Iskolakészültség – nyelvi fejlettség Vizsgálóeljárás az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felméréséhez Szakemberek felkészítése 2015. 06. 25. Iskolakészültség – nyelvi fejlettség dr. Kas Bence PhD gyógypedagógus, nyelvész 1

Áttekintés A nyelvi fejlettség felmérésének elvi alapjai Felmérendő képességterületek kiválasztása Felhasználókhoz való illesztés A nyelvi felmérés feladatai Instrukciók Értékelés Tapasztalatok Tájékoztató adatok További teendők

Célok Cél: A beszéd-nyelvi képesség iskolakészültséget meghatározó vonatkozásaira irányuló, ezek elmaradásait 5-7 éves korban differenciálni képes, objektíven, megbízhatóan értékelhető, rövid idő alatt felvehető feladatsor Felhasználók: pedagógiai szakszolgálati szakemberek, gyógypedagógus és/vagy pszichológus, tanító, tanár fejlesztőpedagógiai kiegészítő képzéssel

Beszélt és írott nyelv összefüggései (Pennington, 2009)

Vizsgálandó nyelvi képességterületek Verbális tanulást megalapozó nyelvi képességek szókincs nyelvtan verbális emlékezet Olvasástanulást megalapozó nyelvi képességek fonológiai tudatosság szóaktivizáció

A nyelvi kifejező- és megértési készséget felmérő feladatok Hallás utáni szövegértés Mondatismétlés Gyors megnevezés Történetfogalmazás Fonológiai tudatosság Szógördülékenység

I. Hallás utáni szövegértés Cél: Ez a feladat a gyerek általános verbális feldolgozási képességének a színvonalát méri fel. Feladat: Ennek során egy rövid, 8 mondatból álló szöveget olvasunk fel, majd kérdésekkel ellenőrizzük a szöveg megértését, és a történet egyes elemeinek emlékezetben tartását.

I. Hallás utáni szövegértés Peti segít a madaraknak Hideg tél volt. Peti az ablakból látta, hogy a verebek, cinkék és rigók élelem után kutatnak kint a bokrok alatt. Elhatározta, hogy segít rajtuk. Lyukat vágott egy üres vizes palack oldalába, madzagot kötött rá, és felakasztotta a gesztenyefa ágára. A konyhából hozott egy darab kenyeret, és már tette volna bele az etetőbe, amikor átszólt neki Karcsi bácsi, a szomszéd. Azt mondta: „Peti, ne tegyél kenyeret az etetőbe, mert az megromlik ott, és a madarak betegek lesznek tőle. Inkább magokat adj nekik, meg almát, és egy kis szalonnát is!” Peti úgy is tett, és nagyon boldog volt, amikor a madárkák csipegetni kezdték az almát és a magokat.

I. Hallás utáni szövegértés Kérdések és elvárt válaszok: a) Mit csináltak a madarak kint? élelmet/ennivalót kerestek b) Milyen madarakat látott Peti az ablakból? veréb, cinke, rigó c) Mit készített Peti? (madár)etetőt d) Hogyan készített Peti madáretetőt? (üres, vizes) palack (oldalába) lyukat vágott, madzagot/zsinórt kötött rá e) Hová tette a madáretetőt? gesztenyefa (ágá)ra f) Mit akart adni enni a madaraknak? (egy darab) kenyeret g) Ki szólt Petinek? Karcsi/szomszéd bácsi h) Miért nem szabad kenyeret adni a madaraknak? megromlik (az etetőben), a madarak betegek lesznek i) Mit kell adni a madaraknak a szomszéd bácsi szerint? mago(ka)t, almát, szalonnát j) Mit ettek a madarak végül? magot, almát

I. Hallás utáni szövegértés

II. Mondatismétlés Cél: A mondatismétlési feladatban a gyerekek verbális emlékezetét, azonnali mondatrekonstrukciós képességét, közvetve a nyelvtani fejlettségüket mérjük fel. Az alapelve ennek a feladatnak, hogy a gyerekek csak az adott szavak és mondattani szerkezetek ismerete által képesek pontosan megismételni a mondatokat. A mondatok hossza egységes, a szerkezeti összetettség szempontjából fokozatosan nehezednek. Feladat: A gyerektől az általunk felolvasott mondatok azonnali, pontos megismétlését várjuk.

II. Mondatismétlés Mondatok: A rendőr bácsi kinyitotta az összes ablakot. A sárga pöttyös labda átrepült a kerítésen. A papagáj elutazott egy vitorlás hajóval. A mentőautó majdnem megállt a piros lámpánál. Az oroszlánok nem ették meg a lilakáposztát. A zsiráf azt mondta, hogy elfogyott a sárgarépa. A macska azt hitte, hogy a kutyák nincsenek otthon. A bácsi nem tudta, hogy mit fog mondani a róka. A kacsa attól félt, hogy fázni fog a fürdővízben. A kislány arra várt, hogy kinyíljon a sárga rózsa. Az egér, akit kergetett az elefánt, elesett. Az autó, amit javított a szerelő, piszkos volt. A házat, ahol laktunk, tegnap pirosra festették. A poharat, amiből ittam, sajnos elvesztettem. A falevél arra szállt, amerre fújt az őszi szél.

II. Mondatismétlés Értékelés Ha a mondatot a gyerek pontosan megismétli (hibátlanul, illetve legfeljebb hanghibák vannak benne, pl. /r/ helyett /j/: Az ojoszlánok…), 2 pontot adunk. Ha az ismétlésben 1 hiba van, 1 pontot adunk. Hibának számít bármelyik a következők közül: névelő elhagyása vagy cseréje, bármely szó elhagyása/cseréje, bármely toldalék elhagyása/cseréje, szórend megváltoztatása, más szó/toldalék hozzáadása. Ha 2 vagy több hasonló hiba szerepel a megismételt mondatban, 0 pontot adunk.

II. Mondatismétlés

III. Gyors megnevezés Cél: Ez a feladat a szavak alakjához való hozzáférés gördülékenységét méri fel vizuális ingerek jelentésének azonosítása alapján. Ez a képesség jelentős szerepet játszik a beszédtervezésben, és a szóolvasás elsajátításában. Feladat: A gyerek feladata a lapon látható 30 ábra színének és tárgynevének minél gyorsabb, kötött sorrendű megnevezése, pl. piros cipő, sárga nadrág stb.

III. Gyors megnevezés

III. Gyors megnevezés Felvétel Az első sor gyakorlásra is szolgál Időmérés mellett Értékelés Minden helyesen megnevezett elem (szín és tárgy neve is helyes) 1 pontot kap. A hibásan megnevezett szín vagy tárgynév esetén a rontott elemre 0 pontot adunk.

III. Gyors megnevezés Gyors megnevezés /idő/ Átlag = 94,25 mp SD = 36,54 mp

IV. Történetfogalmazás Cél: E feladat célja a gyerekek önálló nyelvi fogalmazókészségének a felmérése. Feladat: Ennek során egy 5 elemből álló képsorozatból kibontakozó történetet kell saját szavaikkal, mindenfajta verbális segítség vagy mintaadás nélkül elmondaniuk.

IV. Történetfogalmazás

IV. Történetfogalmazás A gyerek önállóan alkotott szövegét az 5 képnek megfelelő szakaszokra tagoljuk. Minden szakasz (kép) esetében legfeljebb 3 pontot adhatunk, ebből 1 pontot a tartalmi megfelelőségre, 1 pontot a kifejtettségre, 1 pontot a nyelvtani helyességre. Az értékelés kritériumai: Tartalom: 1 pontot adunk, ha a gyerek tartalmilag helytálló, vagyis az adott képnek megfelelő állítás(oka)t fogalmaz meg. 0 pontot adunk, ha a gyerek a cselekmény lényeges elemeit nem említi, illetve ha nem megfelelő, vagy nem kellően specifikus szavakat használ, pl. mókus helyett egér vagy állat). Kifejtettség: 1 pontot adunk, ha a gyerek az adott képről több tagmondatot mond: akár több egymást követő egyszerű mondatot, akár összetett mondatot vagy mondatokat. 0 pontot adunk, ha csak egy egyszerű (egy tagmondatból álló) mondatot mond. Nyelvtani helyesség: 1 pontot adunk, ha az adott képről mondottak nyelvtanilag mind helyesek. 0 pontot adunk, ha akár csak egy nyelvtani hiba is megfigyelhető, pl. névelő elhagyása kötelező helyről, helytelen alany-ige, vagy ige-tárgy egyeztetés, nem megfelelő helyviszonyrag, hibás szórend stb. Nem számít hibának a megakadás (szünet, töltelékszavak, ööözés stb.), ha az újrafogalmazás során a gyerek helyes mondatot mond.

IV. Történetfogalmazás

V. Fonológiai tudatosság Szöveg Cél: E feladat célja a gyerek fonológiai tudatosságának, vagyis a szavakat felépítő hangokkal kapcsolatos ismeretek és tudatos műveletvégzés szintjének felmérése. E készség elsősorban az olvasástanulás, azon belül a betű-hang megfelelések elsajátítása szempontjából fontos. Feladat: A feladat 4 különböző részre tagolódik, próbái: szótagillesztés, rímfelismerés, hangillesztés, kezdőhang-felismerés.

V. Fonológiai tudatosság V/1. Szótagillesztés „Mondani fogok egy szót, nagyon lassan. Te mondd meg, melyik szót mondom!” asz + tal  asztal V/2. Rímfelismerés „Három szót fogok mondani úgy, hogy két szó rímel, de a harmadik nem rímel a többivel. Melyik nem rímel?” nap, lap, síp V/3. Hangillesztés „Mondani fogok egy szót lassan. Találd ki, melyik szót mondom!” sz-é-l  szél V/4. Kezdőhang azonosítása Mondd meg, melyik hangot hallod a szó elején! mák  /m/

V. Fonológiai tudatosság

VI. Szógördülékenység Cél: E feladat célja a szókincs differenciáltságának és mobilizálhatóságának felmérése. Feladat: A feladat két részre tagolódik, a ’gyümölcsök’ esetében jelentés alapján kijelölt kategóriába tartozó konkrét főnevek, a ’cselekvések’ esetében pedig általában véve igék időhöz kötött elősorolását kérjük a gyerektől.

VI. Szógördülékenység Egy jelentéskörbe tartozó főnevek „Sorolj fel nekem annyi különböző gyümölcsöt, amennyit csak tudsz!” Cselekvést jelentő igék „Most olyanokat mondjál, hogy mi mindent csinál egy ember. Például olvas, takarít, alszik. Tudsz mondani még ilyet, hogy mit csinál egy ember?”

VI. Szógördülékenység

Korrelációk III.1. Beszéd - hallás után III.2. Beszéd - mondatismétlés III.3. Beszéd - gyors megnevezés helyes (db) III.4. Beszéd - történet III.5. Beszéd - fonológiai tudatosság III.6. Beszéd - szógördülékenység Pearson Correlation 1 ,425** ,304** ,345** ,373** ,411** Sig. (2-tailed)   ,000 N 150 ,631** ,360** ,562** ,444** ,456** ,491** ,381** ,423** ,426** ,429**

Tesztfelvevők tapasztalatai Értékeléssel és pontozással kapcsolatos észrevételek és javaslatok A Gyors megnevezés (III.3.) : az instrukciós füzetben az értékelés szövegében javasolt lenne a szín és tárgy nevének elfogadásakor az ugyanazon fogalomkörbe tartozó szavak elfogadásának lehetősége. Pl.: sárga-citromsárga, sapka- baseball sapka, nadrág-gatya A Történetfogalmazás (III.4.) : javasolt tisztázni, hogy amennyiben a tartalom 0 pontra értékelendő, úgy a kifejtettség és a nyelvtani helyesség pontozható e vagy automatikusan nullázódik III.5.A fonológiai tudatosság feladat: javasoljuk, hogy a hangillesztés és kezdőhang azonosítás próbákban kerüljön feltüntetésre (pl.: megjegyzésként), hogy a gyermek küzd-e artikulációs problémákkal, illetve logopédiai terápiában részesül-e, amik befolyásolhatják az értékelést (pl. m= maci hangja; csoki helyett coki)  A tesztanyagokkal kapcsolatos észrevételek és javaslatok A hallás utáni szövegértésnél (III. 1.) a vizuális megsegítést feleslegesnek, esetenként félrevezetőnek tartjuk. (Pl.: csak két féle madár van a képen, illetve nem a bokrok alatt csipegetnek.). A kérdések között a „Mit csináltak kint a madarak?” –első kérdésként szerepel. Nem egyértelmű azonban, hogy a történet elejére vagy végére gondol a kérdező, így helytálló válasz lehet a „csipegették az almát és magokat is”. Hibásan került a jegyzőkönyvbe a III.1.6-os kérdés: „Mit akart adni enni a madaraknak?” A Gyors megnevezés (III.3.) próbában idői tényező nélkül a feladat kevés funkcióval bírt.

Tesztfelvevők tapasztalatai A Történetfogalmazás (III.4.) a jegyzőkönyvben a feladatnál kellene helyet hagyni a szó szerinti lejegyzésre. B.8 kép: nem egyértelmű, hogy a gyermekek rúgják vagy dobják a labdát B.10 kép: megpróbál felugrani a képen nem egyértelmű, valamint az emberalakok elnagyoltak, gnómszerűek B.11. kép: - a mókus nem az odúból bújik ki, hanem a fa mögül (torz ábrázolás), a gyermekek csak mutatnak, nem integetnek A Szógördülékenységnél (III.6.) a jegyzőkönyvben a feladatnál több helyet kellene hagyni a szó szerinti lejegyzésre. A teszt végleges változatának kialakítására vonatkozó javaslatok A Mondatismétlés (III.2.) feladatban soknak tartjuk a 15 itemet, a 10 mondat elégséges lenne (gyermek figyelme, érdeklődése miatt is). A fonológiai tudatosság (III.5.) feladat: javasoljuk a szubtesztek sorrendjét megcserélni az alábbi módon: Szótagillesztés, Hangillesztés, Kezdőhang-felismerés, Rímfelismerés A Rímfelismerés példamondatainál fontos lenne, hogy ne az utolsó szó legyen a célinger, mert a rím kifejezéssel először találkozó gyermekeket megzavarja.

Adatok beszéd st A gyerek neme Mean N Std. Deviation fiú 98,65 75   fiú 98,65 75 13,920 lány 101,35 15,793 Total 100,00 150 14,899

KÖSZÖNÖM a mEGTIsztelő FIGYELMET! 33