Gazdasági jogi ismeretek

Az előadások a következő témára: "Gazdasági jogi ismeretek"— Előadás másolata:

1 Gazdasági jogi ismeretek
Szent István Egyetem Gazdasági Kar Gazdasági jogi ismeretek Dr. Kovács Mihály 1

2 Követelmények Vizsgakövetelmény: Szakirodalom:
A félév végén írásbeli kollokvium (összesen 50 pont) Szakirodalom: Kötelező: Dr. Szalay László – Gazdasági jog Az előadásokon elhangzottak, illetőleg az ott megjelölt források A vonatkozó jogszabályok

3 Témáink: Munkajog alapvető szabályai Fogyasztóvédelem
A gazdasági társaságok általános és közös szabályai Gazdasági társaságok különös szabályai Szövetkezet Cégjog Csőd-, felszámolási- végelszámolási eljárás Versenyjog

4 Munkajogi alapfogalmak
Munkavállaló: természetes személy, aki arra vállal kötelezettséget, hogy a másik fél részére, a munkaszerződésben megállapított munkabér ellenében a munkáltató utasításai szerint rendszeresen és folyamatosan munkát végez 16. életévét betöltött személy – 18. életévig fiatal munkavállaló 15. életévét betöltött személy nappali tagozatos az iskolaszünet ideje alatt korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is fiatal munkavállaló törvényes képviselőjének hozzájárulásával 4

5 Munkajogi alapfogalmak
Munkaszerződés: a felek egybehangzó nyilatkozatával létrejövő kétoldalú jogügylet, amely a munkaviszony (annak jogi oka) létrehozására, és tartalmának megállapítására irányul. Munkáltató: részére a munkaviszony keretében a munkavégzés történik. Lehet természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv. Munkaviszony: munkáltató és munkavállaló között létrejött jogviszony, amely körében a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatait látja el, a munkavállaló megfelelő díjazása (juttatások, munkadíj) és munkafeltételek biztosítása mellett 5

6 A munkajog általános elvei
Kölcsönös együttműködés elve: jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő, kölcsönös együttműködési, erkölcsi kötelezettség Rendeltetésszerű joggyakorlás: törvény, a jogintézmény és az alanyi jog céljainak figyelembe vétele Hátrányos megkülönböztetés tilalma: diszkrimináció eleve erkölcsileg rosszallott, önkényes, hátrányos megkülönböztetés Formátlanság elve: munkaszerződés, annak módosítása, a tanulmányi szerződés, a felmondás írásba foglalása kötelező 6

7 A munkajog általános elvei
Jogszabályba ütköző megállapodás semmissége: be nem tartása a nyilatkozat érvénytelenségét eredményezi Speciális elévülési idő: általános elévülési időt a munkajog 3 évben állapítja meg Határidők: a napokon itt naptári napokat kell érteni, egyes esetekben a jogszabályok ettől eltérően munkanapokat állapíthatnak meg. Határidők számítása: nem számít be ebbe az a nap, amikor a határidő számítására okot adó intézkedés történt. 7

8 Munkaviszony létrejötte
Alanyai: munkáltató, munkavállaló A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei: munkakör, munkavégzés helye, személyi alapbér, időtartam A munkaviszony időtartama: a munkaviszony kezdete a munkába lépés időpontja határozott: az időtartam világosan legyen meghatározva maximum 5 év határozatlan: tipikus Próbaidő: bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal felmondhat. A felmondási tilalmak nem élnek. 30 nap lehet maximum 3 hónapos. Meghosszabbítása tilos! A munkaszerződés módosítása: munkaszerződés csak a felek megállapodásával, tehát szerződéssel módosítható. Szabályok a szerződéskötés szabályaival egyeznek. 8

9 A felek jogai és kötelezettségei
A munkavállaló és munkáltató jogai és kötelezettségei munkavégzésre alkalmas állapotban munka szervezése előírt helyen és időben megjelenni szabályszerű munkavégzés utasításadás személyes munkavégzés szükséges ismeretek átadása titok megőrzése munkabér fizetése tanfolyamon való részvétel 9

