Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

El ő adás a A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényről Dr. Végh Lajos Budapesti Kommunikácíós és Üzleti Főiskola 2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "El ő adás a A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényről Dr. Végh Lajos Budapesti Kommunikácíós és Üzleti Főiskola 2012."— Előadás másolata:

1 El ő adás a A Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvényről Dr. Végh Lajos Budapesti Kommunikácíós és Üzleti Főiskola 2012.

2 . • A MUNKAVISZONY ALANYAI, • Munkavállaló (foglalkoztatott) • Munkaadó (foglalkoztató)

3 BEVEZETÉS, FOGALMAK: • A hatályos magyar jogszabályok szerint a munkavégzés többféle jogviszony keretében is megvalósulhat. • Mi most elsősorban a munkaviszony keretében történő munkavégzésre vonatkozó szabályokkal foglalkozunk, • egyéb jogviszonyok alapja: a polgári jogi szerződés: • a megbízás és a vállalkozás, • amiknek szabályait a Ptk tartalmazza.

4 a munkaviszony • A munkaviszonynak nincs jogszabályi definíciója, • a köznyelv, a jogelmélet, és a joggyakorlat: • többféle értelmezést használ. • Meghatározása, csak a tartalmi elemek együttes értékelése és értelmezése alapján lehetséges.

5 a munkaviszony elsődleges minősítő jegyei: • a tevékenység jellege, • a munkakörként történő feladat-meghatározás, • a feladat közvetlen és konkrét meghatározása, • folyamatos, ismétlődő, rendszeres tevékenység, • munkát végző egyoldalúan kötelezhető a feladat ellátására; • a személyes munkavégzési kötelezettség; • a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, • a munkavállaló rendelkezésre állása, • (köteles adott helyen időben munkára képes állapotban megjelenni) • alá-fölérendeltségi viszony, a hierarchikus kapcsolat, • a munkavállaló feladatát munkaszervezeti egységbe tagozódva, • beosztottként látja el, vagy maga gyakorol munkáltatói jogkört, • a munkáltató egyoldalúan utasíthatja;

6 a munkaviszony egyéb ismérvei: » az alá- fölérendeltség, » a munkaszervezeti függőség, » a munkavállaló önállótlan, a munkáltató érdekében végzett munkája » a munkáltató eszközeinek, erőforrásainak, nyersanyagainak használata, » a munkáltató által meghatározott » időben és helyen való munkavégzés » bejelentés teljesítése

7 a megbízási szerződés jegyei: • a megbízás általában egy konkrét munkára szól, • eseti jellegű, rendszertelenül jelentkező; • a szerződés a meghatározó, • a felek csak közös megegyezéssel térhetnek el; • - nem feltétel a személyes közreműködés, • - a megbízott, alvállalkozót vehet igénybe, • - de kiköthető, hogy azt egy meghatározott személy lássa el; • a munkával elérhető eredmény létrehozása a döntő; • jellemző a mellérendeltségi viszony;

8 a vállalkozási szerződés jegyei: • munkaidő nincs meghatározva, • a feladat időmértékét a vállalkozó határozza meg; • a feladat elvégzésének, teljesítésének helyéről általában maga dönt; • díjfizetésre az elvégzett feladat teljesítését követően kerül sor • jellemzően egyszeri díjként kerül kifizetésre • a vállalkozó saját eszközeit veszi igénybe • a biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése a vállalkozó feladata; • a vállalkozási szerződésnek nem érvényességi kelléke az írásba foglalás (de természetesen a jogbiztonság szempontjából érdemes írásba foglalni).

9 a Ptk. szerint a megbízás • a megbízott kötelezettséget vállal arra, • hogy a megbízó által rábízott ügyet ellátja, • ennek érdekében fejti ki tevékenységét. • A megbízási szerződés gondossági kötelem. • A megbízást a megbízó utasításai szerint • és érdekének megfelelően kell teljesíteni.

10 a Ptk. szerint a vállalkozás • a kötelezettség; a vállalt tevékenységgel elérhető, eredmény létrehozása, • valamely dolog tervezése, elkészítése, javítása, átalakítása • a megrendelő kötelezettsége a díjfizetésben és a szolgáltatás átvételében áll. • a vállalkozási szerződés eredménykötelem.

11 hány éves kortól lehet valaki munkavállaló? • Munkaviszonyba munkavállalóként az léphet: • aki 16. életévét betöltötte,(alanyi jogon köthet munkaszerződést) továbbá, • az iskolai szünetek alatt, a 15. életévét betöltött tanuló. • (tanuló: aki nappali rendszerű képzés keretében általános iskolában, szakiskolában, középiskolában tanulmányokat folytat.) • sport, művészet, reklám célból 15 év alatt is.

12 a fiatalkorúak foglalkoztatása • Fiatal munkavállaló az, • aki 18. életévét még nem töltötte be. • 16 év alatti fiatal munkaviszonyba lépéséhez a törvényes képviselőnek hozzá kell járulnia. • törvényes képviselő lehet: • a szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám, és a gondnok, • fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, készenlétre nem vehető igénybe!

13 a munkaviszony létesítése • A munkaviszony a munkaszerződés • kölcsönös aláírásával jön létre. • hatósági engedély szükségessége esetén, • csak annak beszerzése után köthető meg a munkaszerződés • (pl. külföldiek foglalkoztatása, munkaerő kölcsönzési tevékenység engedélyezése).

14 a munkaszerződés • garanciális jellegű szabály, hogy a munkaszerződést mindig írásba kell foglalni. • Minden esetben meg kell határozni; • a munkavállaló személyi alapbérét, • munkakörét és a munkavégzés helyét. • de egyéb – a felek által fontosnak ítélt kérdésekben is meg lehet állapodni. • (étkezési hozzájárulás, a ruhapénz, az utazási költségtérítés, stb.)

15 a munkaszerződés tartalmi elemei • meg kell jelölni a felek nevét, • illetve megnevezését, • a munkaviszony szempontjából lényeges adataikat. • a munkavégzés helyét, • a munkakört, • a munkabért, • a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőt, • fel kell tüntetni az aláírás dátumát, • a felek aláírását.

16 a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége • a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót! • az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, • a bérfizetés és a munkába lépés napjáról, • a munkaköri feladatokról, a szükséges iskolai végzettségről • a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a felekre irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól…

17 . • …arról, hogy a munkáltató • kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, • a munkáltatónál képviselettel rendelkező • szakszervezet megnevezéséről illetőleg, • hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács • (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). • a tájékoztatást legkésőbb munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is köteles a munkáltató a munkavállaló részére átadni. • köteles írásban is tájékoztatni, ha változás következik be.

18 a munkaszerződés időtartama • Szólhat határozatlan és • határozott időre is. • Az időtartamot meg lehet határozni • naptári dátum, • vagy más alkalmas esemény megjelölésével, • (például: GYES lejárta, keresőképtelenség lejárta, stb).

19 a határozott időre létesített munkaviszony • legfeljebb öt évre szólhat, de a • rövidebb időtartamú határozott idejű • munkaviszony megszűnését követően újabb • határozott idejű munkaviszonyt lehet létesíteni, – a munkaviszonyok együttes időtartama azonban – – azonos munkáltatónál – – az öt évet nem haladhatja meg!

20 a határozott idejű munkaviszony átalakulása • ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően • legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik, a munkaviszony határozatlanná válik. • A harminc napot nem meghaladó munkaviszony azonban, • csak annyi idővel hosszabbodik meg, • amilyen időtartamra eredetileg létrehozták.

21 a próbaidő • a próbaidő tartama harminc naptól három hónapig terjedhet, • a Kjt szerint négy hónapig tarthat, • míg a Ktv esetében legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt is ki lehet kötni. • A kikötött próbaidő nem hosszabbítható meg. • A próbaidő alatt bármelyik fél bármikor, azonnali hatállyal indokolás nélkül is megszüntetheti a munkaviszonyt.

22 munkaszerződés módosítása • a munkaszerződést a felek • csak közös megegyezéssel módosíthatják. • Átirányítás esetén, nem kell munkaszerződést módosítani.

23 nők és fiatal munkavállalók • nőt és fiatal munkavállalót tilos, • olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. • Azokat a munkaköröket, amelyekben nő vagy fiatal munkavállaló nem, foglalkoztatható, • a 33/1998. (VI.24) NM. rendelet határozza meg.

24 a munkaidő: • a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, • + előkészítő és befejező tevékenység • a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (122. §) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be;

25 . • A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE • ÉS MEGSZÜNTETÉSE

26 a munkaviszony megszűnése a munkáltató intézkedése nélkül • A munkaviszony megszűnésének legfontosabb esetei: • - a munkavállaló halála, • - a határozott idő lejárta, • - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése.

27 a napi és heti munkaidő: • napi: az egy naptári napra eső, vagy • huszonnégy órás megszakítás nélküli • időszakba tartozó munkaidő; • heti: az egy naptári hétre eső, vagy • százhatvannyolc órás megszakítás nélküli • időszakba tartozó munkaidő;

28 a teljes munkaidő: • mértéke napi nyolc, ill. heti negyven óra. • munkaviszonyra vonatkozó szabály • vagy a felek megállapodása • ennél rövidebb teljes munkaidőt is előírhat. • A teljes munkaidő mértéke • - a felek megállapodása alapján – • legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb • heti hatvan órára emelhető, • ha a munkavállaló…

29 munkaviszony megszüntetése • A munkaviszony megszüntethető: • a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, • rendes felmondással, • rendkívüli felmondással, • azonnali hatállyal a próbaidő alatt • (határozott idő lejárta előtt átlagkereset a hátra lévő időre, maximum 1 évig!)

30 felmondás közlése • a munkáltató, illetve a munkavállaló, • a felmondást írásban köteles közölni és indokolni, • A felmondásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. • Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.

31 a felmondás indoka • csak a munkavállaló képességeivel, • a munkaviszonyával kapcsolatos magatartása • (ittasság, késés, igazolatlan távollét) lehet, • érdemi védekezés lehetőségének biztosítása! • illetve a munkáltató működésével összefüggő ok is lehet • (pl. átszervezés, csoportos létszámleépítés).

32 a felmondási idő általános mértéke • az adott munkáltatónál • a munkaviszonyban töltött időtől függ. • A felmondási idő legalább harminc nap, amely • 3 év munkaviszony után 5 nappal, azaz 35 napra, • 5 év után 15 nappal, azaz 45 napra, • 8 év után 20 nappal, azaz 50 napra, • 10 év után 25 nappal, azaz 55 napra, • 15 év után 30 nappal, azaz 60 napra, • 18 év után 40 nappal, azaz 70 napra, • 20 év után 60 nappal, azaz 90 napra meghosszabbodik

33 a felmondási idő eltérő mértéke • az Mt-ben meghatározott felmondási időnél • többet is meghatározhatnak a felek, • de annak időtartama az 1 évet nem haladhatja meg! • A munkáltatói felmondás esetén a • felmondási idő feléről a munkáltató • köteles felmenteni a munkavállalót a munkavégzés alól.

34 a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt • betegség, foglalkozási megbetegedés, üzemi baleset, • emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, • a terhességet, szülést követő három hónap, • közeli hozzátartozó, gyermek ápolása, gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság ideje, • a GYES folyósítása, a sor- vagy tartalékos katonai, polgári szolgálat időtartamra alatt.

35 a felmondási idő kezdete a munkavállaló felmondási védelme alatt • a munkáltató csak a felmondási védelmet biztosító időtartamot követően élhet a felmondással, • ha a védelem a 15 napot meghaladja, • ezt követően csak 15 nap, • ha a 30 napot meghaladja, • ezt követően csak 30 nap elteltével • kezdődhet a felmondási idő.

36 munkaviszony megszüntetése rendkívüli felmondással • ha a munkáltató, illetve a munkavállaló • a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét • szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi vagy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartást tanúsít, • bármelyik fél jogosult a munkaviszonyt • azonnali hatállyal is megszüntetni.

37 rendkívüli felmondási okok • a munkavállaló igazolatlan hiányzása, • többszöri késése, • neki felróható okból nincs munkaképes állapotban, • alkohol vagy drog befolyása alatt áll, • a munkáltató utasítását indokolatlanul megtagadja, • nem működik együtt munkatársaival.

38 a rendkívüli felmondás • rendkívüli felmondást az alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított: • 15 napon belül, • legfeljebb azonban : • -az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, • -bűncselekmény esetén, a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. • a munkavállalónak mindenkor meg kell adni • az érdemi védekezés lehetőségét.

39 eljárás a munkaviszony megszűnése esetén • a munkavállaló munkakörét köteles átadni • és a munkáltatóval elszámolni. • A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére • ki kell fizetni a munkabérét, • egyéb járandóságait, valamint • ki kell adni a jogszabályokban előírt igazolásokat.

40 eljárás a munkaviszony azonnali hatályú megszűnése esetén • munkáltató a közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított 3. munkanapon, • egyébként • legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles • a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.

41 munkaviszony igazolás • a munkáltató igazolást állít ki, amely tartalmazza: • a munkavállaló személyi adatait • (név, anyja neve, születési hely, idő); • TAJ-számát; • a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát; • levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját; de azt is ha a bért nem terheli levonás. • az igénybe vett betegszabadság időtartamát

42 a munkáltató köteles • az utolsó munkában töltött napon • kifizetni a dolgozó járandóságait, • kiadni a munkaviszony megszűnésének igazolását, • adatlapot a jövedelemről és az adóelőlegek levonásáról, • igazolólapot a munkanélküli járadék megállapításához, • működési bizonyítványt (csak ha a munkavállaló kéri), • a nyugdíj és egészségbiztosítási ellátás • megállapításához szükséges igazolásokat.

43 a végkielégítésre való jogosultság feltétele • a munkaviszony az adott munkáltatónál • a törvényben meghatározott időtartamban fennálljon, • és a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása, • vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnjön meg. • ide tartozik a jogszerű munkavállalói rendkívüli felmondás is.

44 mikor nem jár végkielégítés a munkavállalónak? • ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, • vagyis a 62. életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, • vagy más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg • rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.

45 a végkielégítés mértéke • az adott munkáltatónál ledolgozott időtartamtól függően: • legalább 3 év esetén 1 havi, • legalább 5 év esetén 2 havi, • legalább 10 év esetén 3 havi, • legalább 20 év esetén 5 havi, • legalább 25 év esetén 6 havi • átlagkereset összege. • 3 havi átlagkereset összegével emelkedik, • ha a munkaviszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.

46 munkaviszony fennállása alatti további munkaviszony • A további munkavégzésre irányuló jogviszony • létesítése vonatkozásában a munkavállalót • bejelentési kötelezettség terheli. • A munkáltató akkor tilthatja meg, illetve kötelezheti a munkavállalót a már meglevő jogviszonya megszüntetésére, ha az a • jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti.

47 a napi munkaidő, a munkaközi szünet • A teljes munkaidő napi nyolc óra, • heti 40 óra, • a felek a munkaszerződésben ennél kevesebb időtartamban is megállapodhatnak • készenléti jellegű munkakörben, vagy • ha a munkavállaló a munkáltató közeli hozzátartozója a rendes munkaidő, akár napi 12, vagyis heti 60 óra is lehet.

48 a munkaközi szünet • ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, • a munkavállaló részére • – a munkavégzés megszakításával – • legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani.

49 a rendkívüli munkavégzés • rendkivüli munkavégzésnek minősül: • a munkaidő-beosztástól eltérő, • a munkaidőkereten felüli, illetve • az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá • a készenlét alatt elrendelt munkavégzés

50 nem lehet rendkívüli munkára kötelezni •a nőt, terhessége megállapításától •a gyermekét egyedül nevelő férfit, •gyermeke egy éves koráig, •a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke •egyéves korától négyéves koráig – csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.

51 a munkavállalót megillető szabadság • a szabadság mértéke az életkortól függ. • az alapszabadság mértéke 20 munkanap. • 25. életévétől 21; 28. életévétől 22; • 31. életévétől 23; 33. életévétől 24; • 33. életévétől 2 évenként egy nappal nő, maximuma a 45. életévtől 30 munkanap.

52 a pótszabadság mértéke • • Évenként öt munkanap pótszabadság jár, a • fiatal, a vak, a földalatti, és az ionizációnak kitett munkakörben munkát végző munkavállalónak, • a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt, évenként a 16 évesnél fiatalabb: • 1 gyermek után 2 munkanap, • 2 gyermek után 4 munkanap, • 3 gyermek után 7 munkanap pótszabadság illeti meg.

53 a minimálbér garantált bérminimum • a teljes munkaidő teljesítése esetén • január 1-jétől: • havibér alkalmazása esetén Ft • hetibér alkalmazása esetén Ft • napibér alkalmazása esetén Ft • órabér alkalmazása esetén 535.-Ft • a garantált bérminimum: Ft • hetibér alkalmazása esetén Ft • napibér alkalmazása esetén Ft • órabér alkalmazása esetén: 621.-Ft

54 . • Köszönöm figyelmüket!

55 + • • Kapcsolódó anyag

56 a távmunkavégzés fogalma • a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet a munkavállaló, • rendszeresen az általa választott, • a munkáltató székhelyétől, • telephelyétől elkülönült helyen, • információtechnológiai és informatikai eszközzel végzi • és a munkavégzés eredményét • elektronikus eszközzel továbbítja.

57 az alkalmi munkavállalás fogalma • az Mt. 76. § (1)–(2) bek szerint • a munkaviszony munkaszerződéssel • határozatlan vagy meghatározott időtartamra jön létre. • A munkaerőpiaci igények érdekében • lehetőség nyílik a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás egyszerűbb formájának megválasztására.

58 A munkavállaló a munkaviszonyával kapcsolatban • panasszal fordulhat az illetékes Munkaügyi felügyelőséghez, • munkáltatóval történt eredménytelen egyeztetést követő 30 napon belül • a munkáltató székhelye, illetőleg a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bírósághoz, ahol a munkavállaló munkaszerződése alapján munkát végez, vagy végzett.

59 A panasz előterjesztésének egyéb formái • van még két lehetséges fórum: • az egyik, - előzetes bejelentkezés alapján - a mindenkit alanyi jogon megillető, ingyenes JOGPONT intézmények, • (címeik megtalálhatók, az OMMF honlapján is (mai neve Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság) • A másik, ahol van képviselettel rendelkező szakszervezet, ott annak a segítségkérése.

60 egyenlő bánásmód megsértése • Mind az, ami a: • nemre, faji hovatartozásra, bőrszínre, nemzetiségre, anyanyelvre, • etnikai kisebbséghez való tartozásra, fogyatékosságra, egészségi állapotra, • vallási vagy világnézeti meggyőződésre, • politikai vagy más véleményre, • anyaság (terhesség) vagy apaság, családi állapotra, • szexuális irányultságra, nemi identitásra, életkorra, • társadalmi származásra, vagyoni helyzetre, • vonatkozó munkahelyi diszkriminációt érinti


Letölteni ppt "El ő adás a A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényről Dr. Végh Lajos Budapesti Kommunikácíós és Üzleti Főiskola 2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések