1 Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „ Az egyszerűsített foglalkoztatás 2010. április 1-től alkalmazandó szabályai” 2010. április 22.

Az előadások a következő témára: "1 Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „ Az egyszerűsített foglalkoztatás 2010. április 1-től alkalmazandó szabályai” 2010. április 22."— Előadás másolata:

1 1 Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „ Az egyszerűsített foglalkoztatás 2010. április 1-től alkalmazandó szabályai” 2010. április 22.

2 2 Miért vált szükségessé az alkalmi foglalkoztatás megreformálása?Miért vált szükségessé az alkalmi foglalkoztatás megreformálása? Foglalkoztatási formák, fogalmakFoglalkoztatási formák, fogalmak Az egyszerűsített foglalkoztatás általános szabályaiAz egyszerűsített foglalkoztatás általános szabályai Az Mt. mely rendelkezéseit nem lehet, illetve nem kell alkalmazni.Az Mt. mely rendelkezéseit nem lehet, illetve nem kell alkalmazni. Az Mt. legfontosabb rendelkezései, amelyeket alkalmazni kell.Az Mt. legfontosabb rendelkezései, amelyeket alkalmazni kell.

3 3 2009. évi CLII. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról Az alkalmi munkavállalói könyvet 1997-ben vezette be az 1997. évi LXXIV. törvény, elsősorban a legális foglalkoztatás kiterjesztése és a gazdaság kifehérítése érdekében.Az alkalmi munkavállalói könyvet 1997-ben vezette be az 1997. évi LXXIV. törvény, elsősorban a legális foglalkoztatás kiterjesztése és a gazdaság kifehérítése érdekében.

4 4 Az alkalmi munkavállalói könyv népszerűsége az idő múlásával egyre inkább nőtt, olyannyira, hogy az általános szabályok szerinti munkaszerződés konkurenciájává vált. Végül már az eredeti célkitűzéseket veszélyeztette azáltal, hogy olyan területeken is kezdett elterjedni, amelyre eredetileg nem szánták.Az alkalmi munkavállalói könyv népszerűsége az idő múlásával egyre inkább nőtt, olyannyira, hogy az általános szabályok szerinti munkaszerződés konkurenciájává vált. Végül már az eredeti célkitűzéseket veszélyeztette azáltal, hogy olyan területeken is kezdett elterjedni, amelyre eredetileg nem szánták. A gyakorlatban kialakult anomáliák közé tartozott, hogy sok esetben nem alkalmi jellegű tevékenység esetében is ezzel váltották ki az általános szabályok szerinti munkaviszonyt, illetve a fekete munkavégzés leplezésére is használták.A gyakorlatban kialakult anomáliák közé tartozott, hogy sok esetben nem alkalmi jellegű tevékenység esetében is ezzel váltották ki az általános szabályok szerinti munkaviszonyt, illetve a fekete munkavégzés leplezésére is használták. Az AM-könyv igen elterjedt az építőiparban, valamint az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozások körében, a mezőgazdaságban, vendéglátóiparban, kereskedelemben, illetve idegenforgalmi területen is előszeretettel alkalmazták.Az AM-könyv igen elterjedt az építőiparban, valamint az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozások körében, a mezőgazdaságban, vendéglátóiparban, kereskedelemben, illetve idegenforgalmi területen is előszeretettel alkalmazták.

5 5 A köztudatban a „feketefoglalkoztatás” fogalma az AM- könyvvel mosódott össze. A visszaélések módszerei változatosak voltak, a bejegyzéseket hőre fakuló tintával vagy gyorsan, nyom nélkül radírozható, vegytintás tollal hamisították.A köztudatban a „feketefoglalkoztatás” fogalma az AM- könyvvel mosódott össze. A visszaélések módszerei változatosak voltak, a bejegyzéseket hőre fakuló tintával vagy gyorsan, nyom nélkül radírozható, vegytintás tollal hamisították. A leggyakoribb visszaélés a dátumbejegyzés hiánya (év, hónap, beírásra kerül, de a konkrét nap nem). Előfordult olyan eset is, hogy a közteherjegy megvásárlására különböző módon a munkavállalókat kényszerítették rá, holott ez minden esetben a munkáltató kötelessége lett volna.A leggyakoribb visszaélés a dátumbejegyzés hiánya (év, hónap, beírásra kerül, de a konkrét nap nem). Előfordult olyan eset is, hogy a közteherjegy megvásárlására különböző módon a munkavállalókat kényszerítették rá, holott ez minden esetben a munkáltató kötelessége lett volna.

