Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaDénes Pintér Megváltozta több, mint 7 éve
1
ZÁRÓVIZSGA-FELKÉSZÍTŐ MUNKAJOG Budapest, 2016. június 11. ZSKF
2
I-3. TÉTEL
3
1. ISMERTESSE AZ ÁLTALÁNOS MAGATARTÁSI KÖVETELMÉNYEKET, A MUNKAVÁLLALÓ ÉS A MUNKÁLTATÓ ALAPVETŐ KÖTELEZETTSÉGEIRE, AZ UTASÍTÁSI JOGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEKET A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY ALAPJÁN!
4
A) ÁLTALÁNOS MAGATARTÁSI KÖVETELMÉNYEK
5
- Adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye - Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség - Méltányos mérlegelés követelménye - Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye - Munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme - Személyhez fűződő jogok védelme - Egyenlő bánásmód elve ÁLTALÁNOS ELVEK
6
1. 1. AZ ADOTT HELYZETBEN ÁLTALÁBAN ELVÁRHATÓ MAGATARTÁS KÖVETELMÉNYE Az „adott helyzet” mint átlagos követelmény akkor alkalmazható, ha a törvény eltérő – általában szigorúbb – követelményt nem ír elő. Polgári jogi elv – általános munkajogi szabályként történő deklarálása a munkajog és a polgári jog közelítését jelenti
7
1. 2. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG Jogok gyakorlása/kötelezettségek teljesítése során a munkáltató a munkavállaló az üzemi tanács a szakszervezet a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni Jóhiszemű az, aki nem tud és nem is tudhat a látszattal ellentétes valóságról.
8
JOGESET: ALKOHOLOS BEFOLYÁSOLTSÁG ELLENŐRZÉSE – MK 122. Vétkesen megszegi a munkavállaló az együttműködési kötelezettségét, ha megtagadja az alkoholszonda megfújását. A munkavállaló kötelezettsége, hogy elősegítse a biztonságos munkavégzést Ennek hiányában fegyelmi jogkövetkezmény
9
TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG A munkáltató a munkavállaló az üzemi tanács a szakszervezet köteles tájékoztatni egymást a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős tényről, körülményről, változásról. Az együttműködési kötelezettség korlátai: A munkáltató jogos gazdasági érdeke A munkavállaló személyhez fűződő joga
10
1. 3. A MÉLTÁNYOS MÉRLEGELÉS KÖVETELMÉNYE A teljesítés módjának egyoldalú meghatározásánál (tekintettel arra, hogy a munkáltató utasításokkal konkretizálja a munkavégzés körülményeit) Csoportos létszámcsökkentés esetén ide tartozik a szociális mérlegelés követelménye
11
1. 4. A RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁS KÖVETELMÉNYE A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások: jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.
12
Erősen korlátozott: – Sértheti vagy veszélyeztetheti a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági, szervezeti érdekét (pl. ide tartozik az üzleti titkot érintő vélemény közlése) – Munkaidőn kívüli magatartás is! PÉLDA MUNKAVÁLLALÓI OLDALON: VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA
13
1. 5. A MUNKÁLTATÓ JOGOS GAZDASÁGI ÉRDEKEINEK VÉDELME A) Munkaviszony fennállása alatt B) Munkaviszony megszűnését követően
14
– A munkavállaló nem veszélyeztetheti munkáltatója jogos gazdasági érdekeit. – Csak veszélyeztetés, nem kell konkrét munkáltatói érdeksérelem. Gazdasági érdeksérelem esetei: – A munkavállaló konkurens cégnél is munkát végez – A munkavállaló vagy hozzátartozója konkurens céget alapít vagy abban tulajdonosi részesedést szerez – A munkavállaló a versenytárssal összejátszik – A munkavállaló kiszivárogtatja a munkáltató üzleti titkait A) MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA ALATT
15
Versenytilalmi megállapodás Legfeljebb 2 évig terhelheti a munkavállalót Megfelelő ellenérték: minimum az alapbér egyharmada (Mt. 228. § (2) bek.) Meg kell állapodni a tilalmazott tevékenységi körről is (csak az információk védelmére létesíthető a megállapodás, nem irányulhat a piaci verseny jelentős korlátozására) Köztulajdonban álló munkáltató (pl. BKK): Mt. 207. § B) MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN
16
Korlátozás (9. §): ha a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. Munkáltatói ellenőrzés korlátai: – Csak munkaviszonnyal összefüggő magatartás tekintetében – Magánélet nem ellenőrizhető – Nem járhat az ellenőrzés az emberi méltóság sérelmével – Előzetesen tájékoztatni kell a munkavállalót az alkalmazott technikai eszközökről 1. 6. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK VÉDELME
17
A munkavállalóról tényt, adatot, véleményt: – törvényben meghatározott esetben – a munkavállaló hozzájárulásával, – statisztikai célra – adatfeldolgozásra szolgáltathat. PÉLDA: INFORMÁCIÓK KÖZLÉSE HARMADIK SZEMÉLLYEL
18
1. 7. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ELVE Alkalmazandó jogszabályok: – 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról – 2012. évi I. tv. a munka törvénykönyvéről – 2013. évi V. tv. a polgári törvénykönyvről Fórumválasztás: Bíróság EBH Három elemet foglal magában az elv: » Hátrányt okoz a megkülönböztetés » A különbségtétel oka egy védett tulajdonság » A különbségtétel ésszerűtlen, önkényes
19
Közvetlen diszkrimináció Közvetett diszkrimináció Megtorlás Kimentési szabály – Ebktv. 22. § 22. § (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a) a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, b) a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés. FOGALMAK
20
KÖZVETETT DISZKRIMINÁCIÓ Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van, vagy lenne. Példa: egy munkahelyen a részmunkaidőben dolgozók kimaradnak bizonyos juttatásokból, és a részmunkaidősök között arányaiban magasabb a nők aránya. (Ez esetben a nők képezik a védett csoportot.)
21
Felperes: Védett tulajdonság Hátrány bekövetkezte Alperes: Nem diszkriminált vagy Fennáll valamely kimentési ok BIZONYÍTÁSI TEHER – EBKTV. 19. §
22
Az Mt. valamennyi rendelkezésének alkalmazása során érvényesülnek Mindig kapcsolódnak az Mt. valamely rendelkezésének alkalmazásához A munkáltatók és a munkavállalók mellett alkalmazni kell a szakszervezetekre, üzemi tanácsokra is AZ ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE
23
A MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI
24
MUNKÁLTATÓI KÖTELEZETTSÉGEK FŐKÖTELEZETTSÉGEK MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK Foglalkoztatási kötelezettség Munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése Munkabér fizetési kötelezettség Egészséges és biztonságos munkavégzés A munkavállaló indokolt költségeinek megtérítése
25
MUNKÁLTATÓI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A BELŐLÜK EREDŐ MUNKAVÁLLALÓI JOGOK MUNKÁLTATÓI KÖTELEZETTSÉGMUNKAVÁLLALÓI JOG Foglalkoztatási kötelezettségFoglalkoztatási igény (pl. GYES után) Munkabér fizetéseMunkabér védelme Szükséges feltételek megteremtéseMunkahely, eszközök, esetleges képzések Egészséges és biztonságos munkavégzésMunkaruha, védőital stb. Indokolt költségek megtérítésePl. utazási költségek megtérítése
26
FOGLALKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok és a jogszabályok szerint foglalkoztatni. [Mt. 51. § (1) bek.] A foglalkoztatás elmaradása a munkaszerződés megszegését jelenti → a munkavállaló azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt
27
TÚL SOK MUNKA ELŐÍRÁSA Egyre elterjedtebb a 10-12 órás munkavégzés Garanciális szabályok Állásidő Kivételek a foglalkoztatási kötelezettség alól Az eltérő foglalkoztatás lehetősége
28
ÁLLÁSIDŐ A munkáltató akkor is köteles alapbért fizetni, ha a munkavállaló nem dolgozik, de ennek oka a munkáltató működési körében merül fel. Állásidő: amikor a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének Az állásidőre a munkavállalót főszabály szerint alapbére illeti meg [Mt. 146. § (1) bek.] (Kivéve pl. vis maior)
29
ELHÁRÍTHATATLAN KÜLSŐ OK (VIS MAIOR) Környezeti katasztrófa, amely a technika adott szintjén nem előrelátható és kivédhető Nem minősül elháríthatatlan külső oknak a sztrájk, különösen ha előre bejelentették
30
ÁLLÁSIDŐ ÉS MUNKAVÉGZÉS Aki állásidejét tölti, úgy kell tekinteni, mintha munkát végezne Pihenőidő, szabadság, alapbér megilleti Az állásidő beszámít a próbaidőbe Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a munkáltató az előírtnál rövidebb időben foglalkoztatja a munkavállalót
31
KIVÉTELEK A FOGLALKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL Törvényi kivételek Várandós és kisgyermekes munkavállaló a gyermek 1 éves koráig (felmentés, ha számára nincs megfelelő másik munkakör vagy azt nem fogadja el) [Mt. 60. § (1) bek.] Véradás Kötelező orvosi vizsgálat [Mt. 55. §]
32
AZ ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁS LEHETŐSÉGE A foglalkoztatási kötelezettség főszabály szerint azt jelenti, hogy a munkavállalót a munkakörének megfelelő munkával kell ellátni. Átmenetileg munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás - nem minősül módosításnak [Mt. 53. §] Amennyiben a munkáltató működési körével összefüggésben tartósan nem tudja a munkaszerződésnek megfelelően foglalkoztatni a munkavállalót, felmondással élhet.
33
MUNKABÉR FIZETÉSE A munkavállalónak munkaviszonya alapján munkabér jár, eltérő megállapodás érvénytelen A munkabér a munkavállaló és családja megélhetését szolgálja Az Mt. Szigorú, kógens rendelkezésekkel szabályozza Nem megfelelő munkavégzés esetén sem vonható el a bér Távolléti díj jár: szabadság alatt, hozzátartozó halálakor, kötelező orvosi vizsgálat idején stb.
34
A MUNKAVÉGZÉSHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE A munka megfelelő megszervezése A munkavégzés irányítása, a munkavállalók utasítása, a munkavégzéshez szükséges tájékoztatás megadása A munkavégzéshez szükséges ismeretek biztosítása A munkavégzés ellenőrzése A munkavállalók fegyelmezése
35
A MUNKA MEGFELELŐ MEGSZERVEZÉSE Személyi és tárgyi feltételek folyamatos biztosítása
36
IRÁNYÍTÁS UTASÍTÁS TÁJÉKOZTATÁS Tulajdonosi, rendelkezési jogosultságból ered Munkáltató utasítása KONKRÉT: egy adott munkát hogyan, mikor, ki végezzen el ÁLTALÁNOS: pl. munkáltatói- vagy pénzkezelési szabályzat Tájékoztatás és irányítás általában szóban történik A munkavállaló bármikor kérheti az írásba foglalást
37
SZÜKSÉGES ISMERETEK BIZTOSÍTÁSA A munkavégzési folyamatok, a technológia változik Bővíteni kell a munkavállalók ismereteit
38
MUNKAVÉGZÉS ELLENŐRZÉSE Cél: a munkafegyelem fenntartása A munkáltató megfelelő működése érdekében
39
JOGESET Az építész kft. egy irodaház kivitelezésén dolgozik, a munkavállalók pedig rendszeresen elmulasztják felvenni a védőkesztyűt. Az egyik napon egy teli vödör felhúzása közben megcsúszik az egyik építőmunkás keze, és az építőanyag ráesik egy társára, aki három hétre kórházba kerül. A munkáltató nem ismeri el felelősségét, mondván: a munkavállalók voltak azok, akik nem tartották be a biztonsági előírásokat.
40
FEGYELMEZÉS Alapja: vétkes munkavállalói kötelezettségszegés Figyelmeztetés: jelzés a munkavállaló felé Történhet írásban és szóban is A figyelmeztetés lehetőséget biztosít a korrekcióra A korrekciós lehetőség elmulasztása esetén jogszerű a felmondás
41
FELMONDÁS ÉS FEGYELMEZÉS Elsősorban írásbeli figyelmeztetés után Ha egy magatartás miatt figyelmeztetést ad a munkáltató, akkor ennek megismétlődéséig ugyanerre nem alapozhat felmondást Az írásbeli figyelmeztetés ellen a munkavállaló bírósághoz fordulhat és kérheti jogellenességének megállapítását
42
HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNY Lényegében fegyelmi büntetés, azonban a terminológiát nem használja az Mt. A hátrányos jogkövetkezmény lehetőségének rögzítése: Ha van hatályos kollektív szerződés, abban Egyébként munkaszerződés Garanciális rendelkezések Szubjektív határidő 15 nap, objektív határidő 1 év Írásbeli, indokolt határozatban szabható ki Egyazon magatartás nem szolgálhat alapul hátrányos jogkövetkezményhez és felmondáshoz is Max. 30 napra mentesíthető a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól (vizsgálat)
43
HÁTRÁNYOS JOGKÖVETKEZMÉNY Munkaviszonnyal összefüggő hátrány A feltételeket határozott időre módosítja a hátrány Nem sérthet személyhez fűződő jogokat és emberi méltóságot A pénzbüntetés nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérét A kötelezettségszegés súlyával arányosnak kell lennie
44
PÉLDÁK Jutalom csökkentése vagy megvonása A személyi alapbér csökkentése meghatározott mértékben és ideig, összesen maximum az alapbér erejéig Meghatározott ideig más munkakörbe vagy munkahelyre történő áthelyezés A módosulás átmeneti jellegű, de a bírói gyakorlat az összes körülmény alapján kivételesen akár 1 évet is elfogad ilyennek
45
EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA Legfontosabb szabályok: 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Rendeletek
46
TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Munkahelyi kockázatértékelés Egyéni védőeszközök meghatározása A munkavállalók ellátása ezen eszközökkel Az eszközhasználat megkövetelése Munkavédelmi oktatás tartása Munkavégzés ellenőrzése A munkavállalót együttműködési kötelezettség terheli
47
TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Olyan munkával bízható meg a munkavállaló, amelynek ellátására egészségügyileg alkalmas A munkavállalónak rendelkeznie kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel Orvosi vizsgálat alapján kell felmérni a munkavállalók alkalmasságát
48
ÉSSZERŰ ALKALMAZKODÁS Fogyatékos személyek - munkahelyi akadálymentesítés [Mt. 51. § (5) bek.] 1998. évi XXVI. tv. A fogyatékos személyek jogairól Munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítása Aránytalanul nagy tehernek minősül az, ha a kötelezettség teljesítése a munkáltató működését ellehetetleníti.
49
A MUNKAVÁLLALÓ INDOKOLT KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSE A munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerülő költségek Belföldi kiküldetés esetén napidíj [278/2005. (XII. 20.) Korm. Rend.] Munkába járás egyes költségei [39/2010. (II. 26.) Korm. Rend.]
50
A MUNKAVÁLLALÓ KÖTELEZETTSÉGEI
51
MUNKAVÁLLALÓI KÖTELEZETTSÉGEK FŐKÖTELEZETTSÉG EK MELLÉKKÖTELEZETTS ÉGEK Munkavégzési kötelezettség Munkavégzés az elvárható szakértelemmel és gondossággal Rendelkezésre állási kötelezettség Együttműködés a munkatársakkal és harmadik személyekkel A munkakör ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartás
52
MUNKAVÉGZÉSI KÖTELEZETTSÉG Megjelenési kötelezettség Az előírt helyen és időben Csak a törvényben meghatározott okból és a munkáltató engedélyével mentesülhet Akadályoztatást haladéktalanul bejelenteni Munkára képes állapot és annak megőrzése Megfelelő ruházat, egészséges, kipihent állapot Alkoholtól, gyógyszertől és kábítószertől mentes állapot Személyes munkavégzési kötelezettség Minőségi és mennyiségi munkavégzés Teljes munkaidejét munkavégzésre kell használnia
53
RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG A munkavállaló köteles a munkahelyen teljes munkaidőben munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni ÜGYELET: a munkáltató által meghatározott helyen KÉSZENLÉT: a munkavállaló által kijelölt, de a munkavégzés helyére tekintettel haladéktalanul elérhető helyen A munkavégzési-rendelkezésre állási kötelezettség aránya felborul a készenléti jellegű munkakörök esetén (pl. Portás)
54
SZAKÉRTELEMMEL ÉS GONDOSSÁGGAL FOLYTATOTT MUNKAVÉGZÉS Az általában elvárható szakértelem és gondosság objektív mérce A munkavállaló képességei teljes kifejtésével köteles munkát végezni Köteles betartani a munkájára vonatkozó szakmai és egyéb szabályokat, konkrét utasításokat Utasítás megtagadása: jogszerű indok nélkül kötelezettségszegés
55
UTASÍTÁS MEGTAGADÁSA KÖTELES MEGTAGADNI A MUNKÁLTATÓ UTASÍTÁSÁT: ha más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné MEGTAGADHATJA A MUNKÁLTATÓ UTASÍTÁSÁT: ha munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, illetve saját életét, testi épségét, egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné FIGYELMEZTETÉSI KÖTELEZETTSÉG TERHELI A MUNKAVÁLLALÓT: ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő (ha nincs mód értesíteni a munkáltatót, az utasítástól el lehet térni, de megtagadási jog önmagában nem keletkezik)
56
JOGESET Garasos Károly arra utasítja beosztottját, hogy ügyfelüknek többet számlázzon a ténylegesen elvégzett munkánál. Hogyan alakul a munkavállaló munkajogi és büntetőjogi / szabálysértési felelőssége?
57
EGYÜTTMŰKÖDÉS A MUNKATÁRSAKKAL ÉS HARMADIK SZEMÉLYEKKEL Kárt okoz a munkáltatónak az a munkavállaló, aki akadályozza a hatékony munkavégzést, illetve feszültségeket kelt a munkahelyen Együttműködési kötelezettség: Munkáltatóval Többi munkavállalóval Ügyfelekkel Más munkáltatókkal Alvállalkozók munkavállalóival, stb.
58
BIZALOMNAK MEGFELELŐ MAGATARTÁS A munkaviszony tartós, bizalmi viszony Mindegyik fél úgy éljen jogaival, hogy ezzel a másiknak ne okozzon indokolatlan hátrányt Mindig a betöltött munkakörből kell kiindulni Bizalomnak megfelelő magatartás: megítélésének alapja a társadalmi értékítélet, nem a munkáltató szubjektív véleménye
59
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A munkaviszony és további jogviszonyok közötti kizárásos kapcsolat
60
HARMADIK SZEMÉLYTŐL SZÁRMAZÓ DÍJAZÁS TILALMA A MUNKAVÁLLALÓ A MUNKÁLTATÓ HOZZÁJÁRULÁSA NÉLKÜL HARMADIK SZEMÉLYTŐL NEM FOGADHAT EL DÍJAZÁST A MUNKAVISZONYBAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRE TEKINTETTEL [Mt. 52. § (2) bek.] Díjazásnak minősül minden vagyoni értékű szolgáltatás
61
2. HATÁROZZA MEG A MUNKAJOGVISZONY FOGALMÁT! KI LEHET MUNKAVISZONY ALANYA? ISMERTESSE A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEKET – KIEMELTEN MILYEN ISMÉRVEK ALAPJÁN HATÁROLHATÓ EL A MUNKAVISZONY A MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONYOKTÓL!
62
A MUNKAVISZONY FOGALMA
63
ELSŐDLEGES MINŐSÍTŐ JEGYEK Alá-fölérendeltségi viszony Munkáltató foglalkoztatási, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége Munkakörként történő feladat-meghatározás Személyes munkavégzési kötelezettség Munkabér kifizetése
64
MÁSODLAGOS MINŐSÍTŐ JEGYEK Munkaidő meghatározása Munkavégzés helye A munkáltató eszközeinek és nyersanyagainak felhasználása A biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeinek biztosítása Ezek a jegyek önmagukban még nem feltétlenül meghatározóak
65
SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK Polgári és munkajogviszonyok elhatárolásának jelentősége „Menekülés a munkajogból” - költségek csökkentése Munkavállalókat védő szabályok kiiktatása A színlelt szerződés semmis Ha más szerződést leplez, akkor azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni (Mt. 27. § (2) bek.) Általános jogelv, hogy a szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint ítéljük meg
66
A MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOK RENDSZERE
67
CSOPORTOSÍTÁS Munkaviszonyok A közszféra munkaviszonyai (közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői és valamennyi szolgálati jogviszony) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (jellemzően polgári jogviszonyok)
68
A MUNKAVISZONY ALANYAI
69
A MUNKÁLTATÓ Jogképes személy Munkaszerződés alapján Munkavállalót foglalkoztat [Mt. 33. §] Általában ugyanolyan szabályok vonatkoznak a természetes és jogi személy munkáltatókra (Jogi személy: az a szervezet, amely a saját nevében jogokat szerez és kötelezettségeket teljesít)
70
MUNKÁLTATÓ LEHET – Bármely természetes személy (minden ember jogképes) – Vállalkozások – Gazdálkodó szervezetek (pl. szövetkezet) és társadalmi szervezetek – Állam (nem közvetlenül, hanem képviseleti szerve útján – pl. minisztérium; általában nem az Mt. alkalmazandó)
71
A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÓJA A munkáltatói jogkör kiterjed különösen: Munkaviszony létesítésére Munkaviszony módosítására Munkaviszony megszüntetésére Bármely munkáltatói utasítására Két- és egyoldalú jognyilatkozatokra A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. [Mt. 20. § (1) bek.] A munkáltatói jogkört megosztva is lehet gyakorolni.
72
HA NEM A JOGOSULT JÁR EL... – Eljárása érvénytelen – Kivétel: – Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta – Jóváhagyás hiányában is érvényes, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára [Mt. 20. §]
73
MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGE: A munkába lépés napjától számított 15 napon belül Írásban közölni a munkavállalóval, hogy ki gyakorolja a munkáltatói jogkört.
