Készítette: Kincses László Munkabalesetek Készítette: Kincses László

A baleset és a munkabaleset fogalma Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránytalanul rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást illetve halált okoz. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozási körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagátvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset, amely a sérült lakásáról (szállásáról) a munkahelyére illetve a visszaúton menet közben éri, kivéve, ha a munkáltató saját (bérelt) járművével történt.

Súlyos munkabaleset Súlyos munkabaleset, amely a sérült halálát (egy éven belül a balesettel összefüggésben), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; valamely érzékszerv vagy reprodukciós képesség elvesztését, jelentős károsodását; orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodást; súlyos csonkulást (hüvelykujj, kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését; a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő torzulását; bénulását illetőleg elmezavarát okozta.

Üzemi baleset Üzemi baleset (társadalombiztosítási fogalom), amely a biztosítottat foglalkozási körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri; amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset); amely a biztosított közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága miatt, munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat során illetve lakásról (szállásról) a munkába ill. a visszaúton menet közben indokolatlanul nem a leg-rövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalom. Üzemi baleset esetén a biztosított baleseti ellátásra jogosult. Nem jogosult baleseti ellátásra az, aki sérülését szándékosan okozta; az orvosi segítség igénybevételével szándékosan késlekedett vagy balesetét szándékosan késve jelentette.

Baleseti ellátások Folyósításuk feltétele üzemi baleset vagy foglalkozási ártalom. Fajtái: baleseti egészségügyi szolgáltatás 100%-os költségtérítéssel; baleseti táppénz (a táppénz 100%-a); baleseti járadék (a 15%-nál nagyobb mértékben rokkant, de rokkantsági nyugdíjra nem jogosult munkavállalót illeti meg) baleseti rokkantsági nyugdíj.

Tanulóbalesetek Minden olyan baleset, amely a tanuló az alatt az idő alatt (vagy azon tevékenység során) éri, amikor az oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés során bekövetkezett baleseteket. Az oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, a nevelés és az oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a balesetet előidéző okok feltárásáról, megszüntetéséről valamint a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. Ez a kötelezettség az oktatási intézménybe történő belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, a pedagógiai programban meghatározott kötelező, de az oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások ideje alatt tart. A tanulóbaleset nem tartozik a munkavédelmi törvény hatálya alá, de ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell venni és el kell készíteni a jegyzőkönyvét, és annak egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak. A tanulót a gyakorlati képzés során ért baleset munkabalesetnek minősül, és eszerint kell eljárni.

A munkabaleset jelentése, kivizsgálása, nyilvántartása A munkabaleset jelentése: a sérült illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. A jelentési kötelezettség nincs semmiféle jogviszonyhoz kötve. A munkáltatónak valamennyi bejelentett ill. a tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy az munkabaleset vagy nem. Az előbbi esetben köteles azt kivizsgálni és jelenteni, az utóbbiban pedig a sérült személyt (hozzátartozóját) írásban tájékoztatni a jogorvoslati lehetőségek ismertetésével. A kivizsgálás elévülési ideje három év. A munkabalesetek nyilvántartásának módját a jogszabály nem határozza meg, arról a munkáltató saját hatáskörben rendelkezik, ugyanakkor jogszabály írja elő, hogy ezen esetekben milyen adatokat kell nyilvántartani: a sérült személyes adatai, munkaköre; a sérülés időpontja, helyszíne, jellege, az esemény leírása; a sérült ellátására tett intézkedések, folytatta-e a munkát a sérült; a tanúk neve, lakcíme; a bejelentést tevő neve, munkaköre.

A munkabaleset bejelentése A munkáltató a munkabaleset kivizsgálását követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig köteles a munkabaleseti jegyzőkönyvet megküldeni: a sérültnek illetve közvetlen hozzátartozójának; a halált vagy három napot meghaladó keresőképtelenséget okozó balesetek esetén a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnek; a TB-kifizetőhelynek, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztárnak. Súlyos munkabalesetet a munkáltató köteles azonnal (telefonon, faxon stb.) jelenteni a rendelkezésre álló adatokkal a baleset helyszíne szerinti munkavédelmi felügyelőségnek. A munkabalesetet (a közúti közlekedési balesetek kivételével) a munkavédelmi felügyelőség kivizsgálhatja, a súlyosakat kivizsgálja. A bejelentés elmulasztása szankciókkal jár.

Foglalkozási megbetegedések A munkavégzés gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakult idült egészségkárosodás amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, ennek során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai tényekre vezethető vissza, illetve a munkavállaló számára az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételnek a következménye. Az Mvt. 87 § 1/E. bekezdése határozza meg a fokozott expozíció fogalmát: „a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott anyagok biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en 30 dB halláscsökkenés bármely fülön.” A foglalkozási megbetegedéseket illetve a fokozott expozíciós esetek keletkezésének körülményeit a munkavédelmi felügyelőség vizsgálja ki.

Vége