A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSA A SZÁMVITELI POLITIKA

Szabályozás szükségessége: érdekhordozói kör egymástól eltérő érdekeinek kezelése egységes értelmezés, kezelés egységes értékelés (vagyon és realizált eredmény kapcsolata) Szabályozás formái: Nemzetgazdaságok szintjén: Állami (központi) szabályozás (jogszabályok) szakmai önszabályozás (standardok) Nemzetgazdaságok összessége (világ) szintjén: EU számviteli rendszere (irányelvek, rendeletek, közlemények, ajánlások) Nemzetközi számviteli standardok (IAS/IFRS[1] rendszer) USA számviteli szabályai (US GAAP[2]) [1] IAS = International Accounting Standards, IFRS = International Financial Reporting Standards, 2001-ben a nemzetközi standardalkotó szervezet átalakult, ennek következményeként az új standardok IFRS megjelöléssel jelennek meg, de hatályban maradtak a korábban elfogadott IAS-k is. [2] GAAP = General Accepted Accounting Principles © Deák István - 2005.

Magyarországi gyakorlat tervgazdaság időszaka: részletes, tételes (széttagolt) állami szabályozás (egységes Népgazdasági számlakeret, törvény, törvényerejű rendeletek, PM rendeletek, közlemények, irányelvek stb), → szabályosság, központi elszámoltatás piacgazdaság időszaka (1991-től): egységes, törvényi szintű, keretjellegű szabályozás → megbízható és valós kép © Deák István - 2005.

A SZÁMVITEL SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE MAGYARORSZÁGON EU IRÁNYELVEK IAS/IFRS 2000. ÉVI C. TV. 1606/2002/EK RENDELET MAGYAR SZÁMVITELI STANDARDOK KORMÁNY- RENDELETEK IAS/IFRS SZERINTI SZÁMV. POLITIKA PM RENDELETEK SZÁMVITELI POLITIKA JEGYZETT TÁRSASÁGOK KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓJA EGYEDI BESZÁMOLÓK NEM JEGYZETT TÁRSASÁGOK KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓJA NEM JEGYZETT TÁRSASÁGOK KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓJA © Deák István - 2005.

Válasz a globális kihívásokra Beszámolók világméretű összehasonlításának igénye Nagy rendszerek összehangolása IAS/IFRS és US GAAP konvergencia Nagy rendszerek átvétele EU: 2005-től a nyilvános társaságok konszolidált beszámolóit az IAS/IFRS szabályrendszer alapján kell összeállítani (1606/2002/EK rendelet) © Deák István - 2005.

SZÁMVITELI TÖRVÉNY többször módosított 1991. évi XVIII. tv. (1992-2000.) többször módosított 2000. évi C. tv. (2001-től) filozófiája: megbízható és valós összkép biztosítása. A beszámoló tartalmára, nyilvánosságára, könyvvizsgálatára helyezi a hangsúlyt, de a számviteli információs rendszer minden elemét egységes egészként kezeli. © Deák István - 2005.

A TÖRVÉNY SZERKEZETE I. fejezet Általános rendelkezések II. fejezet Beszámolás és könyvvezetés III. fejezet Az éves beszámoló IV. fejezet Az egyszerűsített éves beszámoló V. fejezet Az egyszerűsített beszámoló VI. fejezet Az összevont (konszolidált) beszámoló VII. fejezet Sajátos beszámolási kötelezettségek VIII. fejezet Számviteli szolgáltatások IX. fejezet Nyilvánosságra hozatal és közzététel X. fejezet Könyvvizsgálat XI. fejezet Könyvvezetés, bizonylatolás XII. fejezet Jogkövetkezmények XIII. fejezet Országos Számviteli Bizottság XIV. fejezet Záró rendelkezések © Deák István - 2005.

MELLÉKLETEK 1. melléklet A mérleg előírt tagolása 2. melléklet Az összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás előírt tagolása 3. melléklet A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás előírt tagolása 4. melléklet Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása 5. melléklet Az eredménylevezetés előírt tagolása 6. melléklet Az összevont (konszolidált) mérleg és eredménykimutatás előírt tagolása 7. melléklet A cash-flow kimutatás © Deák István - 2005.

A TÖRVÉNY SZEMÉLYI HATÁLYA Gazdálkodók (amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek) köre: vállalkozó: saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében tevékenységet végez jogi személyiség nélküli jogi személyiséggel rendelkező államháztartás szervei: az államháztartási törvény alapján működnek egyéb szervezet: társasház, egyesület, alapítvány, közhasznú társaság, egyház, nyugdíjpénztárak, pártok stb. stb. MNB © Deák István - 2005.

Nem terjed ki a számviteli törvény hatálya: egyéni vállalkozók (akkor sem, ha egyéni cég) pjt, építőközösség külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére EVA törvény hatálya alá tartozó jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, ha üzleti nyilvántartásait (választása alapján) az EVA előírásai szerint vezeti © Deák István - 2005.

KORMÁNYRENDELETEK egyes gazdálkodó csoportok (pl. államháztartás szervei, hitelintézetek, stb.), illetve a törvény szerint egyéb szervezetek közé tartozók sajátos elszámolásai egyes területek külön szabályozása (pl. megszűnés számviteli teendői) © Deák István - 2005.

NEMZETI SZÁMVITELI STANDARDOK Előzmények: Országos Számviteli Bizottság, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, de ezek nem standardalkotók Sztv. 176. §: nemzeti számviteli standardokat kell alkotni 2099/2002. Korm. határozat: rendeletben kell szabályozni a standard alkotás folyamatát © Deák István - 2005.

A standardokhoz értelmezések is kiadásra kerülnek. Megvalósulás: 202/2003. Korm. rendelet: a standardalkotás folyamata, testületei, a standardok felépítése, kihirdetése A standard fogalma: a törvény figyelembevételével megalkotott részletes szabályok, módszerek, eljárások, amelyek meghatározzák a beszámolókészítés, a könyvvezetés részletes szabályait. A standardokhoz értelmezések is kiadásra kerülnek. A magyar standardok támaszkodnak a nemzetközi számviteli standardokra. A standardokat a pénzügyminiszter rendeletben hirdeti ki. Még nem kerültek kiadásra © Deák István - 2005.

A standardalkotás szervezetei (már működnek): Magyar Számviteli Standard Testület: 32 tag (standardok körének meghatározása, standardok és értelmezések elfogadása) Standard Előkészítő Testület: 11 tag (standard tervezet, értelmezés szükségessége) Standard Értelmező Testület: 5 tag (értelmezések tervezete) © Deák István - 2005.

SZÁMVITELI POLITIKA a beszámoló elkészítése és bemutatása során alkalmazott (a törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján megfogalmazott) specifikus elveket, alapokat, eljárásokat, módszereket, gyakorlatot megfogalmazó írásos dokumentum. Tkp. a külső környezet által magalkotott szabályokat közvetíti (képezi le) az adott gazdálkodóra. Célja: olyan számviteli információs rendszer működtetése, amely alkalmazkodik a vállalkozás stratégiájához, méreteihez, adottságaihoz, és ezzel együtt megbízható és valós információkat szolgáltat a vállalkozás működéséről. © Deák István - 2005.

A számviteli politika szükségessége a megbízható és valós összkép szabályozási filozófiája a számvitel törvény általi (keret) szabályozásból következik, mert a törvény döntési választási lehetőségeket ad, amelyek befolyásolhatják az eredmény nagyságrendjét. © Deák István - 2005.

A számviteli politika elkészítésének kötelezettsége: újonnan alakult vállalkozásnál a megalakulásból számított 90 napon belül módosítás: Kötelező: a módosult törvény hatályba lépését követő 90 napon belül Saját döntés © Deák István - 2005.

VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE SZÁMVITELI ALAPELVEK VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE TARTALMI ELVEK VALÓDISÁG ÖSSZEMÉRÉS ÓVATOSSÁG TELJESSÉG FORMAI ELVEK VILÁGOSSÁG KÖVETKEZETESSÉG FOLYTONOSSÁG KIEGÉSZÍTŐ ELVEK EGYEDI ÉRTÉKELÉS BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS IDŐBELI ELHATÁROLÁS TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN LÉNYEGESSÉG KÖLTSÉG-HASZON ÖSSZEVETÉSE © Deák István - 2005.

Vállalkozás folytatásának elve A számviteli törvény érvényesülési környezetének definiálása a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése Következménye: korrigált bekerülési értéken való értékelés realizált eredmény kimutatása © Deák István - 2005.

Valódiság elve a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak Eszközei: bizonylatok → könyvvezetés → beszámoló ← leltár ↑ törvénynek megfelelő értékelés © Deák István - 2005.

Összemérés elve az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. © Deák István - 2005.

Óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az előre látható kockázatokat, feltételezhető veszteséget figyelembe kell venni Akkor is, ha az a mérlegkészítés időszakában vált ismertté: Értékvesztés, céltartalék, értékcsökkenés Ezeknek az elszámolása független az eredmény nagyságától, előjelétől. © Deák István - 2005.

Teljesség elve Bizonylati fegyelem: a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményt, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni (teljes körűség) Üzleti év teljessége: tárgyévi eseményként kell elszámolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek a mérleg fordulónapja és a beszámoló elkészítése közötti időszakban váltak ismertté, de az adott üzleti évhez kapcsolódnak, illetve a fordulónapi vagyonértéket (eredményt) pontosítják. Beszámolókészítés napjának jelentősége (lásd később) © Deák István - 2005.

Formai alapelvek A világosság elve A következetesség elve a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni A következetesség elve a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés, számviteli politika tekintetében, az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell A folytonosság elve az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat © Deák István - 2005.

Kiegészítő elvek Az egyedi értékelés elve A bruttó elszámolás elve az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni A bruttó elszámolás elve a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – a törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el Az időbeli elhatárolás elve az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik (az összemérés elvének érvényesülését teszi lehetővé). © Deák István - 2005.

A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni A lényegesség elve lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit A költség-haszon összevetésének elve a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel © Deák István - 2005.

Számvitelpolitikai döntések Sztv előírásai szerint Tételes törvényi előírások (alkalmazás) Előírások választási lehetőségekkel Előírások választási lehetőségek nélkül Nem szabályozott területek © Deák István - 2005.

Csoportosítás Általános számvitelpolitikai döntések Vagyonrészek értékelésére vonatkozó számvitel politikai döntések A lényegesség és a költség-haszon összevetése elvével összefüggő számvitelpolitikai döntések A Számvitel I. keretében az általános számvitelpolitikai kérdésekkel foglalkozunk. A másik két csoport részletes megismerése a további félévek tanyagát képezi. © Deák István - 2005.

Általános számvitelpolitikai kérdések A beszámolóval kapcsolatban Fordulónap, üzleti év Beszámolókészítés napja Könyvvezetés formája Beszámoló formája, tartalma Beszámoló pontossága Mérleg, eredménykimutatás tagolása, formája A könyveléssel kapcsolatban Számlarend Költségelszámolás Szabályzatok (érintik a másik két területet is!) © Deák István - 2005.

FORDULÓNAP, ÜZLETI ÉV Üzleti év: az az időszak, amelyről a beszámolót készítjük, amelyre a beszámoló vonatkozik) Fordulónap: üzleti év utolsó napja Fő szabály (1): üzleti év = naptári év és fordulónap = december 31. Kivételes szabály (1): üzleti év ≠ naptári év és fordulónap ≠ december 31. a külföldi anyavállalat magyarországi leányvállalata és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében, ha a külföldi vállalkozásnál is eltér, valamint az európai részvénytársaság és nem hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosítóintézet © Deák István - 2005.

Fő szabály (2) Kivételes szabály (2) Üzleti év = 12 hónap előtársasági időszak, előtársasági időszakot követő üzleti év, megszűnést megelőző időszak, átalakulással létrejövő társaság első üzleti éve, végelszámolás utolsó üzleti éve Üzleti év > 12 hónap előtársasági időszak (csak elvileg), felszámolás időszaka © Deák István - 2005.

Beszámolókészítés napja Fordulónap és a nyilvánosságra hozatal előírt határnapja közötti időpont: azon időpont, ameddig bekövetkező gazdasági események, megismert információk hatását (amennyiben azok az adott üzleti évhez kapcsolódnak, a fordulónapi vagyon értékét pontosítják) az adott üzleti évről szóló beszámolóban figyelembe kell venni ← teljesség elve © Deák István - 2005.

Teljesség elvének érvényesítése NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL FORDULÓNAP FORDULÓNAP 150 nap ÜZLETI ÉV (TÁRGYÉV) ZÁRLAT BESZÁMOLÓ ELFOGADÁSA TELJESSÉG ELVE ALAPJÁN BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS NAPJA © Deák István - 2005.

KÖNYVVEZETÉS FORMÁJA Könyvvezetés: tevékenység, amelynek keretében a működés során előforduló gazdasági eseményekről, a törvénynek megfelelő szabályok szerint, folyamatos, zárt rendszerű nyilvántartást vezetünk, amelyet az üzleti év végén lezárunk. Jellemzői: Magyar nyelven, Ft-ban (2006-től minősített esetben konvertibilis devizában), zárt rendszerben Megjelenési formái egyszeres: pénzforgalmi szemlélet (a pénzforgalom tekintetében zárt) → pénzügyileg realizált eredmény kettős: teljesítés (üzemgazdasági) szemlélet (teljes vagyon tekintetében zárt) → gazdaságilag realizált eredmény © Deák István - 2005.

Ha választhat, akkor változtathat is Főszabály: minden gazdálkodó kötelezően kettős könyvvitelt vezet, vagy választása szerint vezethet. Választás korlátai Kategorikus: csak az sztv. szerinti egyéb szervezetek, ha a kapcsolódó kormányrendelet megengedi Rugalmas: két egymást követő üzleti évben a nettó árbevétel < 50 millió Ha választhat, akkor változtathat is lehetőség kötelező © Deák István - 2005.

KÖNYVVEZETÉS VÁLTOZTATÁS ÁTTÉRÉS LEHET KÖTELEZŐ Egyszeres → Kettős Bármely üzleti év 1. napjával a) Ha két egymást követő üzleti évben nem felel meg a rugalmas korlátnak → ezt követő 2. üzleti évtől b) Kategorikus korlát már teszi lehetővé → azt követő naptól Kettős → Egyszeres Ha két egymást követő üzleti évben megfelel a rugalmas korlát → ezt követő 2. üzleti évtől Nincs ilyen szabály © Deák István - 2005.

BESZÁMOLÓ FORMÁJA Beszámoló: a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően készített, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum. © Deák István - 2005.

Beszámoló formája függ Működési forma (kategorikus korlát) Nagyságrend (rugalmas korlát) vagyon nagysága (mérleg főösszeg) nettó árbevétel foglalkoztatottak száma Könyvvezetés formája (kategorikus korlát) egyszeres kettős © Deák István - 2005.

BESZÁMOLÓ FORMÁI Egyedi beszámoló Konszern beszámoló Egyszerűsített beszámoló → egyszeres könyvvitel Éves beszámoló, amely lehet: egyszerűsített éves beszámoló éves beszámoló Konszern beszámoló konszolidált éves beszámoló Kettős könyvvitel © Deák István - 2005.

Egyszerűsített éves beszámoló Lehet: minden kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó Kell: részvénytársaság, konszolidálásba bevont gazdálkodó, külföldi vállalkozó magyarországi fióktelepe, az üzleti év ≠ naptári év, tőzsdén jegyzett (bevezetést kérelmező) gazdálkodó Egyszerűsített éves beszámoló Lehet: az a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, akinél két egymást követő évben az alábbi 3 mutató közül legalább (bármelyik) kettő nem haladja meg a határértéket: mérleg főösszeg  500 millió forint nettó árbevétel  1.000 millió forint foglalkoztatottak száma  50 fő. © Deák István - 2005.