10 A tanulmányi szerződés
Fogalma: munkáltató és munkavállaló közötti szerződés szakember szükségletének biztosítása érdekében munkáltató vállalja a tanulmányok folytatásához támogatás nyújtását munkavállaló kötelezi magát a tanulmányok folytatására és maximum további 5 évig munkaviszonyát fenntartja A szerződésszegés következményei munkáltató: munkavállaló mentesül a kötelezettségek alól és kártérítés munkavállaló: munkáltató a nyújtott támogatás összegét követelheti arányosan 10

11 A munkaidő Munkaidő: a munkaviszonyból folyó munkavégzési kötelezettség időbeli kerete. Az, az időtartam a kijelölt munkavégzési helyen köteles eltölteni a munkavállaló Főszabály: napi 8 óra, rövidebb megállapodás alapján lehet 12 óránál hosszabb ha tulajdonos vagy hozzátartozója és készenlétben Kedvezmények: munkaszüneti nap (10), szabadság, állampolgári kötelezettség teljesítése, véradás, közeli hozzátartozó halála Túlmunka: rendes napi munkaidőt meghaladó munkavégzés rendes munkabéren felül 50%-os bérpótlék jár pihenőnap hiányában 100%-os bérpótlék jár 11

12 A pihenőidő Pihenőidő: munkavállaló regenerálódását szolgálja
munkaközi szünet: napi 6 órát meghaladó munkaidő esetén 20 perc pihenőidő: két munkanap között minimum 11 óra pihenőnap: hetente két szabadnap, egyik ebből havonta egyszer vasárnap legyen munkaszüneti nap: jogszabályban rögzített (ünnepnapok, 10) napokon munka végéskor munkabér+távolléti díj szabadság 12

13 A pihenőidő Szabadság: munkaviszonyban töltött naptári év szerint alap- és pótszabadság illeti meg a munkavállalót 1. Alapszabadság 20 munkanap Életkorral folyamatosan emelkedik 45. életévben 30 munkanap amelyik évben betölti 2. Pótszabadság fiatalkorú 5 nap 16 évesnél fiatalabb gyermek után 2-4-7 egészségkárosodott/ionizáló sugárzásnak kitett munkavállaló 5 nap év közben létesített munkaviszonynál arányosan számítandó. kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg! 7 munkanapot a munkavállaló kérése szerinti maximum kettő időpontban. 13

14 A pihenőidő 3. Betegszabadság naptári évenként 15 nap
távolléti díj 70%-a jár 4. Egyéb munkaidő kedvezmények szülési szabadság fizetés nélküli szabadság gyermek gondozása céljából gyermek születése gyermek betegsége közeli hozzátartozó otthoni ápolása 14

15 A munkabér és egyéb juttatások
a tényleges munkavégzésért járó díjazás a munkaviszonyra tekintettel a munkáltató teljesítménye alapján nyújtott díjazás a munkavégzés nélküli időszakra nyújtott bér, amit a munkavállaló közvetlenül a munkáltatótól pénzben kap, jogszabály, kollektív szerződés, ill. a munkáltató elhatározása alapján Nem munkabér: a munkabér pótlását szolgáló kártérítés a borravaló a munkafeladat végrehajtásával kapcsolatos költség a szociális juttatás 15

16 A munkabér és egyéb juttatások
Bérrendszerek: időbér: a ledolgozott idő szabja meg a munkabér nagyságát teljesítménybér: az előírt teljesítménykövetelmény elérése ill. meghaladása időbér és teljesítménybér kombinációja személyi / besorolási bér mindig időbér ha más megállapodás nincs, a munkavállaló a munkavégzésért személyi alapbérre jogosult 16

17 A munkabér és egyéb juttatások
Bérpótlékok: a különleges körülmények (pl. egészségügyi kockázata) nem mindig fejezhetők ki az alapbérben; ha ezek a körülmények körülhatárolhatók, általában a bérpótlék alapját képezik bérpótlékot előírhat: a felek megállapodása munkaviszonyra vonatkozó szabály jogszabály a szokásostól eltérő és a rendkívüli időben végzett munkáért állapít meg bérpótlékot a bérpótlék kiszámításának alapja: a személyi alapbér (ha nincs eltérő megállapodás) 17

