Copyright Menedzser Praxis Kft. 2010. Minden jog fenntartva.
Art. 2013
Adóalanyok Kényszertörlési eljárás hatálya alatt állók Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Kisvállalati adóalanyok
Képviselet Kötelező szakmai képviseletet 2013-tól: az adó feltételes megállapítására irányuló, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló, valamint az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárások esetében.
Bejelentés Székhelyszolgáltatás megszüntetése TEÁOR – ÖVTJ szerinti bejelentés Elektronikus számla online megőrzésének bejelentése Munkáltató, kifizető bejelentési kötelezettségének egyszerűsítése Több munkáltató által létesített munkaviszony Civil szervezetek egyablakos bejelentkezése Általános forgalmi adó pénzforgalmi elszámolásának bejelentése
Bevallási és adófizetési kötelezettség Adónyilatkozat Egyszerűsített bevallás Tao-bevallást helyettesítő nyilatkozat kiterjesztése Jogutód nélkül megszűnt munkáltató által túlvont adó (adóelőleg) rendezése
Belföldi áfaösszesítő jelentés Azon számlákra terjed ki, amelyek áfa-tartalma eléri, vagy meghaladja a 2 millió forintot. Jelentéstételi kötelezettsége az alábbi adatokra terjed ki: a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapja és áthárított általános forgalmi adó összege, a számla sorszáma, valamint a számlában feltüntetett teljesítési időpont, ilyen időpont hiányában a számla kibocsátásának kelte.
Belföldi áfaösszesítő jelentés A 2 millió forintot elérő áthárított áfát tartalmazó számlák tartalma kiegészül a vevő adószámának (csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának) első nyolc számjegyével. Az összesítő jelentéstételi kötelezettség mind a termékértékesítő/szolgáltatást nyújtó, mind a terméket beszerző/szolgáltatást igénybe vevő adóalany esetében azon számlákra terjed ki, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja.
Belföldi áfaösszesítő jelentés Ha ugyanazon adóalany által kiállított, egyenként mind az értékhatár alatti összegű áfát tartalmazó számla alapján gyakorol egy másik adóalany több mint 2 millió forint értékben adólevonási jogot úgy ez az összevont, nem számlaszintű összesítő jelentéstételi kötelezettsége beáll. Az összevont jelentés csak a levonási jogot gyakorló adózóra vonatkozó kötelezettség, ha tehát ugyanannak a vevőnek, ugyanabban az adómegállapítási időszakban több, akár a 2 millió forintos értékhatárt meghaladó áthárított áfát tartalmazó számlát bocsát ki az értékesítő/szolgáltatást nyújtó, ettől függetlenül ezen összevont jelentéstételi kötelezettsége nem keletkezik.
Belföldi áfaösszesítő jelentés A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által kibocsátott számla esetében a nyilatkozatot csak egyszer, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő Áfa. bevallásban kell megtenni, amelyben ezen számla alapján az adózó első alkalommal adólevonási jogot érvényesít, vagy a számlát kiállító adómegállapításra először kötelezett. Ez esetben is az áthárított áfa teljes összege veendő figyelembe a 2 millió forintos összeghatár vizsgálata során, akkor is, ha az adott adómegállapítási időszakban a számla alapján az adómegállapítási kötelezettség, vagy az adólevonási jog nem öleli fel a számlában áthárított áfa teljes összegét.
Belföldi áfaösszesítő jelentés A belföldi áfaösszesítő jelentést az áfa bevallással egyidejűleg, annak részeként kell teljesíteni. Soron kívüli bevallási kötelezettség Az adózónak – a bevallással még le nem fedett időszakról – soron kívül bevallást kell benyújtania valamennyi adójáról, ha az üzletvezetés helyét belföld helyett külföldre helyezi át és erre tekintettel a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik.
Készpénzfizetés korlátozása A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók 2013. január 1-jétől ugyanazon szerződés alapján ugyanazon partnerüknek (amennyiben partnerük is pénzforgalmi számlanyitásra köteles) egy naptári hónapban termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás – általános forgalmi adót is magában foglaló – ellenértékeként összesen maximum 1,5 millió forint összeghatárig teljesíthetnek készpénzben kifizetést. A korlátozásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén 20 százalékának megfelelő mértékű mulasztási bírságot szab ki az állami adóhatóság.
Kényszertörlési eljárás 2013-tól bevezetésre került az adószám törléssel érintett cégek megszüntetésére irányuló eljárás, amelynek eredményeképpen az állami adóhatóság kezdeményezésére – ha a cég adószámát törlik – a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja és kezdeményezi a kényszertörlési eljárást. A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, mint fordulónappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani.
Adószám-felfüggesztés 2013. január 1-jétől az állami adóhatóság az adószám alkalmazását határozott időtartamra, a határozat jogerőre emelkedését követő 180. napig függeszti fel ha az adózó bevallási vagy adófizetési (adóelőleg fizetési) kötelezettségének határidőtől, illetve esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget. Az adóhatóság az adószámot törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget.
Adószám törlés Az állami adóhatóság az adószám felfüggesztése nélkül az adószám törléséről határoz azokban az esetekben, amikor hitelt érdemlően megállapítást nyert, hogy az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím, vagy az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy.
Adószám törlés 2013. január 1-jétől, ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózó esetében a törlés elrendelésére az előbb kifejtett okok alapján került sor, az állami adóhatóság a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást.
Adóregisztrációs eljárás Az állami adóhatóság abban az esetben, ha az adószám megállapítását követően a vezető tisztségviselő, vagy tag személyében bekövetkezett változásra tekintettel lefolytatott adóregisztrációs eljárás során állapítja meg, hogy az új vezető tisztségviselő, vagy tag adózási szempontból különösen kockázatosnak minősül, határidő tűzésével felszólítja az adózót, hogy a jogellenes helyzetet hárítsa el. A korábban hatályos szabályozás szerint a törvény erre 15 napot biztosított, a módosítás a határidőt 30 napra emeli fel.
Fokozott adóhatósági felügyelet A fokozott adóhatósági felügyeletet megelőző kockázatelemzési eljárás része a kockázatelemzést szolgáló kérdőív kitöltésére való felhívás. Az adózó a kérdőívet az adóhatóság honlapjáról le tudja tölteni és azt papír alapon, vagy elektronikus úton be tudja küldeni az állami adóhatóság részére. Az állami adóhatóság a kockázatelemzési eljárást 1 éven belül, az éves áfa-bevallásra kötelezettek esetén a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 30 napon belül folytatja le. Az állami adóhatóság a kockázatelemzés eredményéről csak akkor értesíti az adózót, ha a fokozott felügyeletét rendeli el.
Személyi jövedelemadó 2013
Személyi jövedelemadó 2013 megszűnik az adóalap-kiegészítés külföldi magánszemélyt megillető kedvezmény (ha jövedelmeinek legalább 75%-a Magyarországon esik adókötelezettség alá) belföldi magánszemély külföldi jövedelmeire arra az időszakra érvényesíthet kedvezményt, amely időszakra külföldön azonos vagy hasonló kedvezmény nem illette meg a jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység-végzés szokásos helyének fekvése szerinti állam adónyilatkozat szabályai
Személyi jövedelemadó 2013 Családi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a magánszemélyt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon esik adókötelezettség alá megosztás szabályainak pontosítása 2013-tól tájékoztató adat az adóbevallásban a külföldről származó azon jövedelmek, amelyek nem bevallásra kötelezettek.
Személyi jövedelemadó 2013 közös tulajdon esetén az ingó vagyontárgy, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség, nem keletkezik bevétel a volt egyéni vállalkozónál, ha az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásokat az általa alapított egyéni cég megtéríti, közvetített szolgáltatás fogalmának változása, átalányadózás akkor is választható, ha az egyéni vállalkozó munkaviszonyban áll.
