Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2008.11.20 1 Munkaerő-piaci mentorképzés civil szervezetek részére Pál Attila (NET-DIVE Kft.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2008.11.20 1 Munkaerő-piaci mentorképzés civil szervezetek részére Pál Attila (NET-DIVE Kft.)"— Előadás másolata:

1 Munkaerő-piaci mentorképzés civil szervezetek részére Pál Attila (NET-DIVE Kft.)

2 Képzés felépítése  I. MODUL: MUNKAERŐ-PIACI MENTOROK;  II. MODUL: MUNKAÜGYI ISMERETEK;  III. MODUL: MUNKAÜGYI TÁMOGATÁSOK RENDSZERE;  IV. MODUL: EURÓPAI UNIÓS TÁMOGATÁSPOLITIKAI ISMERETEK;  V. MODUL: PROJEKTMENEDZSMENT.

3 II. MODUL: MUNKAÜGYI ISMERETEK  1. A munkaügy szabályzása  2. A munkaviszony formái, elemei  3. Munkavégzés szabályai  4. A munka díjazása  5. Szociális díjazások

4 A munkaügy szabályzása Piacgazdaságra való áttérés: munkaerő termelési tényezővé válik, munkaerő-piac megjelenése. Az állami szférában (közalkalmazott, köztisztviselő) és a gazdaságban eltérő pozíciók: eltérő szabályozás. Elvi különbségek: A piaci szektorban csak garanciális keretek kerültek meghatározásra, a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony részletesebb („nem megengedő”) törvényi rendelkezésű.

5 Új Munka Törvénykönyve (1992. Évi XXII. Tv.)  „magánjogi jellegű”, nem közigazgatási,  Az állam jogi szerepét erősen visszaszorítja,  „ún. minimál standardok” (pl. munkaidő, túlmunka maximuma, felmondási tilalom stb.),  nem tulajdonosi, hanem közrendvédelmi funkció alapján szabályoz. Alapvető hangsúly a munkáltató és a munkavállaló megállapodására helyeződött át!

6  Területi hatálya: Magyarország, és személyi elv alapján: magyarországi székhelyű munkáltató, magyar állampolgárságú munkavállaló esetén külföldön is (pl. kiküldetés). Külön jogi szabályozás:  Bírák és bírósági alkalmazottak  Ügyészek és ügyészségi alkalmazottak  Fegyveres erők, rendvédelmi szervek  Szövetkezeti tag.

7 Munkaviszony Fogalma: A munkáltató és a munkavállaló között, a felek megállapodásával (munkaszerződés) munkavégzés céljából létrejövő jogviszony. Munkaviszony vs. megbízási vagy vállalkozási jogviszony Munkaviszony, ha:  Tartós kapcsolat, melyben a felek között alá- és fölérendeltségi viszony jellemző,

8 Munkaviszony: munkavállaló · meghatározott munkakörbe tartozó feladatokat lát el a munkáltató rendelkezése szerint, ·munkavégzése munkabér ellenében történik, ·a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a felek megállapodása, a munkáltató utasítása és a szakmai szokások alapján, a munkáltató érdekeinek megfelelően végzi el feladatát, ·munkavégzése a munkaszerződésben meghatározott helyen, munkára képes állapotban, az előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széleskörű ellenőrzési joga mellett történik;

9 Munkaviszony: munkáltató kötelességei ·a munkavállalót a munkaszerződésben, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve egyéb jogszabályokban foglaltak szerint foglalkoztatni, ·a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani, ·a munkavállalót a munkavégzésre vonatkozó utasításokkal ellátni, ·a munkavállaló számára a munkaszerződésben meghatározott munkabért és egyéb juttatásokat (díjazást) megfizetni.

