Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

6. tétel. Jogi személyiség  A jogi személyiség fogalma azt jelenti, hogy ezek a társaságok tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek, tagjaiktól elkülönült.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "6. tétel. Jogi személyiség  A jogi személyiség fogalma azt jelenti, hogy ezek a társaságok tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek, tagjaiktól elkülönült."— Előadás másolata:

1 6. tétel

2 Jogi személyiség  A jogi személyiség fogalma azt jelenti, hogy ezek a társaságok tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek, tagjaiktól elkülönült vagyonnal és jogképességgel rendelkeznek, amely kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződnek.  Jogi személyiség nélküli vállalkozási formák:  - közkereseti társaság (KKT),  - betéti társaság (BT)  Jogi személyiségű vállalkozási formák:  - korlátolt felelősségű társaság (KFT)  - részvénytársaság (RT)

3 Valamennyi gazdasági társaságra jellemző  az üzletszerű közös gazdasági tevékenység végzése;  vagyoni hozzájárulás a működéshez  a tagok közös kockázatvállalása, és  a saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség.

4 A CÉGBEJEGYZÉSI ELJÁRÁS SZAKASZAI:  1. A cégbejegyzési illetve változásbejegyzési kérelmet a létesítő okirat illetve módosító okirat aláírásától számított 30 napon belül kell előterjeszteni a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon.  2. A cégbíróság a kérelem előterjesztését követő 2 napon belül előrögzíti a cégjegyzéknyomtatványon lévő cégjegyzéki adatokat.  3. A cégbíróság a kérelmet az előterjesztéstől számított 8 napon belül megvizsgálja

5  A cégbíróság eljárása jogi személyiség nélküli cégek esetében:  A cégbíróság eljárása csak a cégjegyzéki adatok, a mellékletek és az illeték vizsgálatára terjed ki. A társasági szerződést a cégbíróság csak abból a szempontból vizsgálja, hogy az a jogszabályoknak megfelelően tartalmazza-e a cégjegyzéki adatokat, a társasági szerződés cégjegyzéki adatokon túli tartalmára a vizsgálat nem terjed ki.  A cégbíróság eljárása jogi személyiséggel rendelkező cégek esetében:  A cégbíróság eljárása a cégjegyzéki adatok, a mellékletek, az illeték és a társasági szerződés teljes tartalmi vizsgálatára terjed ki. A cégbíróság vizsgálja, hogy a társasági szerződés teljes terjedelmében megfelel-e a jogszabályok, különös tekintettel a Gt. rendelkezéseinek.

6 Társasági szerződés tartalmazza  • a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét • a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) • a gazdasági társaság tevékenységi körét • a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét • a cégjegyzés módját • a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét • a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják

7 Cégbejegyzés  A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza: a. a cég cégjegyzékszámát, b. a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét, c. a cég nevét, d. a cég székhelyét, e. a létesítő okirat, társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét, f. a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, g. a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét, h. a cégjegyzés módját, i. a cégjegyzésre jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, j. a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, k. a cégbejegyzés időpontját.

8 KKT  A közkereseti társaságban a kis létszámú társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy magánvagyonukkal közös gazdasági tevékenységet folytassanak.  Tevékenységüket korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett végzik. A nyereséget és veszteséget közösen, a vagyoni hozzájárulásuk arányában osztják meg.

9 KKT  Előnyök:  legegyszerűbb gazdasági társasági forma;  személyes ismeretségre, barátságra alapozott;  az irányítás demokratikus.  Hátrányok:  korlátlan felelősség;  bizalmi alapon való szerveződés előnye egyben hátrány is lehet;  a Kkt nem jogi személy;  kötelező a közreműködés

10 BT  Olyan gazdasági tevékenység folytatására létrehozott társaság, ahol legalább egy tag a felelőssége korlátlan, aki magánvagyonával is felel – ez a beltag – és van legalább egy másik tag is, akinek felelőssége korlátozott – ez pedig a kültag.

11 BT  Előnyök:  kültag számára korlátozott a felelősség;  a tőkét biztosító kültagok nem szerepelnek az irányításban;  további tőke bevonását is lehetővé tesz;  nincs kötelező alapítási vagyon.  Hátrányok:  beltag számára korlátlan a felelősség;  nagyobb kockázat;  a beltag nem lehet tag más korlátlan felelősséggel járó vállalkozásban;  a Bt nem jogi személy.

12 KFT  A korlátolt felelősségű társaság a személy és tőkeegyesítő társasági típusok ötvözete. Jellemzően inkább kis taglétszámú, de tőkeerős társaság.  A tagok a Kft alapításakor, illetve az abba való belépéskor nem a teljes magánvagyonukat kockáztatják, hanem „csak” a társaságba fektetett vagyonukat  A tulajdonlás és az irányítás a Kft-ben tipikusan nem válik el.  A Kft legfőbb szerve a taggyűlés.  Alapításához Ft kell.

13 KFT  Előnyök:  A törzstőkét a Kft tulajdonosai adják össze;  a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétjének erejéig és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyon, vagy vagyoni értékű jog szolgáltatására terjed ki.  a döntéshozatalra az alapító tagok törzstőkéjük részarányának megfelelő mértékben vagy egyenlő mértékben jogosultak, a társasági szerződés szerint;  a vállalkozás eredménye, jövedelme az alapító tagokat illeti meg a törzstőke arányában;  a vállalkozás felszámolása során a kötelezettségek kifizetése után maradó vagyont és törzstőkét osztják fel az alapítás arányában;  a Kft tagja további tagságot vállalhat más Kft-ben, vagy más korlátolt felelősségű társaságban, illetve egy korlátlan felelősségű társaságban Bt-ben.

14 KFT  Hátrányok:  A Kft alapításához minimálisan előírt alaptőke szükséges;  kötelező könyvelőt alkalmazni;  a felszámolása és átalakítása nehezebb mint a Bt-é.

15 RT  A részvénytársaság tipikusan tőkeegyesítő, személytelen társasági forma. Egy, vagy csak kis számú tulajdonos alapíthatja, de célja a nagyszámú, egyenként kisebb tőkeerővel rendelkező széles tulajdonosi kör bevonása  a tulajdonosi jogok értékpapírok formájában jelennek meg.

16 A részvénytársaságok fő jellemzői  törzstőkét a részvényesek (részvényesek, fő részvényesek, ill. ellenőrző pakett tulajdonosok) adják össze  A részvénytársaság alapításához minimálisan szükséges alaptőkét (5 ill. 20 millió forintot) írnak elő,  részvénytulajdonos felelőssége a társasággal szemben részvényeinek vásárláskori értékének erejéig terjed ki  közgyűlésen a részvényesek döntési jogköre csak részvényeik számának megfelelő mértékig érvényes  A vállalkozás eredménye az osztalék  legfelsőbb szerve a közgyűlés,  A részvénytársaság ügyvezető szerve az igazgatóság.

17 RT  Előnyök:  nagy mennyiségű alaptőke összegyűjtése;  a kisrészvényesek együttesen jelenthetnek nagy tőkehányadot, melyek részvétele a döntéshozásban a megosztottság miatt kisebb;  a kisrészvényesek szempontjából előnyös, hogy érdekeiket törvény védi;  az előnyös piaci megítélés, növeli a részvények értékét és ezen keresztül a cég értékét is.  Hátrányok:  a minimálisan előírt alaptőke magas;  nagy kockázat az árfolyam ingadozások miatt;  a korlátlanul forgalomképes részvények lehetővé teszik a részvények felvásárlását, ezáltal a cég feletti ellenőrzés megszerzését.

18 Gazdasági társaság megszűnése  A megszűnés okai  A gazdasági társaságok az alább felsorolt okok valamelyike miatt szűnnek meg:  a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;  elhatározza jogutód nélküli megszűnését;  elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását);  tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek;  a cégbíróság a törvényben meghatározott okok miatt megszünteti

19  Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság  társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult  társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság megszűnését  társaság tagjainak száma egyre csökken  cégbíróság megszünteti  jogszabály így rendelkezik.

20 A gazdasági társaság jogutóddal történő megszűnése Társasági formaváltással: a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ Egyesüléssel: gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet: összeolvadással beolvadással. Szétválással: a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet különválással kiválással.


Letölteni ppt "6. tétel. Jogi személyiség  A jogi személyiség fogalma azt jelenti, hogy ezek a társaságok tagjaiktól elkülönült gazdálkodó szervezetek, tagjaiktól elkülönült."

Hasonló előadás


Google Hirdetések