Béren kívüli juttatások Eho 14% munkahelyi étkezés, iskolakezdési támogatás, az elhunyt munkavállaló éves cafeteria-kerete, Erzsébet utalvány, egyes meghatározott juttatások.
Biztosítások adókötelezettsége adóköteles és adómentes biztosítás meghatározása, kockázati biztosítás fogalma adómentes díjú biztosítások az 1.számú mellékelet alapján adóköteles biztosítási díj új biztosítási fogalmak egyes meghatározott juttatásként adózó adóköteles személybiztosítások a biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának új szabálya
Társasági adó 2013
Fogalmakban történő módosítás Ellenőrzött külföldi társaság Egyház Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Szabad vállalkozási zóna Látvány-csapatsport érdekében létrejött közhasznú alapítvány Korábban munkanélkülinek minősülő személy
Adóalap-módosító tételek Jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározása A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének (azaz a két adóévre vetített kötelezettség-állomány összege közötti különbözet) 50%-a.
Adóalap-módosító tételek Bejelentett részesedés Bejelentett immateriális jószág Nem realizált árfolyam különbözet Kutatás-fejlesztési tevékenység „háromszoros kedvezménye” Alultőkésítés
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások Ingyenes juttatások – kivétel az áruminta
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások Önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére juttatott személyi jellegű egyéb kifizetés Több munkáltató által foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel elszámolt személyi jellegű ráfordítás Tartós adományozási szerződés
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató adóalapja A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, valamint a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek eladásából származó ellenérték, bevétel, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
Veszteségelhatárolás Kiválás Cégvásárlás Átalakulás Csőd- vagy felszámolási eljárás egyezsége
Fejlesztési adókedvezmény 2013. január 1-jétől az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházásra, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű – külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon – energiahatékonyságot szolgáló beruházásra tekintettel.
Bejelentés a beruházás befejezéséről Az adózó a beruházás üzembe helyezését követően, 90 napon belül köteles bejelenteni az adópolitikáért felelős miniszternek a beruházás befejezésének a napját. A bejelentés formája vonatkozásában a Tao-törvény külön rendelkezést nem tartalmaz.
Az adóhatóság évenkénti tájékoztatása Az adópolitikáért felelős miniszter évente tájékoztatja az állami adóhatóságot a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan benyújtott bejelentésekre, kérelmekre és a beruházások befejezésére tekintettel.
Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye 2012. április 14-től a látvány-csapatsport támogatása keretében az adózó a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére – az eddigiekben érvényesíthető jogcímek mellett – a versenyeztetéssel összegfüggő költségek támogatására is támogatást nyújthat.
Köztartozás-mentesség A látvány-csapatsportok adókedvezményből megvalósuló támogatás igénybevételére csak olyan adóalanyok jogosultak, amelyek köztartozásmentes adózónak minősülnek.
A támogatási igazolás kiállítása A támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható, ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább két éve, mert például a támogatás igénybevételére jogosult, két éven belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot a sportról szóló 2004. évi I. törvény 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján megszerző sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak minősül.
Kapcsolattartás elektronikus úton A Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján, elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel a támogatást igénybe vevő szervezet. Első alkalommal a 2013–2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben alkalmazandó.
Speciális jóváhagyási eljárásrend értékhatára A nagy értékű sportfejlesztési programok a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter jóváhagyásának birtokában engedélyezhetők, e speciális jóváhagyási eljárásrend értékhatára 500 millió forintról 300 millió forintra csökkent sportágfejlesztési programonként.
Előadó-művészeti szervezetek támogatóinak járó adókedvezmény A támogatási programhoz kapcsolódó beszámolási követelmények teljesítése céljából a kultúráért felelős miniszternek egy olyan rendelet kiadására ad felhatalmazást a törvény, amely a támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazza.
Más adónemekkel összefüggő módosítások Adóelőleg bevallása a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően A Kiva. alanya a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a kisvállalati adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben megfizetni a törvényben meghatározott határidőre.
Ingyenes juttatások a kisvállalati adóalany részére Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó.
Áfa 2013
A szakértői értékelés céljából történő kivitel 2013. január 1-jétől nemcsak a terméken történő munkavégzés céljából történő kivitel okán nem keletkezik áfafizetési kötelezettség saját termék másik tagállamba történő továbbításakor, hanem abban az esetben sem, ha a termék ideiglenes kiszállításának a célja szakértői értékelés.
Üzletágátadás áfa fizetési kötelezettség alóli mentesítése A 2013. január 1-jétől érvényes szabályozás az üzletágátadás meghatározott eseteit az átvevő adóalany likviditási helyzetének javítása céljából kiveszi az adófizetési kötelezettség alól. A 2013. január 1-jétől hatályba lépő előírások értelmében az apport és a jogutódlás eseteihez hasonlóan, az üzletágátadás sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget az átadó adóalany számára, amennyiben az a 18. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel.
Teljesítési hely szabályainak változása Változik a közlekedési eszközök hosszú távú (vízi közlekedési eszköznél 90 napot, egyéb közlekedési eszköz esetén 30 napot meghaladó), nem adóalany részére történő bérbeadásának teljesítési helye. Ezen ügyletek teljesítési helye a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedettségéhez (lakóhelyéhez, szokásos tartózkodási helyéhez) igazodik. Kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő hosszú távú bérbeadása esetén a teljesítési hely a bérbeadás helyéhez igazodik, amennyiben ez azonos a bérbeadó székhelyével, állandó telephelyével.
EKB által közzétett árfolyam alkalmazhatósága 2013. január 1-jétől az adóalanyok választási lehetősége bővül és alkalmazhatják az Európai Központi Bank által az Áfa. törvény 80. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban közzétett árfolyamot is. Az MNB által közzétett árfolyam választására vonatkozó szabályokhoz hasonlóan az adóalany az EKB árfolyamának alkalmazását is köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak és ettől a választásától a naptári év végétől számított két évig nem térhet el.
Gyermek- és ifjúságvédelemhez kapcsolódó étkeztetés A bölcsődei, óvodai, általános iskolai étkeztetéshez hasonlóan a gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató (például családi napközi) által teljesített étkeztetés is adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül, amennyiben az étkeztetés fejében járó ellenérték külön térítendő.
Az adómentes ingatlan-bérbeadás alóli kivétel Kizárólag az olyan ingatlan-bérbeadások adókötelesek az általános szabályok szerint, amelyek közvetlenül kereskedelmi-szálláshely szolgáltatásnak minősülnek (pl. falusi turizmus keretében a vidéki nyaraló egy szobájának bérbeadása), és nem tartozik ide a bérbeadás, ha egyébként tartalmában nem kereskedelmi-szálláshely szolgáltatás kategóriájába (pl. egy teljes hotel bérbeadása üzemeltetési célra).
Adólevonási jog szabályainak pontosítása 2013. január 1-jétől adólevonásra jogosító tevékenységnek kell minősíteni az olyan külföldi teljesítési helyű ügyleteket, melyeket, ha az adóalany belföldön teljesítene, ahhoz adólevonási joga kapcsolódna, például adólevonási joggal adómentes nemzetközi légi személyszállítás esetén.
A személygépkocsik üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások áfájára vonatkozó levonási korlátozás 2013. január 1-jétől 50 százalékban korlátozza a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatásokat (pl. javítás) terhelő áfa levonását. Az adóalany akkor mentesülhet ezen levonási tilalom alól, ha az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének legalább 50 százaléka igazoltan beépül az Áfa. törvény 15. §-a szerint közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába, vagy pedig, ha az igénybe vett szolgáltatás közvetlen anyagjellegű ráfordításként épül bele a személygépkocsi-bérbeadás adóalapjába.
Levonható adó korrekciójának időpontja 2013. január 1-jétől a levonható adó korrekcióját az adóalany abban az adó-megállapítási időszakban jogosult elvégezni, amelyikben a fizetendő adó változását eredményező tételt elszámolja.
Eltérés az árrés-adózástól A viszonteladók főszabály szerint különös rendelkezések szerint teljesítik adófizetési kötelezettségüket. A jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy az árrés-adózástól eltérjenek. Az általános szabályok szerint eljárni kívánó adóalanyok ezen adózási módja – újabb bejelentés hiányában – nemcsak a választás évétől számított két évig tarthat, hanem automatikusan újabb két évvel meghosszabbodik.
A belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatéríttetési kérelme A belföldön nem letelepedett adóalanyok egy naptári évre vonatkozóan maximum 5 darab kérelmet nyújthatnak be. Az ugyanabban az évben keletkezett visszaigényelhető adó esetén, a belföldön nem letelepedett adóalanyok olyan adó visszatérítését is kérelmezhetik, amely a korábbi időszakban keletkezett, de még nem érvényesítették.
A szabadtéri zenei fesztiválok 2012. július 20-ától kezdődően az Áfa. törvény 3/A. számú melléklete kibővült a szabadtéri zenei fesztiválokra kizárólag belépést biztosító szolgáltatásokkal. A kereskedelmi-szálláshely szolgáltatáshoz hasonlóan, az érintett fesztiválok belépői is 18 százalékos áfával adóznak.
Alanyi adómentesség 2013. január 1-jétől 6 millió forintra nő az alanyi adómentesség választására jogosító éves árbevételi értékhatár.
A gyógyászati segédeszközök 5 százalékos adómérték alá kerülnek a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 2012. január 1. napján hatályos 10. számú mellékletében meghatározott gyógyászati segédeszközök közül az Áfa-tv. 3. számú mellékletének újonnan beiktatott I/A. részében meghatározott termékek. A változtatás a 90 és 98 százalékos tb-támogatott gyógyászati segédeszközöket érinti.
A pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás választásának első feltétele kkv. besorolása megléte, amelynek teljesülését a naptári év első napjára vonatkozóan kell vizsgálni. A vagylagos feltétel azokra az adóalanyokra vonatkozik, akik egyrészt azért nem tudják teljesíteni a Kkv. törvényben foglalt feltételeket, mert újonnan alakultak (időbeli feltétel), másrészt teljesítik ugyan az előírt feltételeket, azonban nem tartoznak a Kkv. tv. személyi hatálya alá (például az egyéni vállalkozók).
A pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás különös szabályait csak azok az adóalanyok választhatják, akik gazdasági céllal Magyarországon telepedtek le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön. A csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló adóalany nem teljesítheti pénzforgalmi szemlélet szerint adófizetési kötelezettségét.
A pénzforgalmi elszámolás A pénzforgalmi elszámolás választása esetén az adóalany a fizetendő adót az adót is tartalmazó (bruttó) ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg. A pénzforgalmi elszámolás hatálya a fizetendő adó tekintetében az adóalany által belföldön teljesített ügyletekre terjed ki. A pénzforgalmi elszámolás kizárólag egyenes adózás alá eső ügyletekre alkalmazandó, amelyeknél az adófizetési kötelezettség az adóalanyt terheli. Fordított adózás esetében a vevőnek a fizetendő adót továbbra is az Áfa. tv. 60. §-a alapján kell megállapítania.
A pénzforgalmi elszámolás Nem alkalmazható az Áfa. tv. 10. § a) pontja szerinti zárt végű lízingügyletek az Áfa. tv. 89. §-ában szabályozott adómentes Közösségen belüli termékértékesítések az Áfa. tv. 11. §-a és 14. §-a szerinti ellenérték fejében teljesítettként adókötelesnek minősülő ügyletekre, pl. az ingyenes átadásokra, a saját vállalkozásban végzett beruházásra azokra a termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra, amelyeknél az adóalany az Áfa tv. különös rendelkezései szerint jár el.
A pénzforgalmi elszámolás 2013. január 1-jétől a törvény teljes pénzforgalmi adózást vezet be: az azt választó adóalany adófizetési kötelezettsége keletkezésének halasztásával egyidejűleg a beszerzéseihez kapcsolódó adólevonási jogának gyakorlása is halasztódik, mégpedig arra az időpontra, amikor az ellenértéket beszállítójának megfizeti. Az adóalany csak azokban az ügyleteiben jogosult a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint megállapítani a fizetendő adóját, amelyekről a kiállított számla tartalmazza a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést vagy más egyértelmű utalást annak választására.
A pénzforgalmi elszámolás Az adóalany abban az esetben jogosult pénzforgalmi elszámolást választani, ha az összes bevétele a naptári évet megelőző évben, valamint a naptári évben várhatóan illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő összeget. Az értékösszegbe a külföldi teljesítési helyű vagy fordított adózás alá eső ügyleteinek ellenértékét is be kell számítani.
A pénzforgalmi elszámolás Figyelmen kívül hagyandók az értékösszeg megállapításánál: a tárgyi eszköz értékesítése, a vagyoni értékű jog végleges átengedése, a Közösségen belüli adómentes értékesítés, a közérdekű jellegükre tekintettel adómentes ügyletek, valamint az Áfa. tv. 86. §-ában meghatározott adómentes pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő jellegű szolgáltatások.
A pénzforgalmi elszámolás Az újonnan alakult társaságok a főszabálytól eltérően ne a következő év január 1-jétől, hanem a nyilvántartásba vétel napjától kezdődően alkalmazhatják a pénzforgalmi elszámolást. Ilyen esetekben a pénzügyi feltételeket is időarányosan kell teljesítenie az adóalanynak. A pénzforgalmi elszámolás bejelentésére az Art. változás-bejelentésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A pénzforgalmi elszámolás megszűnik Saját döntés alapján Értékhatár túllépése miatt Nem kkv besorolású Csőd-, felszámolási-, végelszámolási- vagy kényszertörlési eljárás alá kerül Tevékenység szüneteltetés esetén.
A pénzforgalmi elszámolás egyéb szabályai A számla befogadójának adólevonási joga is korlátozva van. A pénzforgalmi elszámolás alkalmazása esetén a fizetendő adó megállapításának időpontja az ellenérték megtérítéséhez igazodik, ebből következően az adólevonási jog is ehhez az időponthoz kapcsolódik.
Társadalombiztosítás 2013
Járulékmértékek A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a biztosítottnak nem minősülő – a Tbj. 39. § (2) bekezdésében meghatározott – személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2013-ban 6660 forint, napi összege 222 forint.
Járulékmértékek A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék továbbra is 8,5 százalék (ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék), a nyugdíjjárulék 10 százalék.
Nyugdíjjárulék-plafon Az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felső határ 2013. január 1-jével megszűnik, így a munkavállalóknak felső korlát nélkül kell a jövedelmük után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetni. Az átmeneti szabályok szerint felső határig kell a nyugdíjjárulékot megállapítani a 2013. január 10-ig megszerzett, 2012. decemberi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.
Biztosítással járó jogviszonyok 2012. július 1-jétől változás, hogy munkaviszonynál minden esetben a munkaviszony kezdetétől kell számítani a biztosítás kezdetét is. 2013. január 1-jével a Tbj-ben hatályon kívül került a bedolgozói jogviszony a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok köréből, így a biztosítás létrejöttének már nem feltétele a minimálbér 30 százalékát elérő havi jövedelem. A bedolgozói jogviszony munkaviszonynak minősül, a bedolgozóként foglalkoztatott munkaviszonyban álló személyként minősül biztosítottnak 2012. július 1-jétől.
Járulékalap Foglalkoztatottak járulékalapja nem változott 2013-ban.
Vállalkozók járulékalapja Nem változtak a kiegészítő tevékenységűnek (nyugdíjasnak) nem minősülő vállalkozók járulékainak (és szociális hozzájárulási adójának) alapjára vonatkozó rendelkezések, így 2013-ban is a minimálbér – 2013-ban havi 98 ezer forint – 150 százaléka az alapja a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléknak, valamint a minimálbér 100 százaléka a 10 százalék nyugdíjjáruléknak. A minimálbér 112,5 százaléka az alapja a 27 százalékos szociális hozzájárulási adónak.
Vállalkozók járulékalapja Az egyéni és társas vállalkozónak továbbra sem a minimálbért, hanem a magasabb garantált bérminimumot (2013-ban havi 114 ezer forintot) kell alapul vennie, ha személyesen végzett fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igényel. A nyugdíjas vállalkozók nyugdíjjárulékának alapja egyéni vállalkozónál a kivét, átalányban megállapított jövedelem vagy eva alap 10 százaléka, társas vállalkozónál a tényleges személyes közreműködői díj. A nyugdíjjárulék mellett változatlanul a tételes egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie az egyéni vállalkozónak, a társas vállalkozó után a vállalkozásnak (2013-ban havi 6660 forintot).
Vállalkozók járulékalapja Nem változott az az előírás, hogy ha az egyéni vagy társas vállalkozó (az átalányadózó egyéni vállalkozó kivételével) legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, vagy az egyéni vagy társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanul, vállalkozói járulékának alapja a tényleges járulékalapot képező jövedelem (EVA-s egyéni vállalkozó esetén az adóalap 4 százaléka).
Több munkáltató egy munkaviszonyban 2012. júliusától lehetőség nyílik arra, hogy ugyanazon munkavállalóval több munkáltató létesítsen egy munkaszerződést. A Tbj. és az Art. e kötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót jelöl ki. A kijelölt munkáltató teljesíti (a többi munkáltató nevében is) a közösen foglalkoztatott munkavállaló után a foglalkoztatót terhelő járulékkötelezettségeket.
Társas vállalkozó a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
Biztosítási kötelezettség A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban: munkaviszony, megbízási jogviszony, tagsági jogviszony.
Biztosítási kötelezettség A társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve a vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart
Biztosítási kötelezettség Társadalombiztosítási szempontból a társas vállalkozó lehet: főfoglalkozású, ún. többes jogviszonyos, ide tartozik a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, kiegészítő tevékenységet folytató.
Biztosítási kötelezettség Az egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszony Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll – akár egy, akár több munkáltatónál – és foglalkoztatása a munkaviszonyaiban együttesen eléri a heti 36 órát, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem alapján kell megfizetni.
Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni a járulékot.
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után 6 660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett, juttatott járulékalapot képező jövedelem. Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időtartamra, amely alatt a társas vállalkozó keresőképtelen, fogvatartott, vagy ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége Több jogviszony egyidejű fennállása esetén az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013 A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény A 25 év alatti és 55 év feletti korosztályba tartozó munkavállalók foglalkoztatása esetén a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó tehát – 100 ezer forintig – 12,5 százalék (ami mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). A munkabér 100 ezer forint feletti részére a szociális hozzájárulási adót a normál, 27 százalékos mértékkel kell megállapítani. A hónap egészére jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti. A kedvezmény nyugdíjas foglalkoztatása esetén is jár.
Pályakezdő munkavállaló után járó kedvezmény A 25 év alatti munkavállaló után, ha pályakezdő, és legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében. (Emellett szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forintos munkabérig.) A 180 napos időtartamba a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be, vagyis az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi-, idénymunka) és az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát nem kell figyelembe venni.
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozók A kedvezmény a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka. A fizetendő szociális hozzájárulási adó – 100 ezer forintig – tehát 12,5 százalék (ami mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). Ha nem teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörben, vagy nem kizárólagosan ilyen munkakörben alkalmazták, adókedvezmény sem jár az adómegállapítási időszakra. A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kedvezménye nem a munkavállaló képzettségéhez, hanem az ellátott munkakörhöz kötődik.
Álláskeresők utáni kedvezmény A tartósan álláskeresők foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adó számított összegéből igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ebben az időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig), majd 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (a fizetendő szociális hozzájárulási adó tehát 12,5 százalék a harmadik évben, amely mellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni).
Álláskeresők utáni kedvezmény Tartósan álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) által a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy minősül. Ha az álláskereső közfoglalkoztatásban vett részt, a közfoglalkoztatási jogviszonyát a 9 és a 6 hónap számítása során nem lehet figyelembe venni.
Anyasági ellátásban részesülők utáni kedvezmény A GYED folyósítását követően, vagy a GYES és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók esetén a szociális hozzájárulási adó számított összegéből igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ekkor szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig).
Anyasági ellátásban részesülők utáni kedvezmény A kedvezmény a bruttó munkabér 14,5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében, vagyis a fizetendő szociális hozzájárulási adó a harmadik évben 12,5 százalék 100 ezer forintig (emellett a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni). A 3 évig járó kedvezmény legkésőbb az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napjáig érvényesíthető.
Szabad vállalkozási zóna kedvezménye A Tao. tv szerint fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás (kivéve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet, ha bővíti a munkavállalóinak létszámát.
Szabad vállalkozási zóna kedvezménye A kedvezmény egyenlő a munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (első két évben 100 ezer forint bruttó bérig szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni a kedvezményezett munkavállalók után). Az adókedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén található.
Kutatók, fejlesztők utáni adókedvezmény A vállalkozási kutatóhelyek által foglalkoztatott, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók, fejlesztők után adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 0 százalék (27 százalék helyett), amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. (Az adókedvezmény igénybevétele mellett a vállalkozási kutatóhely a szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentheti a kedvezményezett munkavállaló munkabérével, de legfeljebb havi 500 ezer forinttal.)
A kedvezmény érvényesítése Az új kedvezmények a jogosultsági feltételek fennállása esetén régi és új dolgozók után is érvényesíthetők. (Kivétel a tartósan álláskereső utáni kedvezmény, ami 2013. január 1-jén vagy azt követően felvett dolgozó után érvényesíthető.) A 2013-tól életbe lépő új kedvezményekre speciális előírás vonatkozik: azokat start plusz, extra és bónusz kedvezményekkel sem lehet együtt alkalmazni.
Régebbi kedvezmények 2013. január 1-jétől a Start-(pályakezdő) kártya kiváltásának lehetősége megszűnt. A 2012. december 31-éig kiváltott és érvényes Start-kártyával foglalkoztatottak esetében a kártya érvényességének időtartama alatt a korábbi kedvezmény 2013-ban is igénybe vehető. A közfoglalkoztatási adókedvezménynél a kedvezmény felső határa a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka, és a közfoglalkoztató csak és kizárólag közfoglalkoztatási adókedvezményt érvényesíthet (más jogcímen szociális hozzájárulási adókedvezményt nem vehet igénybe). Az adókedvezmény változatlanul a bér 13,5 százaléka.
Régebbi kedvezmények Az ún. bérkompenzációs adókedvezmény 2013-ban minden kifizető munkáltatóra vonatkozik, azokra is, akik jogszabály által elvárt béremelést nem hajtottak végre. 2013-ban az e jogcímen igénybe vehető kedvezmény mértéke havonta: a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint, ha a részkedvezmény-alap nem haladja meg a 75 ezer forintot, az előző pont szerint meghatározott összegnek (12 ezer forintnak) a 75 ezer forint feletti kedvezményalap 20 százalékát meghaladó része, amennyiben a kedvezményalap meghaladja a 75 ezer forintot.
Régebbi kedvezmények 2012. július 1-jétől a megváltozott munkaképességű vállalkozók is igénybe vehetnek a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt (hasonlóan a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók foglalkoztatóihoz). Ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
Régebbi kedvezmények ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékával. Az adókedvezmény az uniós jog alapján csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!