10 Munkaviszony alanyai M unkaviszonyt az a személy létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte Kivételek:  A 15. életévét betöltött tanuló az iskolai szünet alatt munkaviszonyt létesíthet (törvényes képviselő hozzájárulásával)  Ugyanezen gyermekek művészeti, sport, reklám, modell vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásához a gyámhivatal engedélye szükséges. (Speciális munkajogi fogalom: fiatal munkavállaló: 18. Életévüket be nem töltött munkavállaló)

11 Munkáltató Munkáltató az lehet, aki jogképes.  természetes személy (magánszemély, egyéni vállalkozó);  jogi személy (pl. állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet);  jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, társadalmi szervezet;  egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, alapítvány, önkormányzat;  továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülés (pl. polgári jogi társaság, építőközösség, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság [közkereseti társaság, betéti társaság]) is.

12 Munkáltatói jogkör A munkaviszonyból eredő munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlása a munkáltató képviselője, azaz a munkáltatói jogkör gyakorlója által történhet. A munkáltatói jogkör gyakorlója természetes személy és testület is lehet. Kötelesség a munkáltatói jogkört gyakorló személy megnevezése, változásának tájékoztatása.

13  ))))) Egy férfi beperelte a bankot, amelyet megkísérelt kirabolni. Az alkalmazottak rájöttek, hogy emberünk süket, így egymással kommunikálva könnyen feltartóztatták, amíg a rendőrség megérkezett. A bankrabló bírósághoz fordult, diszkriminációval vádolva a pénzintézményt.

14 A munkaviszony formái, elemei A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni, ennek kötelezettsége a munkáltatót terheli. A munkaszerződést a munkáltató képviseletében eljárva a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetőleg a munkavállaló személyesen köteles aláírni. A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Munkaszerződés kötelező adatai: - azonosításhoz szükséges adatok (személyiségi jogok…) - egyéb adatok (pl. megváltozott munkaképesség)

15 Munkaszerződés tartalmai elemei 1., Alapbér 2., Munkakör 3., Munkavégzés helye A többi (pl. próbaidő, juttatások, kezdés időpontja) elem nem kötelező, de szokásos. A munkaszerződés a munkavállalóra nézve CSAK KEDVEZŐBB lehet, mint a jogszabályban, vagy a kollektív szerződésben rögzítettek.

16 Munkába lépés Az Mt. alapján elkülönül egymástól a munkaviszony létrejöttének és kezdetének időpontja. A munkaviszony a munkaszerződés megkötésével keletkezik, ugyanakkor a munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. Ha erről nem rendelkeznek, akkor a szerződést követő nap! Ha eltér a két dátum, akkor csak azok a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik a feleket, amelyek a munkába állás elősegítésével függenek össze. A munkába lépés napjától valamennyi jog érvényesíthető és kötelezettség teljesítendő!

17 Munkába lépés előtt A munkáltató minden foglalkoztatni kívánt személy esetében a munkavégzés megkezdése előtt előzetes, illetőleg a a 33/1998.(VI.24.) NM rendeletben meghatározott egyes munkakörök esetében időszakos, személyi higiénés, illetve soron kívüli alkalmassági vizsgálatot köteles elvégeztetni. Ezen alkalmassági vizsgálatok hiányában a munkavállaló nem foglalkoztatható.

18 További munkaviszonyok A munkavállaló munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíthet.  Másodállás: ha az egyes munkaidők azonos időtartamra esnek  Mellékállás: ha nem azonos időtartamra esnek. A munkavállaló a munkáltatónak köteles bejelenteni, ha munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (pl. megbízási, vállalkozási jogviszonyt) létesít.

19 Munkaviszony időtartama Lehet határozott és határozatlan. Alapból határozatlanra jön létre! Határozott időtartamú munkaviszony jellemzői:  Naptárilag meghatározott  max. 5 évre szólhat  Jogos foglalkoztatói érdek hiányában semmis!  Határozatlanná alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik.  Megszüntethető egyoldalú jognyilatkozattal a munkáltató részéről, ha a hátralévő időre (de max. 1 évre) az átlagkeresetet megfizeti.

20 Próbaidő A próbaidő tartama 30 nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb, vagy hosszabb, de legfeljebb 3 hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél egyoldalú írásbeli jognyilatkozattal, azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti.

21 Munkaszerződés módosítása A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak egyező akarattal (közös megegyezéssel) módosíthatja. Az új munkakör kijelöléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges. Nem minősül módosításnak az átirányítás (max. 44 nap/év!), a kiküldetés, kirendelés (összesen 110 nap/év lehet!).

