Speciális céghelyzetek Előtársaság Devizanemek közötti áttérés Átalakulás Végelszámolás Felszámolás

Speciális céghelyzetek Előtársaság Előtársasági időszak A létesítő okirata ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének - a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének - napjáig tart. Ha az előtársasági időszak két naptári évet érint, akkor is egy beszámolási időszaknak minősül. (az alapítás évében érvényes előírások szerint kell eljárni) Vállalkozási tevékenységet folytat Vállalkozási tevékenységet nem folytat Fordulónapig nem kerül bejegyzésre Fordulónapig bejegyzésre kerül Nem kell külön beszámoló az előtársasági időszakról. A fordulónapra elkészített beszámoló adatai tartalmazzák az előtársasági időszak adatait is. Beszámolót kell készíteni az előtársasági időszakról. Közzétételi kötelezettség: mérlegfordulónapot követő harmadik hónap utolsó napjáig. A beszámoló mérlege és eredmény-kimutatása előző időszaki értékadatokat nem tartalmazhat.

A cégbíróságon bejegyzett tőke Speciális céghelyzetek Előtársaság Fordulónapot követő harmadik hónap utolsó napjáig. Előtársasági időszak nevezetes dátumai 30 nap 30 nap Rövid idő Elhatározás, meghirdetés alapítás, ellenjegyzés cégbírósághoz benyújtás Bejegyzés Soron kívüli bevallás Beszámoló elkészítése Bevallás az éves elszámolású adókról Nyrt. esetében: az eredményes részvényjegyzés záró napjától számított 60 napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést. Jegyzett tőke A cégbíróságon bejegyzett tőke 2. Létesítő okiratban meghatározott, ténylegesen átadott tőke 3. Fióktelepnél a tartósan, ilyen címen átadott vagyon

Könyvelés a megalapított cégnél Speciális céghelyzetek Előtársaság Cégalapítás Könyvelés a megalapított cégnél 4. Jegyzett tőke 3/4. Jegyzett, de…….. 3. Pénzeszközök 1 3 Túlfizetés 1-3. Eszközök 1. Ázsió 2a 2. ERLK 3. Elengedet kötelezettség RB 4. Egyéb rövid lej. köt. 4. Előzetes ÁFA 2b Az apport nem ÁFA köteles, ha egyidejűleg 3 feltételnek megfelelünk. 1: megkapott pénzbeli hozzájárulás 2a:apport átvétele A szerző belföldi adóalany legyen A szerző kötelezettséget vállal arra, hogy a vagyonhoz fűződő jogok ÁFA vonatkozásában őt illetik meg Nincs olyan jogállása, ami a kötelezettségvállalásában megakadályozná 2b: apport ÁFA 3: a jegyzett tőke állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor

Könyvelés az egyik alapítónál Speciális céghelyzetek Előtársaság Cégalapítás Könyvelés az egyik alapítónál 3. Pénzeszközök 3. Egyéb követelések 1/3. Részesedések 1 3 9. Rendkívüli bev…. 2a 4. Fizetendő ÁFA 1-3. Eszközök 8. Rendkívüli ráf…. 2b 2c 1: megkapott pénzbeli hozzájárulás 3: a részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor 2a:apport átadása 2b: apport ÁFA Nem a jegyzett összegben, hanem a ténylegesen rendelkezésre bocsátott összegben 2c: apport könyv szerinti értékének kivezetése

Gazdasági események kontírozása 2007. május 31. A/II. feladat megoldása Gazdasági események kontírozása Dátum Megnevezés Számla Forint T K Forint befizetés 384 328 7.125.000 Euró befizetés (51500 € × 250) 386 325 12.875.000 12. 01. Jogi képviselet számlája 111 454 1.000.000 ÁFA 466 454 200.000 Illeték 111 454 800.000 Lekötött tartalék 413 414 1.800.000 Euró lekötés (50000 € × 250) (389) 385 386 12.500.000 Présgép apportja 161 328 10.000.000 Szortírozó gép apportja 161 325 20.000.000 Aktiválás 131 161 30.000.000 12. 15 Gázolaj beszerzés (20000×252)÷1,2 511 454 4.200.000 Áfa 466 454 840.000 12.31. Számviteli szempontból gazdasági esemény nincs! 01. 15. Értékesítés árbevétele 311 911 1.000.000

Gazdasági események kontírozása 2007. május 31. A/II. feladat megoldása Gazdasági események kontírozása Dátum Megnevezés Számla Forint T K 01. 15. ÁFA 311 467 200.000 01. 31. Cégbejegyzés 328 411 38.500.000 Cégbejegyzés 325 411 71.500.000 Zárlati munkák Időarányosan járó kamat 391 974 126.000 Alapítás értékcsökkenése 571 1191 60.000 Lekötött tartalék feloldása 414 413 60.000 Présgép értékcsökkenése 571 1391 300.000 Szortírozó gép értékcsökkenése 571 1391 500.000 Gázolaj készletre vétele 211 511 2.100.000 Dev. tét. fordulónapi értékelése 386 976 3.000 385 976 100.000

1.000 1.000 2.100 2.100 A tétel megnevezése Tárgyév 1 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban   A tétel megnevezése Tárgyév 1 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 2 Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 3 Saját termelésű készletek állományváltozása ± 4 Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04) III. Egyéb bevételek ebből: visszaírt értékvesztés 5 Anyagköltség 6 Igénybe vett szolgáltatások értéke 7 Egyéb szolgáltatások értéke 8 Eladott áruk beszerzési értéke 9 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 1.000 1.000 2.100 2.100

860 -1960 A tétel megnevezése Tárgyév 10 Bérköltség 11 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban   A tétel megnevezése Tárgyév 10 Bérköltség 11 Személyi jellegű egyéb kifizetések 12 Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások ebből: értékvesztés A  Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I II+III-IV-V-VI-VII) 13 Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 860 -1960

126 103 229 A tétel megnevezése Tárgyév 16 "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban   A tétel megnevezése Tárgyév 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19 20+21) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)  229 126 103 229

-1.731 -1.731 -1.731 -1.731 A tétel megnevezése Tárgyév C. "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban   A tétel megnevezése Tárgyév C. Szokásos vállalkozási eredmény ( A B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény ( C D) XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény ( E-XII) 22 Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre 23 Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény ( F+22-23) -1.731 -1.731 -1.731 -1.731

Mérleg adatok E Ft-ban   A tétel megnevezése Tárgyév A. Befektetett eszközök I. IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 30.940 1.740 1.740 29.200 29.200

Adatok E Ft-ban III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK   Tárgyév Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

2.100 2.100 2.040 1.200 840 A tétel megnevezése Tárgyév B.   A tétel megnevezése Tárgyév B. Forgóeszközök I. KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete adatok: E Ft-ban 2.100 2.100 2.040 1.200 840

20.103 20.103 126 126 55.309 adatok E Ft-ban III. ÉRTÉKPAPÍROK Tárgyév   Tárgyév Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások Eszközök összesen 20.103 20.103 126 126 55.309

adatok: E Ft-ban D. Saját tőke   I. JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E. Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék 48.269 110.000 60.000 -1.740 1.740 -1.731

7.040 adatok: E Ft-ban F. Kötelezettségek I.   I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 7.040

adatok: E Ft-ban III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK   Rövid lejáratú kölcsönök ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G. Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek Források összesen 7.040 7.040 55.309

a másik 50 % pedig visszafizetésre került. Tőkeemelés ázsióval A JEGYZŐ Nyrt. közgyűlése - 180 %-os árfolyamon - 10.000 E Ft tőkeemelést határozott el. Jegyzéskor a névérték 50 %-át, a névérték feletti összeget pedig teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani. A tőkeemeléssel kapcsolatos gazdasági események 1. A jegyzés 20 %-os túljegyzés mellett valósult meg. A szükséges befizetések megtörténtek. 2. Az alaptőke felemeléséről szóló közgyűlésen: 10 %-os túljegyzést fogadtak el, a tagok a túlfizetésük 20 százalékáról a társaság javára lemondtak. 3. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte. 4. A tőkeemelést követően a visszajáró összeg 50 %-át a tulajdonosok elengedték, a fennmaradó összeget pedig a társaság átutalta. Feladat: főkönyvi számlavázlatokon mutassa be a gazdasági események könyvelését! Mellékszámítás Megnevezés Meghirdetés Jegyzés Elfogadott Túljegyzés Túlfizetés Jegyzett tőke Tőketartalék Összesen 10.000 12.000 11.000 1.000 500 8.000 9.600 8.800 800 800 18.000 21.600 19.800 1.800 1.300 A túlfizetés 20 %-áról a közgyűlésen lemondtak: 1.300 E Ft × 0,2 = 260 E Ft (tőketartalék). A fennmaradó 1.300 – 260 = 1.040 E Ft 50 %-a elengedett kötelezettség (rendkívüli bevétel), a másik 50 % pedig visszafizetésre került.

Tőkeemelés ázsióval Megoldás 8.800.000 + 260.000 4. ERLK 4/b 4. ERLK 3. Jegyzett, de…. 3. Bankszámla 2 1/a 520.000 1.040.000 1.040.000 6.000.000 6.000.000 520.000 520.000 1/b 9.600.000 9.600.000 4. Jegyzett tőke 3/a 11.000.000 11.000.000 4. Tőketartalék 3/b 9.060.000 9.060.000 1/a: Befizetés jegyzett tőkére 1/b: Befizetés ázsióra 9. Rendkívüli bevétel 2: Visszajáró túlfizetés 520.000 3/a: Cégbírósági bejegyzés 3/b: Ázsió elszámolása 4/a 4/a: Elengedett kötelezettség 4/b: Visszafizetés 8.800.000 + 260.000

Speciális céghelyzetek Devizanemek közötti áttérés A beszámoló pénzneme (létesítő okiratban rögzített) de magyar nyelven Más deviza Forint Devizakülföldi társaság (kell) Európai gazdasági egyesülés Európai részvénytársaság Európai szövetkezet Eurótól és dollártól eltérő devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól eltérő deviza és devizaforgalma megfelel az előírt mutatóknak. Bevételei, költségei és ráfordításai Pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben legalább 25%-ban az adott devizában merülnek fel Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. A lehetőség alkalmazása esetén az áttérésre csak az üzleti év végén, az üzleti év mérleg-fordulónapjával kerülhet sor. Euróban és dollárban minden vállalkozó vezetheti könyveit, számviteli politika, választása a döntést követő 5. üzleti évre vonatkozóan változtatható csak meg.

Devizakülföldi a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet:   b) a vállalkozás és a szervezet – jogi formájától függetlenül –, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe;   c) a devizakülföldinek belföldön lévő képviselete;   d) a vámszabadterületi társaság;   e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, továbbá   f) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság;

Speciális céghelyzetek Speciális céghelyzetek Devizanemek közötti áttérés Devizanemek közötti áttérés Forintról devizára Devizáról Forintra Devizáról devizára Alapfogalmak: régi pénznem, amiről áttérünk új pénznem: amire áttérünk harmadik pénznem: a régi és az új pénznemen kívüli pénznem Át kell számítani a mérlegben szereplő tételeket (átszámítási különbözet keletkezik) Feladatok Az áttérés napját követő 5. hónap utolsó napjáig beszámoló, (könyvvizsgálat, adóbevallás) Az áttérést követő nappal e mérleg alapján kell a könyveket megnyitni Az átszámítási különbözetek rendezése A nyereség jellegű különbözet: tőketartalék nő Veszteség jellegű különbözet: eredménytartalék csökken Adóalap korrekció: (+ növelő, - csökkentő) Ha az átszámított jegyzett tőke eltér a cégbíróságon bejegyzett összegtől, akkor a pozitív különbözet a tőketartalékot növeli, a negatív különbözet a tőketartalékot csökkenti, annak pozitív összegéig, azt meghaladóan pedig az eredménytartalékot csökkenti. Ez az adóalapot nem módosítja!!

Speciális céghelyzetek Devizanemek közötti áttérés Az átszámítás lépései 1. Az áttérés napján érvényes MNB árfolyamon – devizáról devizára való áttérés esetén keresztárfolyamon – számítjuk át a mérlegben szereplő tételeket. 2. Az új pénznemben fennálló követelések, értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek nem változnak, tehát az 1. ponthoz képest átszámítási különbözet keletkezik (keletkezhet) 3. A harmadik pénznemben nyilvántartott eszközök és kötelezettségek átszámítása Forintról devizára való áttérés esetén keresztárfolyam alapján Devizáról forintra történő áttérés estén számviteli politikában meghatározott árfolyamon Devizáról devizára történő áttérés esetén keresztárfolyamon A forintban nyilvántartottakat MNB árfolyamon

2010. október 28. A/II. feladat megoldása Mellékszámítások 1. A forintban fennálló tételeket MNB árfolyamon számítjuk át! Átszámítási különbözet nem keletkezik. Pl.: Immateriális javak esetén: 1200 E Ft ÷ 300 = 4.000 € 2. Az új pénznemben fennálló tételeket az új pénznem összegében szerepeltetjük! A harmadik pénznemben fennálló tételeket keresztárfolyamon kell átszámítani!Az MNB árfolyamon történő átszámításhoz képest mindkét esetben átszámítási különbözet keletkezik/keletkezhet. Keresztárfolyamok: 375 ÷ 300 = 1,25 €/GBP, és 255 ÷ 300 = 0,75 €/$. Tárgyi eszközök 1.000 GBP × 1,25 = 1.250 € 2460 – 360 = 2.100÷300 = 7.000 € Mérlegérték 8.250 € 2460 ÷ 300 = 8.200 € 8.250 – 8200 = + 50 € Átszámítási különbözet Készletek 5.000 $ × 0,75 = 3.750 € 7200 – 900 =6.300 ÷ 300 = 21.000 € Mérlegérték 24.750 € 7200 ÷ 300 = 24.000 € 24.750 – 24000 = + 750 € Átszámítási különbözet

2010. október 28. A/II. feladat megoldása Mellékszámítások Követelések 2.000 GBP × 1,25 = 2.500 € 10.000 $ × 0,75 = 7.500 € 8.000 € MARAD! 8.000 € 17340 – 760 – 2300 - 2280 = = 12.000 ÷ 300 = 40.000 € Mérlegérték 58.000 € 17340 ÷ 300 = 57.800 € 58.000 – 57800 = + 200 € Átszámítási különbözet Pénzeszközök 21000 ÷ 300 = 70.000 € 50.000 € MARAD! 50.000 € 21000 – 14400 = 6.600 ÷ 300 = 22.000 € Mérlegérték 72.000 € 72.000 – 70000 = + 2000 € Átszámítási különbözet

2010. október 28. A/II. feladat megoldása Mellékszámítások Jegyzett tőke (létesítő okirat szerinti) 3000 ÷ 300 = 10.000 € Mérlegérték 12.000 € 12.000 – 10000 = + 2000 € A tőketartalékot csökkenti annak pozitív összegéig, ezt meghaladóan pedig az eredménytartalékot. Most van elegendő tőketartalék, tehát azt csökkentjük. Nem kapcsolódik hozzá adóalap korrekció! Rövid lejáratú kötelezettségek 32100 ÷ 300 = 107.000 € 10.000 € MARAD! 10.000 € 32100 – 3000 = 29.100 ÷ 300 = 97.000 € Mérlegérték 107.000 € 107.000 – 107000 = 0 € Átszámítási különbözet Átszámítási különbözet összesen: 50 + 750 + 200 + 2000 = + 3000 € Tőketartalékot növel! Az első üzleti év végén adóalap növelő tétel! Tőketartalék 3000 ÷ 300 = 10.000 € és 10.000 € + 3.000 € - 2.000 € = 11.000 €

2010. október 28. A/II. feladat megoldása (Áttérés forintról devizára) Sor- szám Megnevezés 2009. év E Ft 2010. 01. 01. EURÓ A. Befektetett eszközök 6.660 I. Immateriális javak 1.200 II. Tárgyi eszközök 2.460 III. Befektetett pénzügyi eszközök 3.000 B. Forgóeszközök 47.940 Készletek 7.200 Követelések 17.340 Értékpapírok 2.400 IV. Pénzeszközök 21.000 C. Aktív időbeli elhatárolások 300 Eszközök összesen: 54.900 22.250 4.000 8.250 10.000 162.750 24.750 58.000 8.000 72.000 1.000 186.000

2010. október 28. A/II. feladat megoldása (Áttérés forintról devizára) Sor- szám Megnevezés 2009. év E Ft 2010. 01. 01. EURÓ D. Saját tőke 21.000 I. Jegyzett tőke 3.000 II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék 12.000 V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok 600 F. Kötelezettségek 32.100 Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások 1.200 Források összesen: 54.900 73.000 12.000 11.000 40.000 10.000 2.000 107.000 107.000 4.000 186.000

Speciális céghelyzetek Átalakulás Jogutódlással történő megszűnés Formái Társasági forma váltás Egyesülés Szétválás A korábbi gazdasági társaság, vagy nem gazdasági társasági formában működő cég (pl.: szövetkezet) új formában működik tovább. Összeolvadás Beolvadás Különválás Kiválás Két vagy több társaság egy új társaságot hoz létre. Két vagy több társaság egy működő társaságba olvad be. Egy cég megszűnik és új cégek jönnek létre. Folyamatosan működő cég egy részéből kettő vagy több cég jön létre. Átalakulási terv (feltételek esetén) Egyesülési szerződés Szétválási szerződés Speciális esetek Korlátlan felelősséggel rendelkező társaság (bt., kkt.) korlátlan felelősségű társasággá alakul Elegendő a létesítő okirat módosítása! A kiváló társaság egyidejűleg egy másik társasághoz csatlakozik kiválás beolvadás

Speciális céghelyzetek Átalakulás Az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréseken kívül Előtársasági időszak nincs Felszámolás, végelszámolás esetén nem alakulhat át A vagyoni hozzájárulást előtte teljesíteni kell Előtársaság nem alakulhat át Büntetőjogi intézkedés lehetősége esetén nem lehet átalakulni Az átalakulás folyamata Döntési jogosultság Első döntés Második döntés Közzététel Benyújtás Bejegyzés Bevallás Végleges vagyonmérleg

Speciális céghelyzetek Átalakulás Döntési jogosultság: kizárólag a legfőbb szervet illeti meg Ki kíván a jogutód társaság tagja lenni? Ki-és belépő tagok vannak-e? Egyetértenek-e az átalakulással? A könyvvizsgáló kiválasztása Milyen társasággá alakuljanak át? A vagyon piaci értéken történő értékelésének lehetőségével kívánnak-e élni? A vagyonmérleg és a vagyonleltár-tervezetek fordulónapjának meghatározása Első döntés Átalakulási terv: társasági formaváltás esetén kell készíteni, ha bármelyik feltétel fennáll. Tartalma Új tag lép be a társaságba Kilépő taggal el kell számolni Meglévő tagok tőkét emelnek Átértékelik a vagyont A társaság vagyona az átalakulás során hogyan módosul.

Speciális céghelyzetek Átalakulás A vagyon piaci értéken történő értékelése Nem kötelező csak lehetőség! Beolvadás esetén a befogadó, kiválás esetén a továbbműködő cég nem élhet a lehetőséggel! A vagyonmérlegek és a vagyonleltárak könyvvizsgálatára nem jogosult a társaság könyvvizsgálója. Az új társaság könyvvizsgálójává a cégbejegyzéstől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki a vagyonmérlegeket hitelesítette. A könyvvizsgáló kiválasztása A vagyon piaci értékének vagyoni betéttel arányos részét kell kiadni. Nem szabad kifizetést teljesíteni, ha a saját tőke negatív vagy nulla. Elszámolás a kilépő tagokkal

Vagyonértékelés szerinti érték: Speciális céghelyzetek Átalakulás Társasági forma váltás esetén készítendő vagyonmérlegek (fejléc) A vagyonmérleg-tervezeteket és a végleges vagyonmérlegeket minden esetben vagyonleltár- tervezetekkel és végleges vagyonleltárakkal kell alátámasztani (az utolsó oszlopokat). Átalakuló társaság vagyonmérleg-tervezete, végleges vagyonmérlege Átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezete, végleges vagyonmérlege Könyv szerinti érték Átértékelés hatása Vagyonértékelés szerinti érték Vagyonérté- kelés szerinti érték Különbözetek Rendezés Jogutód vagyona Az éves vagy egyszerűsített éves beszámoló mérlegének tagolása szerint Könyv szerinti érték: Értékhelyesbítést, értékelési különbözetet és értékelési tartalékot nem tartalmazhat. A folyamatos könyvelés keretében zárás nélkül kell összeállítani (módosító adatokat a könyvelés nem tartalmazhat) Átértékelés hatása: A pozitív átértékelési különbözet a tőketartalékot növeli A negatív átértékelési különbözet a tőketartalékot csökkenti annak pozitív összegéig, azt meghaladóan pedig az eredménytartalékot kell csökkenteni. Mérleg szerinti eredmény átvezetése az eredménytartalékba, ha a könyv szerinti oszlopban még szerepeltettük Vagyonértékelés szerinti érték: A „könyv szerinti érték” és az „átértékelés hatása” oszlopok összege. A saját tőke csak jegyzett tőkét, tőketartalékot, eredménytartalékot és lekötött tartalékot tartalmazhat. Az eredménytartalék negatív is lehet.

Speciális céghelyzetek Átalakulás Társasági forma váltás esetén készítendő vagyonmérlegek Átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezete, végleges vagyonmérlege Vagyonértékelés szerinti érték: Az átalakuló társaság vagyonmérlegének 3. oszlopával megegyező adatok Az adatok eltérően jelennek meg a vagyonmérleg-tervezetben és a végleges vagyonmérlegben Különbözetek: Vagyonmérleg-tervezetben: Végleges vagyonmérlegben: Kilépő taggal való elszámolás Saját tőke csökken – Eszköz csökken (feltételezzük, hogy az elszámolás már megtörtént ) Saját tőke csökken – Kötelezettség nő A tényleges helyzetnek megfelelően, hiszen az elszámolás még nem történt meg. Új és meglévő tulajdonosok alaptőke emelése Eszköz nő – Saját tőke nő (feltételezzük, hogy a tőkeemelést maradéktalanul rendelkezésre bocsátották) Kötelezettség csökken – Saját tőke nő Jegyzett, de még be nem fizetett tőke is lehet, ha a tőkeemelést még nem bocsátották maradéktalanul rendelkezésre.

Speciális céghelyzetek Átalakulás Társasági forma váltás esetén készítendő vagyonmérlegek Átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezete, végleges vagyonmérlege Rendezés: Saját tőkén belüli átrendezést szolgálja (megfelelő tőkeszerkezet kialakítása) Jogutód vagyona: Az első három oszlop összege Ez alapján nyitja meg a jogutód a nyilvántartásait az átalakulás napját követő napon A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke csak jegyzett tőkét, tőketartalékot, eredménytartalékot és lekötött tartalékot tartalmazhat. Csak pozitív tőkeelemek szerepeltethetők! A végleges vagyonmérlegben A saját tőke csak jegyzett tőkét, tőketartalékot, eredménytartalékot és lekötött tartalékot tartalmazhat. A jegyzett, de még be nem fizetett tőkén kívül csak pozitív tőkeelemek szerepeltethetők!

Speciális céghelyzetek Átalakulás Egyesülés esetén készítendő vagyonmérlegek Beolvadó, átvevő és a beolvadással létrejött társaság vagyonmérleg-tervezete, végleges vagyonmérlege (fejléc) Beolvadó társaság Átvevő társaság Könyv szerinti érték Átértékelés hatása Vagyonértékelés szerinti érték Könyv szerinti érték Átértékelés hatása Beolvadással létrejött társaság Átvevő vagyona könyv szerinti értéken Beolvadó vagyona vagyonértékelés szerinti értéken Különbözetek Rendezés Jogutód

Speciális céghelyzetek Átalakulás Egyesülés esetén készítendő vagyonmérlegek Összeolvadó társaságok és az összeolvadással létrejött társaság vagyonmérleg-tervezete, végleges vagyonmérlege (fejléc) Összeolvadó „A” társaság Összeolvadó „B” társaság Könyv szerinti érték Átértékelés hatása Vagyonértékelés szerinti érték Könyv szerinti érték Átértékelés hatása Vagyonértékelés szerinti érték Összeolvadással létrejött „C” társaság Összeolvadó „A” vagyona vagyonértékelés szerinti értéken „B” vagyona vagyonértékelés Különbözetek Rendezés Összeolvadással létrejött „C” társaság vagyona

Speciális céghelyzetek Átalakulás Egyesülés esetén a vagyonmérlegek specialitásai Egymással szemben fennálló részesedések, követelések-kötelezettségek kiszűrése a különbözetek oszlopban Könyvvizsgálói nyilatkozat a cserearányok megfelelőségéről Specialitások Az eltéréseket az eredménytartalékkal szemben kell rendezni.

Speciális céghelyzetek Átalakulás Szétválás esetén készítendő vagyonmérlegek Kiválás esetén az átadó társaság és a kiválással létrejött társaság vagyonmérleg-tervezete, végleges vagyonmérlege (fejléc) Átadó vagyona Könyv szerinti értéken Átadónál maradó vagyon könyv szerinti értéken Kiváló vagyona könyv szerinti Átadó társaság Átadó társaság kiválás után Átadónál maradó vagyon könyv szerinti értéken Különbözetek Rendezés Kiválás utáni társaság vagyona Kiváló vagyona könyv szerinti értéken Átértékelés hatása piaci értéken Különbözetek Rendezés Kiválással létrejött társaság vagyona Kiválással létrejött társaság

Speciális céghelyzetek Átalakulás Szétválás esetén készítendő vagyonmérlegek Különválás esetén a különváló társaság és a különválással létrejött társaságok vagyonmérleg-tervezete, végleges vagyonmérlege (fejléc) Különváló vagyona Könyv szerinti értéken Átértékelés hatása Különváló vagyona piaci Különválással Létrejött „A” társaság vagyona piaci értéken „B” társaság Átalakuló társaság Különválással létrejött „A” társaság vagyona piaci értéken Különbözetek Rendezés Szétválással létrejött „A” társaság Különválással Létrejött „B” társaság vagyona piaci értéken Különbözetek Rendezés Szétválással létrejött „B” társaság

Speciális céghelyzetek Átalakulás Második döntés Fő szabály: nem lehet későbbi, mint a tervezetek fordulónapjától számított három hónap. „90 napos szabály” A vagyonmérleg-tervezetek alapjaként elfogadható a beszámoló mérlege is, ha a végleges döntés előtt legfeljebb hat hónappal készült. Ebben az esetben nem lehet az átértékelés lehetőségével élni. Egységes döntéshozatal esetén: az ügyvezetés által elkészített vagyonmérleg-tervezetekről a legfőbb szerv egy döntés keretében határoz. Alkalmazásának feltétele: erre az eljárásra a tagok a létesítő okiratban hatalmazzák fel az ügyvezetést. Ebben az esetben is él a hat hónapos szabály és a vagyon piaci értéken történő értékelését is lehet alkalmazni kivételek Közzététel: a második döntést követő 8 napon belül a Cégközlöny Szerkesztőségénél két egymást követő lapszámban kell megrendelni (a hitelezők a második közzétételtől számított 30 napon belül biztosítékot kérhetnek)

Speciális céghelyzetek Átalakulás Benyújtás: az átalakulásról szóló döntést (létesítő okirat, egyesülési szerződés aláírása) követő 60 napon belül a cégbírósági bejegyzés érdekében be kell nyújtani a szükséges iratokat. Bejegyzés: a cégbíróságnak az eljárásra (bejegyzésre) 30 munkanap áll rendelkezésére. A határidőt az iratok hiánytalan rendelkezésre állásától kell számítani. Az átalakulás napja A cégbírósági bejegyzés napja Ha a cég kéri, akkor a kérelemben megjelölt időpont, ami nem lehet későbbi, mint a benyújtástól számított kilencvenedik nap és nem lehet korábbi, mint a bejegyzés napja.

Speciális céghelyzetek Átalakulás Számviteli elszámolások A vagyonmérleg-tervezeteket a fordulónapi értékelés szabályai szerint kell elkészíteni. A zárlati tételeket (időbeli elhatárolás, céltartalék, értékvesztés stb.) a könyvelés a későbbiekben nem tartalmazhatja. Megoldási lehetőség: stornózzuk a tételeket, vagy a főkönyvi könyvelésen kívül kezeljük a zárlati tételek hatásait. Megszűnő társaság(ok)ra vonatkozóan Továbbműködő társaság(ok)ra vonatkozóan Az átvevő társaság a saját tőkével szemben átveszi a beolvadó vagyonát. A különbözetek és a rendezés oszlopokban szereplő adatokat is el kell számolni. Az átalakulás napját követő kilencven napon belül beszámoló, záró adóbevallás. A nem éves elszámolású adókról az átalakulás napját követő 30 napon belül soron kívüli adóbevallást kell benyújtani. Amely cégből kiválnak a folyamatos könyvelés során vezeti ki az átadásra kerülő vagyont. A különbözetek és a rendezés oszlopokban szereplő adatokat is el kell számolni. Az átalakulás napját követő kilencven napon belül a jogelődöknek és a jogutódoknak végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készíteni, és a cégbíróságon letétbe kell helyezni. A jogutódok a jogelőd(ök) vagyonmérlegeinek utolsó oszlopában szereplő adatokat veszik át.

Speciális céghelyzetek Átalakulás Kapcsolódó adózási specialitások Társasági adóval kapcsolatban Nem kedvezményezett átalakulás esetén adóalap korrekció kapcsolódik: az átértékelési különbözethez az immateriális javak, valamint a tárgyi eszközök könyv szerinti értékének és nyilvántartás szerinti értékének különbözetéhez Amire figyelni kell: Az elhatárolt veszteség továbbvihető Társasági adóelőleg fizetés szabályai Általános forgalmi adóval kapcsolatban Kivéve, ha egyidejűleg 3 feltétel teljesül: Fő szabály: adóköteles a jogutód belföldön nyilvántartásba vett adóalany a szerzett vagyont érintő ÁFÁ-val kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket vállalja nincs olyan jogállása, ami kötelezettségvállalásában megakadályozná Bevallási gyakoriság nem változik, összeolvadás esetén a leggyakoribb bevallású jogelődhöz igazodik. Illetékkel kapcsolatban A cégbírósági eljárás A vagyonszerzés, a kedvezményezett átalakulást kivéve Illetékköteles

Jogutód nélküli megszűnés, ha a gazdálkodó nem fizetésképtelen Célja Speciális céghelyzetek Végelszámolás A legfőbb szerv elhatározása vagy cégbíróság határozata alapján kerülhet rá sor Jogszabályi háttér 2006. évi V. tv. és 72/2006 (IV.3.) Korm. r. Jogutód nélküli megszűnés, ha a gazdálkodó nem fizetésképtelen Célja Az a vagyon, amivel a gazdálkodó a végelszámolás kezdő napján rendelkezik és ami vagyont a végelszámolás időszaka alatt szerez Tárgya Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a végelszámolás kezdő napját célszerű a hónap első napjára meghatározni, mert a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal beszámolót kell készíteni.

Egyszerűsített végelszámolás Csak Bt. és KKT. és egyéni cég esetén 150 napon belül befejezik Csak pénzeszközei vagy könnyen pénzzé tehető eszközei vannak Kötelezettségeit 150 napon belül rendezni tudja Nincs peres eljárás Kényszertörlési eljárás A cégbíróság a gazdálkodót megszűntnek nyilvánítja A végelszámolást 3 éven belül nem fejezték be Egyszerűsített eljárásról nem tértek át az általános eljárásra, holott ez kötelező lett volna (az egyszerűsített eljárás feltételei sérültek) A kényszertörlési eljárás ideje alatt gazdasági tevékenységet nem folytathat, a vagyon csak nyilvános pályázat, árverés útján értékesíthető, a legfőbb szerv nem dönthet a végelszámolás megszüntetéséről, egy éven belül be kell fejezni (6 hónappal meghosszabbítható), a végelszámolót a cégbíróság jelöli ki.

Számviteli teendők a végelszámolás időszakában Speciális céghelyzetek Végelszámolás Számviteli teendők a végelszámolás időszakában 1. A végelszámolás kezdetének számviteli feladatai Tevékenységet lezáró beszámoló a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal, mint fordulónappal. Nincs üzleti jelentés! Közzététel: 30 nap. Tevékenységet lezáró adóbevallás: 30 nap. A végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló alapján nyitómérleget készít. A tevékenységet záró mérleget a végelszámolás kezdő napjával módosíthatja a következő gazdasági eseményekkel: Még nem szereplő követelést, kötelezettséget vehet fel Értékhelyesbítést számolhat el Időbeli elhatárolást, céltartalékot, értékvesztést vehet állományba A fenti tételek nyilvántartás szerinti értékeit módosíthatja

Számviteli teendők a végelszámolás időszakában Speciális céghelyzetek Végelszámolás Számviteli teendők a végelszámolás időszakában 1. A végelszámolás kezdetének számviteli feladatai (folytatás) Módosítás esetén korrigált végelszámolási nyitómérleget kell készíteni, és 75 napon belül a legfőbb szerv elé kell terjeszteni Korrigált végelszámolási nyitómérleg Megnevezés Tevékenységet záró mérleg Korrekciók Korrigált végelszámolási nyitómérleg A korrekciók társasági adó hatását könyvelni kell! Célja annak megállapítása, hogy a vagyon a kötelezettségek teljesítésére elegendő-e Ha a tagok az estleges „hiányt” 30 napon belül nem bocsátják rendelkezésre a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni (erről a tagokat tájékoztatni kell)

Számviteli teendők a végelszámolás időszakában Speciális céghelyzetek Végelszámolás Számviteli teendők a végelszámolás időszakában 2. Számviteli feladatok a végelszámolás során A könyveket az általános szabályok és a kormányrendelet előírásai alapján kell vezetni. A hitelezői igények, kártérítések kielégítésének fedezetére lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalék terhére. Ha a végelszámolás nem fejeződik be egy év alatt, akkor 12 havonta beszámolót kell készíteni (Pl.: ha a végelszámolás kezdő időpontja május elseje, akkor az első üzleti év fordulónapja a következő év április 30.) Közzététel, bevallás: fordulónapot követő 5. hónap utolsó napja! Az első üzleti év beszámolójának mérlege és eredmény-kimutatása 5 oszlopos Mérleg Előző év (1) Korrekciók (2) Korrigált adatok (3) (1+2) Előző év(ek) Módosításai (4) Záró adatok (5) Eredménykimutatás Előző év (1) Előző év(ek) módosításai (2) Végelszámoló megállapításainak eredményre gyakorolt hatása (3) Tárgyévi adatok (4) Összevont adatok (5) (3+4)

Számviteli teendők a végelszámolás időszakában Speciális céghelyzetek Végelszámolás Számviteli teendők a végelszámolás időszakában 3. Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor, a vagyon kiadása Beszámoló a végelszámoló által meghatározott nappal Közzététel: fordulónapot követő 5. hónap utolsó napja. Záró adóbevallás: a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg A beszámolóban az eszközöket és a kötelezettségeket piaci értéken kell szerepeltetni Az átértékelésből származó különbözeteket a rendkívüli bevételekkel, illetve a rendkívüli ráfordításokkal szemben kell elszámolni Ha a vagyon kiadásakor ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik, akkor azt a kötelezettségek közé be kell állítani a rendkívüli ráfordítással (ha nem hárítható át) vagy az egyéb követelésekkel (áthárítható) szemben A végelszámoló díját, a végelszámolás költségeinek, ráfordításainak fedezetét ki kell mutatni a megfelelő ráfordításszámlával szemben Vagyonfelosztási javaslat (lásd felszámolás) A legfőbb szerv elé kell terjeszteni Zárójelentés

Számviteli teendők a végelszámolás időszakában Speciális céghelyzetek Végelszámolás Számviteli teendők a végelszámolás időszakában 3. Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor, a vagyon kiadása A vagyon kiadása Időpontjáról a legfőbb szerv dönt, de csak a cég törlése után lehet kiadni A könyveket újra meg kell nyitni A vagyon kiadását bizonylatolni kell és a könyvelésben rögzíteni Az értékeket nem tartalmazó könyvviteli nyilvántartásokat le kell zárni

Számviteli teendők a végelszámolás időszakában Speciális céghelyzetek Végelszámolás Számviteli teendők a végelszámolás időszakában 4. Számviteli feladatok a végelszámolás megszűnésekor Megszűnik a megkezdett végelszámolás Fizetésképtelenség esetén felszámolási eljárás kezdődik Beszámoló a felszámolási eljárás kezdő napját megelőző nappal 30 napon belül közzététel Ezt a beszámolót nem kell a legfőbb szervnek jóváhagynia A felszámolási időszak nyitó adatai a beszámoló adatai lesznek A gazdálkodó működését tovább folytatják (tulajdonosi döntés alapján) A legfőbb szerv dönt a végelszámolás záró napjáról. Erre a napra, mint fordulónapra beszámoló. A fordulónapot követő 5. hónap utolsó napján közzététel, bevallás A tevékenységet folytató cég e beszámoló záró adataival nyitja meg könyveit

A csődeljárás számviteli feladatai Speciális céghelyzetek Csőd, felszámolás Jogszabályi háttér: 1991. évi IL. törvény és a 225/2000 (XII. 19) Korm. rendelet Csőd: az adós fizetési haladékot kezdeményez a csődegyezség megkötése érdekében. A csődeljárás kezdő napja: a kérelem bírósághoz történő beérkezésének napja. A bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki. A csődeljárás számviteli feladatai Nyilvántartásait nem kell lezárni, átértékelésre nem kerülhet sor Hirdetmény: 3 napon belül, két országos napilapban Program a hitelképesség helyreállítására, egyezségi javaslat 30 napon belül Egyezség Van Folytatja tevékenységét Nincs Felszámolási eljárás

Speciális céghelyzetek Csőd, felszámolás Jogszabályi háttér: 1991. évi IL. törvény és a 225/2000 (XII. 19) Korm. rendelet Felszámolás: a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők követeléseit részben vagy teljesen kiegyenlítik Kezdő napja: a jogerős végzés közzétételének napja Ki kérheti? Hitelező, végelszámoló, cégbíróság megszűntnek nyilvánítja Egyszerűsített Felszámolás Az adós jogutód nélkül megszűnik „Normál” Lehetséges kimenetele: Befejeződik a felszámolás Az adós a tevékenységét tovább folytatja Egyezség Tárgya: az adós vagyona

tehát meg kell szüntetni, fel kell oldani. Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai I. A felszámolás megindításakor A felszámolás kezdő napját megelőző nappal a gazdálkodó szervezet vezetője köteles: Figyelem! A záróleltár és mérleg értékhelyesbítést és értékelési tartalékot, időbeli elhatárolást (a fejlesztési célra kapott támogatás kivételével) nem tartalmazhat, tehát meg kell szüntetni, fel kell oldani. záróleltárt beszámolót adóbevallást zárómérleget készíteni és 30 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni A beszámoló üzleti jelentést nem tartalmaz, 45 napon belül közzé kell tenni. Zárómérleg: a beszámoló mérlegétől abban különbözik, hogy a mérleg szerinti eredményt át kell vezetni az eredménytartalékba.

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai II. A felszámolás időszaka alatt Kötelezettségek, követelések rendezése A felszámolás gazdasági eseményei Közbenső felszámolási mérleg Kezdeti teendők Felszámolási nyitómérleg (felszámoló) A felszámolásba be nem vonható eszközök értékét és azok forrását (kötelezettségként) elkülönítetten kell kimutatni A felszámolás időszaka – függetlenül annak hosszától – egy üzleti évnek minősül

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai II. A felszámolás időszaka alatt Felszámolási nyitómérleg Eszközök Összeg E Ft Felszámolásba be nem vonható vagyontárgyak (X) Pénzeszközök Felszámolásba bevonható vagyontárgyak Be nem hajtott követelések Eszközök összesen Források Fel nem osztható vagyon (X) Kötelezettségek +/- Felosztható vagyon Források összesen

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai II. A felszámolás időszaka alatt Kötelezettségek, követelések rendezése 1) A hitelezőnek igazolnia kell, hogy befizette a követelésének 1 %-át (minimum 1000, legfeljebb 100000 Ft) a bíróság gazdasági hivatalánál elkülönítetten vezetett számlára. A hitelezőnek igazolnia kell, hogy befizette a követelésének 1 %-át (minimum 1000, legfeljebb 100000 Ft) a bíróság gazdasági hivatalánál elkülönítetten vezetett számlára. A befizetett díjak elszámolása a felszámolás alatt lévő szervezetnél: T 5. Költségek K 4. Kötelezettségek A befizetett díjak elszámolása a hitelezőnél: T 3. Egyéb követelések K 3. Bankbetét 2) A nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, de a hitelező által bejelentett (40 napon belül), elfogadott kötelezettségeket nyilvántartásba kell venni: T 5/8. Költségek, ráfordítások 4. Előzetes ÁFA K 4. Kötelezettségek

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai II. A felszámolás időszaka alatt Kötelezettségek, követelések rendezése 3) A nyitó felszámolási mérlegben szereplő, de a felszámoló által nyilvántartásba nem vett kötelezettségek, valamint az egy éven belül be nem jelentett, jogvesztetté vált kötelezettségeket eredményt növelő tételként ki kell vezetni: T 4. Kötelezettségek K 9. Rendkívüli bevételek 4) Eredményt csökkentő tételként kell állományba venni a nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő kártérítési járadékot, életjáradékot, környezetvédelmi bírságot. 5) A nyitó felszámolási mérlegben nem szereplő, de az adós által elismert behajtható követeléseket eredményt növelő tételként kell állományba venni: T 3. Követelések K 9. Bevételek 4. Fizetendő ÁFA

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai II. A felszámolás időszaka alatt Kötelezettségek, követelések rendezése 6) A mérlegben szereplő behajthatatlan követeléseket eredményt csökkentő tételként ki kell vezetni: T 8. Egyéb ráfordítások K 3. Követelések 7) Minősíteni kell az immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetések, készletek, követelések értékét: T 8. Egyéb ráfordítások K 1-3. Eszközök T 1-3. Eszközök K 9. Egyéb bevételek

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai II. A felszámolás időszaka alatt A felszámolás gazdasági eseményei 1) Értékkel nem szerepeltethető, de a kötelezettségek teljesítésére felhasználható eszközöket piaci értéken nyilvántartásba kell venni: (kisértékű, 0-ra leírt, többletként fellelt eszközök) T 1-3. Eszközök K 9. Rendkívüli bevételek 2) Nyitó mérlegben lévő céltartalékot meg kell szüntetni: T 4. Céltartalékok K 9. Egyéb bevételek 3) Kompenzálás (nyilvántartásba vett követelésnél és ha nem engedményezett) T 4. Kötelezettségek K 3. Követelések 4) Egyezség esetén az elengedett kötelezettség: T 4. Kötelezettségek K 9. Rendkívüli bevételek

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai II. A felszámolás időszaka alatt Közbenső felszámolási mérleg (tartalma) Eszközök, kötelezettségek, saját tőke könyv szerinti értéken Bevételek és ráfordítások alakulásáról készített kimutatás Szöveges jelentés a nyitó és közbenső mérleg adatainak eltéréseire vonatkozóan Hitelezők részbeni kiegyenlí- tésének sorrendje Tartalmazza a nyitó felszámolási mérleg adatait is Tartalék pénzeszközök között elkülönítetten szerepel: a vitatott költségekre a vitatott hitelezői igényekre szolgáló pénzeszköz

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai III. A felszámolás befejezésekor Felszámolási zárómérleg Záró bevallás Záró jelentés Vagyonfelosztási javaslat Kimutatás Bíróságnak, adóhatóságnak Eszközök értéke Források értéke Könyv szerinti: Felszámolásba be nem vonható eszközök Fel nem osztható vagyon, mint kötelezettség Pénzeszközök Nyilvántartásba vett, ki nem egyenlített tartozások könyv szerinti értéken Piaci: Felszámolásba bevonható eszközök +/- Felosztható vagyon (egyenlegként kell megállapítani) Be nem hajtott követelések Ha (+): a tulajdonosok ilyen értékben kapják vissza befektetésüket Ha (-): a felszámolásba bevonható eszközök ilyen értékben nem fedezik a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeket

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai III. A felszámolás befejezésekor Könyvelési feladatok a zárómérleg összeállításának előkészítéseként Fejlesztési célú támogatás miatti időbeli elhatárolás feloldása T 4. PIE K 9. Rendkívüli bevételek Piaci értékelés T 8. Egyéb ráfordítások K 1-3. Eszközök T 1-3. Eszközök K 9. Egyéb bevételek Az alkalmazott eredményszámlák egyenlegének átvezetése az eredménytartalékba T 9. Bevételek K 4. Felszámolás eredmény-elszámolás T 4. Felszámolás eredmény-elszámolás K 8. Ráfordítások T 4. Eredménytartalék K 4. Felszámolás eredmény-elszámolás vagy fordítva

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai III. A felszámolás befejezésekor Kimutatás a bevételek és a költségek alakulásáról Megnevezés Összeg E Ft A tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevétel Értékesített vagyontárgyak bevételei A felszámolás időszaka alatt behajtott követelések Összes bevétel Tevékenység folytatásával kapcsolatos költségek, ráfordítások Értékesített vagyontárgyak nyilvántartási értéke Kiegyenlített felszámolási költségek Összes költség

Fel nem osztható vagyon Tartozások, kötelezettségek Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai III. A felszámolás befejezésekor Vagyonfelosztási javaslat egy lehetséges formája Megnevezés Elismert kötelezettségek Rendelkezésre álló eszközök Kielégítési javaslat Megnevezése összege Fel nem osztható vagyon X Tartozások, kötelezettségek Felszámolási ktgs. Hitelezői követelés Felosztható vagyon A bíróság dönt a vagyontárgyak és a be nem hajtott követelések felosztásáról a hitelezők között

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai III. A felszámolás befejezésekor A bíróság dönt a vagyontárgyak és a be nem hajtott követelések felosztásáról a hitelezők között Könyvviteli elszámolás 1.) Felszámolásba be nem vonható eszközök kivezetése T 4.Kötelezettségek K 1-3. Eszközök 2.) A be nem hajtott követelések és az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők közötti felosztása a vagyonfelosztási javaslatban elfogadott értékben T 4. Kötelezettségek K 1-3. Eszközök Ha nincs elég eszköz a kötelezettségek kiegyenlítésére, akkor a ki nem egyenlített követeléseket az eredménytartalék javára kell elszámolni T 4. Kötelezettségek K 4. Eredménytartalék

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai III. A felszámolás befejezésekor A bíróság dönt a vagyontárgyak és a be nem hajtott követelések felosztásáról a hitelezők között Könyvviteli elszámolás 3.) Tulajdonosokkal szembeni elszámolás T 4. Tul. szemb. kötelezettségek K 1-3. Eszközök T 3. Egyéb követelések K 4. ÁFA Ezt követően T 4. jegyzett tőke K 4. Tul. szemb. kötelezettségek Végül az eredménytartalék (tőketartalék) egyenlegének átvezetése a jegyzett tőkére vagy fordítva T 4. Eredménytartalék K 4. Jegyzett tőke

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai III. A felszámolás befejezésekor A megszűnt szervezet tulajdonosának elszámolása 1.) A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése (jogerőre emelkedéskor) T 8. Rend. ráfordítások K 1. Részesedések 2.) A kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke T 3. Egyéb követelések K 9. Rend. bevételek 3.) A kapott eszközök nyilvántartásba vétele számla alapján T 1-3. Eszközök 4. Előzetes ÁFA K 4. E. röv. lej. kötelezettségek 4.) A követelés és a tartozás összevezetése T 4. E. röv. lej. kötelezettségek K 3. Egyéb követelések

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai III. A felszámolás befejezésekor A megszűnt szervezet tulajdonosának elszámolása 5.) Átvállalt kötelezettségek nyilvántartásba vétele (pl.: szállítói tartozás) T 8. Rend. ráfordítások K 4. kötelezettségek 6.) A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások összevezetése a kisebb összeggel T 9. Rend. bevételek K 8. Rend. ráfordítások Vagy fordítva!

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai Egyszerűsített felszámolás A vagyon a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő A nyilvántartás hiányosságai miatt a felszámolási eljárást nem lehet lefolytatni Teendők: Felszámolási zárómérleg Vagyonfelosztási javaslat Kérelem a bírósághoz 15 napon belül végzés a bíróság részéről Eszközök felosztása a hitelezők között illeték és ÁFA mentes!

Speciális céghelyzetek A felszámolás számviteli feladatai A felszámolás befejezése a vállalkozó megszüntetése nélkül Az adós és a hitelező egyezséget kötnek A bíróság végzésben dönt a felszámolás befejezéséről A felszámolónak az egyezségkötés napjára Bevételek és költségek alakulását tartalmazó kimutatást Felszámolási zárómérleget Záró adóbevallást Zárójelentést kell készíteni, amit 30 napon belül át kell adni a bíróságnak és az adóhatóságnak. (vagyonfelosztási javaslat értelemszerűen nem készül) A zárómérlegben beállított összeg alapján nyitómérleget kell összeállítani A felszámolás időszaka alatt a saját tőkében bekövetkezett változást a következő adóévben adóalap módosító tételként kell figyelembe venni!