Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„A szaktanácsadás útja és jövője” A szaktanácsadás folyamatának támogatása az OH segítségével Budapest, 2015. december 02. Készítette: Jobbágy Miklósné.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„A szaktanácsadás útja és jövője” A szaktanácsadás folyamatának támogatása az OH segítségével Budapest, 2015. december 02. Készítette: Jobbágy Miklósné."— Előadás másolata:

1 „A szaktanácsadás útja és jövője” A szaktanácsadás folyamatának támogatása az OH segítségével Budapest, december 02. Készítette: Jobbágy Miklósné A szaktanácsadói tagozat elnöke Az ember szava nem szél, ami jön és elmegy. (...) Amit az ember mond, az úgy is kell legyen. Nem csuda ez, hanem becsület. Wass Albert

2 A szaktanácsadók szimbóluma

3 A szaktanácsadó elkötelezettsége!

4 A mai napirend A szaktanácsadás folyamatának támogatása az Oktatási Hivatal segítségével Meghívott előadónk: Brassói Sándor Köznevelési elnökhelyettes

5 SZMSZ a szaktanácsadói tagozatban A dokumentumot ismerteti: Nikolics Noémi tagozati elnök helyettes A megyei koordinátorok bemutatása A hiányzó megyei koordinátorok ismertetése Az SZMSZ rövid ismertetése Az SZMSZ véglegesítése - elfogadása

6 Egyebek: Kiss Csilla – jegyzőkönyv vezetője Kiss Csilla – a szaktanácsadói levelező listáról Kiss Csilla – a szaktanácsadói zárt facebook csoportról

7  Kérdések- egyéni kérések megbeszélése A tagozati műhely zárása!

8 Kérdések, észrevételek, javaslatok a szaktanácsadó munka folytatásához

9 1. Létjogosultságunk kérdése: Szaktanácsadó kolléga ben arról érdeklődött a napokban, hogy mit hallottam arról, mint tagozati elnök, hogy nem lesz szükség a szaktanácsadásra, mert az önértékelés és a tanfelügyelet ezt kiváltja! Volt, van erről szó egyáltalán? A szaktanácsadás működtetésével kapcsolatban szeretnénk (legalább) konzultációs jogot kérni a döntés-előkészítési szakaszban. 2. A saját munkaidőnk kérdése: Mennyi a saját munkahelyünkön töltendő munkaidő? Ennek szabályozása konkrét formában is szükséges lenne, tankerületenként és intézményenként változik. Megjegyzés:

10 A szaktanácsadók többsége 4 nap alatt teljesíti az 5 nap munkaidejét az intézményben (32 óra), és 1 napot elmegy más intézménybe, szaktanácsadói feladatait ellátni!) Az intézményvezetők nem támogatják a szaktanácsadót a munkájában, mert neki ebből csak a hátránya származik. A szaktanácsadó kolléga, csak 18 órában osztható be, helyette a tankerület nem ad másik embert, és mégis egy státuszként van a szaktanácsadó az intézményben nyilvántartva. (Megjegyzés: az érintett szaktanácsadó az intézményben munkaközösség vezető, mentor, segíti a kollégákat a portfólió elkészítésében, szakmai konferenciákat szervez, hiányzó kollégákat helyettesíti, amit a 32 óra terhére, amit 4 nap alatt teljesít. Az ötödik napon jól felkészülten megy szaktanácsadói feladatát ellátni, amiről az intézményvezetőnek már nem kötelessége tudni!)

11 Bizonyos intézményvezetők elvették a szaktanácsadó kollégák osztályait arra való hivatkozással, hogy az egy szaktanácsadói nap miatt nem tudják ellátni a feladatot, azaz, nem lehet a szaktanácsadó osztályfőnök. Véleményünk szerint ezzel sérül a szaktanácsadásnak az az elve, hogy hitelesek vagyunk azáltal, hogy a hét négy napján ugyanolyan (vagy nagyon hasonló) feladatokat látunk el, mint a látogatott pedagógusok. Fontos lenne pontosabban rögzíteni a szaktanácsadás kereteit, hogy ilyen félreértések ne fordulhassanak elő az intézményvezetők részéről.

12 4. A szaktanácsadói munka időkeretei: Egy tantárgygondozó látogatás nem oldható meg egy nap alatt. Az előkészületek és az utómunkálatok legalább 2 napra növelik az időigényt. (összesen: 16 óra) A tematikus szaktanácsadás ennél még hosszabb időt vesz igénybe. (Egy-egy téma akár 4-5 nap.)

13 5. Továbbképzési lehetőségeink: Bizonyos tankerületek (talán intézményvezetői sugallatra) csak szabadság terhére engedélyezik a szaktanácsadók továbbképzését, még abban az esetben is, ha ez nem kapcsolódik a szaktanácsadói tevékenységhez, és időnként intézményi érdek is fűződik hozzájuk. Indokuk, hogy a szaktanácsadói napon ez megoldható lenne, máskor nem. Véleményem szerint itt alapvető jogaink sérülnek. Egyrészt szaktanácsadóként, másrészt pedagógusként is veszélyben a szakmai fejlődésünk.

14 6. A költségtérítés kérdése: A POK kérése, hogy a munkahelyünk legyen az utazási költség elszámolásának kiinduló pontja. Ez nem igazán költséghatékony, mert ha a lakóhelyünkről indulunk, akkor lehet, hogy rövidebb az utunk és kevesebb költségelszámolást tudunk érvényesíteni, mintha elmegyünk a munkahelyünkre, ahol azon a napon nincs kijelölt feladatunk. Sajnos Budapesten belül nem lehet elszámolni utazási költséget! Ha olyan távolságra vagyunk kiküldve Budapesten belül, akkor többször átszállunk és utazunk több tömegközlekedési eszközzel, aminek költsége van. Pontosan kell érkeznünk a megbeszélt időpontra, így nincs lehetőségünk gyaloglásra km távolságban. Erre gondoltak? Nem kizárólag az utazással, hanem egyéb dolgokkal is vannak költségeink (telefon, technikai, szükségletek stb.) Lesz ebben előrelépés?

15 7. A körzetek kérdése: A hozzánk beosztott iskolák logikusabb beosztását kérjük (jelentős anomáliák vannak) -- lehet, hogy ehhez némi informatikai fejlesztésre is szükség lenne. Praktikus lenne, ha egy-egy szaktanácsadóhoz tartozna egy-egy körzet, amelynek a tantárgygondozó és egyéb, általa vállalt szakmai szolgáltatási feladatait kompletten elláthatná. A személyes, bizalom-alapú szaktanácsadói munkavégzésnek ez jó hátteret biztosítana. Lehet, hogy ez csak Bp- probléma, hogy össze- vissza küldözgetnek minket, a lakóhelyünktől és a munkahelyünktől is távol levő kerületekbe ez városon belül is lehet akár 1-1 óra utazás oda-vissza. Javaslat, hogy a szaktanácsadói tagozat területi koordinátorai segíteni tudják a POK-referensek munkáját a területek elosztásával (szaktanácsadói vállalásokkal) kapcsolatban. Az eddigi tapasztalatok alapján, POK-onként változóak az elvárások és a terhelés. Ennek egységesítésére kellene törekednie az OH-nak.

16 8. Az évenkénti szaktanácsadói alkalmak teljesítésének kérdése: Mi a helyzet akkor, ha kevés a felkérés és nem tudjuk teljesíteni az évi 25 alkalmat? Miért nem lehet legalább évi 2-3 továbbképzésen való részvételt beszámítani az alkalmak közé? A mesterpedagógus egyik kiemelt feladata lenne a folyamatos szakmai fejlődés. Miért nem támogatja az OH ilyen formában a továbbképzésen való részvételünket?

17 Javaslat: A több szakos kollégák kapjanak felkészítést, vagy engedélyt az OH-tól, hogy szaktanácsadói tevékenységüket, feladatukat az általuk tanított szaktárgyakból végezhessék! A POK-ok, így nagyobb feladatellátással tudnák megbízni a szaktanácsadókat.

18 Miért kerültünk mi be szaktanácsadók a évi pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe? A nyáron még ilyen választ kaptam az OH-tól: „A mesterpedagógusok 2016-os tanfelügyeletbe vonásának többek között oka az, hogy a mesterpedagógusok a legkiválóbb pedagógusok közé tartoznak, ezért a pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében történő fejlesztő értékelésük hozzájárulhat ahhoz, hogy a pedagógusok megbizonyosodjanak a tanfelügyeleti látogatások minőséget javító, támogató szerepéről, a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények számára egyaránt jelentkező szakmai hozadékáról.” Szeptemberben a kaposvári POK referense azt mondta, hogy mi szaktanácsadók kikerültünk a folyamatból, erről értesítést is kapunk. Most a héten pedig azt mondta, hogy mégis bent maradtunk a évi ellenőrzési rendszerben. Nem minden intézményvezető tájékoztatta kollégáit, hogy kinek a tanfelügyeleti ellenőrzését vonták vissza! Mi szaktanácsadók hol tudunk ennek utána nézni?

19 10. Dokumentáció: A szaktanácsadók számára kellene egy igazoló névkártya, igazolvány, amit átadni, vagy felmutatni lehetne az intézmény vezetőjének, azonosítás céljából.

20 11. Folyamatos kommunikációt kérünk a szakszerű és lelkiismeretes munkavégzésünk lehetővé tétele érdekében. A 21. században az -es kapcsolattartás az egyik legelfogadottabb kommunikációs csatorna. A legfontosabb lenne az ORSZÁGOSAN EGYSÉGES dokumentumok és protokoll pontos ismertetése (hiszen országos hatáskörű hivatalnak dolgozunk) 12. Lesz egy, OH/POK felület, ahová fel kell tölteni az elkészült dokumentumokat? Milyen informatikai fejlesztés várható a tevékenységünk támogatása ügyében? (Az OFI rendszere nagyon jól működött, érdemes lenne adaptálni. Vagy legyen a szakértőkéhez hasonló rendszerünk az OH honlapján belül.) 13. A POK-referensek munkáját segítené, ha lenne egy egységes szabály a dokumentumok elnevezésére is. A referenseinknek így csak ellenőrzési feladata lenne, hogy megtörténtek-e a látogatások és rendben van-e dokumentáció. Valamint így az éves látogatásaink száma is egyszerűen nyomon követhető lenne.

21 A POK csak az adatlapot és a PSZFT fedőlapját kéri e- mailben továbbítani, maradjon nálunk a fejlődési terv. Miért nem lehet ezt az OH-nak vagy a POK-nak teljes tartalmában továbbítani, hiszen ez a szaktanácsadás lényege, hogy a kolléga megfogalmazza a fejlődési tervét. Ezt az intézményvezetőnek is meg kell ismernie. Ezután én, mint szaktanácsadó magamnál tárolom, ezt az irányt adó fejlődési, fejlesztési dokumentumot! Itt van egységesítés a POK-ok nál? Az intézményvezető és a pedagógus által kitöltendő elégedettségi kérdőíveket legjobb lenne, ha online lehetne kitölteni, vagy pedig közvetlenül a referenseinknek küldjék el az érintettek. Nem szerencsés, ha rajtunk keresztül megy ez.