22 Munkaviszony automatikus megszűnése  a munkavállaló halálával,  a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,  a határozott idő lejártával,  ha az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató személye azért változik meg, mert a munkáltató egésze vagy egy része a közalkalmazottak jogállásáról vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra.

23 Munkaviszony megszüntetése  a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével,  rendes felmondással,  rendkívüli felmondással,  azonnali hatállyal a próbaidő alatt,  a határozott idejű munkaviszony a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatával, ha a munkavállalónak a határozott időből még hátralévő, de legfeljebb egyévi időtartamra járó átlagkeresetet megfizeti.

24  ))))) Tulsában egy építőipari munkás kezét levágta a körfűrész. A kórházban nem engedte az orvosnak visszavarrni a testrészt, mondván, az nem az ő keze. Most perli az orvost, mert nem az nem varrta vissza, hiszen annak tudnia kellett volna, hogy a páciens pszichológiai problémákkal küszködik.

25 Közös megegyezés  A munkáltató és a munkavállaló írásba foglalt egybehangzó, befolyásmentes akaratnyilvánítással, azaz közös megegyezéssel a közöttük fennálló munkaviszonyt bármikor megszüntetheti.  Megállapodásuknak kifejezetten tartalmazni kell a munkaviszony megszüntetésére irányuló közös szándékot, és a munkaviszony megszüntetésének időpontját.

26 Rendes felmondás  A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló megszüntetheti rendes felmondással.  A felmondást írásba kell foglalni, enélkül a jognyilatkozat érvénytelen.  A felmondás akkor válik hatályossá, ha azt az érdekeltnek, vagy az átvételre jogosultnak átadják.  A felmondás a közlést követően csak a másik fél hozzájárulásával vonható vissza.

27 Munkavállalói rendes felmondás  A munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát rendes felmondással bármikor (pl. a szabadsága, illetve a betegállománya alatt is), írásbeli jognyilatkozattal, indokolás nélkül megszüntetheti.  Ez esetben a felmondási idő teljes időtartamát köteles munkában tölteni (ez alól mentesíthetnek, de a kieső időre megállapodás szerint illet meg a díjazás).  A felmondási idő letöltése nélküli munkavállalói rendes felmondás jogellenes, jogkövetkezményekkel jár.

28 Munkáltatói rendes felmondás  Köteles a döntését megindokolni, a felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.  Indoklás nélkül felmondható annak, aki nyugdíjra szerzett jogosultságot. (nyugdíjkorhatár:62 év)  Védettség a felmondás ellen: csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a munkavállaló védett korú, azaz az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül. Egyéb védettség: szakszervezetis, üzemi tanácsnok, megváltozott munkaképességű munkavállaló.

29 Felmondási tilalmak  a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,  a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,  a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság,  a gyermek ápolása, illetve gondozása, vagy közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság,  a sor- vagy tartalékos katonai szolgálat.

30 Felmondási idő  A munkavállalót a munkáltató rendes felmondása esetén is felmondási idő illeti meg. Ezen jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató pótolja a kiesett munkaerőt, a munkavállaló pedig új munkahelyet tudjon keresni.  A felmondási idő legalább 30 nap, mely az eltöltött évek számával ( ) nő ( ).  A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. A felmentési idő mértéke a felmondási idő fele. (saját döntés esetén a felmondási idő teljes terjedelmére felmentheti a munkavégzés alól)

31 Végkielégítés  A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.  A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább háromévi időtartamban fennálljon.  Végkielégítés mértéke ( év) a havi átlagkereset ( havi) összege.

32 Rendkívüli felmondás  A rendkívüli felmondás a munkaviszony másik alanyához címzett olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely a másik fél hozzájárulása nélkül, azonnali hatállyal, vagy az intézkedést követő, a törvényben meghatározott határidőn belül szünteti meg a munkaviszonyt.  Okai lehetnek: - a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy - egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

33 Rendkívüli felmondás leggyakoribb okai Munkavállaló részéről: - ha a munkáltató nem fizet munkabért, - a munkaszerződésben foglalt munkabérnél kevesebbet fizet, vagy - nem biztosítja a munkavállaló számára az egészséges, biztonságos munkafeltételeket, és ezzel a munkavállaló további munkavégzése egészségét, testi épségét veszélyezteti. Munkáltató részéről: - bűncselekményt követ el, - Munkáltató gazdasági érdekeit veszélyezteti, - Konkurens munkáltatóval összejátszik, - Igazolatlanul mulaszt, - Munkáltató vagyonát eltulajdonítja, visszaél vele, - Munkaidőben szeszes italt fogyaszt, drogozik.

34 Rendkívüli felmondás következményei Munkavállaló részéről történő megszűntetés esetén: - Felmondási idő, végkielégítés nem illeti meg - A felmondás közlésének időpontjától semmilyen díjazás nem illeti meg. Munkáltató részéről történő megszűntetés esetén: - köteles a munkavállalót olyan helyzetbe hozni, mintha a munka- viszonya munkáltatói rendes felmondással szűnt volna meg, - Köteles a munkavállalónak kifizetni annyi időre járó átlagkeresetet és végkielégítést, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna. - A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is.

35 Munkaviszony megszűnése  A munkaviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a munkavállalónak „rendezett helyzetet" kell maga után hagynia. Ennek körébe tartozik a munkakör átadása, illetőleg a munkáltatóval történő elszámolás.  A munkaviszony megszüntetésekor az utolsó munkában töltött napon a munkavállaló részére ki kell fizetni munkabérét, egyéb járandóságait, és ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban és más jogszabályokban előírt igazolásokat is.  Ezek: igazolás a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamáról, a munkavállaló munkabérét terhelő tartozásokról, a betegszabadság tárgyévben igénybe vett mértékéről.  az egészségügyi törzslap, a levont adóelőlegről szóló igazolás, a munkanélküliek ellátásáról szóló igazolólap, a társadalombiztosítási igazolvány.

36 Munkaviszony jogellenes megszüntetése Munkáltató általi  A munkáltató akkor szünteti meg jogellenesen a határozatlan időtartamú munkaviszonyt, ha megsérti a rendes vagy rendkívüli felmondásra vonatkozó szabályokat. Ennek megállapítása (Munkaügyi Bíróság által) esetén a munkavállaló kártérítésre és/vagy a munkakörbe való visszahelyezésre tarthat igényt. Munkavállaló általi  A munkavállaló akkor szünteti meg jogellenesen a határozatlan időtartamú munkaviszonyát, ha jognyilatkozatát nem foglalja írásba, ha rendes felmondásakor a felmondási időt részben vagy egészben nem tölti le, továbbá, ha rendkívüli felmondási jogát az Mt. rendelkezéseinek megszegésével, vagy rendeltetésellenesen gyakorolja. Itt is ját(hat) kártérítés!

37  ))))) Egy diák azért perelte be a főiskoláját, mert kiesett a szobája ablakán. A diák szerint a főiskola nem adott korábban megfelelő információt a felsőbb emeleti ablakok potenciális veszélyeiről. Egy a Death Row-n (a kivégzésre várók folyosóján) élő ember 60 millió dollárra beperelte a könyv szerzőjét, amely az ő gyilkosságát taglalja. A rab szerint a könyv hátrányt jelent majd az álláskeresésnél. A bíróság végül elutasította a keresetet.

38 Munkavégzés szabályai I. Munkáltató kötelezettségei:  A munkáltató az Mt. szabályai szerint fennálló foglalkoztatási kötelezettsége alapján köteles a munkavállalót a munkavégzési helyén, a munkakörbe tartozó munkával ellátni, valamint a munkavégzés feltételeit biztosítani.  A munkáltató a munkavégzés feltételeinek biztosítása keretében köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit megteremteni,  A munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni.  A munkavállaló szakmai ismeretei megszerzésének biztosítása.  A munkaviszonnyal összefüggő költségek megtérítése (pl. képzéssel kapcsolatos költségek, munkaruha, munkába járás stb.).

39 Munkavégzés szabályai II. Munkavállaló kötelezettségei:  A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni.  A munkavállaló köteles a munkavégzés helyén, munkára képes állapotban megjelenni. A munkavállaló ezen kötelezettségének akkor tesz eleget, ha a munkavégzéshez szükséges élettani adottságokkal rendelkezik, és megfelelő egészségi, fizikai, szellemi állapotban van.  A munkavállaló köteles munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni.  A munkavégzés során mind a munkatársaival, mind pedig a munkáltatóval együtt kell működnie.  A munkavállaló köteles munkáját személyesen ellátni.  Titoktartás.

40 Munkaidő és pihenőidő A munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkaszerződés alapján köteles és jogosult munkát végezni. Az Mt. általános szabályai szerint a teljes, egyben törvényes munkaidő napi nyolc, illetve heti negyven óra. Munkaviszonyra vonatkozó szabály (kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása napi nyolc óránál rövidebb, vagy a felek megállapodása ennél hosszabb (de legfeljebb napi 12 órás) teljes munkaidőt is megállapíthat. A napi nyolc óránál hosszabb teljes munkaidőben a felek akkor állapodhatnak meg, ha a munkavállalót – részben vagy egészben – készenléti, illetőleg idényjellegű munkakörben – foglalkoztatják, vagy a munkavállaló a munkáltató (illetve tulajdonosa) közeli hozzátartozója. Készenléti jellegű a munkakör, ha a munkavállalónak – a munkakör jellege, illetve az általános szakmai szokások alapján – csak a napi munkaidejének egy része alatt kell folyamatosan munkát végeznie.

41 A fiatal munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezések  A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet, egy hétnél nem hosszabb munkaidőkeret átlagában.  Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani.  A fiatal munkavállaló esetében a napi pihenőidő mértéke legalább tizenkét óra, a heti pihenőidő pedig két egymást követő nap lehet.  A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehető igénybe.

42 A munka díjazása  A munkaviszony elengedhetetlen tartalmi eleme, hogy a munkavégzés ellenérték, munkabér fejében történik. (Az Mt. alkalmazásában munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.)  A munkajövedelem két csoportja a kereset és az egyéb munkajövedelem. A kereset a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény). Az egyéb munkajövedelem körébe tartozik pl. az utazási, élelmezési, lakhatási költségtérítés.

43 A munka díjazásának típusai  A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg.  A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár. Ezt a kormány állapítja meg.  A munkavállalót a személyi alapbérén, illetőleg teljesítménybérén felül különféle egyéb díjazások (bérelemek) illethetik meg. A leggyakrabban előforduló bérelemek a prémium, a jutalék, a jutalom és a bérpótlékok (éjszakai pótlék, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék és a pihenőnapi pótlék).

44 A költségek térítése  A munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben különböző költségei merülhetnek fel. Ezen költségek közül a munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel.  A munkába járással összefüggő költségek megtérítése: A munkáltató a munkavállaló bérletének vagy teljes árú menetjegyének 80 %-át köteles megtéríteni, ha az utazás elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és távolsági buszon történik. Ha az utazás országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztályán történik, a munkáltató a bérletnek illetőleg a teljes árú menetjegynek a 86 %-át köteles megfizetni.

45 Szociális juttatások  A munkáltató – kollektív szerződés alapján, vagy mérlegelési jogkörében – támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. Ezen juttatások körét azonban az Mt. nem határozza meg. A leggyakoribb juttatások: az üzemi étkezés vagy étkezési hozzájárulás, munkásszállás vagy albérleti hozzájárulás, üdültetés, sportlétesítmények támogatása, lakásépítés és - vásárlás támogatása, egészségügyi ellátás biztosítása.  Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. Ha a munka jellege megkívánja, a munkáltató formaruhát vagy egyenruhát adhat.  A munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállaló tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja.

46 Köszönöm a figyelmet! Pál Attila tréner


Letölteni ppt "2008.11.20 1 Munkaerő-piaci mentorképzés civil szervezetek részére Pál Attila (NET-DIVE Kft.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések