SZÁMVITEL.

Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL."— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL

2 Hol tartunk… A számvitel a gazdálkodó egységek vagyoni viszonyairól, pü-i helyzetéről, jövedelem termelő képességéről tájékoztat. A tájékoztatás címzettjei: piaci szereplők állam (hatóságok) alkalmazottak (élükön a vezetőkkel) Pénzügyi számvitel és vezetői számvitel A számviteli információs rendszertől elvárható kvalitatív tulajdonságok Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

3 Hol tartunk… Megbízhatóság (Reliability) Visszacsatolási érték (Feedback value) Időszerű (Timeliness) Igazolhatóság (Verifiability) Semlegesség (Neutrality) Reprezentációs hitelesség (Representational faithfulness) A döntéshozó és tulajdonságai (értelmezés és megelőző tudás) Számviteli információ felhasználói Előnyök > Költségek (Benefits > Costs) Korlát Világosság (Understandability) Döntési hasznosság (Decision usefulness) Felhasználó specifikus tulajdonság Lényegesség (Relevance) Elsődleges döntés-specifikus tulajdonság Előrejelzési érték (Predictive value) Elsődleges tulajdonságok összetevői Következetesség (Consistency) Összhasonlíthatóság (Comparability) Másodlagos és egymásra ható tulajdonságok Megjeleníthetőség (Materiality) Gazdasági események észlelése, megjelenítése Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

4 Hol tartunk… A gazdálkodó szervezetekben lejátszódó gazdasági folyamatokat megfigyeli, megméri, feljegyzi (elemzi, és ellenőrzi). A múltbeli gazdasági folyamatokat figyeli, méri, jegyzi fel. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

5 A pénzügyi számvitel hierarchiája
10 Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet (Üzleti jelentés) Nyilvános- ságra hozatal Könyvvizsgálat Leltár Beszámoló Bizonylati rend Főkönyv Analitikus nyilvántartás Alapbizonylatok Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

6 Könyvvezetés 10 Folyamatos nyilvántartás a gazdasági eseményekről
gazdasági esemény: olyan esemény aminek a hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és/vagy pénzügyi és/vagy jövedelmezőségi helyzete. Formái: kettős könyvvitel (főkönyvi számla) a vagyont kettős vetületben veszi számba egyszeres könyvvitel (pénztárkönyv, napló főkönyv) csak a pénzeszközökben beállt változásokat figyeli bevételi nyilvántartás Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

7 Könyvvizsgálat 11 A beszámoló, a könyvvezetés valódiságát, teljességét, világosságát ellenőrzi. Garanciális elem Csak bejegyzett, okleveles könyvvizsgáló végezheti. A beszámoló hitelességéről a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell könyvvizsgálói jelentésben, valamint a beszámolót hitelesítő záradékkal látja el elfogadó elutasító korlátozó Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

8 Nyilvánosságra hozatal
12 Cél: az információk nyilvánosak legyenek Letétbehelyezés: a cégbíróságon, bárki beletekinthet Közzététel: Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

9 Számviteli mérésmódok
13 megfigyel, megmér, feljegyez természetes mértékegységben értékben (mérleg, eredménykimutatás) q ·p=E mérőszámokban (kapacitás, teljesítmény, átbocsátóképesség) Értékelés Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

10 A tehén Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

11 Tanuljunk meg könyvelni
15 Nincs más dolgunk mint rögzíteni a gazdasági eseményeket! egyszeres pénztárkönyv, készletnyilvántartó könyv, napló főkönyv kettős főkönyvi számlákon, főkönyvbe Nézzünk egy egyszerű kereskedelmi példát! Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

12 Kolbász kereskedés 15 Társaságot alapítunk eFt törzstőkével, és ezt betesszük a pénztárunkba. Felveszünk egy pénztárost és egy raktárost, bérük havi 40 eFt (első bérfizetés ) Bérleti szerződést kötünk egy raktárhelységre. A bérleti díj 35 eFt/hó, fizetés negyedévenként, első fizetési kötelezettség eFt. Veszünk 100kg kolbászt (vásárlás 1 eFt áron, kifizetjük a „Szállító”-nak a 100 eFt-ot a „Pénztár”-ból. A Raktárban megnyitunk egy készletnyilvántartó könyvet és rögzítjük a 100kg bevételezését. Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

13 Gazdasági eseményeink
15 Eladunk 50kg 2 eFt áron (eladás I.). A „Vevő” kifizeti a vételárat a „Pénztár”-ban. Vásárolunk 600 kg kolbászt (vásárlás 1,5 eFt-ért. A vételárat kifizetjük a „Szállító”-nak a „Pénztár”-ból. Eladjuk 650kg raktári 2 eFt áron (eladás II.), a „Vevő” csak januárban fog fizetni. Bankból 500 eFt hitelt veszünk fel, amit én kell visszafizetnünk. Vásárolunk 1000 kg kolbászt (vásárlás III.) 1 eFt egységáron. A „Szállító” követelését csak jövő év januárjában fogjuk kiegyenlíteni. Számítsuk ki vállalkozásunk eredményét! Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

14 Pénztárkönyv 16 Mekkora az eredmény? 12. 01. Alapítás 1.000 - 1.000
Vásárlás I Eladás I Vásárlás II Hitelfelvétel Mekkora az eredmény? Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.

15 Kolbászraktár 16 12. 02. Vásárlás I. 100 - 100
Eladás I Vásárlás II Eladás II Vásárlás III Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2013.