Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzetközi magánjog Követelmények. 2 Házi dolgozat ELSŐ •Határidő: május 18 •Terjedelem: 1 oldal •Témakör: 1 jogeset leírása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzetközi magánjog Követelmények. 2 Házi dolgozat ELSŐ •Határidő: május 18 •Terjedelem: 1 oldal •Témakör: 1 jogeset leírása."— Előadás másolata:

1 Nemzetközi magánjog Követelmények

2 2 Házi dolgozat ELSŐ •Határidő: május 18 •Terjedelem: 1 oldal •Témakör: 1 jogeset leírása

3 MÁSODIK •Határidő: május 31 •Terjedelem: max. 5 oldal •Témakör: egy-egy jogeset megoldása

4

5 2011. május A nemzetközi magánjog fogalma, tárgya és módszere. A kollíziós szabály fogalma és szerkezete.

6 Jogágak  Polgárjog  Családjog  Munkajog  Büntetőjog  Eljárásjogok: polgári eljárásjog, büntető eljárásjog  Nemzetközi magánjog (önálló jogág-e? önálló szabályozási tárgy, önálló szabályozási módszer)

7  Nemzetközi közjog → államok közötti kapcsolat! Pl. háború, nki szerződés  Nemzetközi magánjog → természetes és jogi személyek közötti kapcsolat

8

9 Az elnevezés NEMZETKÖZI MAGÁNJOG Nem nemzetközi → nemzeti jogszabály (hatályát és címzettjét tekintve nemzeti) Nem magánjog → elmosódott a határ a magánjog és a közjog között + nem anyagi jog NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG

10 Fogalma  Önálló jogág  Azoknak a szabályoknak az összessége, amelyek a lényeges nemzetközi elemet tartalmazó polgári jogi, családi jogi és munkajogi jogviszonyokat közvetett módszerrel, utaló szabállyal: kollíziós normával szabályozzák.

11 Példa…  Ptk. 339.§ 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.  Kódex 33. § 33. § (1) A szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni.

12 A szabályozás tárgya  Nemzetközi kollíziós magánjogi tényállás  Polgári jogi, családi jogi, munkajogi jogviszonyban lényeges külföldi elem van → átkerül a nki kollíziós magánjog tárgykörébe.  2 ?*  Külföldi elem van-e?  Lényeges-e?

13 A szabályozás módszere  Közvetett módszer (↔ közvetlen jogrendezés → anyagi jog)  Utaló szabály  Kollíziós norma (empty law)  Jogi norma: hipotézis, diszpozíció, szankció

14 A kollíziós szabály  Olyan norma, amely megjelöli azt a jogrendszert, amelynek alkalmazására az eljáró fórum köteles → kollíziót old fel  Fajai:  Egyoldalú: nem kollíziót old fel, hanem egy jogrendszer alkalmazhatóságáról rendelkezik, pl. Kódex 16. § (2) Ha a magyar bíróság belföldi jogi érdekből nem magyar állampolgárt nyilvánít holtnak vagy eltűntnek, illetőleg ilyen személy halálának tényét állapítja meg, a magyar jogot kell alkalmazni.  Többoldalú (igazi) kollízóis szabály: nem nevez meg egy jogrendszert, absztrakt módon old fel összeütközést, pl. Kódex 36. § Az öröklési jogviszonyokat annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt.

15 Jogforrások  évi 13. tvr a nemzetközi magánjogról  Nemzetközi egyezmények  EU rendeletek

16 2. A kapcsoló szabály, főbb kapcsolóelvek. A minősítés és az előkérdés. Vissza és továbbutalás (renvoi). Csalárd kapcsolás.

17 I. A kapcsoló elv  = Az a tényező, az alapul fekvő tényállásnak, ill. jogviszonynak az az eleme, amelyhez a rendelkezés az alkalmazandó jogrendszert kapcsolja  lehet valamely jogintézmény (állampolgárság),  ténykörülmény (lakóhely, tartózkodási hely, ingatlan fekvési helye) → összefüggést hoz létre a kollíziós szabály tényállásában szereplő jogintézmény és az arra alkalmazandó jogrendszer között

18 Főbb kapcsoló elvek  A fórum joga (lex fori)  Személyek jogállása + családjog: személyes jog (állampolgárság joga; lakóhely, tartózkodási hely, nyilvántartásba vétel)  Dologi jog: dolog fekvésének helye  Kötelmi jog: kikötött jog, jellemző szolgáltatás

19 II. Minősítés és előkérdés Máltai házaspár esete  Házasságkötés Máltán, majd Algírba költöznek (francia gyarmat, francia jog)  Férj meghal, az asszony szeretne örökölni (özvegyi negyed)  Ha öröklési jog → ingatlan fekvése szerinti jog: francia, nem ismeri ezt a jogintézményt  Ha házassági vagyonjog → első közös lakóhely joga: máltai, örököl a feleség

20  ∑: Ha más a jogintézmény, más a kapcsolóelv, ha más a kapcsolóelv, más az alkalmazandó jogrendszer!!!  Kettős döntés:  Anyagi jogi természetű (milyen jogintézmény)  Kollíziós jogi: melyik jogot kell alkalmazni

21  Lehetséges megoldások:  Lex fori szerinti  Lex causae szerinti  Összehasonlító jogi elemzés alapján, stb.

22 Kódex 3. § 3. § (1) Ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő tények, vagy viszonyok jogi minősítése kérdésében vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell eljárni. (2) Ha a magyar jog valamely jogintézményt nem ismer, vagy eltérő tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítésben a jogintézményt szabályozó külföldi jogra is figyelemmel kell lenni.