74
KI LEHET MUNKAVÁLLALÓ? Az a természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte. [Mt. 34. §] Nem feltétele a cselekvőképesség
75
FIATAL MUNKAVÁLLALÓK 0-18 év [Mt. 294. §] 94/33/EK irányelv a fiatal munkavállalók munkahelyi védelméről – fokozott védelem Eltérő rendelkezések az Mt-ben: Mt. 114. § (munkaidő) Mt. 119. § (1) bek. (szabadság) Mt. 174. § (2) bek. (kártérítés)
76
FIATAL MUNKAVÁLLALÓK 15 évtől, nappali rendszerű képzésben – csak iskolai szünetek alatt 16-18 év rendes munkavállaló az említett eltérések alkalmazásával 16 év alatt is gyámhatósági engedéllyel – kulturális-, művészeti-, sport- és hirdetési tevékenység
77
KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK EU: szabad mozgás joga Harmadik állam polgárai: munkavállalási engedély
78
KÜLÖNÖS MUNKAVÁLLALÓI KÉPESSÉG Nem minden ember lehet adott munkaviszonyban munkavállaló Szubjektív feltétel lehet pl. cselekvőképesség, egészségügyi alkalmasság Objektív feltétel lehet pl. ne álljon fenn foglalkoztatástól vagy közügyektől eltiltás, büntetlen előélet, gyámhatósági engedély megléte, szakképzettség, végzettség, testi alkat vagy fejlettség
79
MUNKAVÁLLALÓI JOGNYILATKOZATOK Általános szabály szerint személyesen tehető meg Képviselő útján: írásbeli meghatalmazás Ha a kettő eltérő, a munkavállaló személyesen tett nyilatkozatát kell figyelembe venni Ha nincs ilyen, a munkavállaló nem hivatkozhat arra, hogy képviselője túllépte jogkörét Kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott Munkavállaló hozzátartozója írásbeli meghatalmazás nélkül is Vita esetén a munkavállaló akadályoztatásának tényét igazolni kell Miként lehet bizonyítani, hogy a képviselet tartalma korlátozott volt?
80
A MUNKASZERZŐDÉS KETTŐS SZEREPE Munkáltató és munkavállaló között Kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozattal jön létre Kétoldalú jogügylet A munkaviszony létrehozására és tartalmának megállapítására irányul
81
A MUNKAVISZONY KELETKEZÉSE A) Szerződési elmélet A munkaszerződés, mint jogi tény hozza létre a munkaviszonyt B) Beiktatási elmélet A munkaviszony a munkábaállással és a munkahelyen való beiktatással jön létre
82
MT. 42. § (1) BEK. Magyarország a szerződési elméletet követi
83
KELETKEZÉS ÉS KEZDET Munkaviszony keletkezése Munkaszerződés megkötése Munkaviszony kezdete Munkába állás → A munkaviszony keletkezésének nem feltétele a munkába állás
84
JOGESET Kiss Jenő 2014. augusztus 25-én munkaszerződést köt szeptember 1- i munkába állással. Kiss Urat augusztus 31-én elsodorja egy kerékpár, és ezért keresőképtelen állapotban kórházba szállítják. Kiss Úr csak szeptember 7-én tudja felvenni a munkát. → a munkaszerződés ettől érvényes, hatályos és a munkaviszony keletkezése rendben van – csupán nem kezdődött el. Kezdete a felek megállapodásán múlik.
85
KEZDET – ÁLTALÁNOS SZABÁLY Ha a felek nem állapodnak meg más időpontban, akkor a munkaviszony a szerződés megkötését követő napon kezdődik. Mikor kezdődik a munkaviszony rendes munkarend esetén, ha a szerződést pénteken kötik?
86
ÁTMENETI IDŐSZAK A munkaviszony keletkezése és kezdete közötti időszakban a felek nem tanusíthatnak olyan magatartást, amely meghiusítaná a munkaviszony létrejöttét. A munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek csak a munkába lépés napjától élnek. Az átmeneti időszakban bármelyik fél elállhat a már aláírt munkaszerződéstől, ha körülményeiben lényeges változás áll be. (Mt. 49. §) - clausula rebus sic stantibus
87
FELTÉTEL TŰZÉSE A felek a munkaszerződés létrejöttét jövőbeli, bizonytalan eseménytől is függővé tehetik. Felfüggesztő feltétel: a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be Nem köthető ki olyan feltétel, amely alapján A munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna Amely a munkaviszony megszűnését eredményezné
88
JOGESET Szabó Péter 2013. áprilisában két évre kötött munkaszerződésében felfüggesztő feltételként a következő kitétel szerepel: „Munkavállaló munkaviszonya akkor veszi kezdetét, amikor Alma Kft. éves összbevétele eléri a 30 millió forintot.” A kérdéses összeget 2015. májusában produkálja először a cég. Hogyan kell elbírálnunk a szerződést?
89
MT. 19. § Az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltételt úgy kell tekinteni, mintha azt a felek nem kötötték volna ki.
90
ELŐSZERZŐDÉS A felek az előszerződésben megállapodnak arról, hogy egy későbbi időpontban munkaszerződést kötnek. A munkaszerződés tartalmát az előszerződés alapján kell meghatározni. Az előszerződés szerződéskötési kötelezettséget keletkeztet.
91
A MUNKASZERZŐDÉS ALAKISÁGA 1967-től általános követelmény az írásbeliség Egyszerűsített foglalkoztatásnál nem mindig kötelező (atipikus munkaviszonyok) Az európai jogrendszerekben általában nem kötelező az írásba foglalás Uniós jog: kötelező a munkafeltételekről való írásbeli tájékoztatás
92
SZÓBELI MUNKASZERZŐDÉS Általában semmis az a jognyilatkozat, amelyet az Mt. Rendelkezése ellenében szóban tesznek – ez alól kivétel a munkaszerződés A munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztása miatt érvénytelenségre a munkába lépéstől számított 30 napon belül hivatkozhat a munkavállaló (Mt. 44. §) Ha a bíróság helyt ad a keresetnek, a munkáltató azonnali hatállyal köteles megszüntetni, hacsak nem pótolják a felek az írásbeli szerződést. (Mt. 29. §)
93
!!! Ebben az esetben a semmisségre hivatkozni kell, az hivatalból nem veendő figyelembe Vizsgálandó: a szóbeli megállapodás során létrejött-e a kötelező tartalmat illetően kifejezett vagy hallgatólagos megállapodás
94
A MUNKAVISZONY TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA A felek szerződési szabadságának három korlátja van: Nem lehet ellentétes a munkaszerződés jogszabállyal és kollektív szerződéssel, kivéve, ha A munkavállalóra nézve kedvezőbb feltételt állapít meg Az Mt. megengedi a munkavállaló hátrányára történő eltérést A munkaszerződés nem térhet el az Mt. kógens rendelkezéseitől Az Mt. által rögzített kötelező tartalmi elemeknek szerepelniük kell a megállapodásban. A vezető állású munkavállalók esetében tágabb eltérési lehetőségek (Mt. 209. §)
95
3. ISMERTESSE A MUNKAVISZONY MÓDOSÍTÁSÁRA ÉS A MUNKASZERZŐDÉSTŐL ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁSRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOKAT A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY ALAPJÁN!
96
A MUNKAVISZONY MÓDOSULÁSA A munkaviszony tartalma a felek akaratától függetlenül változik meg Jogszabály, kollektív szerződés és üzemi megállapodás pl. minimálbért kötik ki a felek alapbérként és az ezt megállapító jogszabályt módosítják
97
A MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA Végleges, tartós megváltoztatás általában közös megállapodással Írásba kell foglalni Ráutaló magatartással is el lehet fogadni, ebben az esetben 30 napon belül lehet hivatkozni az érvénytelenségre Tartalmaznia kell a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit
98
A MÓDOSÍTÓ AJÁNLAT ELUTASÍTÁSA Módosítást bármelyik fél kezdeményezhet A munkavállaló hozzájárulásának megtagadása nem lehet munkáltatói felmondás indoka
99
A MUNKASZERZŐDÉS KÖTELEZŐ MÓDOSÍTÁSÁNAK ESETEI Szülési szabadság és egyéb hosszabb idejű fizetés nélküli szabadság után a munkavállaló munkabérének kötelező módosítása A várandós munkavállaló munkakörének kötelező módosítása Kisgyermekes munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása
100
MUNKABÉR KÖTELEZŐ MÓDOSÍTÁSA Mt. 127., 128., 130., 131., 132. §§ A munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók munkabérében megvalósult, átlagos éves bérfejlesztés mértékének megfelelően
101
MUNKAKÖR KÖTELEZŐ MÓDOSÍTÁSA Várandósság megállapításától a gyermek 1 éves koráig Egészségügyi szempontból megfelelő munkakör felajánlása A felajánlott munkakörnek megfelelő alapbér, de nem lehet kevesebb a munkaszerződés szerinti alapbérétől Ha nincs megfelelő munkakör, fel kell menteni a nőt a munkavégzés alól és részére alapbért kell fizetni A munkáltató mentesül munkabér fizetési kötelezettsége alól, ha a munkavállaló alapos ok nélkül nem fogadja el a felajánlott munkakört
102
MUNKAIDŐ KÖTELEZŐ MÓDOSÍTÁSA A gyermek 3 éves koráig A munkavállaló ajánlatára a munkáltató köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő időtartamú részmunkaidőre módosítani Munkaszerződés és kollektív szerződés a munkavállaló javára eltérhet
103
MUNKAJOGI JOGUTÓDLÁS – MÓDOSULÁS A MUNKAVISZONY ALANYAIBAN
104
MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁS Csak a jogutód nélküli megszűnés vezet automatikusan a munkaviszony megszűnéséhez [Mt. 63. § (1) bek. b) pont]
105
UNIÓS JOG 01/23/EK irányelv a munkavállalók jogának védelméről A munkajogi jogutódlás akkor valósul meg, ha a kérdéses gazdasági egység a jogutódlást követően megőrzi identitását. Gazdasági egység: erőforrások szervezeti csoportja, amelynek célja, hogy gazdasági tevékenységet folytasson Identitás megőrzése – Spijkers-kritériumok
106
SPIJKERS-KRITÉRIUMOK Ingó és ingatlan vagyontárgyak átadása-átvétele Immateriális javak (jogok) átruházása A személyzet jelentős részének továbbfoglalkoztatása Jogutódlás előtt és után a tevékenység hasonlósága Ügyfélkörhöz fűződő kapcsolatok átvétele
107
MAGYAR JOG Jogszabályon alapuló jogutódlás Ide tartozik például a vállalkozások átalakulása, egyesülése vagy szétválása [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:39-3:47. §] Megállapodáson vagy jogügyleten alapuló jogutódlás Minden olyan jogügylet, amely alkalmas a gazdasági egység feletti hatalom megszerzésére (pl. adásvétel, csere, bérlet, haszonbérlet, apportálás)
108
A MUNKAVISZONY AUTOMATIKUS ÁTSZÁLLÁSÁNAK ELVE – A gazdasági egység – jogügyleten alapuló átvételének időpontjában – fennálló munkaviszonyból származó – jogok és kötelezettségek – az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. [Mt. 36. § (1) bek., 228. § (4) bek., 229. § (4) bek.]
109
A MUNKAVÁLLALÓ ELLENTMONDÁSI JOGA A magyar jog nem ismeri el a munkavállaló ellentmondási jogát. DE munkavállalói felmondás esetén: Amennyiben a munkaviszony fenntartása a munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása folytán aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna, a felmondás szabályai közül alkalmazni kell a munkavégzés alóli felmentésre és végkielégítésre vonatkozó szabályokat. [Mt. 40. §]
110
MUNKAVÁLLALÓI FELMONDÁS Indokolási kötelezettség terheli A munkáltató személyében bekövetkezett változás időpontját követő 30 napon belül
111
MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGI ALAKZAT Az átvevő és az átadó egyetemlegesen felel az átszállást megelőző munkavállalói követelésért ha a munkavállaló az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti [Mt. 39. §] [Egyetemleges felelősséghez l. Ptk. 6:29-6:30. §]
112
FELMONDÁSI VÉDELEM A MUNKAJOGI JOGUTÓDLÁS SORÁN Önmagában a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat munkáltatói felmondás indokául [Mt. 66. § (3) bek.] Átszervezésre, vagy a tevékenység megszüntetésére hivatkozni lehetséges
113
KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK SORSA Az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani az átvevő munkáltató. Nem kell egy évig fenntartani, ha egy évnél korábbi időpontban megszűnik A munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki [Mt. 282. §]
114
TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG Üzemi tanács felé Változás (tervezett) időpontjáról Változás okáról Jogi, gazdasági és szociális következményekről Munkavállalók felé Ászállás (tervezett) időpontjáról Átszállás okáról Jogi, gazdasági és szociális következményekről A munkavállalót érintő tervezett intézkedésekről
115
KONZULTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG Legkésőbb a változást megelőző 15 nappal Az átvevőt és az átadót külön-külön terheli Megállapodásra kell törekedni, amelyet üzemi megállapodásnak lehet tekinteni Tárgya: Az intézkedések elvei A hátrányos következmények elkerülésének módja, eszközei A hátrányos következmények enyhítésének eszközei
116
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS Egyes szabályokat mellőzni rendel a törvény Nem alkalmazhatók: A munkaviszony A tanulmányi szerződés A versenytilalmi megállapodás A kollektív szerződés jogi sorsát érintő szabályok. → A munkaviszony nem száll át automatikusan
118
A MUNKASZERZŐDÉSTŐL ELTÉRŐ FOGLALKOZTATÁS A munkavállaló más munkakörbe tartozó feladatokat lát el A munkavállaló a szokásos munkavégzési helyén kívül dolgozik A munkavállaló más munkáltatónál végez munkát Egy naptári évben nem haladhatja meg a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát Méltányos mérlegelés – aránytalan sérelmet nem okozhat
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.