18 Munkavállaló kártérítési felelőssége
Munkaviszonyból eredő kötelezettségének (vétkes) megszegésével okozott kárért kártérítéssel tartozik. Feltételek: jogellenes magatartás: kötelezettségszegés kár okozati összefüggés Vétkesség Gondatlan károkozás: négyhavi (egy) keresettel felel, kollektív szerződés ezt maximum nyolchavi összegre emelheti Szándékosság/súlyos gondatlanság: teljes kárt meg kell téríteni Nem kell megfizetni a kárt, ha: azzal nem kellett a kár időpontjában számolni (ún. előreláthatósági szabály) munkáltató kármegelőzési kötelezettségét nem teljesítette munkáltató vétkes közrehatása 18

19 Munkavállaló kártérítési felelőssége
Vétkesség nélkül teljes kárért felel: visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettséggel átvett állandóan őrizetében tartott, kizárólagosan használt, kezelt dolgokban bekövetkezett hiányért. Nem kell megfizetni a kárt, ha a munkáltató nem biztosította az őrzés feltételeit. maximum egy havi munkabér összegének megfelelő munkavállalói biztosíték a károkozásra 19

20 Munkáltató kártérítési felelőssége
Munkaviszonnyal összefüggésben munkavállalónak okozott kárért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel. Kimentheti magát a munkáltató: ellenőrzési körén kívül eső körülmény – nem munkáltató által befolyásolható nem számíthatott rá és nem volt elvárható annak elhárítása károsult elháríthatatlan magatartásának következménye. 20

21 Munkáltató kártérítési felelőssége
Károsodhat: 1. munkahelyre bevitt tárgyak 2. munkavállaló élete-, testi épsége, egészsége Kártérítés vagyoni: dologi kár, elmaradt jövedelem, költségek nem vagyoni: életminőség romlás, személyhez fűződő jog sérelme járadék nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét amire a kár időpontjában a károkozó nem számíthatott – kis egzisztenciájú munkáltatók védelme 21

22 Munkaviszony megszűnése, megszüntetése
Megszűnik: munkavállaló halála munkáltató jogutód nélküli megszűnése határozott idő lejárta Megszüntetés: közös megegyezés rendes felmondás: - mv felmondási idő leteltével szűnik meg - legalább 30 nap, eltöltött idő arányában nő - nem szüntethető meg felmondási védelem alatt álló időben (várandóság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság gyerek gondozására, katonai szolgálat, emberi reprodukciós kezelések) - munkavégzés alóli felmentés a felmondási idő felére minimum 22

23 Munkaviszony megszűnése, megszüntetése
rendkívüli felmondás mindkét fél joga másik fél munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyosan gondatlanul jelentős mértékben megszegi munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartás ok tudomásra jutásától számított 15 napon belül, legkésőbb az ok bekövetkezésétől számított 1 éven belül azonnali hatállyal a próbaidő alatt és határozott idő alatt Írásban! Határozott időre szóló munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg. Végkielégítés: megszűnés, munkáltató felmondása, munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor, munkában töltött idő arányában 23

24 A fogyasztóvédelem alapvető szabályai – 1997. évi CLV. törvény
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.

25 A fogyasztóvédelem alapvető szabályai
Cél: a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme Csak biztonságos termék forgalmazható: gyártó köteles gondoskodni a termék biztonságosságáról forgalmazó nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy tudnia kellene, hogy nem biztonságos forgalmazó köteles elősegíteni az általa forgalmazott termék biztonságosságának ellenőrzését, és a veszélyek elkerülése érdekében a gyártókkal és a hatóságokkal együttműködni.

26 A fogyasztóvédelem alapvető szabályai
Együttműködési kötelezettség tartalma: a termék által jelentett veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadása a termék származási helyének megállapításához és forgalmazásának nyomon követéséhez szükséges dokumentáció megőrzésére és rendelkezésre bocsátása annak biztosítására, hogy a gyártó a forgalmazott termék biztonságosságát ellenőrizhesse.

27 A fogyasztóvédelem alapvető szabályai
A termék akkor biztonságos: a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat mellett nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni: a termék alapvető ismérvei (összetétele, csomagolása, összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználása) a terméknek más termékre gyakorolt ésszerűen várható - hatásai, a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a gyermek- és az időskorú - fogyasztókra.

28 A fogyasztóvédelem alapvető szabályai
A gyártó köteles a forgalmazott termékkel kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így különösen a terméket azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni, a forgalmazott termék biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni, a termék biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni, a forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól tájékoztatni, a nem biztonságos terméket a forgalomból kivonni, illetve - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - visszahívni.

29 A fogyasztóvédelem alapvető szabályai
A forgalmazással, illetve a szolgáltatásnyújtással összefüggő különös követelmények: A használati és kezelési útmutató A megfelelőség értékelése Az ár feltüntetése A csomagolás Különös felelősségi szabályok A gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló különös rendelkezések

30 A fogyasztóvédelem alapvető szabályai
A fogyasztói jogok érvényesítése Panaszkezelés, ügyfélszolgálat Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület Békéltető testület: minőség, biztonság, termékfelelősségi szabályok alkalmazása, szerződések megkötése – peren kívüli fogyasztói jogviták Keresetindítás bíróság előtt – kellékszavatossági igény

31 A piaci szereplőkről általában – előzmények
1945-ig: XXXVII. törvény (kereskedelmi tv.: kereskedelmi társaságok, kereskedelmi ügyletek); évi V. törvény (Kft. megjelenése) 1945 – 1968 tervutasításos rendszer (szovjet típusú gazdasági jogrendszer; alapvető: állami tulajdon, állami vállalat) 1968 – 1988 reformok; reformkísérletek (gazdasági ösztönzők megjelenése) 1988 – gazdasági rendszerváltás (Áfa, Szja, egyéni vállalkozások, értékpapírjog, versenyjog, számviteli tv., stb., majd társasági tv.)

32 Szervezeti formák Egyéni vállalkozás Gazdasági társaságok
Közhasznú szervezet Szövetkezet Állami vállalat Bank és biztosító Költségvetési szerv Társadalmi szervezetek Alapítvány Az állam

33 A szervezeti formák főbb csoportosítása
Jogi személy, vagy sem: Jogi személy: alanyi jogok és kötelezettségek, jogképességét a tv., vagy az állam (tv. alapján más aktussal) elismeri nem jogi személy (egyéni vállalkozó, kkt., bt.) Gazdálkodó jellegű, avagy nonprofit (nem üzletszerű gazdálkodás) Személyegyesülés (egyesület) avagy tőkeegyesülés (rt.)

34 Egyéni vállalkozás 2009. évi CXV. törvény
A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

35 Kizáró okok Nem lehet egyéni vállalkozó:
a) aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, b) akit a közélet tisztasága elleni [a büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, c) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, d) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

36 Egyéni cég 2009. évi CXV. törvény
Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az egyéni cég a Ctv. hatálya alá tartozik, amelynek rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az egyéni cégnek - az e törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Ahol az egyéni cégre alkalmazandó más jogszabály legfőbb szervet említ, azon az egyéni cég tagját kell érteni. Az egyéni cégre és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

37 A gazdasági társaságok általános és közös szabályai I. 2006. évi IV
A gazdasági társaságok általános és közös szabályai I évi IV. törvény (Történeti előzmények, a társasági törvény hatálya, általános rendelkezések, társulási szabadság és korlátai, alapítás kellékei, mechanizmusa, az előtársaság, a társasági szerződés módosítása) A gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, továbbá felelősségét, valamint a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését.

38 A 2006. évi IV. törvény tartalma és szerkezete
I. Rész I. fejezet Általános rendelkezések II. fejezet A gazdasági társaság alapítása, a társasági szerződés módosítása III. fejezet A gazdasági társaságok szerveire, vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok IV. fejezet Társasági határozatok bírósági felül-vizsgálata, a kisebbségi jogok védelme, hitelezővédelem V. fejezet Befolyásszerzés, elismert vállalatcsoport VI. fejezet A gazdasági társságok megszűnése

39 A 2006. évi IV. törvény tartalma és szerkezete
II. Rész VII. fejezet A közkereseti társaság VIII. fejezet A betéti társaság IX. fejezet A korlátolt felelősségi társaság X. fejezet A részvénytársaság

40 A 2006. évi IV. törvény tartalma és szerkezete
III. Rész XI. fejezet Kooperációs társaság IV. Rész XII. fejezet Vegyes, hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, jogharmonizációs záradék

41 Általános és közös szabályok I.
A társasági törvény hatálya; alkalmazási köre Társulási szabadság és korlátai Az alapítás menete társasági szerződés, szerződésmódosítás a tag vagyoni hozzájárulása az előtársaság cégbírósági bejegyzés

42 Alapítás A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges. A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályát a társaság közgyűlése fogadja el. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

43 A társasági szerződésben meg kell határozni:
cégnevét és székhelyét; társaság tagjait, részletes adataik feltüntetésével azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván; jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; vezető tisztségviselők, felügyelőbizottság, könyvvizsgáló működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; mindazt, amit e törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

44 Az előtársaság A társasági szerződés ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságként működhet. jogképes létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy tagjainak személyében változás nem következhet be; a társasági szerződés módosítására nem kerülhet sor; nem kezdeményezhető a tag kizárására irányuló per; hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet; jogutód nélküli megszűnés, társasági formaváltás, egyesülés vagy szétválás nem határozható el; gazdasági társaságot nem alapíthat, illetve abban tagként nem vehet részt.

45 A gazdasági társaság legfőbb szerve
Fajtái Működése Felelősség

46 A gazdasági társaság ügyvezetése
A vezető tisztségviselők Tisztség létrejötte (kizáró okok) Működése, eljárása Összeférhetetlenség Jogok, kötelezettségek Felelősség Tisztség megszűnése A cégvezető

47 Felügyelőbizottság Létrehozása – kógens esetek Feladatai
A tagok jogai és kötelezettségei A munkavállalókat megillető ellenőrzési jog

48 Könyvvizsgáló Kötelező esetei Létrejötte, kizáró okok
Feladatai, jogok és kötelezettségek Megszűnése

49 Bírósági felülvizsgálat
Társasági határozat bírósági felülvizsgálata Kizárás

50 Közkereseti társaság fogalma: korlátlan és egyetemleges felelősség mellett közös gazdasági tevékenység és ehhez szükséges vagyon rendelkezésre bocsátása. nem jogi személy tagok: korlátlanul és egyetemlegesen felelnek természetes és jogi személyek nyereségből vagyoni hozzájárulásuk arányában részesülnek legfőbb szerv: a tagok gyűlése a társaság megszűnése: tagok száma egyre csökken és nem jelentenek be új tagot 3 hónapig képviseleti joggal felruházott munkavállaló: cégvezető

51 Betéti társaság fogalma: közös gazdasági tevékenység végzésével a társaság kötelezettségeiért egy tag legalább (beltag) felelőssége korlátlan és többi beltaggal egyetemleges egy tag legalább (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékében korlátozott – neve szerepel a cégnévben akkor beltaggal azonos módon felel nem jogi személy tagok: természetes és jogi személyek, jsz. nélküli gt is (kültag) legfőbb szerv: a tagok gyűlése, képviselő munkavállaló: cégvezető a társaság megszűnése: tagok kiválása és nem jelentenek be új tagot vagy kkt-vé való átalakulást 3 hónapon belül

52 Korlátolt felelősségű társaság
Fogalma A társaság alapítása A társaság és a tagok közötti viszony A társaság szervezete A taggyűlés A társaság ügyvezetése A törzstőke felemelése és leszállítása A társaság megszűnése Az egyszemélyes társaság

53 Részvénytársaság Fogalma Általános szabályok A részvény
A zártkörűen működő részvénytársaság A nyilvánosan működő részvénytársaság

54 Megszűnés határozott időtartamra létrehozott társaságnál az idő letelik jogutód nélküli megszűnését elhatározza jogutódlással való megszűnését elhatározza cégbíróság megszűntnek nyilvánítja (szankció) cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését bíróság felszámolási eljárás keretében megszünteti Tagsági jogviszony megszűnik: tag vagyoni hozzájárulást nem teljesíti közös megegyezés kizárás (bíróság előtt) Felmondás (rendes: 3 hónapos felmondási idő, rendkívüli) halál, jogutód nélküli megszűnés (örökös beléphet) fenntartása jogszabályba ütközik (felelősség vizsgálata)

55 A szövetkezet – 2006. évi X. törvény
Fogalma: A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégí-tésének elősegítése.

56 A szövetkezet alapítása
A szövetkezet alapításának személyi feltételei Alakuló közgyűlés Az alapszabály A szövetkezet nyilvántartásba vétele Törvényességi felügyelet Határozatok bírósági felülvizsgálata Szövetkezeti jogviták

57 A szövetkezet önkormányzati szervei
A közgyűlés A részközgyűlés A küldöttgyűlés A szövetkezet vezető tisztségviselői Az igazgatóság A felügyelő bizottság A könyvvizsgáló A szövetkezet képviselete

58 A szövetkezeti tagsági jogviszony
A tagsági jogviszony létrejötte A részjegy A tagnyilvántartás A tagsági jogviszony tartalma A vagyoni hozzájárulás Tagi kölcsön A pótbefizetés A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése Személyes közreműködés és munkavégzés a szövetkezetben Juttatások és támogatások a tagok, valamint hozzátartozóik részére A juttatások és támogatások finanszírozása A szövetkezet adózás utáni eredményének felosztása A befektető tag A tagsági jogviszony megszűnése

59 A szövetkezet vagyona és gazdálkodása
A szövetkezet gazdasági tevékenysége A közösségi alapra vonatkozó külön szabályok

60 Felelősségi viszonyok a szövetkezet és tagja tekintetében
A szövetkezet kártérítési felelőssége A tag kártérítési felelőssége

61 A szövetkezet megszűnése
A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A szövetkezet megszűnik, ha az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt; a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli, vagy jogutódlással való megszűnését; tagjainak száma az e törvényben meghatározott szám alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be megfelelő számú új tagot a cégbíróságon; a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

62 Cégjogi alapintézmények
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 1. § § Tankönyv: 74. o. – 80. o. Előadás

63 A cégjogi szabályozás előzményei
1945 – 1997-ig 1997. évi CXLV. törvény 2006. évi V. törvény

64 A 2006. évi V. törvény szerkezete
I. Fejezet Alapvető rendelkezések II. Fejezet A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége III. Fejezet A cégjegyzék IV. Fejezet A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás V. Fejezet Jogorvoslatok VI. Fejezet A törvényességi felügyeleti eljárás VII. Fejezet Különleges törvényességi felügyeleti eljárások VIII. Fejezet A végelszámolás IX. Fejezet A vagyonrendezési eljárás X. Fejezet Záró rendelkezések

65 Alapvető szabályok A cégjegyzék tartalma Nyilvánosság
Cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány Cégközlöny Céginformációs Szolgálat Közhitelesség

66 Alapfogalmak Cégnév Székhely, telephely, fióktelep Cégjegyzési jog
Cégbíróság Bejegyzési eljárás, változásbejegyzési eljárás Törvényességi felügyeleti eljárás

67 Törvényességi felügyeleti eljárás
Célja Okai Határideje, illetőleg lefolyása A cégbíróság intézkedései Különleges törvényességi felügyeleti eljárások: A zárgondnok kirendelése Más hatóság eljárásának kezdeményezése A beszámoló letétbe helyezésének, valamint közzétételének kikényszerítése A cégjegyzékbe bejegyzett személynek a céggel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelme Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás

68 Csődeljárás, Felszámolási, és Végelszámolási eljárás
Csődeljárás; felszámolási eljárás: évi XLIX. törvény 1. § § Végelszámolási eljárás: évi V. törvény 94. § § Tankönyv: o. Előadás

69 Csődeljárás Fogalma: A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

70 A csődeljárás menete Kérelem Tárgyalás a fizetési haladék érdekében
A megadás feltételei Bírósági végzés Vagyonfelügyelő szerepe Egyezség a csődeljárásban

71 Felszámolási eljárás Fogalma: A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

72 A felszámolási eljárás menete
A felszámolási eljárás megindítása Az adós fizetésképtelensége A felszámoló(biztos) A felszámolás lefolytatása, a felszámoló eljárás Egyezség a felszámolás során A felszámolási eljárás befejezése Egyszerűsített felszámolás

73 Végelszámolási eljárás
Fogalma: A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz - végelszámolásnak van helye. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor.

74 Végelszámolási eljárás menete
A végelszámolási eljárás elhatározása A végelszámoló jogállása, felelőssége A végelszámolás lefolytatása A végelszámolás befejezése

75 Egyszerűsített végelszámolás; A kényszer-végelszámolás
Egyszerűsített végelszámolás: A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A végelszámoló jogállására, a feladataira, illetve az egyszerűsített végelszámolásra a § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A kényszer-végelszámolás: Ha a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, kényszer-végelszámolást rendel el. Kényszer-végelszámolásra kerül sor akkor is, ha az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, illetve, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, továbbá ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre.

76 Versenyjog alapvető szabályai – 1996. évi LVII. törvény
1. Tisztességtelen verseny tilalma Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően - bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

77 Versenyjog alapvető szabályai – 1996. évi LVII. törvény
1. Tisztességtelen verseny tilalma Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. Tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.

78 Versenyjog alapvető szabályai
2. Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni. Az üzletfelek megtévesztésének minősül különösen, ha az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli; 3. az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, az üzletfél döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

79 Versenyjog alapvető szabályai
2. Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma A használt kifejezéseknek az üzleti életben elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás megtévesztésre alkalmas-e. Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

80 Versenyjog alapvető szabályai
3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. Ez a tilalom vonatkozik különösen: a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;

81 Versenyjog alapvető szabályai
3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; a piacra lépés akadályozására; arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

82 Versenyjog alapvető szabályai
3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik. A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell. Tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodások együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul. A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során megállapíthatja, hogy a megállapodás tilalom alá esik. Ilyen esetben bírság kiszabásának nincsen helye. Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait.

83 Versenyjog alapvető szabályai
3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma Földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó, illetve az üzletfél nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni. A megállapodások meghatározott csoportjait a Kormány rendeletben mentesítheti a tilalom alól. Mentesül a tilalom alól a megállapodás, ha az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához; a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz, illetve az üzletfélhez jut; a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

84 Versenyjog alapvető szabályai
4. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen: az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni; a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók, üzletfelek kárára korlátozni; indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától; a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni; az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;

85 Versenyjog alapvető szabályai
az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához; azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

86 Versenyjog alapvető szabályai
Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli; a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport [15. § (2) bekezdés] vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását; az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását. Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozáscsoport közösen.

87 Versenyjog alapvető szabályai
5. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik, egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.

88 Versenyjog alapvető szabályai
5. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Nem minősül összefonódásnak a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti - legfeljebb egyéves - irányítás vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése és irányítási jogaikat nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolják. Ezt az időtartamot a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül nem volt lehetséges. Érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten részt vevő vállalkozások. Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt vagy a közvetlen irányítást megszerző köteles engedélyt kérni. Az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított harminc napon belül kell benyújtani. A hitelintézetek, valamint a biztosítóintézetek összefonódása esetén az engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott felügyeleti szerv engedélye iránti kérelemmel azonos időpontban kell benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

89 Versenyjog alapvető szabályai
5. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése A vállalkozásoknak összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. Az engedély iránti kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre; az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait; az összefonódásnak a szállítókra, az üzletfelekre és a fogyasztókra gyakorolt hatását. Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal határozatában előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget írhat elő, így különösen megfelelő határidő megállapításával előírhatja egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítését vagy a valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetését. Az engedély előzetes feltételhez kötése esetén az engedély a feltétel teljesülésével válik hatályossá. Az utólagos feltételhez kötött engedély megadásától hatályos, azonban a feltétel nem teljesülése esetében hatályát veszíti.

90 A versenyjog alapvető szabályai
A Gazdasági Versenyhivatal központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot, költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetőek. versenyfelügyeleti feladatokat lát el a törvény alapján, számára feladatot csak törvény írhat elő. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak.

91 A versenyjog alapvető szabályai
A Gazdasági Versenyhivatal eljárásai Ágazati vizsgálat Bejelentés, panasz A verseny felügyeleti eljárás szabályai