Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Polgári jog 2. Öröklési jog Végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Polgári jog 2. Öröklési jog Végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága."— Előadás másolata:

1 Polgári jog 2. Öröklési jog Végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága

2 Végrendelet •Érvénytelensége: az örökhagyói jognyilatkozat - a törvényben meghatározott valamely okból - nem válthatja ki a végrendelkező által célzott joghatást •Hatálytalansága: az örökhagyói jognyilatkozat a megtétele után bekövetkező, a törvényben meghatározott valamely okból nem válthatja ki a végrendelkező által eredetileg célzott joghatást

3 Érvénytelenség - hatálytalanság Közös jellemzők: -Csak erre irányuló kérelemre vehető figyelembe -Érdekelt hivatkozhat rá – időben nem korlátozott -Joghatások kiváltására nem alkalmas -(Favor testamenti elve)

4 Érvénytelenség Okai: -Végrendelkezési képesség hiányából -Végrendeleti akarat fogyatékossága miatt -Végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt -Végrendelet tartalma miatt

5 Érvénytelenség Végrendelkezési képesség hiányából •Cselekvőképtelen személy végrendelete (kivéve, ha a gondnokság alá helyezés oka megszűnt) •Korlátozottan cselekvőképes személy írásbeli magánvégrendelete és szóbeli végrendelete •vak, írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban - írásbeli magánvégrendelete •Néma vagy süket szóbeli végrendelete

6 Érvénytelenség Végrendeleti akarat fogyatékossága miatt •az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni; •az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította; •az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre; feltéve mindegyik esetben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg.

7 Érvénytelenség Végrendeleti akarat hiánya vagy hibája okából beálló érvénytelenség orvosolható: Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.

8 Érvénytelenség Végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt •Nyilatkozatát nem a törvényben megszabott alakban teszi •Nem személyesen, hanem képviselő útján •Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése (kivéve: házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése)

9 Érvénytelenség Végrendelet tartalma miatt •Annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálának időpontjában még meg sem fogant •Utóörökös nevezése •Érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel •Jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés

10 Hatálytalanság Esetei: •Végrendelet visszavonása •Új végrendelet tétele •írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó, illetőleg az ő beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az örökhagyó az akaratán kívüli megsemmisülésben megnyugszik. •közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel. •szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.

11 Öröklési szerződés •Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. •Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő másik félnek az öröklési szerződésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen. •Végintézkedési elem és tartási elem

12 Öröklési szerződés Érvényessége •Végintézkedés írásbeli végrendelethez hasonló (végintézkedési képesség, személyes megtétel), de! korlátozottan cselekvőképes személy öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges csak írásban lehet kötni (közvégrendeleti, vagy magánvégrendeleti formában)

13 Öröklési szerződés Érvényessége: •Tartási elem tartásra vagy életjáradék fizetésére történő kötelezettségvállalás nélkül az öröklési szerződés érvénytelen (jó erkölcsbe ütközés) érvénytelen öröklési szerződés írásbeli magánvégrendeletként adott esetben érvényes lehet

14 Halál esetére szóló ajándékozás •az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, •a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadók. •singularis és feltételes jogutódlás •tulajdonjog átszállására az ajándékozó (örökhagyó) halálakor kerül sor

15 Kötelesrész •Örökhagyó szabad akaratának korlátozása •Kötelesrészre jogosultak: az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. •Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

16 Kötelesrész Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne; b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el; c) az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el; d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette; e) erkölcstelen életmódot folytat; f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. g) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.

17 Kötelesrész A kitagadás érvénytelen: • ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, •ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. A kitagadás hatálytalan: •utólagos megbocsátással a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik. •Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.

18 Kötelesrész Alapja •a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Juttatáskori tiszta érték •Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg. •A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.

19 Kötelesrész Nem tartozik a kötelesrész alapjához a) az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke; b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott; c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke; d) a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke; e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

20 Kötelesrész Speciális szabályok a kötelesrész alapjához •ha az örökhagyó több házasságot kötött, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az első házasságkötés. •a házastársat haszonélvezet alakjában megillető kötelesrész alapjául csak a hagyatékban meglevő vagyontárgyak szolgálnak.

21 Kötelesrész Mértéke •Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. •Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.

22 Kötelesrész Betudás •a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott •ha a kötelesrészre jogosult az öröklésből kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmenő kapott. Több leszármazó az adományt a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni. •az örökhagyó a betudást - kifejezett nyilatkozattal - elengedheti. A betudás elengedése más jogosult kötelesrészét nem sértheti.

23 Kötelesrész Felelősség a kötelesrész kiadásáért •a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek; •a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. •több személy felelősségének arányát juttatásaik figyelembe vehető értéke határozza meg. •aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel.

24 Kötelesrész Kötelesrész kiadása •Főszabály: pénzben kell kiadni •Kivétel: - természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata. - ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását.

25 Hagyatéki tartozások a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei; b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei; c) az örökhagyó tartozásai; d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek; e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

26 Hagyatéki tartozások •a hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat. •abban a csoportban, amelyben az összes tartozások teljes kielégítésére lehetőség már nincs, kielégítésnek a követelések arányában van helye.

27 Hagyatéki tartozás Felelősség a hagyatéki tartozásokért •az örökös a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek. •amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. •azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait csak annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál számításba venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el. •a házastárs tűrni köteles, hogy a házastársi haszonélvezetével terhelt vagyonból a hitelezők követeléseiket - a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével - kielégítsék. A kötelesrész a házastárs korlátozott haszonélvezetét nem sértheti.


Letölteni ppt "Polgári jog 2. Öröklési jog Végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága."

Hasonló előadás


Google Hirdetések