23 Az előkérdés Jogeset: görög férfi öröklése  1950s években Mo-ra jön egy görög férfi és a barátnője  Elveszi az asszonyt feleségül ortodox rítus szerint (egyházi esküvő)  Meghal a férj, örökölhet-e az asszony  Öröklésre a görög jog alkalmazandó: e szerint az asszony örököl  Előkérdés: érvényes volt-e a házasság, erre a magyar jogot kell alkalmazni: nem → nem örököl

24  A kollíziós szabály által alkalmazandónak rendelt jogrendszerben a kollíziós probléma megítélése kapcsán felvetődő anyagi jogi kérdés, amelynek előzetes anyagi jogi megítélése, eldöntése nélkül a kollíziós tényállás sem ítélhető meg  Megítélésére 2 lehetőség:  Lex fori kollíziós szabályai alapján  Lex causae alapján Magyar Kódex nem rendelkezik róla

25 III. Vissza- és továbbutalás (renvoi) Farkas Sándor jogesete  Visszautalás, továbbutalás  Nehézségek  Uralkodó álláspont: a visszautalást és az egyszeri továbbutalást elfogadja (Az utalást azonban ilyenkor már szűk értelemben fogják fel, az csak a fórum, vagy egy harmadik ország anyagi jogára vonatkozik.)

26 4. § Ha e törvényerejű rendelet értelmében külföldi jogot kell alkalmazni, az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályai irányadók. Ha azonban a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal - e szabály figyelembevételével -, a magyar jogot kell alkalmazni.

27 IV. Csalárd kapcsolás Sophia Loren és Carlo Ponti jogesete

28  a felek jogviszonyukban mesterségesen vagy színleléssel külföldi elemet hoznak létre, vagy a meglévőt másikra cserélik fel annak érdekében, hogy jogviszonyuk kollíziós jogi elbírálását megváltoztassák  Minősítést befolyásolja  Kapcsoló elvet manipulálja

29 Kódex 8. § (1) Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jogot, amely a felek által - az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából - mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez kapcsolódik (csalárd kapcsolás). (2) Csalárd kapcsolás esetében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként irányadó jogot kell alkalmazni.

30 V. A külföldi jog tartalmának megállapítása  A fórum előtt folyó eljárásban a külföldi jog tartalmát tekintve valódi jogszabály, vagy a felderítendő tényállás egyik része?  Jog → iura novit curia  Tény → bizonyítani kell

31 Kódex 5. § (1) A bíróság vagy más hatóság az általa nem ismert külföldi jog felől hivatalból tájékozódik, szükség esetén szakértői véleményt is beszerez és a fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti. (2) A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad. (3) Ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani, a magyar jogot kell alkalmazni.

32 VI. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - közrend 7. § (1) Mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar közrendbe ütköznék. (2) A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér. (3) A mellőzött külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni.

33 Jog mellőzése 9. § Ha a felek az e törvényerejű rendelet szerint irányadó külföldi jog mellőzését közösen kérik, helyette a magyar jogot - illetve a jogválasztás lehetősége esetében a választott jogot - kell alkalmazni. Kisegítő jog: magyar

34 3. A természetes személyek és a jogi személyek jogállása a magyar nemzetközi magánjogban. Az állam mint jogalany.

35 Fő kapcsoló elv: a személyes jog  Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára.  Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog.  Akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb.  Akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog.

36  Lakóhely az a hely, ahol valaki állandóan vagy a letelepedés szándékával lakik.  Szokásos tartózkodási hely az a hely, ahol valaki letelepedés szándéka nélkül hosszabb ideje tartózkodik.

37 I. Jogképesség  Mit jelent a jogképesség?  Magyar szabályozás  Jogképesség kezdete → személyes jog  Jogképesség vége → személyes jog + Ha a magyar bíróság belföldi jogi érdekből nem magyar állampolgárt nyilvánít holtnak vagy eltűntnek, illetőleg ilyen személy halálának tényét állapítja meg, a magyar jogot kell alkalmazni.

38 II. Cselekvőképesség  Cselekvőképesség általában előkérdés, önállóan bírálandó el  Személyes jog irányadó rá, DE  Azt a nem magyar állampolgárt, aki a személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében Magyarországon kötött vagyonjogi ügyletei szempontjából cselekvőképesnek kell tekinteni, amennyiben a magyar jog szerint cselekvőképes lenne.  Azt a nem magyar állampolgárt, aki személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, de a magyar jog szerint cselekvőképes lenne, egyéb vagyonjogi ügyletei szempontjából is cselekvőképesnek kell tekinteni, ha az ügylet jogkövetkezményeinek Magyarországon kell beállniuk.

39 III. Személyhez fűződő jogok  ?: személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése  Pl. névviseléshez való jog, jó hírnév védelme, képmással, hangfelvétellel való visszaélés, levéltitok, magántitok, üzleti titok, halott jó hírneve is védendő

40  Megsértése esetén követelhető: a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása; b) a jogsértés abbahagyása és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől; c) a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítése, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztása; e) kártérítés

41 Kódex Az ember névviselésére a személyes joga irányadó. A személyhez fűződő jogok megsértéséből származó igényekre a jogsértés helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni; ha azonban a kártérítés vagy jóvátétel tekintetében a sérelmet szenvedőre a magyar jog kedvezőbb, az igényt e jog szerint kell elbírálni.

42 JOGI SZEMÉLYEK: Honosság  Melyek a jogi személyek?  állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb szervezetek  Pl.: állami vállalat, költségvetési szerv, egyesület és köztestület, országos sportági szakszövetség, alapítvány, egyes gazdasági társaságok (kkt., kft., rt.)

43  Személyes jog!  Mire vonatkozik a személyes jog? Megalakulás, megszűnés, jogi személy és tagok viszonya, tagok egymás közti viszonyai  Kapcsolóelvek:  Bejegyzési elv: személyes jogot az határozza meg, hogy melyik országban vették nyilvántartásba  Székhely elve: ahol a székhelye található, az a személyes joga  + kisegítő szabály: központi ügyintézés helye

44 Kódex  A jogi személy személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a jogi személyt nyilvántartásba vették.  Ha a jogi személyt több állam joga szerint vették nyilvántartásba, vagy az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog szerint nyilvántartásba vételére nincs szükség, személyes joga az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog.  Ha a jogi személynek az alapszabály szerint nincs székhelye, vagy több székhelye van, és egyik állam joga szerint sem vették nyilvántartásba, személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a központi ügyvezetés helye van.

45 ÁLLAM MINT JOGALANY  Immunitás  Abszolút immunitás (bayonne-i cipészek esete)  Állam polgári jogviszonyok alanya is lehet → igazságtalan lenne az abszolút immunitás  De iure imperii/De iure gestionis  Szervezeti elv alapján szétválasztás

46 Kódex (1) A magyar állam e törvényerejű rendelet hatálya alá eső jogviszonyaira saját jogát kell alkalmazni, kivéve ha a) az állam a külföldi jog alkalmazásához kifejezetten hozzájárult, vagy b) a jogviszony az állam tulajdonában álló vagy általa megszerezni kívánt, külföldi ingatlanra vonatkozik, vagy c) a jogviszony külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetben való részvételre vonatkozik.

47 4. A dologi jog szabályai a magyar nemzetközi magánjogban

48 Mi a dologi jog?  Tulajdonjog  Birtok  Használat  Haszonélvezet  Szolgalom ……

49 Kódex 21. § (1) A dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a tulajdonjogra és más dologi jogra, továbbá a zálogjogra és a birtokra. (2) A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontjában van.

50 22. § (1) Ingó dolog elbirtoklására annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a dolog az elbirtoklás idejének lejártakor volt. (2) Az elbirtoklást a dolog fekvési helyének megváltozása önmagában nem szakítja meg.

51 23. § (1) Lajstromozott vízi vagy légi járműre vonatkozó dologi jogok keletkezését, fennállását vagy megszűnését annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű közlekedik. (2) A rendeltetési hely államának joga irányadó a szállítás alatt álló ingó dologra vonatkozó dologi jogokra. Az ilyen dolgok kényszerű eladásával, beraktározásával vagy elzálogosításával kapcsolatos dologi joghatásokra azonban a dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni. (3) Az utas személyes joga irányadó az általa magával vitt személyes használati tárgyakra vonatkozó dologi jogokra. (5) Ha a dolog tulajdonjoga bírósági rendelkezése alapján vagy végrehajtás során száll át, a jogszerzésre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek bírósága rendelkezik, illetőleg, amelynek hatósága a végrehajtási ügyben eljár.

52 5. Szerződések a magyar nemzetközi magánjogban

53 = kötelmi jog  Adásvételi szerződés  Szállítási szerződés  Fuvarozási szerződés  Megbízási szerződés  Vállalkozási szerződés  Építési szerződés  Bérleti szerződés  Tartási szerződés  Tervezési szerződés…

54 Jogforrások  Kódex  EU rendelet: Róma I. Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete ( június 17. ) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.)

55 Jogválasztás  A felek a szerződésükre kiválasztják az alkalmazandó jogot  Fajai:  Kifejezett – hallgatólagos  Dinamikus jogválasztás – befagyasztó záradék  Több jog is választható a szerződés egyes részeire

56 Róma I. 3. cikk A jogválasztás szabadsága (1) A szerződésre a felek által választott jog az irányadó. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. Választásukkal a felek a szerződés egészére vagy annak csak egy részére alkalmazandó jogot határozhatják meg.

57 Kódex 25. § A szerződésre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor, vagy később akár a szerződés egészére, akár annak csak egy részére választottak. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie.

58 Ha nem választottak jogot… - RÓMA I. a) az adásvételi szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az eladó szokásos tartózkodási helye található b) szolgáltatási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a szolgáltatást nyújtó fél szokásos tartózkodási helye található; c) ingatlannal kapcsolatos dologi jogra vagy ingatlannal kapcsolatos bérleti jogra vonatkozó szerződés esetén az ingatlan fekvése szerinti ország joga irányadó; d) a c) pont ellenére, olyan szerződésre, amelynek tárgya ingatlannak legfeljebb hat egymást követő hónapra ideiglenes magánhasználatra kötött bérlete, azon ország joga irányadó, ahol a bérbeadó szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy a bérlő természetes személy, és szokásos tartózkodási helye ugyanebben az országban található;

59  Ha ez alapján nem lehet megállapítani: a szerződésre azon ország joga az irányadó, ahol a szerződés jellegéből adódó teljesítésre kötelezett félnek a szokásos tartózkodási helye található.  (3) Ha az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a szerződés nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az (1) vagy (2) bekezdésben említettektől eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni.  Ha í fentiek szerint nem állapítható meg, a szerződésre azon ország joga irányadó, amelyhez a szerződés a legszorosabban kapcsolódik.

60 Kódex 26. § (1) Tőzsdén, versenytárgyaláson vagy árverésen kötött szerződésre annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a tőzsde van, illetve a versenytárgyalást vagy az árverést tartják. (2) A társasági szerződést annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a társaság tevékenységét kifejti. A jogi személyt alapító társasági szerződésre a jogi személy személyes jogát kell alkalmazni.

61 28. § Egyéb szerződésekre jogválasztás hiányában azt a jogot kell irányadónak tekinteni, amelyhez a szerződés - az adott szerződéses viszony lényeges elemei szerint - leginkább kapcsolódik.

62 6. Szerződésen kívüli károkozás

63 Általános felelősségi klauzula 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

64 Speciális felelősségi alakzatok 1. A veszélyes üzem működéséből eredő károk 2. Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott 3. Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása 4. Az állattartók felelőssége 5. Az épületről lehulló tárgy által okozott kár

65 Jogforrások  Róma II. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 864/2007/EK RENDELETE (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”)  Kódex

66 Róma II. (1) A jogellenes károkozásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik. (2) Ha azonban a károkozásért felelősnek tekintett személy és a kárt elszenvedő személy szokásos tartózkodási helye a kár bekövetkezésének időpontjában ugyanabban az országban található, a jogellenes károkozásra ezen ország jogát kell alkalmazni. (3) Ha egyértelmű, hogy a jogellenes károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az (1) vagy (2) bekezdésben említettektől eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni.

67 Kódex 33. § (1) A szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni. (2) Ha ez a károsultra kedvezőbb, annak az államnak a jogát kell irányadónak tekinteni, amelynek területén a kár bekövetkezett. (3) Ha a károkozó és a károsult lakóhelye ugyanabban az államban van, ennek az államnak a jogát kell alkalmazni. (4) Ha a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyének joga szerint a felelősség feltétele a vétkesség, a vétőképesség fennállását akár a károkozó személyes joga, akár a jogsértés helyének joga szerint meg lehet állapítani.

68 34. § (1) Arra nézve, hogy a károkozó magatartás közlekedési, vagy más biztonsági szabály megsértésével valósult-e meg, a károkozó magatartás helyének joga irányadó. (2) Ha a károkozó tevékenység vagy mulasztás helye lajstromozott vízi vagy légi jármű, a károkozásra és annak következményeire - állami felségterületen kívül - annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű a jogsértés idején közlekedett.

69 7. A szellemi alkotások joga és a családi viszonyok a magyar nemzetközi magánjogban

70 A szellemi alkotások joga Szerzői jog Iparjogvédelem • szabadalom •Használati minta oltalom •Formatervezési minta •Know-how •Védjegy •Földrajzi árujelző Személyhez fűződő jogok Vagyoni jogok

71 I. A szerzői jog  „művet” védi → 3 fő terület: irodalom, tudomány, művészetek  Mi a mű?  Szellemi tevékenységből eredő  Eredeti  Egyéni alkotás (nem vizsgálja a minőségi és mennyiségi követelményeket, pl. a rögzítettséget)  Gyűjteményes mű: akkor védendő, ha a válogatás/szerkesztés egyéni (lehet hogy az egyes művek nem védettek, de az egész igen)

72  Nem mű (pedig megfelel a feltételeknek):  Jogszabály, bírósági határozatok  Ötlet, elgondolás  Matematikai művelet, stb.  Ki a szerző? → aki a művet megalkotta (gyűjteményes műnél a szerkesztő, az is, aki fordított vagy könyvből forgatókönyvet írt)  A szerző jogai:  Személyhez tapadó jogok (nem forgalomképesek) → nyilvánosságra hozás joga, névhez való jog, mű sérthetetlenségéhez való jog)  Vagyoni jogok

73  Vagyoni jogok: felhasználás → örökölhetőek → felhasználásnak minősül:  Többszörözés  Terjesztés  Nyilvános előadás  Átdolgozás  A szerzői jog korlátja: a szabad felhasználás  Idézés joga  Átvétel joga (~idézés) → csak oktatás céljára  Iskolai oktatás, tudományos ismeretterjesztés  Magáncélú másolás (jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálhatja) DE teljes könyv: kézzel vagy írógéppel  Híranyag szabad átvétele  Nyilvános tárgyalás, előadás  Műkedvelő előadások  Nemzeti és vallási ünnepek Nem tulajdonjog csak Felhasználás Felhasználói szerződések Pl. kiadói szerződés

74  Védelmi idő: a megalkotástól a szerző haláláig + a szerző halálát követő év január 1-től 70 évig  Szerzőtársak esetén: utolsó halálától  Ha halál után hozzák nyilvánosságra: + 25 év  Védelmi idő után: közkinccsé válik  Munkaviszony során létrehozott mű esetén:  Személyhez tapadó jogok a szerzőt illetik  A munka átadásával a vagyoni jogok a munkáltatóra szállnak