22 14. Egyéb Időről időre szeretnénk visszajelzést kapni a szaktanácsadói munkánkkal kapcsolatban, ez az önértékelésünkhöz is fontos lenne. Jó lenne a területi vezető szaktanácsadók rendszerét létrehozni (ahogy az OFI-s pilotban is működött), akikhez ügyes-bajos szakmai kérdéseinkkel fordulhatunk, ill. akik a minőségbiztosítási feladatokat végeznék

23 Mindennapi esetek a szaktanácsadókkal, utólagos kérdések:  - Az óraszámokban mennyire növelhető a heti 18 óra? – Egy eset, hogy elment egy kollega és az óráját szétosztották, s heti 4 fix óra jutott a szaktanácsadónak, és +4 órában beosztják helyettesíteni. Így az elvett 8 órát vissza is kapta. Az értekezletekre, munkaközösségi foglalkozásokra pedig a szaktanácsadói napján is be kell mennie. (Ő mesterpedagógus)

24 Az én kérdésem: A tantárgygondozói szaktanácsadás során az adott intézmény vezetője, vagy képviselője, egyáltalán nem vesz részt a folyamatban, nem jön be az órát megnézni, nem érdekli az óramegbeszélés, PSZFT stb, akkor mi alapján tölti ki az elégedettségi kérdőívet? M. Zné.

25 Kiderült több esetben, a látogatásaim során, hogy a földrajz és természetismeret órákat képesítés nélküli „pedagógus” gyakornoki besorolásban, tanító a felső tagozaton, valamint földrajz szakos tanár tartja a természetismeret órákat. (nem teljesül az Nkt. 98. § (14) bekezdésének a) és b) pontja) Jogszabály sértő tevékenység és jogalap nélküli alkalmazás esetén, ha a szaktanácsadó ezt észleli, mit tehet, egyáltalán mi a teendője ebben az esetben? S. László

26  Az Nkt. 98. § (14) és a), valamint b) pontját is módosítani kellene a természetismeret tantárgy taníthatóságának tárgyában. A meghatározott szakirányú képzés, illetve a tantárgy, tantárgyi modul oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismeretek tekintetében élvezzen előnyt a földrajz-természetismeret, biológia- természetismeret, fizika-természetismeret, kémia-természetismeret szakterületen tantárgy gondozói tevékenységet ellátó szaktanácsadó.  Az OFI által szervezett 6 tantárgygondozói tevékenységet, K+F e- tankönyvek módszertani elemzését, digitális terv készítését, kétnapos továbbképzéssel egybe kötve, láttam el. Ezek a tevékenységek milyen módon kerülnek beszámításba az OH által elfogadott tevékenységeink közé? Többszöri rákérdezésemre most kaptam egy választ, hogy 2 elszámolható feladatom van mindezekből. S. László

27 A szaktanácsadó „Sorstárs”: Aki a meglátogatott pedagógussal azonos végzettségű (azonos szakjai vannak), a hét négy napján vele hasonló körülmények között, lehetőleg azonos intézménytípusban, hasonló problémák megoldásán dolgozik. „Tükör”: Aki visszatükrözi, hogy milyen a meglátogatott pedagógus, illetve az intézmény. Milyen szakmai kompetenciákkal rendelkezik az egyén, illetve milyen erőforrások állnak az intézmény rendelkezésére. „Méhecske”: Aki szaktanácsadói látogatásai során sokat lát, sokat tapasztal, és e közben tapasztalatot és információt közvetít. „Helikopter”: Aki a pedagógust körülvevő, belső, intézményi és a tágabb, szakmai és oktatáspolitikai környezetet ismerő, pártatlan külső szem. Összegezve: Segít a folyamatos szakmai fejlődés kihívásainak azonosításában és megvalósításában

28 Köszönjük vendégeinknek, hogy megtisztelték a szakmai napunkat!


Letölteni ppt "„A szaktanácsadás útja és jövője” A szaktanácsadás folyamatának támogatása az OH segítségével Budapest, 2015. december 02. Készítette: Jobbágy Miklósné."

Hasonló előadás


Google Hirdetések