Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogi és menedzsment ismeretek Vállalkozások alapítása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogi és menedzsment ismeretek Vállalkozások alapítása."— Előadás másolata:

1 Jogi és menedzsment ismeretek Vállalkozások alapítása

2 Vállalkozás alapítása I. Egyéni vállalkozás Ki alapíthatja: -a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy -cselekvőképes -nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából Mire vállalkozhat? -Bármire, amit nem tiltanak

3 Hol váltható ki a vállalkozói igazolvány? (korábban) A vállalkozói igazolvány kiadásához egy egységes formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodába A vállalkozói igazolványt az okmányiroda adja ki, az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A nyomtatványok az okmányirodákban ingyenesen átvehetők vagy letölthetők és kinyomtathatók Egyablakos ügyintézés: az okmányirodák beszerzik az egyéni vállalkozó adószámát, adóazonosító jelét, TB törzsszámot, valamint statisztikai számjelét

4 Milyen adatok kellettek a kérelem benyújtásához? A kérelemben fel kell tüntetni többek között: az egyéni vállalkozó nevét; leánykori nevét; születési helyét és idejét; anyja nevét; a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit; tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. A tevékenységeket az úgynevezett szakmakódokkal együtt kell feltüntetni; a szakmakódok megtalálhatók a Statisztikai Közlönyökben és a Központi Statisztikai Hivatal honlapján is.

5 A kérelemhez mellékelni kellett: a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nincs eltiltva az általa folytatni kívánt tevékenység végzésétől, illetve, hogy nem áll fenn a évi V. törvényben rögzített egyéb kizáró ok érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy a kérelmezőt gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt nem ítélték el jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre, illetve egyéb szándékos bűncselekmény miatt sem ítélték egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre, a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot; jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti (arról, hogy milyen tevékenységekhez van szükség hatósági engedélyre, az okmányirodákban adnak felvilágosítást); a kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokról; jövedelemszerzési céllal kiállított tartózkodási engedélyt.

6 Jelenleg január 1-jétől a vállalkozói tevékenység gyakorlásának nem feltétele a vállalkozói igazolvány, elég az, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy a hatósághoz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést tegyen. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető. Az Ügyfélkapu a magyar kormányzat elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere, mely a Kormányzati Portálon található. A hatóság minden, a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára ingyenesen ügyfélkaput hoz létre. A bejelentést az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell megtenni. Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről automatikus visszajelzést kap. Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a hatóság haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét, és ezt követően az egyéni vállalkozó adatait haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja a nyilvántartást vezető szervhez.

7 Jelenleg A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi, és erről a nyilvántartási szám megküldésével azonnal, elektronikus úton értesíti a hatóságot, és egyidejűleg igazolást küld a bejelentő részére, amely tartalmazza az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát is. A nyilvántartást vezető szerv az igazolás megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi Statisztikai Hivatalt valamint a székhely és telephely szerinti önkormányzati adóhatóságot (a fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatóságot). Fontos kiemelni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése díj- és illetékmentes.

8 Egyéb szabályok: Az egyéni vállalkozó csak egy igazolványt válthat ki, egy vállalkozást alapíthat Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat Személyesen kell közreműködnie a vállalkozásban Felelőssége korlátlan Ez ma is jellemző

9 Az egyéni vállalkozás megszűnik, ha: Az egyéni vállalkozó az igazolványát visszaadja Az igazolványt a jegyző visszavonja Az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét

10 Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek: a)Természetes személyek b)Jogi személyek Működési formák: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el, a székhely szerint illetékes cégbíróságnál be kell jegyeztetni (határideje a társasági szerződés megkötését követő 30 nap)

11 Gazdasági társaságok létrehozása: Általában társasági szerződéssel (Rt esetében alapító okirattal) Ügyvéddel kell ellenjegyeztetni Valamennyi tagnak alá kell írni Tartalmaznia kell: a társaság cégneve és székhelye a tagok, nevük (cégük) és lakcímük feltüntetésével a társaság tevékenységi köre a társasági vagyon mértéke, rendelkezésre bocsátás módja, ideje (tagonként a pénz és az apport értékét) ügyvezető nevét, a munkáltatói jogokat gyakorló nevét a profit, veszteség megosztását, a vagyoni betétkivonásának lehetséges módját új tag felvételét, régi kilépését

12 A társaságalapítás költségei: a létesítő okirat elkészítésének költsége: ez a társasági formától, valamint attól függ, hogy a létesítő okiratot közokiratba vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett magánokiratba foglalják Az ügyvédi költség rendszerint magában foglalja a cégeljárásban történő jogi képviselet díját is (a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező) - kb Ft a cégbejegyzési eljárás illetéke: kft., zárkörűen működő rt. esetében forint, nyilvánosan működő rt. esetében Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (kkt., bt.) esetében forint illetéket kell fizetni a közzétételi költségtérítés jogi személyiség nélküli cégnél Ft, jogi személyiségű cégnél Ft a hiteles cégaláírási nyilatkozat költsége: a cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 2000 Ft munkadíjat kell fizetni a közjegyzőnek, ezen felül a közjegyző a tevékenységével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésre is jogosult (pl. leírási költség) - célszerű legalább négy aláírás

13 A gazdasági társaság legfőbb szerve a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a legfőbb szerv a tagok gyűlése (határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a hatáskörébe utal. ) valamennyi tagnak azonos mértékű szavazat van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat miden tagot megillet. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. A korlátolt felelősségű társaságnál a legfőbb szerv a taggyűlés A részvénytársaságnál a legfőbb szerv a közgyűlés. A közgyűlés a részvényesek összességéből áll. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A közgyűlés határozatait - ha törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő részvényesek szavazatainak egyszerű többségével hozza meg.

14 A gazdasági társaság ügyvezetése A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok látják el korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el zártkörűen működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy a vezérigazgató látja el nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy az igazgatótanács mint testület látja el

15 A gazdasági társaságok megszűnése Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság megszűnését társaság tagjainak száma egyre csökken cégbíróság megszünteti jogszabály így rendelkezik.

16 A gazdasági társaság jogutóddal történő megszűnése Társasági forma váltásal: a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ Egyesüléssel: gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet: – összeolvadással – beolvadással. Szétválással: a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet – különválással – kiválással.


Letölteni ppt "Jogi és menedzsment ismeretek Vállalkozások alapítása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések