Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr

Az előadások a következő témára: "Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr"— Előadás másolata:

1 Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr
Történelemdidaktika I. A történelemtanítás általános kérdései Dr. Dárdai Ágnes, PhD

2 Mottó: „…az ember a jelenét csak úgy tudja értelmezni, jövőjét pedig megtervezni, ha a múlthoz fordul.”

3 1. A történelemtanítás társadalmi környezete
Mi a történelem? Mi a történelem társadalomban betöltött szerepe? Melyik az érvényes történelem? (a posztmodern történetírás új megközelítései) Tudomány és tantárgy kapcsolata

4 2. Új trendek - paradigmaváltás
2.1.Történettudományok A XIX. századi történetírás hagyományainak meghaladása (esemény-, állam-, politikatörténet, nagyhatalmak, hősök története, stb.) A XX. századi marxista történetírás meghaladása (osztályharc, lineáris fejlődésmenet, preferált témák, stb.) Az elmozdulás új irányai (erős társadalomtudományi megközelítés, szinkron-, rendszerszemlélet, globális és multiperspektivikus megközelítés, kultúr-, művelődés-, technika-, nő-, információtörténet, „posztmodern” témák, stb.) A társadalomtudományok integrálása a történelem tantárgyba Hiány: A történelem mint iskolai stúdium diszkussziója – a történelemdidaktika emancipációja

5 2.2. Történelemdidaktika „A történelemdidaktika a történeti tanulás tudománya, a történettudomány egyik dimenziója.” „A történeti kultúra vizsgálatára hivatott tudomány.” „A történettudomány és a pedagógia közötti híd ... a szaktudományi és didaktikai látószög egyidejű alkalmazása.” Történelem módszertan-metodika? Történelempedagógia? Tantárgypedagógia?

6 2.2.1. A történelemdidaktika célja és feladata
Célja: az eredményes szaktanári tevékenység elősegítése Feladata: A társadalmi igényeket tükröző célok biztosítása A szaktárgyi sajátosságokat és a tanulók fejlettségét figyelembe vevő feladatok meghatározása A tanulói követelmények kidolgozása Támpontot adni a tananyag kiválasztásához és elrendezéséhez. Oktatási dokumentumok, eszközök, eljárások, kidolgozása, fejlesztése, optimumának megtervezése, szervezése. A tanulói teljesítmény mérése, a tantárgyi eredmények vizsgálata.

7 2.3. Neveléstudományok lifelong learning (LLL) – edukatív társadalom
Tanulásfelfogások változása Iskolai tudás – gyakorlati (hasznos) tudás világméretű kommunikációs forradalom – információs társadalom A XXI. századi oktatás elvárásai (Delors-jelentés, 1999) Megtanulni megismerni Megtanulni dolgozni Megtanulni együtt élni másokkal Megtanulni élni

8 2.4. Új pedagógiai kultúra A nevelés embereszményét a társadalom elvárásai határozzák meg. Az oktatás feladata: nem „ünnepi”, hanem „alkalmazkodó” tudás kialakítása Tanulás: nem pusztán befogadás, hanem aktív részvétel Az oktatás nem tanár-, hanem tanuló centrikus Módszerek: tanáré + tanulóé Differenciált tanulásszervezés Ellenőrzés: nemcsak intellektuális, hanem más képességek is

9 3. A történelemtanítás célja
„Narratív kompetencia” A történelmet megismerni (kultúraközvetítő funkció) A történelmet értelmezni (értékközvetítő funkció) A történelem segítségével orientálódni (szocializációs és perszonifikációs funkció)

10 4. A történelemtanítás feladata
Ismeretközvetítés Ismeretek Tények Fogalmak Összefüggések Általános Történelmi műveltség Gondolkodásfejlesztés Intellektuális kompetenciák, képességek kialakítása Önállóság Kritikai készség Vitakészség Beleérző/átérző képesség Kreativitás problémamegoldás Érték/normaközvetítés Pozitív életszemlélet Nemzeti identitás Európaiság Demokrácia Humanizmus Az élet, a környezet védelme Nyitottság Tolerancia Szociális felelősség Társadalmi közéleti tevékenység