Anyanyelvi mérések Magyarországon Oktatás és foglalkoztatás – Versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században Szeged, 2009. 10. 31. Molnár Edit Katalin.

Az előadások a következő témára: "Anyanyelvi mérések Magyarországon Oktatás és foglalkoztatás – Versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században Szeged, 2009. 10. 31. Molnár Edit Katalin."— Előadás másolata:

1 Anyanyelvi mérések Magyarországon Oktatás és foglalkoztatás – Versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században Szeged, 2009. 10. 31. Molnár Edit Katalin SZTE BTK Neveléstudományi Intézet molnar@edpsy.u-szeged.hu

2 A tárgyalt tudásterületek Irodalom és nyelvtan tudásszintmérések Beszédértés és beszédprodukció képességvizsgálatok Írásbeli szövegalkotás képességvizsgálatok

3 A tárgyalt források Szakmai nyomtatott fórumokon publikált eredmények Kismintás pedagógiai vizsgálatok Nagymintás pszichológiai, nyelvészeti vizsgálatok Nagymintás pedagógiai értékelési vizsgálatok

4 A helyzet Anyanyelvi műveltség fontossága Az anyanyelvi-irodalmi nevelés eredményességének követése, mérése elhanyagolt Kommunikációs képességek általánosan alacsony színvonala

5 A probléma Iskolai anyanyelvi műveltség: „ideológia” vagy „technika”? (Szépe, 2001) Milyen követelmények tervezése? Hogyan mérhető eredmények? Iskolán kívüli igény: kommunikatív kompetencia – adott helyzetekben és közösségekben hatékony, hatásos közlés & értelmezés

6 Tanulságok: a vizsgált konstruktum nyelvi vagy kommunikációs jelenség produktum, folyamat ismeret, képesség, motívum tartalmi tudás szerepe iskolai vs. alkalmazási kontextus szociolingvisztikai szempontok

7 Tanulságok: módszertan szükségletanalízis minta: méret, összetétel mérőeszközök értékelési szempontok, skálák, adatfeldolgozási eljárások

8 Tanulságok: eredmények

9 Irodalom és nyelvtan tantárgyi tudásszint Kiss Árpád, 1958-59: műveltségi hiány, koherens tudásrendszer hiánya Orosz Sándor, 1989, 1996, nyelvtan: jegy-teszt függetlenség, iskolák közötti különbségek nőnek Iskolai műveltség, 1999, irodalom: szülői iskolázottság hatása; más tényezőktől függetlenedik

10 Beszédértés, beszédprodukció Dorsitsné és mtsai, 1990, szóbeli szövegalkotás: az írásbelinél jobb; lelassuló fejlődés; rendben: kommunikativitás, fogalmi kidolgozás, helyesejtés; hibák: fonetika, szintaxis, nyelvhasználat

11 Írásbeli szövegalkotás 1 Orosz Sándor, 1972: alacsony átlagok, szélsőséges különbségek; a gondolati kidolgozás problémás, a tudás növekedésétől elmarad; tanulmányi eredményességgel összefüggő szövegminőség

12 Írásbeli szövegalkotás 2 Kádárné Fülöp Judit, IEA, 1990: egocentrikus közlések; műveltségbeli hiányok; műfajfüggő teljesítmény, sikertelen érvelés;

13 Írásbeli szövegalkotás 3 Molnár Edit Katalin, Iskolai műveltség 1999: fejlődés a kor függvényében nem ragadható meg, hanem csak a nem és a SES keresztmetszetében

14 Szövegalkotási teljesítmény osztályonként, 7. és 11. évfolyam (1996, N=1100)

15 Kor, nem, szövegminőség és apai iskolázottság (1998, N=1222)

16 Tanulságok: visszacsatolás Kevés publikáció, elszigetelt fórumok Kismintás vizsgálatok: a tanítás felől, egy-két aspektus, diagnózis Nagymintás vizsgálatok: teljesítményszintek, kevés konkrét fogódzó a tanítás számára

17 Összegzés Eredményesség: kevés vizsgálatból keveset tudunk Fejlődés: leginkább spontán, az oktatás által gyengén, a családi háttér által erősen befolyásolt, a középfokon lelassul-stagnál Fejlettség: valószínűleg kevéssé megfelelő a tudás rendszerezésére, kifejezésére és a társadalmi, gazdasági boldoguláshoz

18 Köszönöm a figyelmet!