Konszolidált beszámoló: Nem egyedi (nem egy vállalatra vonatkozó), hanem vállalatcsoportra vonatkozó beszámoló. Nem választható önálló beszámolóként Lényege: nem egyszerű összeadás, hanem a halmozódások kiszűrése Vonatkozik: anyavállalat, amely közvetve vagy közvetlenül meghatározó befolyást gyakorol egy vagy több másik vállalkozásban (általában 50 % + 1 szavazat) leányvállalat, amelyre az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol. közös vezetésű vállalat: paritásos alapon (50-50 % vagy 33-33-33 %) társult vállalkozás: mértékadó befolyás (minimum 20 %). Kapcsolt vállal- kozás © Deák István - 2005.

ÁTTÉRÉS A BESZÁMOLÓK KÖZÖTT Könyvvezetés is változik → ÁTTÉRÉS KÖTELEZŐ Egyszeres → kettős egyszerűsített beszámolóról (egyszerűsített) éves beszámolóra Kettős → egyszeres (egyszerűsített) éves beszámolóról egyszerűsített beszámolóra © Deák István - 2005.

Könyvvezetés nem változik Áttérés LEHET KELL Egyszerűsített éves → éves Bármely üzleti év első napjával: feltétel nélkül a) ha két egymást követő üzleti évben a nagyságrendi mutatók közül bármelyik kettő meghaladja a határértéket: (az azt követő 2. üzleti évtől) b) Kategorikus korlát miatt (átalakulás napjával) Éves → egyszerűsített éves Bármely üzleti év első napjával: ha a feltételek lehetővé teszik Nincs ilyen szabály © Deák István - 2005.

Beszámoló általános felépítése SZÁMSZAKI RÉSZEK SZÖVEGES RÉSZEK A múltbeli (megtörtént) események aggregált, szerkesztett adatsora magyaráz, kiegészít, az összevont adatok részletezése, a jövőbeli várható fejlődés felvázolása Mérleg Eredmény-kimutatás Cash-flow Saját tőke változás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés © Deák István - 2005.

Az egyes beszámolók tartalma az sztv. szerint egyszerűsített beszámoló Számszaki részek egyszerűsített mérleg eredménylevezetés Szöveges részek Nincs kötelező előírás éves beszámoló mérleg eredménykimutatás kiegészítő melléklet (benne a cash-flow és saját tőke változás) + üzleti jelentés (közvetlenül nem része a beszámolónak) © Deák István - 2005.

Egyszerűsített éves beszámoló Számszaki részek mérleg eredménykimutatás Szöveges részek kiegészítő melléklet Egyszerűsítés: Számszaki részek vertikális tagolása (tételek elhagyhatóak) Kiegészítő melléklet kötelező tartalma szűkebb (pl. nincs cash-flow) Nincs (kötelező) üzleti jelentés Egyes értékelési szabályokat (lásd Számvitel II.) nem kell alkalmazni © Deák István - 2005.

Konszolidált éves beszámoló Számszaki részek Konszolidált mérleg Konszolidált eredménykimutatás Szöveges részek Konszolidált kiegészítő melléklet (benne konszolidált cash-flow) + konszolidált üzleti jelentés (közvetlenül nem része a beszámolónak) © Deák István - 2005.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Célja: elősegíteni az érdekeltek valós tájékoztatását, értelmezni, magyarázni a mérleg és az eredménykimutatás adatait, értékelni a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet, bemutatva a saját tőke és a kötelezettségek alakulását az eszközök összetételét és alakulását a likviditás, fizetőképesség, eladósodottság alakulását a jövedelmezőség alakulását. © Deák István - 2005.

KM TARTALMA Kötelező előírás Gazdálkodói (számvitelpolitikai) döntés Általános előírások Tételes előírások Gazdálkodói (számvitelpolitikai) döntés Megbízható és valós összkép gazdálkodó sajátosságaiból adódó érvényesítése érdekében © Deák István - 2005.

KM FELÉPÍTÉSE 1. Általános rész 1.1. gazdálkodói környezet azonosítása, bemutatása (ki, mit, kivel, hogyan, mióta stb.) 1.2. számviteli környezet bemutatása - alkalmazott szabályrendszer - számviteli szolgáltatás (lásd később) szereplői - számviteli politika meghatározó elemei, változása - össze nem hasonlítható adatok kezelése 1.3. vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése (lásd Számvitel III.) © Deák István - 2005.

2. specifikus rész (részletesen lásd Számvitel II.) 2.1. mérleghez kapcsolódó kiegészítések 2.2. eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 3. tájékoztató rész a beszámoló egyéb részében meg nem jelenő, mérlegalatti tételek, például: foglalkoztatottak, vezető tisztségviselők (száma, díjazás), kapcsolt vállalkozások, környezetvédelem stb. 4. cash flow számszaki rész az üzleti év pénzforgalmáról (lásd Számvitel III.) © Deák István - 2005.

ÜZLETI JELENTÉS a beszámoló hasznosításához kapcsolódó, a beszámoló többi részében meg nem jelenő (alapvetően a jövőre vonatkozó, a főbb kockázatokat, bizonytalanságokat is elemző) információk Előírt + saját döntésen alapuló tartalom Előírt tartalom: fordulónap és mérlegkészítés napja közötti lényeges események várható fejlődés (gazdasági környezet változásai) kutatás-fejlesztés visszavásárolt saját részvények telephelyek környezetvédelem kockázatok © Deák István - 2005.

BESZÁMOLÓ PONTOSSÁGA Főszabály: Kivételes szabály: adatokat 1.000 Ft-ban kell megadni Kivételes szabály: 100 Mrd Ft feletti mérleg főösszeg esetében az adatokat Millió Ft-ban kell megadni © Deák István - 2005.

A beszámolók nyilvánossága Letétbe helyezés Főszabály: az üzleti év fordulónapját követő 150 (konszolidált beszámolót 180) napon belül letétbe kell helyezni a beszámolót a Cégbíróságon. Terjedelme: Beszámoló Könyvvizsgálói jelentés Adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés © Deák István - 2005.

Közzététel (letétbe helyezéssel egy időben) Főszabály: Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnál Terjedelme Mérleg, eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Mellőzhető: könyvvizsgálói állásfoglalás szükséges Könyvvizsgálói jelentés Kiegészítő szabály: tőzsdén jegyzett társaság esetében: társaság honlapján (2 évig) Főszabály + Kiegészítő melléklet nem mellőzhető Üzleti jelentés is © Deák István - 2005.

SZÁMVITELI SZOLGÁLTATÁS Könyvviteli szolgáltatás SZIR kialakítása, szabályozása, működtetése Könyvvizsgálat Beszámoló szabályszerű összeállításának, megbízható és valós voltának megállapítása © Deák István - 2005.

Könyvviteli szolgáltatás Végezheti Mérlegképes könyvelő Okleveles könyvvizsgáló PM regiszterben szerepel (végzettség + 3 éves szakmai gyakorlat) Mentesül: Egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó Kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó, ha két egymást követő üzleti év átlagában a nettó árbevétel < 10 M Ft © Deák István - 2005.

KÖNYVVIZSGÁLAT Főszabály: minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező Mentesíthető: ha két egymást követő üzleti év átlagában a nettó árbevétel < 50 millió Ft Nem mentesíthető Más jogszabályi (pl. GT) előírja: rt, egyszemélyes kft, kft jegyzett tőke > 50 millió, átalakulás, tőzsdei jegyzés, értékpapír kibocsátás stb. Konszolidálásba bevont vállalkozás Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe Takarékszövetkezet © Deák István - 2005.

Könyvvizsgáló választás az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor, új vállalkozás pedig az első üzleti év végéig. Könyvvizsgálat eredménye Könyvvizsgálói jelentés, amelynek része a könyvvizsgálói záradék Hitelesítő Korlátozott Elutasító Könyvvizsgálat hiányára a beszámolóban egyértelműen utalni kell „A beszámoló adatai könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.” © Deák István - 2005.