Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogi és menedzsment ismeretek. Vígh László Elérhetőség: Honlap: vighlaszlo. com BME Q ép. II. em. A 217. sz. Fogadóórák:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogi és menedzsment ismeretek. Vígh László Elérhetőség: Honlap: vighlaszlo. com BME Q ép. II. em. A 217. sz. Fogadóórák:"— Előadás másolata:

1 Jogi és menedzsment ismeretek

2 Vígh László Elérhetőség: Honlap: vighlaszlo. com BME Q ép. II. em. A 217. sz. Fogadóórák: hétfő 12:30-14 és csütörtök 10-11:30

3 Általános információk Tananyag: Pálinkó Éva-Dévai Katalin – Szabó Márta: Vállalkozási ismeretek, + az előadások anyaga Számonkérés: - 1 zh-dolgozat eredményes megírása (40 %) az anyag első feléből az aláíráshoz, amely a vizsgán való részvételre jogosít (üzleti terv!) - akinek ez az 1. zh nem sikerül, pót-zh-t írhat a szorgalmi időszak utolsó előtti hetében, ill. ha ez sem sikerül a vizsgaidőszakban az első vizsgaalkalommal pót-pót-zh-t írhat - + lehetőség a megajánlott jegy: aki az 1. zh-n megszerezte az aláírást az anyag második részéből írhat még egy zh-t a szorgalmi időszak utolsó előtti hetében és ennek a 2. zh-nak és az 1. zh-nak az átlaga alapján kaphat jegyet. Akinek a tananyag első feléből írt zh-ja a három alkalom egyikében sem sikerül, az nem vizsgázhat, a tárgyat nem teljesítette és semmi sem kerül be az indexébe.

4 Jogi ismeretek A gazdálkodó szervezetek működését meghatározó jogszabályok. Egyéni és társas vállalkozási formák A gazdasági társaságok alapításának és működésének általános szabályai Jogrendszer, jogágak

5 Menedzsment ismeretek I. Állóeszköz-gazdálkodás Forgóeszköz-gazdálkodás Vállalatok pénzügyi folyamatai Számviteli alapismeretek Alapvető pénzügyi mutatószámok Üzleti tervezés Vállalati stratégiai menedzsment Stratégiai tervezés marketingstratégia

6 Menedzsment ismeretek II. Humán erőforrás menedzsment A vezetés, vezetői felfogások, vezetői feladatok, stílusok Információ mint erőforrás, információmenedzsment Innováció és innovációmenedzsment

7 Vállalkozások indításának alapvető kérdései Jogi és menedzsment ismeretek 1. hét

8 Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség Tőke (befektetés) Vállalkozói készség - vállalkozó Kockázatvállalás Reális üzleti terv

9 Vállalkozzunk-e? Az alternatívák számbavétele (előnyök, hátrányok)  Munkaidő hossza  Stabilitás, biztonság, kockázat  Főnök-beosztott viszony  Folyamatos döntési kényszer

10 Megfontolandó kérdések? Mit akarok elérni a vállalkozással? Elegendő tudás és tapasztalat áll rendelkezésemre? Reálisak-e elképzeléseim? Melyek személyiségem gyenge és erős pontjai? Tulajdonságok: kapcsolatteremtő képesség, flexibilitás, eredetiség, magabiztosság, önkontroll, érzékenység, szervezőképesség, gyorsan képes dönteni, stb.

11 Üzleti tevékenység kiválasztása Vállalkozás: üzletszerű gazdasági tevékenység, a vállalkozó saját nevében, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység Mire lehet vállalkozni? Köre nagyon széles (termelő, szolgáltató, kulturális, oktatási tevékenység, stb.) Nem folytatható „állami monopóliumként” fenntartott tevékenység, amelyet a törvény, törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szerezet részére tart fenn Választás: személyes képességekkel, érdeklődéssel és az anyagi lehetőségekkel a leginkább összhangban lévő legyen TEÁOR – Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

12 Vállalkozás elnevezése Találó, rövid legyen, Utaljon a vállalkozás termékére, szolgáltatására Cégbejegyzés jogi szabályai szerint  Cégkizárólagosság (a cégnév különbözzön más cégek elnevezésétől)  Cégvalódiság (a tényleges tevékenységet tükrözze)  Cégszabatosság (az elnevezés feleljen meg a magyar helyesírás szabályainak)

13 Cégnév Három egységből áll a) vezérnév (azonosításra szolgál) b) alaptevékenység c) társasági forma Pl.: Eláslak Temetkezési Bt.

14 Vállalakozás helyének kiválasztása Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye, amely a székhellyel azonos közigazgatási területen fekszik Fióktelephely: a székhelytől eltérő közigazgatási területen fekszik Telephely kiválasztásának szempontjai: közlekedési megfontolások, munkaerő közelsége, piac közelsége, költségmegfontolások, helyi jogi, adminisztratív, adófizetési kötelezettségek eltérése, alapvető infrastruktúrával való ellátottság, későbbi terjeszkedés lehetősége

15 Vállalkozási forma kiválasztása Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás

16 Egyéni vállalko zás a) egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége b) devizabelföldi: magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve külföldi állampolgár, de magyarországi lakhatási engedélye van c) cselekvőképes (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet, nagykorú) d) nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából (pl. vagyon elleni vagy a közéleti tisztaságot sértő bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélték)

17 Ki nem vállalkozhat? akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vámtartozás, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását még rendezte; akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.

18 Egyéni vállalkozás Leggyakoribb vállalkozási forma Előnyei:  egyszerű alapítás  viszonylag kevés jogi kötöttség  kisebb alapítási, fenntartási költségek,  mozgékony, könnyen változtatható forma,  a teljes ellenőrzés a vállalkozó kezében van Hátrányai:  Korlátlan felelősség  Alacsony hitelképesség  Kisebb növekedési lehetőség

19 Egyéni cég Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy egyéni céget alapíthat. (Nem alapíthat egyéni céget a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.) Az egyéni cég jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az egyéni cégnek - az törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet. Az alapításhoz közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat az egyéni cég működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a tag - jogszabályok keretei között - szabadon állapíthatja meg.

20 Az egyéni cég bejegyzése Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni cég alapításának, az alapító okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a tag kötelezettsége, melynek elektronikus úton köteles eleget tenni. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre, a bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg működését. Az egyéni cég feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.

21 Az egyéni cég felelőssége Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A tag az egyéni cég tőkéjét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért választása szerint korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat. Erről, valamint korlátolt felelősség választása esetén annak mértékéről az egyéni cég alapító okiratában köteles nyilatkozni. Korlátlan mögöttes felelősség esetén az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag. Korlátolt mögöttes felelősség esetén az alapító okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amelynek erejéig az egyéni cég tartozásaiért az alapító saját vagyonával felel. Ha az egyéni cég vagyona a tartozások kielégítését nem fedezi, a tag a pótbefizetésből szükséges összeget köteles az egyéni cég rendelkezésére bocsátani.

22 Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek: a)Természetes személyek b)Jogi személyek A következő formákban működtethetők: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el

23 Jogi személyiség nélküli Bt, betéti társaság Kkt, közkereseti társaság Jogi személyiséggel rendelkezik Kft, korlátolt felelősségű társaság, Rt. részvénytársaság

24 Néhány jogi fogalom: Felelősség: korlátlan és korlátozott Korlátlan és egyetemleges Cselekvőképesség (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet) - korlátozottan cselekvőképes - cselekvőképtelen Természetes személy, jogi személy

25 Közkereseti Társaság A kkt olyan gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed (korlátlan és egyetemleges) rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. fő szerve a tagok gyűlése, ahol mindenki (hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, egyenlő mértékben) szavazatra jogosult. egyik tagja sem lehet más kkt., betéti társaság beltagja vagy egyéni vállalkozó. a társaság üzletvezetésére mindegyik tag jogosult, akik mindegyike önállóan vagy együttesen járhat el.

26 Betéti társaság Létrehozhatják: - csak magánszemélyek - magán és jogi személyek Beltag – korlátlan felelősség, személyes közreműködés Kültag – korlátozott felelősség (betét) Alapító taggyűlés Társasági szerződés

27 Bt és kkt előnyök, hátrányok  Előnyök:  Megosztott felelősség  Kisebb az egy vállalkozóra jutó vagyoni kockázat  Viszonylag egyszerű forma  Kisebb alapítási és működtetési költségek  Egyszeres könyvvitelt vezet Hátrányok:  A tag. Ill beltag korlátlan és egyetemleges felelőssége  Profit megosztása  Kisebb növekedési és fejlődési lehetőség

28 KFT Legalább két személy, vagy két cég hozhatja létre (kivétel egyszemélyes kft) Felelősség: korlátozott (az üzletrész erejéig) Jogi személyiségű társasági forma (mint szervezet válik a jogviszony önálló jogalanyává) Legkevesebb Ft törzstőke (amely üzletrészekre oszlik - szavazati arány) Legfőbb döntéshozó szerv: a taggyűlés Ügyvezető Társasági szerződés

29 Kft Előnyök: Korlátolt felelősség Kedvezőbb tőkebevonási lehetőség Nagyobb fejlődési, növekedési lehetőség Hátrány: Az alapítás költségesebb, bonyolultabb A fenntartás költségesebb Bonyolultabb szervezet Kettős könyvvitel

30 Részvénytársaság Tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás. előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

31 Zártkörűen működő részvénytársaság Zártkörű működésről akkor beszélünk, ha a részvénytársaság részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra, vagy ha a részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvényeit nyilvános ajánlattétel útján már nem értékesítik, illetve azokat a szabályozott piacról kivezették. Tilos a zártkörűen működő rt. részvényeseit, illetve jegyzett tőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni. A zártkörűen működő részvénytársaságok alapszabálya korlátozhatja a részvények elidegenítését (meghatározhatja például azt, hogy kiknek adható el). A részvénytársaság elnevezésének tükrözni kell működési formáját ("zártkörűen működő részvénytársaság, rövidítve "zrt.").

32 Nyilvánosan működő részvénytársaság Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a részvényeket eladásra kínálják a nyomtatott sajtóban, és az ott megjelölt időben és helyen bárki jegyezheti, megvásárolhatja őket. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság is, amelynek részvényeit a nem nyilvános forgalomba hozatalt követően nyilvános értékesítésre ajánlották fel, illetve a szabályozott piacra bevezették. A részvénytársaság elnevezésének tükrözni kell működési formáját ("nyilvánosan működő részvénytársaság, rövidítve "nyrt.").

33 Részvény

34 Vállalkozási forma kiválasztása Mérlegelni kell: Vállalkozási tevékenység jellege Pénzügyi korlátok Üzleti kockázat Adófizetési kötelezettség TB Könyvvezetési kötelezettség


Letölteni ppt "Jogi és menedzsment ismeretek. Vígh László Elérhetőség: Honlap: vighlaszlo. com BME Q ép. II. em. A 217. sz. Fogadóórák:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések