosításának követelményére tekintettel

11 Csődegyezség-végrehajthatóság 1.   Gfv.VII /2013/3   - a megkötött egyezség csak akkor fogadható el a bíróság által – az egyéb feltételek fennállása esetén is -, ha az eljárás adataiból megállapíthatóan az adós a tevékenységét folytatni kívánja. (Gfv.VII /2013/5. is)   A Cstv. 21.§ (1)-(2) bekezdéséből következően a csődegyezséget a maga teljességében kell vizsgálni, azaz a csődegyezséghez tartoznak a csődegyezségben hivatkozott mellékletek a nyilvántartásba vett hitelezők nevéről, címéről, a meghatalmazottaik eljárási jogát igazoló iratokról; a nyilvántartott hitelezői igényekről, illetve a hitelezők számára kifizetni javasolt pénzösszegről (az átadni javasolt vagyontárgyról), valamint a teljesítési határidőről.   Gfv.VII /2013/5.   a bírósághoz benyújtott csődegyezséghez tartozó összes iratból kell annak kitűnnie, hogy mely hitelezőkre terjed ki a csődegyezség, mint kényszeregyezség, s a kielégítésükre milyen tartalmú megállapodás jött létre.

12 Csődegyezség-végrehajthatóság 2.   Gfv.VII /2013/3   - Végrehajtható csődegyezségként nem kizárólag az fogadható el, amelyben kötelezettség kifizetésére irányuló megállapodás található (a kifizetendő összeg pontos megjelölésével), hanem az egyezségbe a Cstv. 19.§ (1) bekezdése alapján – egyebek mellett – az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése, más személy kezességvállalása és egyéb biztosítékok nyújtása, illetve mindaz belefoglalható, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében a felek szükségesnek tartanak. Ez utóbbiak teljesítése egyedi bírósági végrehajtás útján nem biztos, hogy kikényszeríthető, ennek ellenére az ilyen tartalmú megállapodást a Cstv. lehetővé teszi   Gfv.VII /2013/5   A végrehajthatóság e körben úgy vizsgálható, hogy az adós és a hitelezői ellenőrizhetővé tették-e a hitelezők részére az adós számára előírt megfelelő időtartamok és az időtartamon belül elvégzendő feladatok meghatározásával az adós által vállaltak teljesítését

13 Csődegyezség tartalma 1.   Gfv.VII /2013/5.   lehetőség van arra, hogy az egyezséghez hozzájáruló hitelezők eltérő kielégítési arányhoz jussanak. Az egyezséghez hozzá nem járuló, de a kényszeregyezség hatálya alá tartozó hitelezők tekintetében azonban csak olyan feltételek fogadhatók el, amelyeket a legkedvezőbb feltételeket elérő egyezséghez hozzájáruló hitelező tekintetében állapítottak meg.

14 Csődegyezség tartalma 2.   Gfv.VII /2013/6.   Az adós csődeljárás során tanúsított csalárd magatartása megállapíthatósága esetén … a hitelező nincs elzárva attól, hogy az ebből eredő követelését perben érvényesítse.   A jogerősen jóváhagyott csődegyezséget követően a hitelező az adós és egy másik – akár közokiratba foglalt követeléssel rendelkező - hitelező közötti szerződés hatálytalanságának megállapítása vagy kártérítés iránt keresetet nyújthat be, az adós és a másik hitelező csalárdságára hivatkozással. Abban a perben lehet megállapíttatni, hogy az adós és a hitelező között kötelem nem jött létre, vagy az fedezetelvonás célzatával jött létre, a bejelentett (esetleg közokiratba foglalt) hitelezői igény jogalap nélküli, stb. és ezáltal ez a hitelező olyan szavazati joggal élt a csődegyezség megkötése során, mely veszteséggel járó kényszeregyezségbe szorította a perindító felet.   …a kereset megalapozottsága azonban nem eredményezheti a csődegyezség érvénytelenségét, kizárólag a pert indító hitelező és az alperesek közötti viszonyban vizsgálható a kártérítés feltételeinek a fennállása és e körben vonható le a jogkövetkezménye is.

15 Csődegyezség (korábbi)   Gfv.VII /2013/16   egy csődegyezségnek csak akkor van kényszeregyezségi hatálya az ahhoz hozzá nem járuló hitelezők és az eljárásban részt nem vevő jogosultak tekintetében, ha az ő vonatkozásukban az adós a törvénynek megfelelően jár el   Gfv.VII /2013/12   Ha a vitatottá minősített hitelezői igény tekintetében a hitelező a jogérvényesítést (perindítást) elmulasztja – vagy azt nem igazolja -, a vagyonfelügyelőnek a hitelezői nyilvántartásból törölnie kell az igényt és vissza kell utalnia részére a nyilvántartásba vételi díjat

16 Céltartalék   (3) A Cstv. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:   „(5) Az adós a - felszámolást elrendelő első fokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre emelkedéséig - köteles legalább forint céltartalékot képezni a felszámolási költségek, így különösen   a) a vagyonára vonatkozó dokumentumok, közhiteles nyilvántartásból beszerzendő adatok összegyűjtésével,   b) a fizetési és értékpapír számláinak vezetésével és annak forgalmával,   c) az iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével,   d) a vagyontárgyainak őrzésével, állagmegóvásával   kapcsolatos kiadások fedezetére.”

17 Céltartalék   „83/K. § (1) A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló évi XV. törvénnyel (a továbbiakban: évi XV. törvény) megállapított 26. § (5) bekezdésben az adós számára a felszá- molási költségekre vonatkozóan előírt céltartalékképzési kötelezettség azokban az eljárásokban irányadó, amelyekben a felszámolást első fokon elrendelő végzést április 1-jét követően hozta meg a bíróság.  

18 Felszámolók   (13) A Cstv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:   „(1) Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.”

19 Felszámoló   (3) A március 15-én folyamatban lévő ügyekben a évi XV. törvénnyel módosított 28. § (1) bekezdést akkor kell alkalmazni, ha március 15-én   a) a felszámolás elrendelésére első fokon még nem került sor, vagy   b) a felszámolást elrendelő első fokú végzés még nem emelkedett jogerőre, és olyan felszámoló került kirendelésre, amely nem szerepel a évben hivatalosan közzétett új felszámolói névjegyzékben vagy   c) a felszámolást elrendelő első fokú végzés még nem emelkedett jogerőre, azonban olyan ideiglenes vagyonfelügyelő került kirendelésre, amely nem szerepel a évben hivatalosan közzétett új felszámolói névjegyzékben.

20 Felszámoló   (4) A (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben az első fokú bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót hivatalból felmenti, és ideiglenes vagyonfelügyelő felmentése esetén másik ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki hivatalból a 27/A. § (1) bekezdés szabályai szerint. Az első fokú bíróság a felmentett ideiglenes vagyonfelügyelő díjazását a felmentésről rendelkező végzésében az addig elvégzett tevékenység és munkateher alapján, arányosan határozza meg.

21 A jogerő   Pp § (1) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével (218. §) emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, amelyeket a határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétől (219. §) kezdődnek. Mikor jogerős egy másodfokú határozat, amelyet nem hirdetnek ki? Mi a helyzet akkor, ha a felszámoló szervezet által a névjegyzék kapcsán indított perben a bíróság felfüggeszti az intézkedés végrehajtását? Véleményünk szerint ilyenkor nem kell felmenteni a felszámolót, bár új ügyeket nem kap.

22 Felszámolási kérdések   Gfv. VII /2013/7. számú határozat   hitelezővé válás feltételei   A felszámolási eljárás fent is hivatkozott rendelkezésének egybevetéséből tehát egyértelműen az következik, hogy a hitelezőnek, amennyiben ilyen minőségben a felszámolási eljárásban részt akar venni, a bíróság felhívásának megfelelően a nyilvántartásba vételi díjat a 40 napos határidőn belül be is kell fizetnie. Ha az igénybejelentési határidőn belül bejelentkezik, de a nyilvántartásba vételi díjat csak a bejelentési határidőn túl fizeti meg, úgy csak az igényét határidőn túl bejelentő hitelezőként vehető figyelembe, mert a hitelezőként történő nyilvántartásba vétel együttes feltételei közül a másodikat csak az igénybejelentési határidőn túl teljesítette. Aki a 40 napos határidőn túl, a jogvesztő határidőn belül jelenti be a követelését, de a jogvesztő határidőn belül nem fizeti meg a nyilvántartásba vételi díjat, nem válik az adós felszámolási eljárásában figyelembe veendő hitelezőjévé.

23 A felszámolással kapcsolatos kérdések   Fpkf. VII /2012/2. számú határozat   behajthatatlansági igazolás   Ha a követelést bejelentő már hitelezővé vált a Cstv. fogalmai szerint (hitelezői igényét bejelentette a felszámolónak és befizette a nyilvántartásba vételi díjat), ennek teljesítése után kérheti a behajthatatlansági igazolás kiadását. Ennek megtörténtével azonban hitelezői minősége a felszámolási eljárásban nem szűnik meg, csak akkor, ha kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a továbbiakban nem kíván az adós hitelezője lenni az eljárásban.

24 Visszafizetési kötelezettség   Gfv. VII /2012/4. számú határozat   Ebből következően a felszámolónak a közbenső mérleg benyújtásával egyidejűleg a felmerült költségeket indokolnia kell és a vitássá vált kifizetett összegek tekintetében bizonyítania kell, hogy az a felszámolási eljárás lefolytatása érdekében, a piacon elérhető legkedvezőbb, de ugyanakkor hatékony szolgáltatást nyújtóval kötött szerződésből ered.   A Kúria álláspontja szerint azonban nem terjed ki a felszámolási eljárást lefolytató bíróság hatásköre arra, hogy előírja a felszámolónak, milyen módon teljesítse a jogerős végzésben foglaltakat, azaz hogy az adós vagyonából már kifizetett összeget milyen módon pótolja vissza.   A felszámolási eljárást lefolytató bíróság csak abban a kérdésben dönthet, hogy a felmerült költség felszámolási költségként az adós vagyonával szemben elszámolható-e, az adós vagyonából ki nem egyenlíthető összeg forrásáról nem hozhat rendelkezést.”

25 Visszafizetési kötelezettség   A fenti állásponttól kissé eltérő megoldást alkalmazott a Kúria az alábbi ügyekben:   Gfv. VII /2013/5.   Gfv. VII /2013/8.   Gfv. VII /2013/6.   Ezekben az ügyekben a bíróságok a közbenső mérleg jóvájagyása kapcsán kötelezték a felszámolót arra, hogy az egyik alkalmazott által elsikkasztott összeget ne csak követelésként állítsa be a mérlegbe, hanem fizesse be a hiányzó összeget.

26 Felszámoló társaság felelőssége   Gfv. VII /2013/3. számú határozat   „A hatályos szabályok szerint a bíróság által kijelölt felszámoló társaságnak áll fenn a vagyonnal való elszámolási kötelezettsége és nem a felszámolóbiztosnak. Ezért a felszámoló társaságnak úgy kell kialakítania az ügyvitelét, hogy a felszámolóbiztos akadályoztatása esetén is tudja a kötelezettségeit teljesíteni. Nem fogadható el tehát a késedelem kimentésére az a hivatkozás, hogy a felszámolóbiztossal a kapcsolatot nem, vagy nehezen tudja a felszámoló társaság felvenni, mert ez a felszámoló társaság belső problémája. Ha a kötelezettségeit nem tudja a bíróság, illetve a hitelezők (adós) felé teljesíteni, ezért a felszámoló társaság tartozik felelősséggel, mert nem úgy szervezte meg a munkáját, hogy a felszámolóbiztos közreműködése nélkül is el tudjon számolni.”

27 Hitelezői választmány   Fpkf. VII /2013/2. számú határozat   „”A törvényalkotó nem kívánta azonos jogosítványokkal felhatalmazni a hitelezői választmányt és az azt működtető hitelezőket, hiszen az eljárásban vannak olyan helyzetek, amikor nem az egyes hitelezők, hanem a hitelezők csoportjának az érdekeit kell szem előtt tartani. A hitelezői választmány legalább a hitelezők egyharmadát tömöríti, akik rendelkeznek legalább a nyilvántartásba vett követelések egyharmadával. Ha a Cstv. csak a hitelezői választmány részére ad felhatalmazást valamilyen jognyilatkozat megtételére, akkor nyilvánvalóan kizárja azt, hogy a választmányt működtető hitelezők saját jogukon tegyenek ilyen nyilatkozatot. Olyan esetekben, amikor mind a hitelezői választmány, mind a hitelező felléphet a Cstv. rendelkezései szerint, akkor nem kizárt a hitelező önálló eljárása. Abban az esetben azonban, ha az eljárást a hitelezői választmány indította, az eljárásban a hitelezői választmány minősül félnek, és nem az azt működtető egyes hitelezők.”

28 Bérbe-, használatba adás   (17) A Cstv. 46. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:   „(4a) A felszámoló az adós vagyontárgyait csak a hitelezői választmány, illetve a hitelezők képviselője jóváhagyásával adhatja bérbe vagy engedheti át használatba olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely   a) az adós felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző egy éven belül vezető tisztségviselője vagy   b) az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa   volt.”

29 Értékesítés   (19) A Cstv. 49. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:   „(3b) Az értékesítés során - kivéve a jogszabályon alapuló elővásárlási jog gyakorlását - nem szerezhet tulajdont olyan személy vagy szervezet sem, aki vagy amely az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amely az adóssal együtt elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja.”

30 II. rész

31 Új Ptk hatálybalépése  március 15. Ptk. 8:4. §  Ptk.-é 1.§:  1. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit a hatálybalépését követően  a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint  b) megtett jognyilatkozatokra  kell alkalmazni.

32 Kötelmek  Ptk-é 50.§ (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése előtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (pl késedelmi kamat)  (2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik.

33 Csődtörvényt érintő módosítások  Személyi hatály  - Pártok felszámolása  - Ügyvédi irodák felszámolása

34 Pártok felszámolása  Az XXXIII. tv. I. Fejezete 1/A, a III. Fejezet 3/A-3/F. szakasszal egészül ki.  Fiztésképtelenséget csak a Cstv. 27.§ (2) b) és c) pontja alapján (jogerős bírósági határozat és eredménytelen végrehajtás) lehet megállapítani, [a 27.§ (2) bek. a.) pontja és a Civtv 10.§ (3) bek. (szerződésen alapuló nem vitatott tartozás) alapján nem],  -ha a tartozás eléri a 10 millió Ft-ot.  -90 napos haladék adható  -választási időszakban kampányidőszak kezdetétől a jogerős választási eredmény megállapításáig nem lehet elrendelni a felszámolást

35 Pártok felszámolása  Speciális eljárás: nyilvános meghallgatás  -10 éven belül, aki vezető volt, meg kell idézni,  a nyilvános meghallgatáson adja át a regnáló vezető a Cstv. 31.§ szerinti anyagokat, a korábbi vezetők csak nyilatkozatot tesznek.  Vagyon értékesítés speciális szabályai  -megmaradt vagyon kié lesz- pártalapítványé (és, ha nincs?)  Vezetői felelősség speciális szabálya és kapcsolódás a 33/A §-hoz- szerződésen kívül okozott kárért való felelősségi szabályok alapján felel a ki nem elégített hitelezői követelésekért.

36 Ügyvédi iroda felszámolása  CCLII.tv. 100.§  Vagyonhiány esetén befizetési kötelezettség 30 napon belül, ennek elmaradása esetén irodagondnok köteles a felszámolási eljárást megindítani.  Irodagondnok és felszámoló párhuzamosan működik.  Nem tartozik az iroda vagyonába a letét (pénz, értékpapír, egyéb vagyontárgy)  Irodagondnoknak kell átadni a letéttel kapcsolatos iratokat, ügyvédi titkot tartalmazó iratokat.  Az irodagondnok és a felszámoló köteles együttműködni.

37 Illeték változás  március 15-től  Itv. 44. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke forint, csődeljárásának illetéke forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke forint, a csődeljárás illetéke forint.  Itt van jelentősége a jogi személyiség létének, tehát az a Bt. és Kkt, amely nem módosítja az okiratát, 2015 március 15-ig nem minősül jogi személynek.

38 A kezesre vonatkozó szabályok  Ptk. 6:416-6:430 § rendelkezései  Járulékos, főkötelezettséget tételez fel és nem lehet terhesebb, mint a főkötelezett kötelezettsége.  Önálló kötelem, az 1/2007 PJE meghaladott, nem ugyanazon követelésért felel a kezes, mint a főadós. A főadós tartozásának jogcíme bármi lehet, a kezes tartozásának a jogcíme: kezesség  A kezes elleni követelés elévülése akkor kezdődik, amikor a főadós mulasztása bekövetkezik. Kezes elleni csőd- és felszámolási eljárásban kötött egyezség nem érinti a főadós kötelezettségét

39 A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint - Kártalanító kezesség 6:421. § (Kártalanító kezesség) Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést” - Sortartó kezesség - 6:419.§ (A sortartás kifogása) - A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre, Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. - Készfizető kezesség

40 A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint Készfizető kezesség  1) Ha a felek így állapodnak meg 6:1.§ (3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja. 6:1.§ (3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.  2) Sortartó kezességből – 6:420. § [Készfizetõ kezesség]  A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha  a) a követelés kötelezettõl való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;  b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy  c) a kötelezett csõdeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

41 A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint Kezesség a csődeljárásban  6:417. § [A kezesség járulékossága]  (1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerzõdésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. Régi Ptk. szerinti gyakorlat csődegyezség esetén (Gfv.X /2011/6 ) Régi Ptk. szerinti gyakorlat csődegyezség esetén (Gfv.X /2011/6 ) ( 3) Bírósági eljárásban nem érvényesíthetõ követelés kezesével szemben a követelést bírósági ( 3) Bírósági eljárásban nem érvényesíthetõ követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. úton nem lehet érvényesíteni.  (4) A kötelezett ellen indult csõdeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csõdeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelõzõen annak feltételeirõl tájékoztatta. A tájékoztatást követõen a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csõdeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.

42 A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint  CSŐDELJÁRÁS A kötelezett ellen indult csõdeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. 1) Nem igaz – sortartóból készfizető kezesség lesz (6:420.§ c) pont), a továbbiakban a sortartó és készfizető kezesség egyforma 2) Lejárt követelések esetén a) 30 napon belül felléphet a sortartó (most már készfizetővé vált), vagy készfizető kezes ellen, vagy b) 30 napon belül fellép a kötelezettel szemben, és a 6: 417.§ (4) bekezdése szerint jár el, c) 30 napon belül nem jelenti be, Cstv. 20.§ (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. § (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti a kezessel szemben sem a követelését,

43 A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint 3) Kezességgel biztosított le nem járt követelések 6:416. § [Kezességi szerzõdés] 6:416. § [Kezességi szerzõdés] (1) Kezességi szerzõdéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. (1) Kezességi szerzõdéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Ha a követelés a kötelezettel szemben még nem esedékes, akkor a kezesnek még nincs se lejárt, se le nem járt fizetési kötelezettsége.  6:417.§(4) A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csõdeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelõzõen annak feltételeirõl tájékoztatta. A tájékoztatást követõen a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csõdeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.

44 A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint Le nem járt követelés esetén: a) 30 napon belül be kell jelentenie az igényét a kötelezett csődeljárásában, és a 6: 417.§ (4) bekezdése szerint jár el a) 30 napon belül be kell jelentenie az igényét a kötelezett csődeljárásában, és a 6: 417.§ (4) bekezdése szerint jár el b) ha 30 napon belül nem jelentette be az igényét, és van csődegyezség, akkor a Cstv. 20.§ (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. § (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti a kezessel szemben sem a követelését b) ha 30 napon belül nem jelentette be az igényét, és van csődegyezség, akkor a Cstv. 20.§ (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. § (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti a kezessel szemben sem a követelését

45 A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint Kártalanító kezesség esetén  1) kizárt a kezessel szembeni fellépés lehetősége  2) a jogosultnak a) a kötelezett csődeljárásában hitelezővé kell válni (mindegy, hogy lejárt, vagy le nem járt a követelés)- tájékoztatási kötelezettség (hitelező önként fizethet), 6:417.§ (4) bekezdés következményei a) a kötelezett csődeljárásában hitelezővé kell válni (mindegy, hogy lejárt, vagy le nem járt a követelés)- tájékoztatási kötelezettség (hitelező önként fizethet), 6:417.§ (4) bekezdés következményei b) ha nem jelentette be a hitelezői igényt, a Cstv. 20.§ (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. § (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti az igényét a kezessel szemben sem. b) ha nem jelentette be a hitelezői igényt, a Cstv. 20.§ (3) bekezdésére figyelemmel a Ptk.6:417. § (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti az igényét a kezessel szemben sem.

46 A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint  FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS Kötelezett elleni eljárásban: Nincs lejárt-le nem járt probléma, mert minden lejárttá válik a) 40/180 napon belül felléphet a kezessel szemben (kártalanítóval szemben nem), b) 40/180 napon belül bejelentheti az igényét a kötelezett felszámolásába és aztán a 6: 417.§ (4) bekezdése szerint jár el. c) Nem jelenti be jogvesztő határidőn belül – kezes szabadul, mert a követelés is megszűnik (6:417.§ (1) bekezdés)

47 A kezesség és a fizetésképtelenségi eljárások az új Ptk. szabályai szerint  Kezes felszámolása  - ha még nem létezik (mert a főkötelezettel szemben még nem vált esedékessé), nem lehet bejelenteni a kezes felszámolásában, - Nem függő követelés - Csak egy esetleges felszámolási kényszeregyezségben veendő figyelembe, mert ez számviteli törvény szerinti függő kötelezettség (Cstv. 44.§ (1a) bekezdés)

48 Csődeljárás: biztosított követelések  Biztosítéki célú vételi jog és engedményezés  Általános kérdés: miért kerülhetett be a csődtörvénybe (Wellmann- Salamonné Solymosi Ibolya vita Gazdaság és Jog 2007/1.)  Azokat erősítette, aki érvényesnek tekintették ezeket a megoldásokat, de a bírói döntések ellentmondásosak voltak.  Új Ptk- teljesen más szemlélet 6:99.§ [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége] [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége]  Semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul.  Ez a szabály nem érinti a tulajdonjog fenntartás, pénzügyi lízing, faktoring intézményét, amelyekben a biztosíték jelleg fennáll.

49 Biztosítékok A Cstv. módosítására az új Ptk. zálogjogi, dologi biztosítékokra vonatkozó szabályozásának változása miatt került sor. Az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy azok a biztosítékok, amelyeket bár az új Ptk. nem ismer (vagyont terhelő zálogjog), vagy nem ismer el (vételi jog biztosítéki célú kikötése), azonban az új Ptk. átmeneti rendelkezése alapján érvényesen fennállnak, megfelelő eljárásjogi elbírálást kapjanak. A Cstv. módosítására az új Ptk. zálogjogi, dologi biztosítékokra vonatkozó szabályozásának változása miatt került sor. Az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy azok a biztosítékok, amelyeket bár az új Ptk. nem ismer (vagyont terhelő zálogjog), vagy nem ismer el (vételi jog biztosítéki célú kikötése), azonban az új Ptk. átmeneti rendelkezése alapján érvényesen fennállnak, megfelelő eljárásjogi elbírálást kapjanak. Cstv. 83/I. § (1) A március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Cstv. 83/I. § (1) A március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a március 15. napja előtt kikötött fiduciárius hitelbiztosítékból (Ptk. 6:99. §) eredő igényekre e törvény március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni. (2) A március 15. napját követően indult csődeljárásban és felszámolási eljárásban a március 15. napja előtt alapított vagyont terhelő zálogjogból, illetve önálló zálogjogból eredő jogokra és kötelezettségekre e törvény március 14. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ha a felszámolási eljárásban körülírással meghatározott zálogtárgyra vonatkozó zálogjogból eredő követelés érvényesítésére is sor kerül, a Ptk. 5:118-5:122. §-a szerinti rangsor elvét megfelelően kell alkalmazni.

50 Biztosítékok, amelyek fontosak a csőd- és felszámolás szempontjából Ingó jelzálogjog (MOKK) Vagyont terhelő (MOKK) Önálló zálogjog Keretbiztosítéki zálogjog Ingó jelzálogjog (hitelbiztosítéki nyilvántartás) NINCS – helyette: körülírással meghatározott zálogjog Különvált zálogjog Keretbiztosítéki zálogjog (más tartalom)

51 Biztosítékok, amelyek fontosak a csőd- és felszámolás szempontjából  Ingó jelzálogjog – hitelbiztosítéki nyilvántartás - -nem közhiteles, nem biztos, hogy tartalmazza azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (5:115.§ (2) bekezdés) Zálogtárgy – meghatározása, zálogjog bejegyzésének időpontja és bejegyzés sorszáma Zálogtárgy – meghatározása, zálogjog bejegyzésének időpontja és bejegyzés sorszáma

52 Biztosítékok, amelyek fontosak a csőd- és felszámolás szempontjából Körülírással meghatározott zálogtárgy Körülírással meghatározott zálogtárgy o 5:102. § [A körülírással meghatározott zálogtárgy] o Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjog tárgyát körülírással határozták meg, a zálogjog tárgyát mindenkor azok a körülírásnak megfelelõ dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír. A rendelkezési jog megszûnése ellenére fennmarad a zálogjog, ha a zálogtárgy elidegenítésére kereskedelmi forgalmon kívül vagy nem jóhiszemûen és ellenérték fejében szerzõ részére került sor. Cstv. 49/D.§ (2) Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásban a zálogtárgy körülírással (Ptk. 5:102. §) oly módon van meghatározva, hogy a zálogjog a zálogkötelezett hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhetõ összes vagyontárgyára kiterjed, a felszámoló - az (1) bekezdéstõl eltérõen - a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az ilyen módon meghatározott és értékesített zálogtárgyat terhelõ zálogjoggal biztosított követelések (tõke, szerzõdéses kamat, költségek) kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig - több jogosult esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, feltéve hogy a zálogjog a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt keletkezett. Cstv. 49/D.§ (2) Ha a hitelbiztosítéki nyilvántartásban a zálogtárgy körülírással (Ptk. 5:102. §) oly módon van meghatározva, hogy a zálogjog a zálogkötelezett hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhetõ összes vagyontárgyára kiterjed, a felszámoló - az (1) bekezdéstõl eltérõen - a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az ilyen módon meghatározott és értékesített zálogtárgyat terhelõ zálogjoggal biztosított követelések (tõke, szerzõdéses kamat, költségek) kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig - több jogosult esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, feltéve hogy a zálogjog a felszámolás kezdõ idõpontja elõtt keletkezett.

53 Biztosítékok, amelyek fontosak a csőd- és felszámolás szempontjából  Kérdés:  1) mikori időpontra kell vizsgálni a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető ÖSSZES vagyontárgyat?  2) Lehet-e egy adott rész ÖSSZES vagyontárgyát így figyelembe venni (pl. összes készlet)? Vagy egy adott telephely ÖSSZES vagyontárgya?

54 Biztosíték  Különvált zálogjog 5:100 [A különvált zálogjog]  (1) A jelzálogjog jogosultja - szerződéssel, tartozásának biztosítékául - a biztosított követelés nélkül is átruházhatja a zálogjogot (a továbbiakban: különvált zálogjog) a vele szembeni követelés jogosultjára. A különvált zálogjog alapján a zálogjogosult jogai a zálogjog megszerzőjét (a továbbiakban: a különvált zálogjog jogosultja) illetik.  (2) A zálogjog átruházására szolgáló szerződésben meg kell határozni azt a követelést, amelyet a különvált zálogjog biztosít. A szerződést írásba kell foglalni.  (3) A zálogjog átruházása harmadik személyekkel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a különvált zálogjog jogosultját az ingatlan-nyilvántartásba, más lajstromba, illetve a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték, vagy amikor a harmadik személy, az engedményezésről való értesítés szabályainak megfelelő alkalmazásával, értesítést kapott a zálogjog átruházásáról.  (4) A különvált zálogjog jogosultja a zálogjogból folyó jogait úgy köteles gyakorolni, hogy ne veszélyeztesse az eredeti biztosított követelés megtérülését.  (5) A különvált zálogjoggal biztosított követelés megszűnésével a különvált zálogjog visszaszáll az eredeti zálogjogosultra. A különvált zálogjog jogosultja a biztosított követelés megszűnését megelőzően visszaruházhatja a zálogjogot az eredeti zálogjogosultra. A különvált zálogjogot egyébként csak a különvált zálogjoggal biztosított követeléssel együtt lehet átruházni.

55  Különvált zálogjog  A (zálogkötelezett), H1 ( a zálogjogosult), a közöttük fennálló szerződést zálogjoggal biztosították. Van ezen felül H1 és H2 között egy szerződés, ahol tartozásának biztosítékául a H1 átruházza a H2-re az őt A-val szemben megillető zálogjogot.  H2   A H1  Biztosítékok, amelyek fontosak a csőd- és felszámolás szempontjából

56  Az új Ptk. is fenntartotta részben a korábbi keretbiztosítéki zálogjogot (5:98.§ (3) bekezdése). A felek meghatároznak egy összeget, amelynek erejéig kereshet kielégítést a zálogtárgyból a jogosult. Ezt a határt nem lehet átlépni akkor sem, ha esetleg a hitelező teljes követelése – tőke, ügyleti és késedelmi kamat, költség – meghaladná a keretet.

57 Biztosítékok  (3) A Cstv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:  „4/A. § A zálogjogosult - ideértve azt az esetet is, ha a zálogjogot óvadékként alapították - a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben  a) csődeljárás esetén a csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétől,  b) felszámolási eljárás esetében  ba) a felszámolás elrendelése előtt a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére határidőt engedélyező végzés kézhezvételétől, vagy  bb) a rendkívüli moratórium közzétételétől,  bc) a ba), illetve a bb) alpont szerinti esetek hiányában a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől  nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor.”

58 Biztosítékok  Kérdés a fenti előírással kapcsolatban:  Csak az adós vagyonával szemben nem érvényesítheti vagy az adóstól elkülönülő zálogkötelezettel (dologi adós) szemben sem.  Válasz: véleményem szerint csak az adós vagyonával szemben nem érvényesítheti, mert a csőd- felszámolási eljárásban félként részt nem vevő zálogkötelezett viszonylatában az eljáráson belül nem lehet igényt érvényesíteni.  A megfogalmazás más értelmezést is lehetővé tesz, de a Ptk. a biztosítékok erősítését tartja fontosnak (ld kezesség).

59 Biztosítékok   Kérdés: óvadék esetében a Cstv. 38.§ (5) bekezdés vagy a 4/A.§ rendelkezései érvényesülnek.   Véleményem szerint a 38.§ (5) bek. a speciális, tehát a felszámolás kezdő időpontja után élhet az óvadék jogosultja a jogával.

60 Biztosíték Az új Ptk. megoldja-e azokat a problémákat, amelyek a vagyont terhelő zálogjoggal kapcsolatban előjöttek?  Azt hiszem nem oldotta meg.  Egyetlen könnyebbség: ingatlan nem lehet tárgya, csak követelés, ingó dolog stb. Megszűnik az egyediesítés. (Ptk.Komm.444.old)

61 Vezetői felelősség  A Cstv. 33/A § változásai  (1) bek: „hitelezői érdekek elsődlegessége” helyett „hitelezői érdekek figyelembe vétele”  Ismét visszahozták a közbenső mérleg utáni perindítás lehetőségét, a  83/J. § értelmében a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.”

62 Vezetői felelősség  A Ptk. 3:118. § a vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége kapcsán kimondja, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

63 Vezetői felelősség  Eltérés Gt.és Ptk. rendelkezései között  A Ptk. kifejezetten rendelkezik a vezetői felelősségról, míg a Gt. 30.§ (3) bekezdése csak a felelősség megállapítása lehetőségéről rendelkezik, külön törvényre utalja ezt a kérdést.  A kártérítési igényt a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint lehet érvényesíteni.  A felelősség alapja a hitelezői érdekek figyelmen kívül hagyása a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése után.  Kimondja, hogy a végelszámolással történő megszűnés esetén a rendelkezés nem alkalmazható.

64 Vezetői felelősség  „A Ptk. tehát nem kíván priorításokat megfogalmazni, és nem rendelkezik arról, hogy ilyen helyzetben az ügyvezetési tevékenységet a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján kellene ellátni, viszont azt elvárja, hogy a vezető tisztségviselők ezeket az érdekeket kellő súllyal vegyék figyelembe tevékenységük során.”- írja Kisfaludy András.

65 Vezetői felelősség  A két tényállás összefüggése:  Sem a Ptk., sem a Cstv. nem rendelkezik a két szabályrendszer összefüggéséről olyan értelemben, hogy amennyiben megtörténik a felszámolási eljárásban a Cstv. szabályai alapján a vezetői felelősség megállapítása, az kizárja-e, hogy valamely hitelező – pl aki az eljárás lezárása után a marasztalási pert nem indította meg – a Ptk. felhívásával külön pert indítson.  Kártérítési igények kumulálásának tilalma (non cumul elv)  Ptk. 6: 145.§: A jogosult kártérítési igényét a kötelezettel szemben akkor is a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesítheti, ha a kár a kötelezett szerződésen kívül okozott károkért való felelősségét is megalapozza.

66 Vezetői felelősség  Ptk. 6:541. § kimondja, hogy ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

67 Vezetői felelősség  Marasztalási per megindításával kapcsolatos kérdés  St. 91.§ (17) bek.g) pont: A Cstv. 33/A. § (6) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében és 63/A. §-ában a „jogerős lezárását követő” szövegrész helyébe a „jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő” szöveg,

68 Vezetői felelősség   A megállapítási per költségei:   1/2013. (II. 28.) Polgári jogegységi határozat a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló peres eljárás illetékének megállapításáról   A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §-ának (1) bekezdése alapján indított per tárgya a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása. A peres eljárás illetékét ezért a meg nem határozható pertárgyérték alapul vételével kell megállapítani, tekintet nélkül arra, hogy a felperesnek a keresetlevélben az állított vagyoncsökkenés mértékét meg kell jelölnie, és azt a bíróságnak ítéletében összegszerűen meg kell határoznia..

69 Vezetői felelősséggel kapcsolatos döntések   Gfv. VII /2013/9. számú határozat   Fenyegető fizetésképtelenség fogalma   A törvény rendelkezéséből egyértelműen megállapítható, hogy e helyzet bekövetkezéséhez nincs szükség az adós fizetésképtelenségének bíróság általi megállapítására, mert a fenyegető fizetésképtelenség a Cstv-ben megfogalmazott fizetésképtelenségi okok megvalósulását megelőzően bekövetkező állapot. A fenyegető fizetésképtelenség megállapíthatósága tekintetében az a lényeges kérdés, hogy az adós a tartozását az esedékességkor képes-e kiegyenlíteni. Ha erre nem képes, mert nincs megfelelő pénzeszköze – vagy megfelelő hitele a tartozás kifizetésére, illetve nem tud megállapodni a hitelezővel a teljesítés más módjában, vagy a teljesítési határidő módosításában -, akkor bekövetkezik a fenyegető fizetésképtelenség abban az esetben is, ha az adós egyéb vagyona – kimutatások szerint – fedezetet nyújtana a tartozások kielégítésére. Nem vitásan a Cstv. 27.§ (2) bekezdésében található fizetésképtelenségi okok megvalósulása megállapíthatóságának is feltétele egy esedékes követelés (vagy a vagyon elégtelensége), azonban a Kúria álláspontja szerint a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezése már mindenképpen későbbi állapot a fenyegető fizetésképtelenség bekövetkezéséhez képest. Ha az ott írt egyéb feltételek (fizetési felszólítás, jogerős ítélet, végrehajtás eredménytelensége, kényszeregyezség, vagyon elégtelensége) fennállnak, akkor már nem fenyegető a fizetésképtelenség, hanem tény.

70 Vezetői felelősség   Gfv. VII /2013/6. számú határozat   vezető tisztségviselő felelőssége   A Kúria egyetért a másodfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával, hogy ha az ügyvezető javasolja a tagok számára a határozat meghozatalát, de a tagok a javaslatot elvetik, nem azzal egyezően hozzák meg a határozatot, azért a vezető tisztségviselő – ilyen minőségében – nem tartozik felelősséggel.”

71 Cstv. 40. § megtámadási per  Határidők számítása   A felszámolási ügyekben a hitelező/felszámoló a tudomásszerzéstől számított 90 napos határidő alatt indíthatja meg a pert.   Ha a 90 napos határidő megszakad a Ptk. 327.§ (1) bekezdés valamely esete, [írásbeli felszólítás, perindítás, elismerés stb] miatt, akkor a Ptk. 327.§ (2) bekezdés értelmében a 90 napos elévülési határidő újból megkezdődik. Megszakadni azonban csak a folyamatban lévő elévülési határidő tud, a 90 napos határidő eltelte után semmilyen cselekmény nem vezet az elévülés megszakadásához. Új Ptk a megszakadásra vonatkozóan új előírásokat vezetett be: az írásbeli felszólítás már nem szakítja meg az elévülési időt, a perindítás csak akkor, ha érdemi döntéssel fejeződik be a per, új: a követelés csődeljárásban való bejelentése is megszakítja az elévülést.

72 Cstv. 40.§  Határidők számítása   Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni a 90 napos határidőn belül, a rPtk. 326.§ (2) bek. értelmében bekövetkezik az elévülés nyugvása, ebben az esetben további 3 hónap alatt perelnie kell.   Ez a három hónap – a korábbi bírói döntésektől eltérően nem jogvesztő, azonban az elévülés nyugvása már nem következhet be, csak az elévülés megszakítása. (Ptk. 6:24.§ (2) bek.)   Ebben az esetben nem kezdődik elölről az 5 éves elévülési idő, hanem a 3 hónapos határidő kezdődik el. (Ptk. 6:24.§ (3) bek.)

73 III. rész   A pénzügyi lízing a csőd- és a felszámolási eljárásokban

74 A lízingszerződés fogalma   Meg kell különböztetni a lízingügylet és a lízingszerződés fogalmát. A lízingügylet több szerződést magában foglaló folyamat (előszerződés, adásvételi szerződés, lízingszerződés). A lízingszerződés hatályos jogunk szerint atipikus szerződés, amelyben megjelennek az adásvétel (részletvétel), a bérlet és a hitel ismérvei.

75 A lízing alaptípusai   Pénzügyi lízing   Operatív lízing   Visszlízing

76 A pénzügyi lízing jellemzői   Olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő által kiválasztott jószágot, azaz a lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében átengedje.   A pénzügyi lízing során a jószág végig a lízingbevevő könyveiben szerepel, így az értékcsökkenést is ő érvényesítheti az adózáskor, azonban a tulajdonos a lízingbeadó.

77 A pénzügyi lízing fajai   Zárt végű pénzügyi lízing: lízingbe vevő a lízingdíj kifizetésével automatikusan tulajdont szerez a lízingtárgyon   Nyílt végű pénzügyi lízing: a lízingbe vevő a futamidő végén eldönti, hogy maradványértéken megszerzi a lízingtárgy tulajdonát vagy visszaadja a lízingtárgyat

78 Bírói gyakorlat   A lízinghez kapcsolódó sokrétű bírói gyakorlat:   -magánjogi gyakorlat (szerződés minősítése, érvénytelenség, hibás teljesítés, elszámolási kérdések)   -adójogi gyakorlat   -büntetőjogi gyakorlat   -csődjogi gyakorlat

79 Bírói gyakorlat   Az előadás a csődjogi gyakorlatról szól, a magánjogi gyakorlatból azonban a megszűnés esetén követendő eljárással kapcsolatos döntések sok segítséget adnak.   Kiemelendő: a szerződés megszűnése esetén minden esetben részletes számszaki elszámolás szükséges.

80 A lízingszerződés megszűnése A megszűnés történhet:   A.) - a futamidő lejár,   B.) - közös megegyezés (ex nunc hatályú),   C.) - azonnali hatályú felmondás,   D.) - elállás,   E.) - egyéb ok (lehetetlenülés, kisajátítás stb). Felszámolás, csőd esetén a c)-d.) pontok fordulnak elő általában, de nem kizárt a többi.

81 Az elszámolás legfontosabb elvei   1. Semmis az a kikötés, amely szerint rendkívüli megszűntetés esetén a lízingbeadó a teljes hátralékos lízingdíjra és a lízing tárgyára is igényt tarthat.   2. Vagy a teljes lízingdíjat követeli, s ha megkapja, a lízingtárgy tulajdonáról lemond, vagy a lízing tárgyát visszaveszi és a szerződés megszűnése miatti kárát érvényesíti. (Csongrád M. Koll. Vélemény)   3. A lízingtárgyat értékesíti, a befolyt vételár összegével a lízingbe vevő felé elszámol. (BH BDT , BDT BDT )

82 A fizetésképtelenségi eljárások és a lízingszerződés találkozása   Lízingbe adó csőd- és felszámolási eljárása BDT   Lízinbe vevő csőd- és felszámolási eljárása   BH , BDT BH   Kúria Gfv. VII /2012/6., Gfv.VII /2012. PIT Gf. IV /2011/10. (IH.2012/137.)   SZIT Cspkf.I /2011/2.   FIT IH

83 A pénzügyi lízing jellemzői A lízingügylet megítélésénél a jellemzőiből kell kiindulni: 1) Valójában mi a célja egy ilyen lízingügyletnek? A pénzügyi lízing a hatályos Hpt. és a most hatályba lépő Ptk. szerint is pénzügyi szolgáltatás, illetve a hitel- és számlaszerződések közé tartozik.   Célja, hogy a lízingbe vevő számára biztosítson egy bizonyos összeget, hogy azon beszerezzék a kívánt vagyontárgyat, amelyet azután a lízingbe vevő használni tud egészen addig, amíg a futamidő végével az a tulajdonába is kerül. Ez tehát egy pénzügyi szolgáltatás.

84 A pénzügyi lízing jellemzői 2. 2) Nem vitásan tartós jogviszony. Azonban tartós jogviszony a zálogjoggal biztosított kölcsön is. Mind a két esetben – a szolgáltató előzetes teljesítését követően - időszakosan egy bizonyos összeg fizetésére kötelezi magát a szolgáltatást igénybe vevő: a kölcsönnél a tőkét és a kamatokat törleszti, a lízingnél a díjat fizeti, amely lízingdíj a hitel törlesztése, a használat díja és a tulajdonjog megszerzésének az értéke (BDT idézi Papp Tekla 284. oldal)   A Hpt. szerint a lízingdíj a tõkerészéből - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékû jog szerzõdés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészéből áll.   A felek közötti jogviszony tekintetében az a különbség a kölcsön és a lízing között, hogy a kölcsönnél a zálogjog biztosítja a hitelező kielégítését, a lízingnél pedig a tulajdonjog fenntartás.

85 A pénzügyi lízing jellemzői 3. 3) A pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó követelését az biztosítja, hogy a tulajdonjogot fenntartotta. A csődeljárásban ez nem jelent biztosított követelést, s a felszámolási eljárásban sem kerül a lízingbeadó a biztosított hitelezők közé (a felszámolási eljárás szabályai miatt ez számára kedvezőbb lehet, mint a zálogjog).

86 Fizetésképtelenségi eljárás és lízing találkozása   Felszámoló felmondási jogosultsága   Megszűnik-e a lízingszerződés a felszámolás elrendelésével?   Pénzügyi lízing esetén a felszámolási vagyon és a lízingtárgy tulajdonjoga   Milyen követelés jelentendő be a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban, ha:   a.) felmondták a szerződést   b.) nem mondták fel a szerződést

87 Felszámoló felmondási jogosultsága   A Cstv. speciális szabályokat tartalmaz az elállásra és a felmondásra:   47. § (1) A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető.   A felszámoló egyéb magánjogi jogcímen is felmondhatja a szerződést   BH 1995/311 döntés elemzése

88 BH döntés elemzése   Értelmezési kérdések   - A lízingszerződés felmondása a Cstv. speciális szabályai alapján a felszámoló számára lehetőség, de nem kötelesség. Akár ki is futtathatja a szerződést és az adós maradványértéken megszerzi a tul.jogot.   Ha felmondja, akkor az „fa” nem szerez tulajdonjogot, el kell számolni.

89 Lízingszerződés felmondása   Cstv. 47.§ (1a) A lízingszerződés felmondása esetén a lízingtárgy visszaadásakor a lízingbe adóval el kell számolni. A pénzügyi lízing szerződés felmondása esetén a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy visszaadáskori piaci értéke beszámításra kerül az adós gazdálkodó szervezet még meg nem fizetett tőke- és kamatfizetési kötelezettségébe. Beiktatta: évi CXCVII. törvény 44. §. Hatályos: III. 1-től. A fenti szabály mind a felszámoló, mind a lízingcég felmondása esetén alkalmazandó.

90 Megszűnik-e a lízingszerződés a felszámolás elrendelésével?   A lízingszerződés nem szűnik meg a felszámolás elrendelésével. A követelés bejelentése nem akadálya annak, hogy az adós tovább fizesse a lízingdíjakat, ezzel természetesen csökken a követelés.   Ha nem fizeti a lízingdíjat az adós, a lízingcég követelése a késedelmi kamatok miatt megnőhet.

91 A lízingtárgy tulajdonjoga Pénzügyi lízing esetén tulajdonjog fenntartás, mint biztosíték lényeges. A Cstv. 3.§ (1) bek. e.) pontja és 4.§ (1) bek.,(3) bekezdés h) pontja alapján nem tartozik a vagyonba.   BH   KGD   BDT (vitatható-ld BH és BH )   BDT

92 A csődeljárás és a lízingszerződés Kiindulási alap – Kúria felszámolási ügyben hozott döntése:   “A pénzügyi lízing szerződés esetében a lízingbeadó a lízingbevevő rendelkezésére bocsátotta – a lízingbevevő által meghatározott vagyontárgy megvásárlásával és a lízingtárgy lízingbevevő használatába adásával – azt az összeget, melyet a lízingdíj időszakonkénti megfizetésével a lízingbevevő részletekben vállalt visszafizetni (kamattal és egyéb költségekkel növelten). …mivel a felperesnek a pénzkövetelése az alperes felé a lízingszerződés alapján fennállt, a felperesnek a pénzkövetelését be kellett jelentenie a felszámolónak, ha az adóssal szemben érvényesíteni kívánt bármilyen kötelmi igényt.   “A lízingbeadó részéről tehát az a megfontolt, előrelátó gazdálkodási magatartás, ha az Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően eljárva a lízingbevevővel szemben fennálló teljes pénzkövetelését bejelenti, és a lízingtárgyak általa történt értékesítését követően a bejelentett hitelezői igényét a befolyt árbevétel összegével csökkenti. Ha ezt követően is marad követelése az adóssal szemben, azt kényszeregyezség létrejötte esetén csak az egyezségben meghatározottak szerint részére fizetendő összeg erejéig érvényesítheti az adóssal szemben. Ha a lízingtárgyak értékesítéséből befolyt vételár több, mint a lízingbeadó követelése, úgy a különbözetet vissza kell adnia a lízingbevevő adós részére.” (Gfv. VII /2012/6 )

93 A csődeljárás és a lízingszerződés 2. (kölcsön) Csődeljárások esetén a helyzet más az eseti döntéshez képest, mert ott 1/ a szerződés nem mondható fel a csődeljárásra hivatkozással (Cstv.11.§ (2) bekezdés h) pont) /míg ez a felszámolási eljárásoknál nem kizárt/, 2/ ezért nem különíthető el a lízingbe adó tulajdona az adós tulajdonától, 3/ a csődeljárás célja az egyezségkötés, amelyben az adóssal szembeni követeléseket is csökkentheti az egyezség.

94 A csődeljárás és a lízingszerződés 3. nyílt végű lízing   A lízingdíjakból eredő összes (lejárt és ki nem fizetett, illetve a jövőben esedékessé váló, de már létező, mert a lízingszerződésben meghatározott) követelését be kell jelentenie, mert ha ezt nem teszi, akkor a Cstv. 20.§ (3) bekezdése alapján nem érvényesítheti a jövőben esedékessé váló lízingdíjból eredő igényét az adóssal szemben.   Nem jelentheti be azonban a lízingbe adó a maradványértékre vonatkozó követelését, mert az vagy létrejön majd, vagy nem, az adós nyilatkozatától függően. A maradványértékre vonatkozó kötelezettsége akkor fog keletkezni, amikor úgy nyilatkozik (a csődegyezség erre nem terjed ki).   A lízingbe adó-hitelező tulajdonjoga fennmarad a vagyontárgyon egészen addig, amíg a lízingbe vevő-adós a csődegyezségben megállapított lízingdíj fizetési kötelezettségének eleget nem tesz, és a maradványértéket meg nem fizeti.

95 A csődeljárás és a lízingszerződés 4. nyílt végű lízing (példa)   Ha az adós az összesen 100 értékű lízingdíjat a csődegyezségben 20-ra faragja le, akkor ezt a 20-at kell kifizetnie. Ha meg akarja szerezni a vagyontárgyat, akkor a maradványértéket is a végén ki kell fizetnie teljes mértékben, mert a maradványértékre vonatkozó követelés csak akkor a végén keletkezik.   Ha a lízing folyamata alatt – a csődeljárás befejezése után – az adós a 20-at sem teljesíti, akkor a lízingbeadó a csődegyezség nem teljesítése miatt felszámolási eljárást kezdeményezhet, a felszámolás megindítása után a tulajdonjogával élve elviheti a vagyontárgyat, és a felszámolás megindításával elérheti, hogy az esetleg a vagyontárgy értékesítése során befolyó 50-ből ne kelljen a 30-at különbözetként az adósnak megfizetnie.  

96 A csődeljárás és a lízingszerződés 5.   Zárt végű lízing esetében nincs maradványérték, tehát a teljes követelést be kell jelenteni, és az egyezségnek megfelelően kaphat kielégítést – illetve, ha nem teljesít az adós, akkor a felszámolási eljáráson keresztül lehet elérni a jobb kielégítést. ****   A fentiekkel ellentétes álláspontot fogalmazott meg a Szegedi Ítélőtábla Cspkf.I /2011/2. számú végzése. A levezetés alapján a lízingbe adó jogosult arra, hogy a még le nem járt lízingdíjakat ne jelentse be a csődeljárásban, azt folyamatosan érvényesítse.

97 A csődeljárás és a lízingszerződés (tulajdonjogfenntartás) ??? a) ha a csődeljárás kezdő időpontja előtt megszűnt a szerződés, - a követelését (teljes) be kell jelenteni, - de a csődeljárás tartama alatt is elviheti a tulajdonában álló vagyontárgyat és eladhatja, majd - elszámolás után a fennmaradó összegre vonatkozik az egyezségben kikalkulált összeg. b) ha a csődeljárás kezdő időpontjában a szerződés még fennáll - azt felmondani nem lehet, - a teljes követelést be kell jelentenie, - de a csődeljárás befejezését követő felmondási, elviteli és elszámolási joga nem szűnik meg, - ha az elszámolás következtében még marad követelése, annak a megfelelő része illeti meg (azaz előfordulhat, hogy még vissza is kell fizetnie az adósnak)

98 A csődeljárás és a lízingszerződés Milyen követelést kell bejelenteni?   Cstv. 3.§ (1) bek. ca), cb) és cc) pontjai alapján kell a választ megadni.   A lejárt (ca) és a jövőben lejáró (cc) követeléseket is be kell jelenteni. Fizetheti-e az adós a moratórium alatt a lízingdíjakat: nem

99 A csődeljárás és a lízingszerződés Felmondhatja-e a lízingbe adó a moratórium alatt a szerződést?   Nem! Cstv. 11.§ (2) bek. h.) pont: az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait.

100 A csődeljárás és a lízingszerződés   Az egyezség és a lízingszerződés   Ha a kezdő időpont előtt felmondta a lízingcég(csak elszámolási kérdés)   Ha él a lízingszerződés, az egyezségnek ki kell terjedni a lízingszerződésre.   Kérdés: köthető-e olyan egyezség, amely rákényszeríti a lízingbeadót arra, hogy lemondjon a lízingtárgy tulajdonjogáról?   Kúria: Gfv. VII /2012/6.

101 A felszámolás és a lízingszerződés Milyen követelést kell bejelenteni a felszámolás során?   Ha felmondták a lízingszerződést kezdő időpont előtt, az elszámolásnak megfelelő összeget. (Cstv.47.§ (1a) bekezdés)   Ha nem mondták fel a lízingszerződést: Cstv. 35.§ (1) bek: A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik.   Tehát be kell jelenteni a teljes követelést.

102 Felszámolás és a lízingszerződés A felszámolási egyezség és a lízingszerződés Kúria döntése (felmondott szerződés):   - a lízingbe adónak be kell jelentenie a teljes követelését,   - joga van a vagyontárgyat elvinni, és   - csak az elszámolás után fennmaradó követelésére hat ki a felszámolási kényszeregyezség. MERT a tulajdonjogfenntartás erősebb jogot biztosít a számára, mint a hagyományos szerződést biztosító mellékkötelezettségek. A követelés tekintetében ugyanaz a helyzet, mint a csődeljárásban

103 Az új Ptk szabályozása   Ptk. 6:409. § [Pénzügyi lízingszerződés]   Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.

104 2013. évi CCXXXVII.tv.(Hpt.)   6.§ (1) bek. 89. pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő   a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,   b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,   c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),   d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;

105   Köszönjük a figyelmet


Letölteni ppt "Csőke Andrea – Juhász László A 2014.évi XV. tv. és az új Ptk hatása a Csődtörvényre és egyéb aktuális kérdések FOE 2014. 05. 28."

Hasonló előadás


Google Hirdetések