A közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése

Mikor szűnik meg a közszolgálati jogviszony?   a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a köztisztviselő halálával, c) e törvényben meghatározott esetekben, d) az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíró, illetve ügyész minisztériumi beosztásának megszűnésével, e) a 70. életév betöltésével, g) a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésével, h) a köztisztviselő politikai vezetővé történő megválasztásával, illetve kinevezésével,

f) prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint, i) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel, Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltése és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzése, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja.

Hogyan szüntethető meg a közszolgálati jogviszony?  A közszolgálati jogviszony megszüntethető: a) a felek közös megegyezésével, b) áthelyezéssel a kormányzati szolgálati, illetve a közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez, c) lemondással, d) felmentéssel, e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

Munkaviszony azonnali hatályú felszámolása: És az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazása, az alábbi esetekben: Ha a köztisztviselő nem igazolja hogy büntetlen előéletű Foglalkoztatást kizáró ok a munkáltató tudomására jut. (hatósági bizonyítványból vagy máshonnét)

Jogkövetkezmény: Felmentési idő és végkielégítés nem illeti meg. Eljárás: A megszüntetés okát és jogkövetkezményeit közölni kell a köztisztviselővel.

Közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése esetén: Köztisztségviselőt megilletű juttatás: Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére átlagkereset A köztisztviselőnek másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állás felajánlását meg kell kisérelni.

Mikor mondhat le a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyáról? Bármikor. Lemondási ideje: 2 hónap (Ennél rövidebb is lehet) Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezési időtartamon.

Hogyan szüntethető meg felmentéssel a közszolgálati jogviszony? A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a) az Országgyűlés, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján létszámcsökkentés b) megszűnt tevékenység c) átszervezés miatt munkaköre feleslegessé vált d) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül 

A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a) a köztisztviselő hivatalára méltatlan b)a köztisztviselő munkavégzése nem megfelelő c) a köztisztviselő egészségügyi okból alkalmatlan; d)a köztisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti e) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság , és a köztisztviselő azt kérelmezi; f) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételekkel rendelkező köztisztviselő kérelmezi; g) az a nő, legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és azt kérelmezi.

Hivatalára méltatlan köztisztviselő Hivatalára az a köztisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít, - hivatalon belül vagy kívül- amely az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírét, illetve a jó közigazgatásban vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja.

Emiatt nem várható el a munkáltatótól hogy a jogviszonyt fenntartsa. Ilyen magatartás különösen Pártatlanság Befolyástól való mentesség megsértése Hivatásetikai normák

Szabályok a méltatlan magatartás esetén  A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a köztisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre. Kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogának gyakorlása: Tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül. Legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet tájékoztatják. A hivatalára méltatlanná vált köztisztviselő jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni.

Ha a köztisztségviselő munkavégzése nem megfelelő felmentésre akkor kerülhet sor, ha a) a munkáltató által végzett szakmai munka értékelése alapján a köztisztviselő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és b) a közigazgatási szervnél nincs másik felajánlható munkakör.

 Ha van másik felajánlható munkakör: A köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör elutasításának kell tekinteni, ( kivéve, ha a késedelem a köztisztviselő önhibáján kívül eső okból következett be.) A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.

Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört: amelynek ellátásához a szakmai munka értékelése során nem megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges.

Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elutasítja, vagy ha a közigazgatási szervnél felajánlható munkakör nincs, akkor a köztisztviselőt a fel kell menteni.

Fontos! Egészségügyi okból bekövetkező alkalmatlanság esetén csak akkor menthető fel, ha: A hivatali szervezetben nincs számára betölthető munkakör vagy Van, de ő nem járul hozzá.

Bizalomvesztés Bizalomvesztésnek minősül, ha a köztisztviselő nem a vezető iránti szakmai lojalitással végzi munkáját. A bizalomvesztés indoka kizárólag a köztisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.

Nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni Rokkantsági nyugdíjra jogosultságot Rokkantság ténye Szükséges szolgálati idő Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot 40 év jogosultsági időt nőknél

FONTOS! A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tűnni és a munkáltatónak kell bizonyítnia, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

Mennyi a felmentési idő?  A felmentési idő két hónap. Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.

A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult.

Végkielégítés 5 A köztisztviselőt –az alábbi kivételekkel– végkielégítés illeti meg, ha közszolgálati jogviszonya felmentés vagy a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha   a) a felmentés a gyakornoki idő alatt történt; b)1legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül c)felmentésére nem megfelelő munkavégzése miatt került sor d)közszolgálati jogviszonya szervezeti vagy jogállás változás miatt szűnt meg és az új munkáltatóval foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít; e)méltatlanság címén mentették fel

Végkielégítés mértéke: A végkielégítés összege, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább a) három év: egyhavi, b) öt év: kéthavi, c) nyolc év: háromhavi, d) tíz év: négyhavi, e) tizenhárom év: öthavi, f) tizenhat év: hathavi, g) húsz év: nyolchavi (?????)

– a felmentési idő kezdetekor vagy a közigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnésekor irányadó – illetményének megfelelő összeg.

Végkielégítésre vonatkozó egyéb rendelkezések A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.

Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a köztisztviselőt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. Fontos! A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.

A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni. Határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.

Végkielégítés fele jár ha… A végkielégítés összegének a felére jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert az áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál, b) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró munkakört ajánlanak fel, c) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel, d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja

akkor is a köztisztviselő besorolása szerinti illetményt kell figyelembe venni, ha besorolása szerinti illetményénél magasabb illetményben, címadományozásban, főtanácsadói, tanácsadói megbízásban részesült.

Mikor kell kifizetni a végkielégítést ? A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

Mikor minősül nyugdíjasnak a köztisztviselő? a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

e) a nők 40 éves jogosultsága szerinti nyugdíjban, vagy f) szolgálati nyugdíjban, vagy g) korengedményes nyugdíjban, vagy h) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, vagy i) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül, illetve j) ha az előrehozott öregségi nyugdíj vagy a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján felmentését kéri.