A munkaszerződés elméleti kérdései. A munkaszerződés megkötése

Az előadások a következő témára: "A munkaszerződés elméleti kérdései. A munkaszerződés megkötése"— Előadás másolata:

1 A munkaszerződés elméleti kérdései. A munkaszerződés megkötése
2007. Október 9. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

2 A munkaszerződés fogalma és szerepe
A munkaszerződés a munkaviszony alanyai, a munkáltató és a munkavállaló (felek)között munkavégzésre irányuló, munkajogviszony létesítésére irányuló megállapodás,amely meghatározza a feleknek munkajogviszonyból származó jogait és kötelezettségeit. A munkaszerződés szerepe: - Létrehozza a munkajogviszonyt Meghatározza a munkajogviszony tartalmát A munkaszerződés jellemzői: Alanya Tárgya tartalma

3 A munkaszerződés alanyai. A munkáltató
A munkáltató (munkaadó, vállalat)) A munkavállaló (dolgozó) 1.)Munkáltató: az a fél, akinek a részére a munkaviszony keretében a munkavégzés történik. Lehet: természetes személy jogi személy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság

4 A munkáltató (folyt.) A munkáltatói jogkör fogalma: A munkáltatói szervezet képviselete „befelé”, a munkavállalók felé. A munkáltatói jogkör megosztható. A munkáltatói jogkör gyakorlása megosztásának, delegálásának oka: sok alkalmazottat foglalkoztató nagy szervezet, döntési jogkörök belső hierarchiája. Tájékoztatási kötelezettség: világosan, egyértelműen a munkavállaló(k) tudomására hozni, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat Ennek módja lehet: normatív (belső szabályzatban, munkáltatói utasításban) egyedi (munkaszerződésben, munkaköri leírásban).

5 Munkavállaló Fogalma: a munkaviszonynak a munkavégzői pozícióban lévő alanya, aki a másik fél számára folyamatosan munkát végez, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott keretek között, a munkaszerződésben meghatározott munkabér ellenében, a munkáltató utasításai szerint. Sajátos: önfoglalkoztató Feltétele: általános és különös jogképesség legalább korlátozott cselekvőképesség

6 A munkavállaló jogképessége
Általános jogképesség („munkavállalási képesség”, munkaviszony létesítésére való képesség): csak természetes személy lehet, aki legalább korlátozottan cselekvőképes.

7 A munkavállaló cselekvőképessége
Munkaviszonyt létesíthetnek: Cselekvőképes természetes személyek Korlátozottan cselekvőképes (16 éves) személyek (a törvényes képviselőjük hozzájárulása nélkül is) Kivételesen: 16 év alatt (a törvényes képviselője hozzájárulásával) 15 éves kortól a tanuló az iskolai szünet alatt 15 év alatt: a gyámhatóság engedélyével, külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell-, vagy hirdetési tevékenységre. Fiatal munkavállaló: az a munkavállaló, aki 18. életévét még nem töltötte be („gyermekmunka” – ILO egyezmény) Munkaviszonyt nem létesíthetnek: a cselekvőképtelen személyek.

8 A munkaszerződés tárgya. Színlelt szerződések.
Munkaszerződés tárgya csak munkajogviszony létesítése lehet. De: a nem munkaszerződésnek nevezett, munkavégzésre irányuló megállapodás is lehet munkaviszony! A munkajog csak a szerződés tartalmában való megállapodás szabadságát ismeri el, a szerződés típusa nem választható meg szabadon, az a jogviszony tartalmától függ! Oka: a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.

9 A munkaszerződés tartalma
A munkaszerződés tartalma szűkebb körű, mint a munkajogviszony tartalma. Munkajogviszony tartalma: Mellőzhetetlen tartalmi elemek A felek szerződéskötési szabadságába tartozó elemek A munkaszerződés nem érintheti a munkajogviszony mellőzhetetlen tartalmi elemeit, mert azokat csak a jogszabály szabályozhatja („ettől érvényesen eltérni nem lehet” – pl. minimálbér, túlóramaximum, stb.) – ezek a törvény ún. kógens rendelkezései.

10 A munkaszerződés tartalmi elemei
Kötelező tartalmi elemek (ezek nélkül a munkaszerződés nem jön létre: személyi alapbér, munkavégzés helye, munkakör,munkarend,munkavégzés kezdete) Természetes tartalmi elemek (azok a kikötések, amelyek a munkaszerződéseknek általában magától értetődő, kifejezett rendelkezéssel általában nem rendezett tartalma – pl. a munkaviszony határozatlan időre, teljes munkaidőre létesül) – ezek általában a törvény diszpozitív rendelkezései

11 Egyéb tartalmi követelmények
A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek - nevét és - a munkaviszony szempontjából fontos adatait (pl. lakcím, telephely, munkavállaló személyi adatai, munkáltató számlaszáma, cégbejegyzési száma, stb.) - a munkáltatói jogkört gyakorló személy(ek) nevét. (Ezek a tartalmi elemek nem minősülnek a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeinek, tehát megjelölésük nélkül is létrejöhet a munkajogviszony.)

12 A személyi alapbér A munkabér alapeleme
Számítási alap (pl. bérpótlékok, állásidőre járó díjazás) Összege nem lehet kevesebb a minimálbérnél (ha kevesebb: érvénytelen) Mértéke a felek megállapodásától függ (felfelé) Lehet időbér, teljesítménybér, vagy a kettő kombinációja

13 A munkavégzés helye A munkavállaló csak a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen kötelezhető munkavégzésre Lehet: állandó vagy változó Változó munkahely esetén a munkáltató a munkavállalót a munkaszerződésben megjelölt több munkahelyen (telephelyen) alkalmazhatja A változó munkahelyre alkalmazott munkavállaló nem vitathatja a munkáltató más telephelyére való áthelyezését

14 A munkakör A munkakör átfogja mindazon feladatokat és kötelezettségeket, amelyeket a munkaviszonyban majd el kell látni. Több munkakörben meg lehet állapodni, változó munkakört azonban nem lehet kikötni A munkakör konkrét meghatározása történhet: a munkakör megnevezésére való utalással vagy akár a munkakörhöz tartozó feladatok részletes leírásával. A munkakörbe tartozó feladatokat tartalmazhatja munkaköri leírás is.

15 Próbaidő I. A munkaviszony kezdetén fennálló viszonylag rövid időszak.
Célja: egymás megismerése Határozott és határozatlan időtartamú munkaviszony esetén is kiköthető Csak a munkaviszony létesítésekor köthető ki Időtartama:30 nap, de KSZ, vagy a felek megállapodása ennél hosszabb,vagy rövidebb, max. 3 hónapos próbaidőt írhat elő.

16 Próbaidő II. A próbaidő nem hosszabbítható meg.
A próbaidő kikötésének jogkövetkezménye: a próbaidő alatt a munkajogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti.

17 A munkajogviszony időtartama
Lehet: határozatlan vagy határozott Ha a felek az időtartamban kifejezetten nem állapodnak meg, a munkajogviszony határozatlan időtartamra jön létre. Határozott időtartamú munkaviszony csak a felek egybehangzó akaratnyilatkozatával létesíthető. Ha a határozott időtartamú jogviszony meghosszabbítására, illetve újbóli megkötésére ugyanazon felek között jogos munkáltatói érdek fennállása nélkül kerül sor- a munkaviszonyt határozatlan időtartamúnak kell tekinteni.

18 Határozott időtartamú munkajogviszony
Időtartama: azonos felek között max. 5 év Kivétel: meghaladhatja az öt évet a hatósági engedéllyel létesített határozott idejű munkaviszony esetében – az engedély meghosszabbításával és a vezető állású munkavállalóknál Az öt évbe beszámít: a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott idejű munkaviszony is. Időtartam megállapítása: naptárilag vagy más alkalmas módon.

19 A munkaidő hossza Teljes ( általában: napi 8 óra, heti 40 óra)
Részmunkaidő – ami rövidebb a teljesnél Részmunkaidőt csak a munkaszerződésben lehet kikötni Részmunkaidő esetén a juttatások arányosak lehetnek a munkaidővel Nem lehet diszkriminatív Átjárhatósági szabály (Mt. 84/A.§)

20 A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
A munkaszerződés megkötésekor, de legkésőbb azt követő 30 napon belülű Írásban Aa Munkaválalót megillető alapvető jogokról Nem a munkaszerződés tartalmi elemei

21 A munkaszerződés alakja
A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásbafoglalás kötelezettsége a munkáltatót terheli. Írásbafoglalás elmaradása – az ebből eredő érvénytelenségre csak a munkavállaló hivatkozhat (a munkába lépéstől számított 30 napon belül).

22 A munkaviszony létesítését elősegítő eszközök
Pályázat Előnyben részesítési kötelezettség (munkaviszonyra vonatkozó szabály – jogszabály, vagy kollektív szerződés - a munkavállalók meghatározott körére – a munkaviszonnyal összefüggésben – azonos feltételek esetén, előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.) Tanulmányi szerződés