75 Kódex 19. § A szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik.

76 II. Iparjogvédelem A. Szabadalom B. Használati minta oltalom C. Formatervezési minta D. Know-how E. Védjegy F. Földrajzi árujelző

77 A) Szabadalom  Fogalma: oltalmazott találmány, a feltaláló vagy más jogosult (szabadalmas) részére kizárólagos jogokat nyújt az oltalmi idő alatt (20 év) a találmány feletti rendelkezésre és biztosítja a találmány nyilvánosságra jutását  Szabadalmaztathatóság kritériumai:  új (világviszonylatban) → ha nem tartozik a technika állásához  feltalálói tevékenységen alapuló → a találmány szakember számára nem nyilvánvaló  iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén

78  Nem szabadalmaztatható:  az a találmány, amelynek tárgya azonos korábbi elsőbbségű szabadalom tárgyával  ami a tv. szerint nem minősül találmánynak (pl. felfedezés, tudományos elmélet, matematikai módszer, esztétikai alkotás)  emberi, állati kezeléskor használt gyógyászati, sebészeti eljárások  olyan találmány, melynek hasznosítása közrendbe, közerkölcsbe ütközne (embrió klónozása ipari, kereskedelmi célra)  növény-, és állatfajták (→ egyéb oltalomban részesülnek)

79 Személyhez fűződő jogok → Feltalálót illetik meg (nem a szabadalmast)  Névjog  Titokban tartási jog  Integritáshoz való jog

80 Vagyoni jogok  Szabadalmast illeti  Kizárólagos hasznosítás joga  Előállítás  Használat  Forgalomba hozatal → ezt nem sérti: magánhasználat, kísérlet, gyógyszer gyógyszertári készítése  Fellépés a találmánybitorlókkal szemben  Ezek a jogok forgalomképesek  Kötelezettség: találmány hasznosítása, oltalom fenntartása (díj)

81 Szabadalom bejelentése  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala  Szabadalmi bejelentés (kérelem, igénypontok, leírás, bejelentési díj)  Alaki vizsgálat  Újdonságkutatás  Bejelentés közzététele  Érdemi vizsgálat  Határozathozatal  Védelmi idő: 20 év  Uniós/nki szabadalom

82  Szolgálati találmány: ha a feltaláló munkaviszonyból folyó kötelezettsége a feltalálás. → a szabadalom a munkáltatót illeti meg  Alkalmazotti találmány: a feltaláló - anélkül, hogy erre munkaviszonyból származó kötelezettsége lenne - olyan találmányt dolgoz ki, melynek hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. → a munkáltató nem szabadalmas, de ex lege jogosult a találmány hasznosítására

83 Kódex  20. § (1) A feltaláló és jogutódja annak az államnak a joga szerint és abban az államban részesül védelemben, amelyben a szabadalmat megadták, illetőleg ahol a bejelentést megtették.  (2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell értelemszerűen alkalmazni más iparjogvédelmi jogokra (ipari mintaoltalom, védjegy stb.) is.

84 8. Családi viszonyok

85 Házasságkötés  Együttesen jelenlevő házasulók kijelentik az anyakönyvvezető előtt személyesen, hogy házasságok kívánnak kötni  Nyilvános, 2 tanú, igazolni kell, hogy nincs törvényes akadálya  Szándék bejelentése után 30 napra lehet kitűzni az időpontot → felmentés adható (közeli halállal fenyegető egészségi állapot)

86 Házasság érvénytelensége  Ha egyenesági rokonok  Testvérek  Testvér vér szerinti leszármazója  Volt házastárs egyenesági leszármazójával  Örökbefogadó-örökbefogadott  Cselekvőképességet kizáró gondnokság  Cselekvőképtelenség (nincs gondokság)  Egyébként nem álltak fent a feltételek → érvénytelenítési per → alakszerűség be nem tartása miatt 6 h.b. Felmentés adhatóFelmentés adható

87 A házasság és érvényessége  A házasság érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulandóknak a házasságkötés idején fennálló közös személyes joga szerint kell elbírálni.  Ha a házasulók személyes joga a házasságkötés idején különböző, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mindkét házasuló személyes joga szerint megvannak.  A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó.  Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. (fordítva is igaz, ha magyar áp. külföldön akar házasodni)  A házasságot Magyarországon nem lehet megkötni, ha a házasságkötésnek a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van.

88 Házasság felbontása  Bármely házastárs kérelmére/közös kérelemre ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott  Végleges az elhatározás, ha  Mindenben megegyeztek  3 éve megszakadt az életközösség  Tartás követelhető, ha rászorul → ha a megélhetést nem veszélyezteti → megszűnik, ha már nem rászoruló, érdemtelenné válik, újra férjhez megy

89 A házasság felbontása  A házasság felbontásának feltételeit annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely a keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása idején a házastársak közös személyes joga.  Ha a házastársak személyes joga a keresetlevél benyújtása idején különböző, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában ha valamelyik házasfél magyar állampolgár a magyar jogot, ellenkező esetben pedig annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt.  Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljáró bíróság, illetőleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.

90  A házasság felbontására irányadó külföldi jogot a következő eltérésekkel kell alkalmazni:  a) a házasságot akkor is fel lehet bontani, ha a külföldi jog a házasság felbontását kizárja, vagy a bontás feltételei a külföldi jog szerint hiányoznak, de a magyar jog szerint megvannak;  b) a külföldi jogban meghatározott feltétlen bontó ok esetében is vizsgálni kell, hogy a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e;  c) a házasság felbontása nem alapulhat vétkességen.

91 A házastársak személyi és vagyoni viszonyai  A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira - ideértve a házastársi névviselést, tartást, valamint a házassági vagyonjogi megállapodást is - az a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga.  Ha a házastársak személyes joga az elbírálás idején különböző, utolsó közös személyes jogukat, ennek hiányában annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük volt.  Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljárás bíróság, illetőleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.

92 A bejegyzett élettársi kapcsolat  A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére, annak joghatásaira, valamint megszűnésére a házasságra vonatkozó rendelkezések, kivételek:  A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy  a) a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne akadálya, és  b) legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik.

93 Családi jogállás  Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni.  A gyermek apai elismerését a gyermeknek az elismerés idején fennálló személyes joga szerint, a megfogant, de még meg nem született gyermek elismerését pedig az anyának az elismerés idején fennálló személyes joga szerint kell elbírálni.

94 Örökbefogadás  Ki fogadhat örökbe?  Teljesen cselekvőképes nagykorú  Tanfolyamon részt vett  Alkalmas  Az örökbefogadottnál minimum 16, maximum 45 évvel idősebb  Ki nem?  A fenti feltételek nem állnak fent  Szülői felügyeletét megszüntették  Közügyektől eltiltották  Kit lehet örökbe fogadni?  kiskorút

95 Örökbefogadás  Az örökbefogadás feltételeit az örökbefogadónak és az örökbe fogadni kívánt személynek az örökbefogadás idején fennálló személyes joga együttes figyelembevételével kell elbírálni.  Magyar állampolgár nem magyar állampolgárt csak a magyar gyámhatóság engedélyével fogadhat örökbe.  Nem magyar állampolgár magyar állampolgárt csak a magyar gyámhatóság jóváhagyásával fogadhat örökbe.  Az örökbefogadás jogi hatásaira, az örökbefogadás megszűnésére, valamint ennek jogi hatásaira az örökbefogadónak az örökbefogadás, illetőleg a megszűnése idején fennálló személyes jogát kell alkalmazni.

96 A gondozás és nevelés  Szülő: gyermek gondozása, tartása, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének elősegítése  Gyerek: tisztelet, engedelmesség, fáradozásaik eredményességének elősegítése  Vagyonkezelés: szülök, kivéve a 14. évét betöltött gyermek saját keresménye  A szülői felügyelet megszüntethető, ha pl. gyermek ellen elkövetett szándékos bcs. Miatt szabveszt.; szülő felróható módon veszélyezteti a gyereket

97 Szülő és gyermek közötti jogviszonyok  A szülő és gyermek közötti családi jogi jogviszonyokra, így különösen a gyermek névviselésére, elhelyezésére, gondviselésére, törvényes képviseletére, tartására és vagyonának kezelésére a gyermek személyes joga irányadó. A gyermekre kedvezőbb jog alkalmazása:  Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó gyermek családi jogállására, illetőleg a közte és szülői között fennálló családi jogi jogviszonyokra, valamint a gyermektartási kötelezettségre a magyar jogot kell alkalmazni, ha az a gyermekre nézve kedvezőbb.

98 A rokontartás  Rokonaival szemben tartásra jogosult: aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs  Elsősorban a leszármazók, másodsorban a felmenők  Kk, akinek nincs egyenesági eltartásra kötelezhető rokona: nagykorú testvére, ha az a saját vagy más eltartottak tartását nem veszélyezteti

99  Házastárs gyerekét: ha a háztartásba fogadásához hozzájárult  Mostohagyerek a mostohaszülőt: ha a mostohaszülő az Ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott Rokonok egymás irányában fennálló tartozási kötelezettségének feltételeit, mértékét és módját a tartásra jogosult személyes joga szerint kell elbírálni.

100 Gyámság  A gyámrendelésre és a gyámság megszűnésének feltételeire a gyámolt személyes joga irányadó.  A gyám személyes joga alapján kell elbírálni, hogy a gyám mennyiben köteles gyámságot viselni.  A gyám és a gyámolt közötti jogviszonyra - ideértve a gyám vagyonkezelési és elszámolási kötelezettségét is - annak az államnak a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot kirendelte; ha azonban a gyámolt Magyarországon lakik, a magyar jogot kell alkalmazni, feltéve, hogy ez a gyámoltra kedvezőbb.

101 Gondnokság  A gondnokságra a gyámságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.  Az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére, valamint az eseti gondnokságra a gondnokot kirendelő hatóság államának jogát kell alkalmazni.

102 9. Az öröklés a magyar nemzetközi magánjogban

103 Öröklés  = hagyaték mint egész átszáll az örökösre → egészben: aktívumok + passzívumok  Örökölni lehet:  Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg  Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó  Ha más örökös nincs, a hagyaték az államra száll

104 TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS általános rendje  Örökösök elsősorban az örökhagyó gyermekei (fejenként egyenlő részben)  kiesett örökös helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek  Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs örököl

105  Leszármazók házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben  Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói  Ha a kiesett szülőnek nincs leszármazója, egyedül a másik szülő, illetőleg annak leszármazói örökölnek

106  A fentiek hiányában a nagyszülők  kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói  Ha a kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, helyette nagyszülőpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek helyén leszármazója örököl.  Ha valamelyik nagyszülőpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülőpár vagy ezek leszármazója örökli.  Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben az örökhagyó távolabbi felmenői.

107 Ági öröklés  Célja, hogy biztosítsa a családi vagyonnak az eredeti családi ágon történő maradását, ha az örökhagyónak nincsenek leszármazó örökösei  ellentmondás, hogy leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli → ez méltánytalan rövid, gyermektelen házasság esetén vagy méltánytalan az is, ha az örökhagyó kiskorú, és csak az egyik felmenői ágról háramlott vagyon feleződik meg a két felmenői ág között  Pl. nagymama kredence…

108 Ági vagyon:  Hagyatéknak egy része, ami sajátos módon öröklődik  közvetlenül valamelyik szülőjéről vagy távolabbi felmenőjéről  testvérétől, testvér leszármazójától, ha a vagyontárgy a testvér vagy testvér leszármazójának vagyonában már ági természetű volt  Ingyenesen vagy öröklés útján szerezte meg az örökhagyó

109 NEM ági vagyon:  vagyontárgy, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg;  az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra;  a szokásos mértékű ajándékra.  Az örökhagyó halálakor meg nem levő (átruházott, veszendőbe ment, felélt stb.) ági vagyontárgy pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye.  Tizenöt évi házasság után a túlélő házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet igényt támasztani.

110 Ági öröklés feltételei  ne legyen (vagy kiessen) az örökhagyónak leszármazó törvényes örököse  Legyen ági vagyon  legyen törvényben meghatározott ági örökös

111 Házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga  Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog)  Ha újra férjhez megy/élettársa lesz → megszűnik  Leszármazók kérhetik a korlátozását, de a volt házastárs szükségleteit biztosítani kell  Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs, mind az örökösök kérhetik a házastársa, bejegyzett élettársa haszonélvezeti jogának megváltását → nem lehet kérni a lakásra, ha ott lakik  ► olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne + ági vagyon 1/3-a

112 Osztályrabocsátás  Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (kiesett személynek leszármazója is köteles a kiesett személy által kapott adományt osztályra bocsátani)  A szokásos mértékű ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást nem kell osztályra bocsátani

113  Elosztandó: hagyaték + amit osztályra kell bocsátani  A részből le kell vonni az osztályra bocsátott dolog értékét → Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg  Ha a juttatás több, mint a kiszámított örökrész, akkor az örököst kielégítettnek kell tekinteni, a többletet nem kell visszafizetni

114 Kódex Az öröklési jogviszonyokat annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt

115 VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS  Végrendelkezni csak személyesen lehet  A végrendelet fajai: 1. Közvégrendelet  Közjegyző vagy bíróság előtt  Nem lehet a közjegyző (+hozzátartozói) örökös  közjegyzői okiratok érvényességét szabályozó rendelkezések irányadóak

116 2. Írásbeli magánvégrendelet  Csak olyan nyelven, amit a végrendelkező ért  Nem lehet gépírással, sem gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással  érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - aláírják; vagy c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.

117  több különálló lapból esetén minden lapját ellátják folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírja  érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre  érvénytelen, ha a tanú a) a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes; b) kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll; c) írástudatlan  Nem lehet a tanú/hozzátartozója részére végrendelkezni

118 3. Szóbeli végrendelet  aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne  akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete  tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke

119 A végintézkedést annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt. A végintézkedés és annak visszavonása alakilag érvényes, ha megfelel a magyar jognak, vagy a) a keletkezés, illetőleg a visszavonás helyén és idején hatályos jognak, vagy b) annak a jognak, amely a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása időpontjában, vagy az örökhagyó halála idején az örökhagyó személyes joga volt, vagy c) a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása időpontjában, illetőleg az örökhagyó halálakor az örökhagyó lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén hatályos jognak, vagy d) ingatlanra vonatkozó végintézkedés esetében az ingatlan fekvésének helyén irányadó jognak.

120 Kötelesrész  Jogosult: az örökhagyó leszármazója, házastársa, bejegyzett élettársa, továbbá szülője, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne  Mértéke:  a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki mint törvényes örökösnek jutna  Ha házastársat vagy a bejegyzett élettársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja. Egyébként a házastársat vagy a bejegyzett élettársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg  Alapja: a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke

121  Betudás: a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani De örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti

122 Munkajog

123 Munkaviszony alanyai  Munkáltató (jogképesnek kell lennie)  Munkavállaló  16 éven felüli  Nőt & fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel hátrányos lehet

124 Munkaviszony létesítése  Munkaszerződéssel  Írásban! (munkáltató)  Feltétlenül meg kell állapodni:  Alapbér  Munkakör  Munkavégzés helye  + felek neve, adatai  Egyidejűleg tájékoztatás (nem kell, hogy benne legyen a szerződésben) → 30 n. b. írásban át kell adni!  munkarendről  Munkabér egyéb elemei  Bérfizetés napja  Rendes szabadság, stb.

125  Munkaviszony kezdete: a munkába lépés napja  Eltérő megállapodás hiányában:  Teljes munkaidő  Határozatlan időtartamra  Határozott időtartamra is létesíthető, ha ennek lejártát követően a MV 1 napot dolgozik közvetlen vezetője tudtával: határozatlan idejűvé alakul  Próbaidő: 30 nap (maximum 3 hónap)

126 Munkaviszony megszűnése, megszüntetése  Megszűnés:  Halál  Jogutód nélküli megszűnés  Megszüntetés:  Közös megegyezéssel  Rendes felmondással  Rendkívüli felmondással  Próbaidő alatt azonnali hatállyal → írásban!

127 Rendes felmondás  Csak határozatlan idejű munkaviszony esetén  Mind a munkavállaló mind a munkáltató  Munkáltató köteles megindokolni (kivéve ha nyugdíjas)  Indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet  Lehetőséget kell adni a MV-nak, hogy védekezzen

128  Nem lehet rendes felmondás, amikor  a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év  a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés  a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság  a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság  Stb.

129  Felmondási idő:  Legalább 30 nap  + munkaviszonyban töltött évek alapján meghosszabbodik  Maximum 1 év  Munkavégzés alól ilyenkor fel kell menteni a felmondási idő legalább felére  Felmondási időre átlagkereset  Ha a munkavállaló kéri, a felmondási idő lejárta előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt

130  Végkielégítés:  ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg  Nem jár a nyugdíjasnak  Mértéke a) legalább három év esetén: egyhavi; b) legalább öt év esetén: kéthavi; c) legalább tíz év esetén: háromhavi; d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi; e) legalább húsz év esetén: öthavi; f) legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege

131 Rendkívüli felmondás  Munkavállaló és munkáltató is  Ha a másik fél:  a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy  egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.  Ettől érvényesen eltérni nem lehet

132  Indokolni kell  Lehetőséget kell adni a munkavállalónak a védekezésre  Ok tudomásszerzésétől 15 n. b., maximum egy éven belül  ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is

133 Munkaviszony jogellenes megszüntetése  Munkavállaló kérelmére eredeti munkakörében kell tovább foglalkoztatni  Munkavállaló és munkáltató kérelmére mellőzhető ez  → ekkor: a bíróság a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi a munkáltatót  + meg kell teríteni az elmaradt munkabért + felmerült kárát + végkielégítés + felmentési időre átlagkeresete

134 A munkavégzés szabályai  Munkáltató biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit  A munkavállaló köteles:  az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni;  munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni;  munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő;  munkáját személyesen ellátni

135  Munkavállalónak meg kell őriznie az üzleti titkot  Munkavállaló köteles továbbképzéseken, tanfolyamokon, vizsgákon részt venni  MV a munkáltató utasításai szerint köteles eljárni  De nem köteles teljesíteni, ha jogszabályba ütközik  Ha kárt idézhet elő, akkor nem tagadhatja meg, de fel kell hívnia a munkáltató figyelmét  Ha testi épséget egészséget közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné: nem köteles

136  MV mentesül a munkavégzés alól:  amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti;  közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át;  ha keresőképtelen beteg;  a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára;  amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége;  a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára;  ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni;

137  Tanulmányi szerződés  Munkaidő  Napi 8, heti 40 óra  Pihenőidő  6 óránként + minden további 3 óra esetén 20 perc – 1 óra  Ebből 1x 20 percet egybefüggően  2 munkanap között minimum 11 óra egybefüggő pihenőidő  Hetenként 2 pihenőnap, ebből az egyik vasárnap!

138  Rendes szabadság  Mértéke 20 nap  Életkorral emelkedik (25. évtől 21)  + gyerek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülő a gyerekek számától függően 2-7 pótnap  + föld alatt dolgozó/ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalónak 5 nap pótszabadság  Szabadság kiadása  A munkáltató határozza meg a MV meghallgatása után  ¼-t kell akkor kiadni, amikor a MV kéri  2-nél több részletben csak a MV kérésére lehet kiadni  Időpontját 1 hónappal előre közölni kell a MV-val

139  Betegszabadság:  15 munkanap évente  Kezelőorvos igazolja  Távolléti díj 70%-a jár  Egyéb munkaidő-kedvezmények  terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen (megszűnik, ha a gyermek halva születik vagy meghal)  Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő- kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni → távolléti díj

140 Munkabér  Kötelező legkisebb munkabér a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása esetén forint, napibér alkalmazása esetén forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint. a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén forint, hetibér alkalmazása estén forint, napibér alkalmazása esetén forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.

141  Költségeket is meg kell téríteni, amely a munkával kapcsolatban szükségesen és indokoltan felmerült  Magyar pénznemben kell megállapítani és kifizetni (lehet ettől eltérően megállapodni)  Szociális juttatások:  ha a munka során a ruházat nagymértékben szennyeződik/kopik → köteles a munkáltató munkaruhát biztosítani  Támogatni lehet a MV-k kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását

142 Kódex  Csak joghatósági rendelkezést tartalmaz 61. § Munkaszerződésből eredő, a munkavállaló által a munkáltató ellen indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, a) ha a szokásos munkavégzés helye belföldön van, illetőleg utoljára belföldön volt; illetve b) ha a munkáltatónak az a telephelye, amely őt alkalmazta, belföldön található, feltéve, hogy a szokásos munkavégzés helye nem ugyanazon államban van, illetőleg volt.

143 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Nemzetközi magánjog Követelmények. 2 Házi dolgozat ELSŐ •Határidő: május 18 •Terjedelem: 1 oldal •Témakör: 1 jogeset leírása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések