Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Érvénytelenségi perek a felszámolási eljárásban FOE Balatonalmádi 2013. szeptember 6.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Érvénytelenségi perek a felszámolási eljárásban FOE Balatonalmádi 2013. szeptember 6."— Előadás másolata:

1 Érvénytelenségi perek a felszámolási eljárásban FOE Balatonalmádi szeptember 6.

2 A felszámolási eljárás célja: A fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezői igények kielégítése (Cstv. 1. § (3) bek.) Hitelezővédelem Felszámolási vagyon védelme

3 A Csődtörvény 40. § célja:  megtámadási jogot biztosít a felszámoló és a hitelezők számára  a felszámolási eljárást megelőző időszakban az adós olyan szerződése vagy jognyilatkozata tekintetében  amely a hitezői igények fedezetének elvonását eredményezi

4 A 40. § (1) bekezdés esetkörei  a) pont A hitelezők kijátszására irányuló és az adós vagyonát csökkentő szerződés  b) pont Ingyenes / értékaránytalan ügylet  c) pont Hitelező előnyben részesítése

5 Az a) pont alkalmazásának feltételei • 5 éven belül a felszámolási kérelem beérkezése előtt, illetve azt követően kötött ügylet • a szerződés vagy más jognyilatkozat eredményeképpen az adós vagyona csökken • ingyenes ügylet (ajándékozás) • feltűnő értékkülönbözettel kötött ügylet • hátrányos (az ésszerű gazdálkodással ellentétes) kötelezettségvállalás • jogról való lemondás, jogelismerés • az adós szándéka a hitelező(k) kijátszására irányul - célzatos, tudatos magatartás • a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett

6 A b) pont alkalmazásának feltételei • 2 éven belül a felszámolási kérelem beérkezése előtt, illetve azt követően kötött ügylet • Az ingyenesség és a feltűnő értékkülönbség objektív jellegű, tehát nem feltétel a felek rosszhiszeműsége • Kérdés a jogkövetkezmény, azaz az értékkülönbség kiküszöbölése teljes vagy csak a feltűnő értékkülönbözetig terjedjen

7 A c) pont alkalmazásának feltételei • 90 napon belül a felszámolási kérelem beérkezése előtt, illetve azt követően kötött ügylet • itt nincs feltűnő értékaránytalanság, nincs rosszhiszeműség se, vagyis objektív • akkor valósul meg az előnyben részesítés, ha az érintett hitelező a felosztáskor a kielégítési sorrendet figyelembe véve előnyösebb helyzetbe kerül, többet kap, mint amennyit az ügylet nélkül kapott volna. • A hitelező fogalom itt általános, nem a Cstv. 3. §-a szerinti körre korlátozott

8 Eljárásjogi keretek I. :  Peres eljárás  A Cstv. 6. § (1)bekezdés szerinti törvényszék illetékes  Valamennyi szerződő fél perben állása kötelező  Felperes: a hitelező vagy az adós  Alperes: a szerződő fél/felek (ha nem az adós indítja, az adós is)

9 Eljárásjogi keretek II.  A megtámadás lehetősége: jog, nem kötelezettség, a felszámoló nem köteles, és nem kötelezhető perindításra  A felszámoló azonban 15 napon belül köteles tájékoztatni a választmányt, a hitelezői képviselőt, illetve a hitelezőket tájékoztatni.  Nincs akadálya annak, hogy a felperes más, Ptk.-n alapuló érvénytelenségi okra (is) hivatkozzon a perben

10 Perindítási határidők  1 év a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől  jogvesztő határidő,  hivatalból vizsgálandó,  90 napos határidő a tudomásszerzéstől  Elévülési jellegű, megszakadás, nyugvás  Hivatkozni kell rá – elévülési kifogás  A tudomásszerzés időpontját a felszámolónak kell bizonyítani

11 A bizonyítás szabályai  Az érvénytelenségi okot annak kell bizonyítania, aki hivatkozik rá  Törvényi vélelem a rosszhiszeműség és ingyenesség tekintetében az a) és b) pontnál:  ha az adós a többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezettel,  ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt szerződést,  az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén.

12 A sikeres megtámadás joghatása  Korábban vitás volt, hogy érvénytelenség vagy hatálytalanság a joghatás  3/2008. Polgári Jogegységi Határozat: érvénytelenség  (1a) bekezdés: érvénytelenség

13 Az érvénytelenség jogkövetkezményei  1/2010. (VI. 28.) PK vélemény  általánosan: érvénytelen szerződésre nem lehet jogot alapítani  konkrét jogkövetkezményt a fél erre irányuló kérelme alapján kell levonni  eredeti állapot helyreállítása - egyidejű teljesítés  visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítás  a határozathozatalig hatályossá nyilvánítás  Értékegyensúly  2/2010. (VI. 28.) PK vélemény  Eljárásjogi szabályok

14 Elhatárolási kérdések I. Cstv. 40. § (1) bek. érvénytelenségi per  Érvénytelen szerződés  c) pont – hitelező előnyben részesítése: szerződés vagy jognyilatkozat Cstv. 40. § (2) bek. visszakövetelés  Érvényes szerződés  60 napon belül a felszámolási kérelem beérkezése előtt, illetve azt követően nyújtott szolgáltatás  Hitelező előnyben részesítése: esedékesség előtti teljesítés  Nem rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatás (az üzletszerű tevékenységgel nem áll okszerű kapcsolatban)  A teljesítés visszakövetelése BDT A kölcsönszerződés (tagi hitel) alapján a kölcsön visszafizetése, vagy más szerződés alapján a pénzszolgáltatás megfizetése nem szerződés, ezért a szerződésekre, azok érvénytelenségére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak.

15 Elhatárolási kérdések II. Cstv. 40. § (1) bek. érvénytelenség  A Ptk-hoz képest különös érvénytelenségi ok Ptk § (2) bek. jó erkölcsbe ütközés miatti érvénytelenség  A szerződés tartalma, célja, joghatása jóerkölcsbe ütközik  Olyan érvénytelenségi ok, amelynek alkalmazhatóságához többlettényállási elem szükséges

16 Elhatárolási kérdések III. A Cstv. 40. § (1) bek. és a Ptk § viszonya 1/2011. (VI. 15.) PK vélemény  Ha a Ptk § alapján a felszámolás elrendelése előtt indul per, az a felszámolástól függetlenül folyhat, de az igényt ilyenkor is be kell jelenteni a felszámolónál  Ha a Ptk §-ára alapított perrel párhuzamosan Cstv. 40. § szerinti érvénytelenségi per indul, az előbbit célszerű felfüggeszteni  A felszámolás kezdő időpontja után csak a Cstv. 40. § szerinti per indítható, Ptk § alapján nem (de az egyéves jogvesztő határidő után újra igen)

17 Elhatárolási kérdések IV. Cstv. 40. § szerinti érvénytelenség és Cstv. 49. § (5) bekezdés szerinti érvénytelenség  A felszámoló által kötött ügylet csak a Cstv. 49. § (5) bekezdése alapján támadható!  BH

18 Elhatárolási kérdések V. Az érvénytelenségi és a törlési per kapcsolata  3/2010. (XII. 6.) PK vélemény  Inytv. 63. § (1) Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült a kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van.  Inytv. 63. §(2) Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerzett jogot, a bejegyzéstől számított három év alatt lehet a törlési keresetet megindítani.

19 3/2010. (XII. 6.) PK vélemény 4) Az érvénytelen bejegyzésen alapuló további bejegyzés a jogszerző jóhiszeműsége esetén az ingatlan-nyilvántartásból akkor törölhető, ha a törlési per indítására jogosult személy a pert a három éves jogvesztő határidőn belül a további jogszerzővel szemben is megindította. E határidő eltelte után indított perben a jóhiszemű további jogszerző jogának a törlését az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége kizárja. 5) A törlési per megindítására nyitva álló három éves jogvesztő határidőt a közvetlen jogszerző jogának a bejegyzéséről szóló határozat keltétől kell számítani.

20 Köszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "Érvénytelenségi perek a felszámolási eljárásban FOE Balatonalmádi 2013. szeptember 6."

Hasonló előadás


Google Hirdetések