6 6 A jogszabály az egyszerűsített foglalkoztatást részben a tevékenység, részben a munkáltatók oldaláról határolja be.A jogszabály az egyszerűsített foglalkoztatást részben a tevékenység, részben a munkáltatók oldaláról határolja be. A mezőgazdasági termelés sajátosságai miatt (időjárásnak való kitettség, szezonalitás) a növénytermesztési idénymunka esetére az általánostól eltérő, egyszerűbb és rugalmasabb szabályozást nyújt a törvény.A mezőgazdasági termelés sajátosságai miatt (időjárásnak való kitettség, szezonalitás) a növénytermesztési idénymunka esetére az általánostól eltérő, egyszerűbb és rugalmasabb szabályozást nyújt a törvény.

7 7 Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony Természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára,Természetes személy munkáltató által kizárólag háztartási munkára, Kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által végzett tevékenységre,Kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által végzett tevékenységre, Idénymunkára (mezőgazdasági, növénytermesztési továbbá idegenforgalmi idénymunkára),Idénymunkára (mezőgazdasági, növénytermesztési továbbá idegenforgalmi idénymunkára), Alkalmi munkára.Alkalmi munkára. Az egyszerűsített formájú munkaviszony létesítése csupán lehetőség. E törvény szabályai nem zárják ki, hogy a munkáltató és a munkavállaló a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.Az egyszerűsített formájú munkaviszony létesítése csupán lehetőség. E törvény szabályai nem zárják ki, hogy a munkáltató és a munkavállaló a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.

8 8 Háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony. Ilyenek lehetnek: takarítás, főzés, ápolás, gondozás, háztartás körül szokásos munkák. Álláspontom szerint a tevékenység az ingatlan határáig terjedhet. Nem tartoznak a háztartási munka körébe a lakás, ingatlan műszaki karbantartásával kapcsolatos feladatok. Pl.: festés-mázolás, épületgépészeti munkák, ács- és kőműves munkák.Háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony. Ilyenek lehetnek: takarítás, főzés, ápolás, gondozás, háztartás körül szokásos munkák. Álláspontom szerint a tevékenység az ingatlan határáig terjedhet. Nem tartoznak a háztartási munka körébe a lakás, ingatlan műszaki karbantartásával kapcsolatos feladatok. Pl.: festés-mázolás, épületgépészeti munkák, ács- és kőműves munkák.

9 9 Kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által végzett tevékenység A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. alapján kiemelkedően közhasznú szervezet lehet társadalmi szervezet (kivéve biztosító egyesület, politikai párt, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezet), alapítvány, közalapítvány, köztestület, országos sportági szakszövetség, nonprofit gazdasági társaság. Az egyszerűsített foglalkoztatási forma kizárólag magához a kiemelkedően közhasznú tevékenységéhez kapcsolódhat. Nem létesíthető ugyanakkor egyszerűsített munkaviszony pl.: a közhasznú szervezet irodájának takarítására (természetesen az alkalmi munkára vonatkozó szabályok szerint van lehetőség egyszerűsített munkaviszony létesítésére).

10 10 Az egyszerűsített foglalkoztatás körében a mezőgazdasági tevékenységen belül két alcsoportot különböztetünk meg, melyek esetében részben eltérő szabályok az irányadóak (mezőgazdasági- növénytermesztési idénymunka)Az egyszerűsített foglalkoztatás körében a mezőgazdasági tevékenységen belül két alcsoportot különböztetünk meg, melyek esetében részben eltérő szabályok az irányadóak (mezőgazdasági- növénytermesztési idénymunka) Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru, vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához, vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaiszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a 31 napot, egy naptári éven belül pedig a 90 napot.Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru, vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához, vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaiszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a 31 napot, egy naptári éven belül pedig a 90 napot.

11 11 Növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy a azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a mezőgazdasági idénymunkától eltérően a 31 napot meghaladja.Növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy a azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a mezőgazdasági idénymunkától eltérően a 31 napot meghaladja. A 2009. évi CLII. tv. növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 88/2010. (III.26.) korm. rendelet alapján növénytermesztési idénymunka körébe tartozik gyümölcstermesztés (bogyósok, csonthéjasok, almatermésűek, héjasok), zöldségtermesztés (A 2009. évi CLII. tv. növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 88/2010. (III.26.) korm. rendelet alapján növénytermesztési idénymunka körébe tartozik gyümölcstermesztés (bogyósok, csonthéjasok, almatermésűek, héjasok), zöldségtermesztés (zöldséghajtatás, intenzív szabadföldi zöldségtermesztés), szőlőművelés, dohánytermesztés, vetőmagtermesztés.

12 12 Idegenforgalmi idénymunka: kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka.Idegenforgalmi idénymunka: kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka. A 2005. évi CLXIV. tv. 2.§ alapján kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek minősül az idegenvezetői-, a lovas szolgáltató-, a szálláshely szolgáltatási-, a tartós szálláshasználati szolgáltatási-, valamint az utazásszervezői- és utazás közvetítői tevékenység.A 2005. évi CLXIV. tv. 2.§ alapján kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek minősül az idegenvezetői-, a lovas szolgáltató-, a szálláshely szolgáltatási-, a tartós szálláshasználati szolgáltatási-, valamint az utazásszervezői- és utazás közvetítői tevékenység. A fentiek figyelembevételével megítélésem szerint nem tartozik a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatások közé pl.: az idegenforgalmi helyeken végzett kereskedelmi tevékenység, a piaci árusítás, a vásári tevékenység, a vendéglátás és a szállodai szálláshely szolgáltatás.A fentiek figyelembevételével megítélésem szerint nem tartozik a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatások közé pl.: az idegenforgalmi helyeken végzett kereskedelmi tevékenység, a piaci árusítás, a vásári tevékenység, a vendéglátás és a szállodai szálláshely szolgáltatás.

13 13 Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között –Legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és –1 naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és –1 naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Az alkalmi munka elsősorban azokban a foglalkoztatási ágakban létesíthető, amelyek nem tartoznak a fenti kedvezményezett foglalkoztatási ágakhoz. Nem zárható ki, hogy akár a mezőgazdaság, akár az idegenforgalom területén e szabályok szerint létesítsenek alkalmi munkaviszonyt.Az alkalmi munka elsősorban azokban a foglalkoztatási ágakban létesíthető, amelyek nem tartoznak a fenti kedvezményezett foglalkoztatási ágakhoz. Nem zárható ki, hogy akár a mezőgazdaság, akár az idegenforgalom területén e szabályok szerint létesítsenek alkalmi munkaviszonyt.

14 14 Az egyszerűsített foglalkoztatás általános szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatás létesítése szempontjából három, az atipikus jogviszonyhoz kapcsolódó munkáltatói kötelezettség együttes vizsgálata szükséges: - munkaszerződés írásba foglalása, - jelenléti ív vezetése, - bejelentési kötelezettség teljesítése.Az egyszerűsített foglalkoztatás létesítése szempontjából három, az atipikus jogviszonyhoz kapcsolódó munkáltatói kötelezettség együttes vizsgálata szükséges: - munkaszerződés írásba foglalása, - jelenléti ív vezetése, - bejelentési kötelezettség teljesítése.

15 15 Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt a törvény 1. számú melléklete szerinti tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni.Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt a törvény 1. számú melléklete szerinti tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. Az 5 naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de a bejelentési, bevallási szabályokat ebben az esetben is alkalmazni kell.Az 5 naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de a bejelentési, bevallási szabályokat ebben az esetben is alkalmazni kell. Növénytermesztési idénymunka esetén a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a 30 napot meghaladja.Növénytermesztési idénymunka esetén a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a 30 napot meghaladja. Munkaszerződés írásba foglalása

16 16 A munkaszerződés minimális alaki és tartalmi követelményei: - a munkáltató és a munkavállaló megnevezése és az azonosítására alkalmas leglényegesebb adatok - a munkaviszony létesítésének időtartama, - a munkavégzés helye, - a munkakör, - a munkabér, - a munkaszerződés megkötésének dátuma, - a munkáltató és a munkavállaló aláírása, - az egyszerűsített munka jellege (a munka jellegének megválasztása jelentőséggel bír)A munkaszerződés minimális alaki és tartalmi követelményei: - a munkáltató és a munkavállaló megnevezése és az azonosítására alkalmas leglényegesebb adatok - a munkaviszony létesítésének időtartama, - a munkavégzés helye, - a munkakör, - a munkabér, - a munkaszerződés megkötésének dátuma, - a munkáltató és a munkavállaló aláírása, - az egyszerűsített munka jellege (a munka jellegének megválasztása jelentőséggel bír)

17 17 A törvény az alkalmi foglalkoztatás esetében naptári napról rendelkezik, így tehát a munkanapok számításánál a 0.00-24.00 óra közötti időszakot kell figyelembe venni. Amennyiben például a munkaviszony 22.00 órakor kezdődik és másnap 06.00 óráig tart munkanapok számításánál kettő munkanapot kell figyelembe venni.A törvény az alkalmi foglalkoztatás esetében naptári napról rendelkezik, így tehát a munkanapok számításánál a 0.00-24.00 óra közötti időszakot kell figyelembe venni. Amennyiben például a munkaviszony 22.00 órakor kezdődik és másnap 06.00 óráig tart munkanapok számításánál kettő munkanapot kell figyelembe venni.

18 18 Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn. Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jön létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jön létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

19 19 Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató az alkalmazott munkavállalókról a törvény 2. sz. melléklete szerinti jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír.Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató az alkalmazott munkavállalókról a törvény 2. sz. melléklete szerinti jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdésekor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdésekor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a 2. példányt a tárgyévet követő 5. év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány. (2010. július 1.)A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a 2. példányt a tárgyévet követő 5. év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány. (2010. július 1.) Jelenléti ív vezetése

20 20 Az Eftv. szerinti jelenléti ív tehát kettős funkciót tölt be, egyrészt a jogviszony létrejöttét bizonyítja, másrészt a munkaidő adatokat is tartalmazza és mint ilyen munkaidő nyilvántartására szolgáló szerepe is van.Az Eftv. szerinti jelenléti ív tehát kettős funkciót tölt be, egyrészt a jogviszony létrejöttét bizonyítja, másrészt a munkaidő adatokat is tartalmazza és mint ilyen munkaidő nyilvántartására szolgáló szerepe is van. A jelenléti ívet a munkavégzés helyén kell tartani, esetleges helyszíni ellenőrzéskor át kell tudni adni. A jelenléti ív és annak helyszíni fellelhetősége különösen a (utólagos bejelentéshez kötött) növénytermesztési idénymunka esetén bír jelentőséggel.A jelenléti ívet a munkavégzés helyén kell tartani, esetleges helyszíni ellenőrzéskor át kell tudni adni. A jelenléti ív és annak helyszíni fellelhetősége különösen a (utólagos bejelentéshez kötött) növénytermesztési idénymunka esetén bír jelentőséggel. Amennyiben az Eftv. szerinti speciális jelenléti ívet kell vezetni, úgy nem alkalmazandóak az Mt. 140/A §-a szerinti munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírások.Amennyiben az Eftv. szerinti speciális jelenléti ívet kell vezetni, úgy nem alkalmazandóak az Mt. 140/A §-a szerinti munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírások. Az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi és háztartási munkán kívüli egyéb eseteiben ha a munkaszerződést már írásba kellett foglalni, akkor a munkaidő nyilvántartására az Mt. 140/A §-ában foglaltak az irányadóak.Az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi és háztartási munkán kívüli egyéb eseteiben ha a munkaszerződést már írásba kellett foglalni, akkor a munkaidő nyilvántartására az Mt. 140/A §-ában foglaltak az irányadóak.

21 21 Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelentiEgyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti –a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét, –a munkavállaló természetes azonosító adatait, azonosító jelét, TAJ számát, –az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kitöltött munkaviszony minőségét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, –a munkavégzés helyét Bejelentési és bevallási szabályok

22 22 A bejelentést a munkáltató választása szerintA bejelentést a munkáltató választása szerint –a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni –mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet (2010. július 1-től) –magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet A telefonon történő bejelentés az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő személy azonosítását követően. Az azonosítás érdekében a központi ügyfélszolgálat rögzíti a bejelentő nevét, születési idejét, adóazonosító jelét és TAJ számát. (részletes szabályozás: 87/2010. (III.26.) Korm. rendelet)A telefonon történő bejelentés az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő személy azonosítását követően. Az azonosítás érdekében a központi ügyfélszolgálat rögzíti a bejelentő nevét, születési idejét, adóazonosító jelét és TAJ számát. (részletes szabályozás: 87/2010. (III.26.) Korm. rendelet)

23 23 A központi ügyfélszolgálat a bejelentésről hangfelvételt készít, a bejelentő által közölt adatokat, a bejelentés pontos időpontját az ügyfélvonalon történő bejelentéssel egyidejűleg számítógépen rögzíti, továbbá az adatfelvétel regisztrációs számáról a munkáltatót tájékoztatja.A központi ügyfélszolgálat a bejelentésről hangfelvételt készít, a bejelentő által közölt adatokat, a bejelentés pontos időpontját az ügyfélvonalon történő bejelentéssel egyidejűleg számítógépen rögzíti, továbbá az adatfelvétel regisztrációs számáról a munkáltatót tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat az adatokat elektronikus úton haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. A központi ügyfélszolgálat a hangfelvételt az adatok számítógépen való rögzítését követő 5. év december 31-éig őrzi meg. Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására az Art. általános szabályait kell alkalmazni.Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására az Art. általános szabályait kell alkalmazni.

24 24 Az állami adóhatóság a hozzá elektronikus úton teljesített bejelentést, illetve a központi ügyfélszolgálattól hozzá érkező bejelentett adatokat az Art. 16. § (5)-(6) bekezdései szerint továbbítja.Az állami adóhatóság a hozzá elektronikus úton teljesített bejelentést, illetve a központi ügyfélszolgálattól hozzá érkező bejelentett adatokat az Art. 16. § (5)-(6) bekezdései szerint továbbítja. Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatót a bejelentési kötelezettség azzal az eltéréssel terheli, hogy azt, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesítenie.Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatót a bejelentési kötelezettség azzal az eltéréssel terheli, hogy azt, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesítenie. A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdése szerint teljesíti. (havonként, tárgyhót követő hónap 12-éig, elektronikus úton)A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdése szerint teljesíti. (havonként, tárgyhót követő hónap 12-éig, elektronikus úton)

25 25 Ettől eltérően az Eftv. 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén – az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papíralapon évente egyszer a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti.Ettől eltérően az Eftv. 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén – az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papíralapon évente egyszer a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti. A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén a közteher-fizetési kötelezettséget a 7. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó egyszerűsített foglalkoztatás esetén a járulék- (tagdíj-) és adóelőleg-fizetési kötelezettséget az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás esetén a közteher-fizetési kötelezettséget a 7. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó egyszerűsített foglalkoztatás esetén a járulék- (tagdíj-) és adóelőleg-fizetési kötelezettséget az Art. 38. §-a rendelkezéseinek megfelelően a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.

26 26 Az adóhatóság a fizetett közteher, a közteherelőleg, illetve a közteher különbözet összegébőlAz adóhatóság a fizetett közteher, a közteherelőleg, illetve a közteher különbözet összegéből –Magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8%-ot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén 69,9%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, –21,9%-ot a munkavállaló magán-nyugdíjpénztárának, –1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és –6,8%-ot a Munkaerő-piaci Alapnak utal át.

27 27 Harmadik országbeli állampolgárok Harmadik országbeli állampolgár: a magyar állampolgár kivételével minden olyan személy, aki nem EGT- állampolgár, ideértve a hontalant is.Harmadik országbeli állampolgár: a magyar állampolgár kivételével minden olyan személy, aki nem EGT- állampolgár, ideértve a hontalant is. Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólagHarmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag –mezőgazdasági idénymunka, valamint –a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka keretében foglalkoztatható a törvény szerint létesített munkaiszony alapján. Ennek feltétele az állami foglalkoztatási szerv által kiadott hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.Ennek feltétele az állami foglalkoztatási szerv által kiadott hatósági bizonyítvány, mely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.

28 28 Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi –az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám), valamint –az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében. Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki. A hatósági bizonyítvány nem helyettesíti a munkavállalási engedélyt.A hatósági bizonyítvány nem helyettesíti a munkavállalási engedélyt.

29 29 A közeli hozzátartozó Háztartási és alkalmi munka esetén nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a foglalkoztató közeli hozzátartozójával.Háztartási és alkalmi munka esetén nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a foglalkoztató közeli hozzátartozójával. Közeli hozzátartozó Mt. 139.§ 2.bek. alapján a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér valamint az élettárs.Közeli hozzátartozó Mt. 139.§ 2.bek. alapján a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér valamint az élettárs. 2010. május 1-jétől (2010. évi 15.tv. 13.§. 5. bek. alapján) közeli hozzátartozó, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenesági rokon az örökbefogadott gyermek, a házastársnak, a bejegyzett élettársnak a gyermeke, az örökbefogadó szülő, a szülő házastársa, bejegyzett élettársa és a testvér.2010. május 1-jétől (2010. évi 15.tv. 13.§. 5. bek. alapján) közeli hozzátartozó, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenesági rokon az örökbefogadott gyermek, a házastársnak, a bejegyzett élettársnak a gyermeke, az örökbefogadó szülő, a szülő házastársa, bejegyzett élettársa és a testvér.

30 30 Eltérések az Mt. rendelkezéseitől Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabályok rendelkezéseit az Eftv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az eltérések két típusba tartoznak: - az adott rendelkezést nem lehet alkalmazni, - az adott rendelkezést nem kell alkalmazni.Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt. valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabályok rendelkezéseit az Eftv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az eltérések két típusba tartoznak: - az adott rendelkezést nem lehet alkalmazni, - az adott rendelkezést nem kell alkalmazni. Az eltérések egy része általános jellegű valamennyi foglalkoztatási forma esetén irányadó. Az általános szabályokon túlmenően további eltérések érvényesülnek a háztartási-, illetve az alkalmi munka esetében.Az eltérések egy része általános jellegű valamennyi foglalkoztatási forma esetén irányadó. Az általános szabályokon túlmenően további eltérések érvényesülnek a háztartási-, illetve az alkalmi munka esetében.

31 31 1.Általános eltérések (valamennyi egyszerűsített foglalkoztatási formánál érvényesek) 2.Kiemelten közhasznú szervezetnél végzett tevékenység. 3.Mezőgazdasági, növénytermesztési, idegenforgalmi idénymunka 4. Háztartási munka 5. Alkalmi munka a) nem lehet alkalmazni: a munkaviszony időtartamára vonatkozó 79.§ (4) és (6)-(7) bek. b) nem lehet alkalmazni: a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó 83-83/A. § c) nem lehet alkalmazni: a munkaszerződés módosítására vonatkozó 84-84/A.§ d) nem lehet alkalmazni: a munkáltató jogállás változtatására vonatkozó 86. § d) pontját, valamint 86/A-86/E.§ e) nem lehet alkalmazni: a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105-106/B.§ f) nem lehet alkalmazni: az egyéb hátrányos jogkövetkezményre vonatkozó 109. § g) nem lehet alkalmazni: a munkaidőre vonatkozó szabályai közül a 117/A. § h) nem lehet alkalmazni: a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150.§ i) nem lehet alkalmazni: a vezető állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezet, j) nem lehet alkalmazni: a távmunka-végzésre vonatkozó X/A. fejezet,

32 32 k) nem lehet alkalmazni: a munkaerő- kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezet, l) Nem lehet alkalmazni: a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló XII. fejezet. Ha az Eftv. törvény szerinti jelenléti ívet kell vezetni, a jelenléti ív szabályszerű kitöltésével a munkáltatónak az Mt. 140/A §-ában foglalt munkaidő nyilvántartási kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni. a) nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a munkáltató Mt. 139. § (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozójával, b) a munkáltató jogkör gyakorlójának a természetes személy munkáltatót kell tekinteni, c) a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó Mt. 76.§ (7)-(8) bekezdését és 76/A-76/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tájékoztatás szóban is teljesíthető, d) nem alkalmazható az Mt. munkáltató jogutódlásra vonatkozó 85/A-85/B. §-a, e) nem kell alkalmazni az Mt. Munkáltatói kötelezettségre vonatkozó 102.§ (2) bekezdését, f) nem kell alkalmazni az Mt. munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó 140/A. §-át,

33 33 g) nem alkalmazható az Mt. teljesítménybérről szóló 143- 143/A §-a, h) Nem alkalmazható az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó 170-170/D. §-a. a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő- kedvezményekre vonatkozó 137-140.§-át, b) A munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető, c) A munkáltató munkaidő keret hiányában is elrendelhet az Mt. 120.§-a szerint egyenlőtlen munkaidő beosztást

34 34 Az Mt. kötelezően alkalmazandó rendelkezései Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai a jogi szabályozást sok tekintetben közelítik az általános munkajogi szabályokhoz. Egyszerűsített szabályok elsősorban a munkaviszony létesítésében, a munkaviszony bejelentésében és a munkaidő nyilvántartásának szabályaiban jelentkeznek. Közelednek az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai a foglalkoztatással kapcsolatos közterhekben és a munkajog alkalmazásának általános szabályaiban is. Amennyiben az Eftv. eltérő szabályokat nem állapít meg, úgy az Mt. általános rendelkezéseit e jogviszonyokban is alkalmazni kell.

35 35 Munkabérre vonatkozó szabályok Az egyszerűsített foglalkoztatás valamennyi formája esetén irányadóak a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. Rend. valamint a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szabályaiAz egyszerűsített foglalkoztatás valamennyi formája esetén irányadóak a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. Rend. valamint a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szabályai Irányadóak továbbá a munkabér összegére, a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések.Irányadóak továbbá a munkabér összegére, a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések. havi bér73.500 heti bér16.950 napi bér 3.380 óra bér 423Minimálbér havi bér73.500 heti bér16.950 napi bér 3.380 óra bér 423

36 36 havi bér89.500 heti bér20.600 napi bér 4.120 órabér 515garantált bérminimum (legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben) havi bér89.500 heti bér20.600 napi bér 4.120 órabér 515 Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében a bérezési szabályok lényegében azonosak az Mt. szerinti munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal.Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében a bérezési szabályok lényegében azonosak az Mt. szerinti munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal. Valamennyi egyszerűsített foglalkoztatási formánál érvényesek a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok, tehát a rendkívüli munkavégzést minden esetben az általános szabályoknak megfelelően kell ellentételezni.Valamennyi egyszerűsített foglalkoztatási formánál érvényesek a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok, tehát a rendkívüli munkavégzést minden esetben az általános szabályoknak megfelelően kell ellentételezni.

37 37 Az egyszerűsített foglalkoztatási formák esetében alkalmazható a teljesítmény bér. Ugyanakkor az Eftv. 4. §. (3)-(4) bek. kizárja a teljesítménybérezés szabályainak alkalmazását (Mt. 143-143/A. §) a háztartási munka, valamint az alkalmi munka esetében.Az egyszerűsített foglalkoztatási formák esetében alkalmazható a teljesítmény bér. Ugyanakkor az Eftv. 4. §. (3)-(4) bek. kizárja a teljesítménybérezés szabályainak alkalmazását (Mt. 143-143/A. §) a háztartási munka, valamint az alkalmi munka esetében. Ugyancsak alkalmazni kell az Mt. állásidőre vonatkozó szabályait. Amennyiben a munkavállaló hosszabb időtartamú munkaszerződés esetén önhibáján kívül nem végez munkát, részére az állásidő szabályai szerint ( Mt. 150.§ (2) bek.) kell díjazást fizetni.Ugyancsak alkalmazni kell az Mt. állásidőre vonatkozó szabályait. Amennyiben a munkavállaló hosszabb időtartamú munkaszerződés esetén önhibáján kívül nem végez munkát, részére az állásidő szabályai szerint ( Mt. 150.§ (2) bek.) kell díjazást fizetni. Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében alkalmazni kell a munkabérről adandó elszámolásra vonatkozó szabályokat is (Mt. 160.§).Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében alkalmazni kell a munkabérről adandó elszámolásra vonatkozó szabályokat is (Mt. 160.§).

38 38 Főszabály szerint az általános adó és társadalombiztosítási szabályok szerinti adó és járulékok kapcsolódnak az egyszerűsített foglalkoztatáshoz.Főszabály szerint az általános adó és társadalombiztosítási szabályok szerinti adó és járulékok kapcsolódnak az egyszerűsített foglalkoztatáshoz. Az alkalmi, nem idényjellegű munka, valamint a harmincegy napot meghaladó határozott vagy határozatlan időtartamú háztartási továbbá a közhasznú szervezet javára végzett munka után, tehát teljes közterhet kell fizetni.Az alkalmi, nem idényjellegű munka, valamint a harmincegy napot meghaladó határozott vagy határozatlan időtartamú háztartási továbbá a közhasznú szervezet javára végzett munka után, tehát teljes közterhet kell fizetni.

39 39 - a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka, ha a munkaszerződést legfeljebb 31 napra kötötték és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg, valamint - az idénymunka A kedvezményes közteher egységesen 30%, amelyet a nettó (a munkavállalónak ténylegesen kifizetett) munkabért alapnak tekintve kell meghatározni. A közteher egyösszegben kiváltja a külön jogcímeken történő adó- és járulékfizetést. Az adóhatóság a befizetett összeget törvényben meghatározott arányban osztja fel a költségvetés illetve, az Egészségbiztosítási, Nyugdíjbiztosítási és Munkaerőpiaci Alapok között.Kivétel - a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka, ha a munkaszerződést legfeljebb 31 napra kötötték és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg, valamint - az idénymunka A kedvezményes közteher egységesen 30%, amelyet a nettó (a munkavállalónak ténylegesen kifizetett) munkabért alapnak tekintve kell meghatározni. A közteher egyösszegben kiváltja a külön jogcímeken történő adó- és járulékfizetést. Az adóhatóság a befizetett összeget törvényben meghatározott arányban osztja fel a költségvetés illetve, az Egészségbiztosítási, Nyugdíjbiztosítási és Munkaerőpiaci Alapok között.

40 40 A 30%-os közteherfizetés mellett a foglalkoztatott munkavállaló nem minősül társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak, ugyanakkor bizonyos ellátásokra jogosult, így: nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra.A 30%-os közteherfizetés mellett a foglalkoztatott munkavállaló nem minősül társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak, ugyanakkor bizonyos ellátásokra jogosult, így: nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra.

41 41 Munkaidő, pihenőidő szabályai Az általános szabályok szerint érvényesülnek az egyszerűsített foglalkoztatási formák esetében a munkaidő, pihenőidő szabályai.Az általános szabályok szerint érvényesülnek az egyszerűsített foglalkoztatási formák esetében a munkaidő, pihenőidő szabályai. Az Eftv-ben meghatározott kivételekkel megfelelően alkalmazandók a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre, szabadságra vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Alkalmazandók a munkaidőkeret szabályai, a munkaidő napi, heti stb. mértékére vonatkozó szabályok, a két munkanap közötti pihenőidő szabályai, a munkaviszony hosszától függően a heti pihenőnap, pihenőidő, valamint a szabadság biztosításának szabályai.Az Eftv-ben meghatározott kivételekkel megfelelően alkalmazandók a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre, szabadságra vonatkozó jogszabályi rendelkezések. Alkalmazandók a munkaidőkeret szabályai, a munkaidő napi, heti stb. mértékére vonatkozó szabályok, a két munkanap közötti pihenőidő szabályai, a munkaviszony hosszától függően a heti pihenőnap, pihenőidő, valamint a szabadság biztosításának szabályai.

42 42 Alkalmi munka esetében az egybefüggő 5 napi munkavégzést követően csak 1 nap alkalmazási „szünet” beiktatása után lehet újabb szerződést kötni a munkavállalóval. A havi 15 nap elérése esetén tilos a további munkavégzés (az adott hónapon belül). Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében a napi rendes munkaidő 8 óra és 4 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. A minimálbér biztosítása szempontjából a napi 8 órás munkaidő az irányadó, a 4 óra már pótlékköteles. Munkaidő keret esetén rendkívüli munka nélkül is lehet a beosztás szerinti napi munkaidő 12 óra.

43 43 Munkaidőkeret alkalmi munkánál például 5 napra történő határozott idejű munkaviszony létesítésénél merülhet fel, de ha 4 napra egyszerre jön létre alkalmi foglalkoztatás, majd egy napra külön, ott nem vehetők figyelembe a munkaidő keret szabályai. Az egyszerűsített foglalkoztatási formák esetében az Eftv. nem zárja ki a szabadság kiadására vonatkozó Mt. rendelkezéseket. Ennek következtében az Mt. 131. §- ában meghatározott szabadság a munkavállaló részére jár. Ugyancsak irányadó a fiatal munkavállalókra vonatkozóan az Mt. 132. § (1) bekezdése. Az alkalmi munka esetében az Eftv. 4.§ (4) bekezdésének b) pontja kizárja a betegszabadságra és egyéb munkaidő kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket.

44 44 Munkaviszony létesítésére és annak bejelentésére vonatkozó szabályok körében vizsgálni kell a munkavállalás életkori feltételeinek meglétét. Ugyancsak kötelező (a háztartási munka kivételével) a munkavállaló írásbeli tájékoztatása.

45 45 Az Eftv-ben egyes csoportokra meghatározott kivételekkel és eltérésekkel alkalmazandók a munkáltató nyilvántartási kötelezettségével kapcsolatos szabályok.Az Eftv-ben egyes csoportokra meghatározott kivételekkel és eltérésekkel alkalmazandók a munkáltató nyilvántartási kötelezettségével kapcsolatos szabályok. Érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód követelményének a nőkre, fiatalkorúakra és megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szabályoknak.Érvényesülnie kell az egyenlő bánásmód követelményének a nőkre, fiatalkorúakra és megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szabályoknak. A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolással, valamint elszámolással kapcsolatos szabályok.A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolással, valamint elszámolással kapcsolatos szabályok.

46 46 Záró rendelkezések Ez a törvény 2010. április 1-jén lép hatályba.Ez a törvény 2010. április 1-jén lép hatályba. A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra – annak megszűnéséig – az Alk. tv. 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra – annak megszűnéséig – az Alk. tv. 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltató átalány-teherfizetésre vonatkozó választásának az adóhatóság felé történő bejelentésére irányuló kötelezettség 2010-ben július 12-éig teljesíthető.Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltató átalány-teherfizetésre vonatkozó választásának az adóhatóság felé történő bejelentésére irányuló kötelezettség 2010-ben július 12-éig teljesíthető. Az Alk. tv. alapján kiadott AM könyvek alkalmi foglalkoztatás létesítésére és a közterhek lerovására e törvény hatályba lépését követően nem alkalmazhatók.Az Alk. tv. alapján kiadott AM könyvek alkalmi foglalkoztatás létesítésére és a közterhek lerovására e törvény hatályba lépését követően nem alkalmazhatók. Az AM könyveket 2010. július 31-éig le kell adni.Az AM könyveket 2010. július 31-éig le kell adni.

47 47 Köszönöm a figyelmüket!