Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalkozási formák a vendéglátásban A piacgazdaságra történő áttérés folyamatában kiemelkedő szerepet játszottak azok a jogszabályok, amelyek a vállalkozások.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalkozási formák a vendéglátásban A piacgazdaságra történő áttérés folyamatában kiemelkedő szerepet játszottak azok a jogszabályok, amelyek a vállalkozások."— Előadás másolata:

1 Vállalkozási formák a vendéglátásban A piacgazdaságra történő áttérés folyamatában kiemelkedő szerepet játszottak azok a jogszabályok, amelyek a vállalkozások lehetséges formáit szabályozzák. Az VI. törvény – Társasági Törvény A gazdasági társaságok körében a jogi személyiség nélküli a jogi személyiségű gazdasági társaságok különböztethetők meg.

2 Vállalkozási formák a vendéglátásban Jogi személyi Jogi személy kritériumai

3 Vállalkozási formák a vendéglátásban Gazdasági társaságot az állam, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és belföldi, illetve külföldi természetes személyek közös gazdasági tevékenység folytatására alapíthatnak. A gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el, melynek keretében elsősorban azt ellenőrzik, hogy a társasági szerződés és más okiratok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak.

4 Gazdasági társaság alapítása Társasági szerződés megkötésével Alapító okirat (egyszemélyes gazdasági társaság, ZRt.) Alapszabály elfogadásával (NyRt) A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak(alapítónak) alá kell írnia. A részvénytársaság alapszabályát a társaság alakuló közgyűlése fogadja el. Gazdasági társaság létesítő okiratát közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

5 Gazdasági társaság alapítása A létesítő okiratnak tartalmaznia kell: A gazdasági társaság cégnevét és székhelyét A gt. tagjait, nevük, és lakóhelyük feltüntetésével A gt. Tevékenységi körét A társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, A cégjegyzés módját A vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét

6 Vállalkozási formák a vendéglátásban Gazdasági társaság a következő okokból szűnhet meg: –A társasági szerződésben meghatározott időtartam letelik, –Elhatározza jogutód nélküli megszűnését, –Más társasággal egyesül, vagy más formába alakul át, –Tagjainak száma – a Kft-t és Rt-t kivéve – egy főre csökken, –A bíróság felszámolási eljárás során megszűnteti, – a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja

7 Vállalkozási formák a vendéglátásban Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Közkereseti társaság A tagok arra vállalnak felelősséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A társasági szerződésben meg kell határozni a vagyoni hozzájárulás formáját, értékét és a tagok személyes közreműködésének módját. A társaság üzletvezetésével bármelyik tagot meg lehet bízni, ezt a jogot a társaság többi tagja fontos okból meg is vonhatja.

8 Vállalkozási formák a vendéglátásban Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok Betéti társaság Társasági szerződéssel a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalkoznak, oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és egyetemleges a társaságok kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni hozzájárulása mértékéig korlátozott. A társaság tevékenységében való közreműködésre csak a beltag köteles. A társaság vezetésére és képviseletére a beltag jogosult. Megszűnik a társaság, ha valamennyi beltag kiválik, illetve ha csak beltagok maradnak. A törvény értelmében ez utóbbi esetben lehetőség van a társasági szerződés módosításával közkereseti társasággá átalakulni.

9 Vállalkozási formák a vendéglátásban Jogi személyiségű gazdasági társaságok Korlátolt felelősségű társaság Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A törzstőke minimális összege 3 millió forint, az egyes tagok törzsbetétje 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb. A tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag a törzsbetétje mértékéig felel. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni.

10 Vállalkozási formák a vendéglátásban Jogi személyiségű gazdasági társaságok Részvénytársaság A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével induló gazdasági társaság, amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének összegéig terjed ki. A részvénytársaság egyéb kötelezettségeiért a részvényes nem felel. A részvény a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelynek tartalmaznia kell a részvénytársaság nevét és székhelyét; a részvény sorszámát, névértékét; azt, hogy bemutatóra vagy névre szóló; a részvény fajtáját (elsőbbségi, ingyenes vagy kedvezményes, kamatra jogosító) és az ahhoz fűződő jogokat; a kibocsátás időpontját.

11 Részvénytársaság A részvénytársaság alaptőkéje 20 millió forintnál nem lehet kevesebb. A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely részvényesekből áll. A közgyűlést meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető testülete és legalább 3 és legfeljebb 11 tagból áll.

12 Vállalkozási formák a vendéglátásban Jogi személyiségű gazdasági társaságok Egyesülés Jogi személyiséggel rendelkező társaságok legegyszerűbb formája, csak jogi személyek alapíthatják Nem feltétel, hogy saját vagyonnal rendelkezzen Saját nyereségre nem törekszik, az rendszerint a tagoknál képződik, az esetleges tartozásokért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek Létrehozható a tagok saját gazdálkodásának előmozdítására, gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekképviseletre

13 Vállalkozási formák a vendéglátásban Jogi személyiségű gazdasági társaságok Közös vállalat Szervezett rendszerben működő, vállalati gazdálkodást folytató társaság, amelyet csak jogi személyek alapíthatnak Tartozásaiért elsősorban saját vagyonával felel, ha az nem fedezi, akkor vagyoni hozzájárulásuk arányában felelnek a tagok

14 Vállalkozási formák a vendéglátásban A szövetkezet Magánszemélyek közös vállalkozása Szövetkezet tagja lehet minden 16. életévét betöltött személy A szövetkezetek jellemző módon vegyes profilú vállalkozások, tevékenységük alapján a kereskedelem ágazatába tartoznak

15 A szövetkezet A tagok belépéskor részjegyet jegyeznek, melynek névértéke szövetkezetenként változó. Emellett a szövetkezet vagyonának 70 %-át a tagokra nevesítik üzletrész formájában. A részjegy és az üzletrész alapján a tag a gazdálkodás eredményességétől függően osztalékra jogosult. A szövetkezet vezető szervei: a közgyűlés (küldöttgyűlés), az igazgatóság, a felügyelő bizottság és településenként a helyi intézőbizottságok.

16 Vállalkozási formák a vendéglátásban Egyéni vállalkozás A társasági Törvény egyúttal a magánvállalkozás törvénye is, de az egyéni vállalkozásról szóló V. törvény egységesíti az egyéni vállalkozás szabályait és kimondja, hogy egyéni vállalkozás keretében bármilyen gazdasági tevékenység végezhető. Egyéni vállalkozást minden belföldinek minősülő természetes személy alapíthat.

17 Egyéni vállalkozás A törvény értelmében az egyéni vállalkozó egy vállalkozási igazolványt kaphat, de több tevékenységet is folytathat és több telephelyet tarthat fenn. Az egyéni vállalkozó felelősségét a törvény korlátlan felelősségben határozza meg. Az egyéni vállalkozói igazolványok kiadása a területileg illetékes Okmányirodákhoz tartozik. Itt az adószám, a KSH szám leadásával és a megfelelő nyomtatványok kitöltése után max. 30 nap elteltével történik az igazolványok kiadása.

18 Tulajdonosi és üzemeltetési konstrukciók Tulajdonosok Bérleti szerződés Lízingszerződés Franchise szerződés Management szerződés

19 Tulajdonosok Tulajdonosi formában a vendéglátó egység teljes üzemeltetése felett az irányítási jogot (értékesítési és marketing politika, szervezeti felépítés, reklámtevékenység, árképzés, üzletpolitikai célok) a tulajdonos vagy tulajdonosok gyakorolják.

20 Bérleti szerződés Üzemeltetési jog A bérlő a vendéglátó egységet saját nevében és saját számlájára vezeti, viseli a gazdasági kockázatot. A tulajdonos haszna a bérleti díj, kötelessége az ingatlan biztosítása, rekonstrukció költsége (az értékcsökkenést a bérbeadó számolja el). A tulajdonos (fix vagy határozatlan időre szóló) bérleti szerződést köt az üzemeltetővel, aki az üzemeltetési jog ellenében bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. A bérleti díj az üzemeltető költsége. Bérleti díj = Tulajdonos ktg-ei + haszon (>banki kamat)

21 Lízingszerződés Tulajdonjoggá váló bérleti jog Az üzemeletetést teljesen a bérlő irányítja. Fajtái: Ingatlan vagy teljes (ingatlan, gépek, felszerelések – eltérő futamidővel) Fix összegű (állandó, progresszív, degresszív) vagy fix + forgalomtól függő Visszlízing (sale and lease back). Fejlesztési hitelnyújtás helyett a hiteladónak nagyobb biztonságot jelent.

22 Franchise szerződés Névhasználati jog A franchise átadó egy – eredményesen kipróbált – komplex rendszert ad át a vállalkozásnak, aki saját beruházás alapján és rendszerlicencdíj fizetés ellenében az üzletet önállóan, meghatározott ideig saját hasznára üzemelteti.

23 Van kérdésük? Kérem tegyék fel!


Letölteni ppt "Vállalkozási formák a vendéglátásban A piacgazdaságra történő áttérés folyamatában kiemelkedő szerepet játszottak azok a jogszabályok, amelyek a vállalkozások."

Hasonló előadás


Google Hirdetések