KÖZÖS EURÓPAI MENEKÜLTÜGYI RENDSZER ÁTMENETI VÉDELEM, FOGADÁSI FELTÉTELEK, DUBLIN III. „Nemzetközi, európai és magyar menekültügy” Nagy Boldizsár előadássorozata az ELTE-n, 2014 8. rész

Az előadás-sorozat témái IX. 17. Nemzetközi jogi alapfogalmak. Migráció és meneküléstörténet, pillanatkép a jelenről, nagyságrendek IX . 24. Alapfogalmak, meghatározások, a menekülés okai, miért kellene védeni a menekülteket, tartós megoldások. X. 1. A menekültjog alapelvei, különös tekintettel a non-refoulement elvére. Jól megalapozott félelem az üldöztetéstől X. 8. Mi minősül üldöztetésnek? Ki az üldöző? Az üldöztetés öt egyezményi oka. Az (elismert) menekültek jogainak rendszere X. 15. A menekült státusz megszűnése, illetve kizárás a menekültként elismerésből ("érdemtelenség a védelemre") X. 22. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága XI. 5 Az Európai Unió regionális menekültjogának kialakulása, az intézményi keretek, az acquis jogi alapjai XI. 12. Átmeneti védelem, befogadási követelmények, a menekült kérelmének elbírálásáért felelős állam kijelölése. (Dublini rendszer) A 2013. évi átdolgozás. XI. 19. Ki a menekült és a ki a kiegészítő védelemre jogosított? A hatályos, 2011-ben elfogadott kvalifikációs irányelv. XI.26. A menekültügyi eljárás minimumkövetelményei az EU-ban. Az "eljárási irányelv" és a 2013. évi átdolgozás, valamint az európai menekültügy intézményi kérdései Menekültügyi Alap, Támogatási Hivatal, XII. 3. A nemzetközi és az európai menekültügyi rendszer jövője XII 10. A magyar menekültjog néhány figyelemreméltó vonása, történet, szerkezet.

Irányelv az átmeneti védelemről 2001 A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről 2001. július 20. OJ L 212/12

IRÁNYELV AZ ÁTMENETI VÉDELEMRŐL Cél: A tömeges beáramlás esetén a lakóhelyüket elhagyni kényszerülőknek nyújtandó átmeneti védelem minimális követelményeinek (standardjainak) meghatározása + A tagállamok közötti áldozatvállalás kiegyensúlyozása (tehermegosztás) Alapelvek: Nem helyettesíti és nem zárja ki a konvenciós menekültként való elismerést Az átmeneti védelmet élvezők közötti bármilyen alapú diszkrimináció tilos Council Directive 2001/55/EC of 20 July 2001 on minimum standards for giving temporary protection in the event of a mass influx of displaced persons and on measures promoting a balance of efforts between Member States in receiving such persons and bearing the consequences thereof. Official Journal L 212 , 07/08/2001 p. 12 - 23

Irányelv az átmeneti védelemről Kedvezményezettek = ‘lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek’ akiknek el kellett hagyniuk származási országukat, Illetve akiket evakuáltak, és nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni különösen akik: (i) fegyveres konfliktus vagy feltartóztathatalan erőszak helyszínéről menekültek el; (ii) ki vannak téve emberi jogaik rendszeres vagy általános megsértése komoly kockázatának, illetve ennek áldozatai; HL szöveg – hibásan - „helyi erőszakos cselekmény” (endemic violence)

Irányelv az átmeneti védelemről Tömeges beáramlás lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nagy számban valamely meghatározott országból vagy földrajzi területről a Közösség (Unió) területére történő érkezését jelenti A Tanács minősített többségi döntéssel dönt az átmeneti védelem kezdetéről és végéről. Időtartama 1 év + max kétszer 6 hó = összesen maximum 2 év Tanács korábban is dönthet a végéről, de 2 évnél nem tarthat tovább.

Irányelv az átmeneti védelemről A kedvezményezettek jogai: Ingyenes beutazási vízum Tartózkodási engedély, személyi igazoló dokumentum, Munkavállalás, vállalkozás az elismert menekültekkel azonos feltételekkel Megfelelő szállás vagy anyagi támogatás a szálláshoz jutáshoz Szociális juttatások és megélhetéshez szükséges támogatás, ha nincsenek megfelelő forrásaik Sürgős esetekben és betegségek esetén orvosi ellátás Az érzékeny csoportokkal szembeni különleges bánásmód

Irányelv az Átmeneti Védelemről További jogok: ha kiskorú: iskoláztatás az állampolgárokéval azonos feltételek mellett családegyesítés (élettársaknál is, szélesebb család) ha korábban együtt éltek A menekülésre okot adó esemény miatt váltak szét házastársra, felnőttől függő nem házas gyermekre, kivételesen a kérelmező más, traumatizált közeli családtagjára terjed ki

Irányelv az Átmeneti Védelemről Kapcsolat a konvenciós státusszal Az átmeneti védelmet élvezők konvenciós menekültek minősülhetnek A menekült-státusz elbírálási eljáráshoz való hozzáférést garantálni kell A kérelemről való döntést az átmeneti védelem időtartamára fel lehet függeszteni Az elutasítás ellenére fennmarad az átmeneti védelem Az átmeneti védelemről szóló irányelvet 2013 novemberéig egyszer sem alkalmazták!

Fogadási feltételek irányelv A Tanács 2003/9/EK Irányelve 2003. január 27. a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról (OJ 2003 L 31/18)

Fogadási feltételek irányelv Szerkezete: I. Célja, meghatározások, hatálya II. A fogadási feltételekre vonatkozó általános rendelkezések III. A fogadási feltételek csökkentése, vagy megvonása IV Különleges elbánást igénylő személyek V Jogorvoslatok VI-VII Közigazgatási együttműködés és záró rendelkezések

Fogadási feltételek irányelv Cél: Méltó életszínvonalat, illetve a valamennyi tagállamban hasonló megélhetési feltételeket biztosítsanak a menedékkérőknek a menekült-státusz elbírálási eljárás során és A menedékkérők fogadására vonatkozó feltételeknek az EU területén történő összehangolása révén csökkentsék a menedékkérők eltérő befogadási feltételek miatti másodlagos migrációját Hatály: Kötelező Választható Nem alkalmazandó Genfi Egyezmény Kiegészítő védelem Átmeneti védelem szerinti státusz iránti kérelem (Mindegyik kérelemről ez a vélelem) Csak a minimumot írja elő – az államok túlteljesíthetik! UK eredetileg is részt, Írosrszág eredetileg nem, ma tudtommal igen, Dánia nem Family: the spouse of the asylum seeker or his or her unmarried partner in a stable relationship, where the legislation or practice of the Member State concerned treats unmarried couples in a way comparable to married couples under its law relating to aliens; the minor children of the couple referred to in point (i) or of the applicant, on condition that they are unmarried and dependent In contrast to the Temporary Protection Directive, other dependent members of the asylum-seeker’s family are not covered by the definition in this Directive. In addition to being unmarried, minor children must also be dependent on the asylum-seeker. detention" shall mean confinement of an asylum seeker by a Member State within a particular place, where the applicant is deprived of his or her freedom of movement; UNHCR comment: In UNHCR’s understanding, detention also includes confinement in airport or seaport transit zones where freedom of movement is substantially curtailed and where the only opportunity to leave this limited area is to leave the territory. „reception conditions" shall mean the full set of measures that Member States grant to asylum seekers in accordance with this Directive; "material reception conditions" shall mean the reception conditions that include housing, food and clothing, provided in kind, or as financial allowances or in vouchers, and a daily expenses allowance; ________________ 2007 Comm report on implementation: the vast majority of Member States opted also to apply the Directive to persons applying for subsidiary protection

Fogadási feltételek irányelv Általános rendelkezések Tájékoztatás 15 napon belül, írásban, nyelv! Dokumentáció 3 napon belül, tartózkodási engedély mégsem: fogva tartás, határon Mozgásszabadság/fogvatartás az államok kijelölhetik területük egy részét / dönthetnek a lakóhelyről / egy meghatározott helyre korlátozhatják vagy csak egy különleges területen tehetik lehetővé az anyagi feltételekhez való hozzáférést A család egysége amennyire lehetséges fenntartják Orvosi szűrés választható Kiskorúak iskoláztatása: kötelező, (3 hónap múltán), de lehet a befogadó állomáson Foglalkoztatás kizárhatóak a munkaerőpiacról; 1 év múltán: ha nincs elsőfokú döntés vállalhat munkát. A tagállam az EU/EEA állam polgárai mögé sorolhatja őket Átdolgozás! Member States may make the provision of all or some of the material reception conditions and health care subject to the condition that applicants do not have sufficient means to have a standard of living adequate for their health and to enable their subsistence. Member States may require applicants to cover or contribute to the cost of the material reception conditions and of the health care provided for in this Directive, pursuant to the provision of paragraph 3, if the applicants have sufficient resources, for example if they have been working for a reasonable period of time ___________ Comm report, 2007: Detained asylum seekers Detention is foreseen by all Member States on numerous grounds (from exceptional circumstances – Germany –to the general practice of detention of all asylum seekers illegally entering the Member State except for those with special needs – Malta). Similarly, the length of detention varies from 7 days (PT) to 12 months (MT, HU) or even an undefined period (UK, FI). However, given that according to the Directive detention is an exception to the general rule of free movement, which might be used only when "it proves necessary", automatic detention without any evaluation of the situation of the person in question is contrary to the Directive. Furthermore, the length of detention, except in duly justified cases (e.g. public order), which prevents detained asylum seekers from enjoying the rights guaranteed under the Directive, is also contrary to its provisions. Átdolgozás!

Fogadási feltételek irányelv Általános rendelkezések (folyt.) Szakképzés választható (Az államok engedélyezhetik a hozzáférést) Anyagi feltételek: standard + a menedékkérők hozzájárulása „a tagállamok gondoskodnak a befogadásnak a kérelmezők egészségének megfelelő és alapszükségleteiket kielégítő életszínvonalat biztosító anyagi feltételeiről” (13§) A tagállam megkövetelheti, hogy a kérelmező járuljon hozzá az anyagi feltételekhez és az egészségügyi ellátás költségeihez , ha elegendő forrással rendelkezik. Ha utólag derül ki, hogy voltak forrásai- megtéríttetik Ellátás/anyagi feltételek: természetben – pénzben – utalványokkal, vagy vegyesen. Szállás/elhelyezés és annak formái biztosítani: családi élet védelme, jogászhoz, UNHCR- hez és /a tagállamok által elismert/ nem-kormányzati szervezetekhez való hozzáférés / kivéve: biztonsági okok/, erőszak megelőzése, átköltöztethető. Eltérés a feltételek biztosításában: különleges igények, földrajzi térség, a szállások telítettek, a kérelmező fogvatartott, határon átnyúló eljárás =„a legrövidebb ésszerű időtartamig” (14 §(8)) Egészségügyi ellátás legalább: „ sürgősségi ellátás és betegségek alapvető kezelése” (15§) Comm report, 2007: Accommodation is provided in kind in the majority of Member States. The most common form is collective housing. Only a few Member States (UK, BE, IT, SE) provide individual housing. The type of accommodation varies in some Member States according to the stage of the procedure (AT, FI, SI, NL, PL, CZ, SK). Very rarely, financial allowances are granted to cover accommodation needs: France, Italy, Spain and Slovenia – lack of accommodation places; Belgium and Portugal – according to the stage of the procedure; Cyprus – as a principle. Food is provided in kind in the majority of Member States (with the exceptions of EE, LV, UK, FI, SE). Although the way the clothing needs of asylum seekers are covered varies considerably, the Member States that grant financial assistance to this end are still in the minority (AT, FI, LU, NL, PL, UK, ES, SE, PT, CY, sometimes BE and AT).

Fogadási feltételek irányelv Csökkentés, megvonás Csökkentés/megvonás mindig opcionális Nincs csökkentés/megvonás az (első) elutasító határozatot megelőzően A döntéseket „egyedileg, tárgyilagosan és elfogulatlanul hozzák meg, s azokat indokolni kell” (16 § (4)) A csökkentés/megvonás esetei: a feltételek csökkenthetőek/visszavonhatóak, ha a menedékkérő: Engedély nélkül elhagyja a kijelölt tartózkodási helyet Az előírtak ellenére nem jelentkezik, vagy nem jelenik meg a meghallgatáson Ugyanabban a tagállamban már nyújtott be kérelmet. Elhallgatta anyagi forrásait és ezáltal jogtalanul vett igénybe ellátást Menedékjog iránti kérelmét az adott tagállamba érkezését követően az ésszerűen lehetséges legrövidebb időn belül nem nyújtotta be Szankcióként, a befogadó állomás szabályainak súlyos megszegése, vagy súlyos erőszakos cselekmény miatt __________________________________________ A sürgősségi egészségügyi ellátás semmilyen esetben nem tagadható meg! UNHCR comment: UNHCR regrets this provision and has expressed its concern that the Directive allows for the withholding of all benefits (except emergency health care) from asylum-seekers who have not complied with reporting or other requirements. Where there are problems of real abuse of States’ asylum systems, these can and should find their effective redress within established asylum procedures. Moreover, UNHCR reiterates that the core content of human rights applies to everyone in all situations[1], including asylum-seekers who may have infringed specific regulations in relation to the processing of their claims. Measures to reduce or withhold reception conditions may also affect the applicant’s family members, including children, and may be inconsistent with the provisions of the Convention on the Rights of Child. In UNHCR’s opinion, adequate reception conditions are also a necessary component of fair asylum procedures. Asylum-seekers who find themselves in situations of poverty or destitution tend not to be in the physical or psychological condition needed to pursue adequately their asylum applications. Overall, UNHCR considers that if a reduction in the level of reception conditions has to be made, this should take place only in situations of emergency or force majeure and for a short time period. [1] See ICESCR, Article 11(1).

Fogadási feltételek irányelv Különleges elbánást igénylő személyek Kötelező különleges figyelmet kell szentelni a veszélyeztetett személyeknek mint a kiskorúak, a felügyelet nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, valamint kínzáson, nemi erőszakon, vagy a pszichikai, fizikai, vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek (17§) Kiskorúak: a gyermek mindenek felett álló érdeke meghatározó Felügyelet nélküli kiskorúak: mihamarabb képviselet + szállás felnőttekkel (rokonokkal) vagy speciális központban + testvérek együtt + család felkutatása annak veszélyeztetése nélkül + velük foglalkozók megfelelő felkészítése Kínzás és erőszak áldozatai: a tagállam köteles a megfelelő kezelésben részesíteni őket Átdolgozás! Átdolgozás!

Fogadási feltételek irányelv Jogorvoslatok Mi ellen? Az ellátás nyújtását elutasító határozat ellen (beleértve a csökkentő, vagy megvonó határozatot) vagy A lakóhelyre és a mozgásszabadságra vonatkozó egyedi határozat ellen (7§) Az egyes menedékkérőket érintően Eljárás: a nemzeti jog szabja meg. Az utolsó szint: bíróság előtti felülvizsgálat, vagy fellebbezés Az együttműködésre és az átültetésre vonatkozó rendelkezések Tagállam: köteles a megfelelő forrásokat rendelkezésre bocsátani, a szükséges alapképzéseket biztosítani és erről a Bizottságot tájékoztatni Átültetési határidő: 2005. február 6.

IRÁNYELV A FOGADÁSI FELTÉTELEKRŐL ÁTDOLGOZÁS, 2013 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról HL L 180/96 2013. június.29.

Bizottsági értékelés, 2007. november „Az Irányelv elfogadását követően megfogalmazott előzetes jóslatokkal szemben úgy tűnik, hogy a tagállamok nem csökkentették a segítségnyújtásnak a menedékkérők számára eddig biztosított minimumát. Azonban ez a jelentés egyértelműen kimutatta, hogy az irányelv által számos területen - elsősorban a munkához, egészségbiztosításhoz való hozzáférés vonatkozásában, az anyagi fogadási feltételek szintje és formája tekintetében, a szabad mozgáshoz való jog, továbbá a veszélyeztetett személyek igényeit illetően-biztosított széles körű mérlegelési jogkör a fogadási feltételek területén aláássa az egyenlő versenyfeltételek kialakításának célkitűzését.” COM(2007) 745 final, p. 10

A fogadási feltételek irányelv átdolgozása – 2008-as Bizottsági javaslat COM(2008) 815 final – főbb előterjesztések Hatály : kiterjed a kiegészítő védelmet élvező kérelmezőkre is A munkaerőpiachoz való hozzáférés : nincs kötelező kizárás és a hozzáférést biztosítani kell legfeljebb a kérelem benyújtását követő 6 hónapon belül (eltérően az eddigi 12 hónaptól) Anyagi fogadási feltételek: a pénzügyi támogatások magasabb színvonala,figyelem a különleges elbánást igénylő személyek elhelyezésére, a feltételek visszavonásának határai Fogvatartás: 4 új cikk megkísérli keretek közé szorítani a mostani gyakorlatot lehetséges biztos alapok megjelölésével, megkövetelve azt, hogy a fogvatartás a lehető legrövidebb időtartamú legyen, a bíróság azt rendszeresen vizsgálja felül, stb. Különleges elbánást igénylő személyek: e csoportnak kötelező a korai azonosítása

A második átdolgozási javaslatból A 2008-as első javaslat vitája a Tanácsban: A „menekültügyi és/vagy jogi rendszerének sajátosságai miatt több tagállam is kifogásolta a javaslat egyes rendelkezéseit. Ezzel kapcsolatban attól tartottak, hogy a kiigazitások jelentős pénzügyi erőfeszítéseket és igazgatási kiigazításokat követelnének, valamint akadályoznák a menekültügyi eljárás hatékonyságát” Com (2011) 320, 4. old A Bizottság a második javaslatról: „ E módosított javaslat fő célkitűzése az, hogy még egyértelműbbé tegye a javasolt befogadási szabályokat és azok tekintetében még nagyobb fokú rugalmasságot biztosítson, hogy megkönnyítse a nemzeti jogi rendszerekbe történő beillesztésüket.” Uo. 6. old. Világos kapituláció Az első, 2008-as javaslat főbb elemei Hatály : kiterjed a kiegészítő védelmet élvező kérelmezőkre is A munkaerőpiachoz való hozzáférés : nincs kötelező kizárás és a hozzáférést biztosítani kell legfeljebb a kérelem benyújtását követő 6 hónapon belül (eltérően az eddigi 12 hónaptól) Anyagi fogadási feltételek: a pénzügyi támogatások magasabb színvonala,figyelem a különleges elbánást igénylő személyek elhelyezésére, a feltételek visszavonásának határai Fogvatartás: 4 új cikk megkísérli keretek közé szorítani a mostani gyakorlatot lehetséges biztos alapok megjelölésével, megkövetelve azt, hogy a fogvatartás a lehető legrövidebb időtartamú legyen, a bíróság azt rendszeresen vizsgálja felül, stb. Különleges elbánást igénylő személyek: e csoportnak kötelező a korai azonosítása __________________________________________________ Engedmények 11-es javaslatban: - guarantees for detained asylum seekers, - reception conditions in detention facilities, - deadlines for access to the labour market, - level of health care provided for persons with special reception needs and - identification mechanisms for such needs, - access to material support and the reporting obligations of MS ________________________________________________ A Bizottság megállapítása szerint a menedékkérők befogadásával kapcsolatban legkomolyabb aggodalomra a sajátos igények megválaszolása terén mutatkozó hiányosságok adnak okot

Az első átdolgozás COM(2008) 815 final – főbb javaslatok A második javaslat COM(2011) 320 final Elfogadott szöveg 2013/33/EU irányelv Hatály : kiegészítő védelemre is Munkaerő piacra belépés: 6 hónap után (12 helyett) A befogadás anyagi feltételei: jobb pénzügyi ellátás, (mint saját áp-nak) több figyelem a sérülékeny csoportokra, szűkebb visszavonási lehetőségek Őrizet: 4 új cikk: szűk lista a fogvatartás indokául használható okokról. Legyen a lehető legrövidebb, rendszeres bírói felülvizsgálat Különleges bánásmódot igénylő személyek: korai azonosításuk kötelező Hatály : ua. Munkaerő piacra belépés: államok kiterjeszthetik 12 hónapra tilalmat (tömeges beáramlás, kérelmező húzza az eljárást) A befogadás anyagi feltételei: Nincsenek közös életszinvonal-minimumok Őrizet : kevesebb hozzáférés a jogi segítséghez, határon és tranzitban nem elérhető valamennyi biztosíték, kiskorú is fogvatartható, kivételesen börtön is lehet a színhely Különleges bánásmódot igénylő személyek: a korai azonosítás kötelező, de kevesebb szabály erről Hatály : ua. Munkaerő piacra belépés: 9 hónap a maximum, A befogadás anyagi feltételei: Nincsenek közös életszinvonal-minimumok Őrizet: két további ok a 2011-eshez képest (kiutasítás, Dublin), szűk jogi segély Különleges bánásmódot igénylő személyek: ésszerű időn belül „felmérik”, nem önálló közig eljárás. Részletesebb szabályok, mint 2011-es javaslatban Peers, Statewatch analyses 184 (2012) As pointed out in the June 2011, February 2012 and March 2012 Statewatch analyses, the text of the new Directive as agreed in Coreper would have amended the 2003 Directive as regards: the extension of the scope of the Directive to applicants for subsidiary protection; a limited extension of the definition of ‘family members’; a confirmation that the Directive applies to territorial waters and transit zones; rules on detention of asylum-seekers for the first time, although these were quite flawed; and improved rules on access to education. By the time of the March 2012 agreement though, there were no significant changes to the 2003 Directive left as regards access to employment for asylum-seekers, Social welfare, reduction of benefits, vulnerable persons and appeals.

Az átdolgozás főbb eredményei A preambulum kifejezetten utal azokra az államokra, amelyekre „főként földrajzi elhelyezkedésük vagy népességi helyzetük miatt – különös és aránytalanul nagy nyomás nehezedik” és hangsúlyozza a hogy az EU menekültpolitikájának a „tagállamok közötti szolidaritás és a felelősség igazságos elosztásának elvén – ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is – kell alapulnia” (A szavakban, legalábbis) immár nem „minimum” standardok Hatály: Minden kérelmezőre kiterjed, nemcsak a Genfi egyezmény szerinti státuszért folyamodókra

Átdolgozás – fontos újítások - őrizet A megközelítés: rendkívüli eszköz Preambulum, 15. bekezdés: „.. – senki sem tartható őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy nemzetközi védelmet kér. A kérelmezőket őrizetbe venni csak az ezen irányelvben megállapított, nagyon egyértelműen meghatározott kivételes körülmények között lehetséges és mind az ilyen őrizet módja, mind célja tekintetében a szükségesség és az arányosság elvét kell alkalmazni. Amennyiben egy kérelmezőt őrizetben tartanak, hatékony hozzáférést kell biztosítani számára a szükséges eljárási garanciákhoz, például a nemzeti igazságügyi hatóság előtti jogorvoslathoz. 8. cikk, 2. bek.: A tagállamok csak akkor vehetik őrizetbe a kérelmezőt, ha „kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony” – egyéni elbírálásra van szükség Art 8 (4) Member States shall ensure that the rules concerning alternatives to detention, such as regular reporting to the authorities, the deposit of a financial guarantee, or an obligation to stay at an assigned place, are laid down in national law. Kevésbé kényszerítő alternatívák : rendszeres jelentkezés a hatóságoknál pénzügyi garancia letétbe helyezése, kijelölt helyen tartózkodás

Átdolgozás – fontos újítások - őrizet Részletes új szabályok: 8 – 11 § = Az őrizet lehetséges okai – biztosítékok – az őrizet körülményei – különleges igényű személyek Hat lehetséges ok: személyazonosságának vagy állampolgárságának megállapítása; a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához alapul szolgáló – az őrizet mellőzése esetén be nem szerezhető – adatok megállapítása céljából van szükség és különösen abban az esetben, ha fennáll a kérelmező szökésének veszélye; döntés arról, hogy a kérelmező beléphet-e az ország területére (határon folyó eljárás); kiutasítási eljárás folyik ellene, és amiatt tartják őrizetben, hogy előkészítsék a kiutasítását és/vagy lefolytassák a kitoloncolási eljárást, továbbá ha az adott tagállam objektív kritériumok alapján bizonyítani tudja, hogy csak azért kérelmezett , hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a kiutasítási határozat végrehajtását; a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme szükségessé teszi; Dublini eljárás

Átdolgozás – fontos újítások - őrizet Biztosítékok Őrizet csak hatóság vagy bíróság írott, indokolt rendelkezése alapján Írott információ az okokról és a fellebbezési lehetőségekről Az őrizetnek a lehető legrövidebb ideig szabad tartania, s csak addig, amíg az okai fennállnak. Felülvizsgálat hivatalból vagy kérelemre + időszaki felülvizsgálat + ingyenes jogsegély bírói felülvizsgálati szakban (de: ezt a tagállam korlátozhatja)

Átdolgozás – fontos újítások - őrizet Az őrizet körülményei Célrarendelt idegenrendészeti létesítményben. Ha büntetés-végrehajtásiban, akkor elkülönítve Nem együtt „az olyan egyéb harmadik országbeli állampolgárok[kal], akik nem nyújtottak be nemzetközi védelem iránti kérelmet ”. Szabad levegőn tartózkodás (Feltételeket nem szab az irányelv) UNHCR és a nevében eljáró szervezetek hozzáférnek és kommunikálhatnak az őrizetben tartottal. Családtagok, elismert nem kormányzati szervezetek, jogi tanácsadók látogathatnak és kommunikálhatnak kivéve, ha a korlátozás „objektíven szükséges a biztonság, a közrend vagy az intézmény adminisztratív irányítása érdekében” de a korlátozás nem súlyos és nem semmisíti meg a jogot. Rendszeresen tájékoztatás a létesítményben alkalmazott szabályokról, valamint jogairól és kötelességeiről olyan nyelven, amelyet megért vagy ésszerűen feltételezhető, hogy megért.

Átdolgozás – fontos újítások - őrizet Sérülékeny személyek és a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők őrizetben tartás A sérülékeny kérelmezők „ egészségét – beleértve szellemi egészségüket is – a nemzeti hatóságoknak elsődleges szempontként kell kezelniük. Rendszeres felügyeletet és megfelelő támogatást kell biztosítaniuk. Kiskorúakat kizárólag végső esetben lehet őrizetbe venni, és azt követően, hogy megállapítást nyert, hogy kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Az őrizetet a legrövidebb időtartamra kell elrendelni, … Kísérő nélküli kiskorúakat hasonlóan csak kivételesen, elkülönítve a felnőttektől Az őrizetben tartott családok számára megfelelő magánéletet garantáló külön szálláshelyet kell biztosítani. Nőket is elkülönítve Határon bizonyos derogációk elképzelhetőek. A sérülékeny csoportok nem kimerítő felsorolása: kiskorúak, a kísérő nélküli kiskorúak, a mozgássérültek, az idősek, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek, például a női nemi szerv megcsonkításának áldozatai az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos betegségben szenvedő személyek, a mentális zavarokkal küzdő személyek Sérülékeny személyek és a különleges befogadási igényekkel rendelkező kérelmezők őrizetben tartása Az őrizetben tartott, sérülékeny személynek minősülő kérelmezők egészségét – beleértve szellemi egészségüket is – a nemzeti hatóságoknak elsődleges szempontként kell kezelniük. Amennyiben a tagállamok sérülékeny személyeket tartanak őrizetben, az őrizetben tartottak sajátos helyzetére, ideértve egészségüket is, figyelemmel rendszeres felügyeletet és megfelelő támogatást kell biztosítaniuk. (2) Kiskorúakat kizárólag végső esetben lehet őrizetbe venni, és azt követően, hogy megállapítást nyert, hogy kevésbé kényszerítő jellegű alternatív intézkedések alkalmazása nem lenne hatékony. Az őrizetet a legrövidebb időtartamra kell elrendelni, és mindent meg kell tenni az őrizetben tartott kiskorú szabadon bocsátása és a kiskorúak számára megfelelő szálláshelyen történő elhelyezése érdekében. A kiskorúnak a 23. cikk (2) bekezdésében leírt mindenek felett álló érdekeit a tagállamoknak elsődleges kérdésként kell kezelni. Amennyiben kiskorúakat tartanak őrizetben, biztosítani kell számukra a szabadidős tevékenységekben történő részvétel lehetőségét – ideértve a koruknak megfelelő játékokat és szabadidős tevékenységeket. (3) A kísérő nélküli kiskorúakat kizárólag kivételes körülmények között lehet őrizetbe venni. Mindent meg kell tenni az őrizetben tartott, kísérő nélküli kiskorú mielőbbi szabadon bocsátása érdekében. A kísérő nélküli kiskorúakat nem lehet büntetés-végrehajtási intézményben őrizetben tartani. A kísérő nélküli kiskorúakat lehetőség szerint olyan intézményekben kell elhelyezni, amelyek személyzete és felszereltsége az említett korosztály szükségleteit figyelembe veszi. Amennyiben kísérő nélküli kiskorúakat tartanak őrizetben, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e kísérő nélküli kiskorúakat a felnőttektől elkülönítve szállásolják el. (4) Az őrizetben tartott családok számára megfelelő magánéletet garantáló külön szálláshelyet kell biztosítani. (5) Amennyiben a tagállamok női kérelmezőket tartanak őrizetben, a férfi kérelmezőktől és az együtt tartózkodáshoz valamennyi érdekelt fél a beleegyezését adta. (6) Kellően indokolt esetekben és a lehető legrövidebb ésszerű időtartamra a tagállamok eltérhetnek a (2) bekezdés harmadik albekezdésétől, a (4) bekezdéstől, valamint az (5) bekezdés első albekezdésétől, amennyiben a kérelmezőt határállomáson vagy tranzitzónában tartják őrizetben, a 2005/85/EK irányelv 35. cikkében említett esetek kivételével. (6) Kellően indokolt esetekben és a lehető legrövidebb ésszerű időtartamra a tagállamok eltérhetnek a (2) bekezdés harmadik albekezdésétől, a (4) bekezdéstől, valamint az (5) bekezdés első albekezdésétől, amennyiben a kérelmezőt határállomáson vagy tranzitzónában tartják őrizetben, a 2005/85/EK irányelv 35. cikkében említett esetek kivételével.

A sérülékeny csoportok azonosítását szolgáló eljárás A hatályos irányelv Az átdolgozás Nincs explicit rendelkezés 17.cikk „akikről megállapították” Jóhiszemű értelmezés + a rendelkezésnek kell legyen jelentése Kötelezettség e megállapításra vezető eljárás létrehozatalára A Bizottság 2007. évi jelentése az irányelv végrehajtásáról kimondja: „A sérülékeny menedékkérők azonosítása központi eleme az irányelvnek, amely nélkül az ezen személyekre vonatküzó speciális bánásmódot előíró rendelkezések értelmüket vesztik” 3.5.1. pont Új 22. cikk az eljárásról Kötelező a „felmérés” (assessment) A menekültügyi eljárás kezdetétől ésszerű időn belül. Ha az eljárás során később merül fel, akkor. Az eljárás teljes hossza alatt jár a különleges bánásmód Nem kell formális közigazgatási (szakhatósági) eljárásban Csak a 21. cikkben szereplő sérülékeny csoport tagjának (?! – a 21 cikk nem kimerítő felsorolás!) Nincs explicit rendelkezés 17.cikk „akikről megállapították” Jóhiszemű értelmezés + a rendelkezésnek kell legyen jelentése Kötelezettség e megállapításra vezető eljárás létrehozatalára Odysseus vizsgálat a 27-ből 10-ben nem volt. 22. cikk A sérülékeny személyek sajátos befogadási igényeinek felmérése (1) A 21. cikk eredményes végrehajtása érdekében a tagállamok felmérik, hogy a kérelmező sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmező-e. A tagállamok emellett megjelölik ezen igények jellegét. A felmérést – amely a már meglévő nemzeti eljárások részeként is elvégezhető – a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtását követően ésszerű időtartamon belül megkezdik. A tagállamok biztosítják, hogy e különleges befogadási igényekkel az ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban akkor is foglalkoznak, ha azok a menekültügyi eljárás későbbi szakaszában válnak nyilvánvalóvá. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőknek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott támogatásakor a teljes menekültügyi eljárás során figyelembe vegyék a különleges befogadási igényeiket, továbbá rendelkeznek helyzetük megfelelő figyelemmel kíséréséről. (2) Nem szükséges, hogy az (1) bekezdésben említett felmérés közigazgatási eljárás formáját öltse. (3) A 21. cikkel összhangban kizárólag a kiszolgáltatott személyek tekinthetők sajátos befogadási igényekkel rendelkező személynek, és ezáltal részesülhetnek az ezen irányelvvel összhangban nyújtott különleges támogatásban. (4) Az (1) bekezdésben előírt felmérés nem sérti a nemzetközi védelem szükségességének a 2011/95/EU irányelv szerinti megvizsgálását. ________________ Az azonosítást szolgáló eljárás lehet része a rendes eljárásnak, de lehet attól különálló is. dB-T, 25. old.

A kínzás és az erőszak áldozatai A hatályos irányelv, 20. cikke Az átdolgozás 25 cikke A hivatalos fordítás ettől eltérő, kevésbé pontos. (Hiányzik a „súlyosan”) A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb súlyosan erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek. A tagállamok biztosítják, hogy szükség esetén a kínzást, nemi erőszakot vagy egyéb súlyosan erőszakos cselekményeket elszenvedett személyek az említett cselekményekkel okozott sérülések megfelelő kezelésében részesüljenek, különösen a megfelelő orvosi és pszichológiai kezelésben vagy ellátásban. A kínzásnak, nemi erőszaknak vagy más súlyos erőszakos cselekménynek áldozatul esett személyekkel dolgozóknak az áldozatok igényei tekintetében megfelelő képzésben kellett részesülniük és továbbiakban is abban kell, és a nemzeti jogban előírt titoktartási kötelezettség terheli őket a munkájuk során tudomásukra jutott valamennyi információval kapcsolatban. Member States shall ensure that, if necessary, persons who have been subjected to torture, rape or other serious acts of violence receive the necessary treatment of damages caused by the aforementioned acts. medical and psychological treatment or care. Damage: károsodás vagy sérülés? Új elem, hogy a megfelelő kezelés kibontakozik = orvposi és pszichológiai kezelés vagy ellátás A képzettség eleve meg kell hogy legyen és továbbképzendők A „working with” kétértelmű. LdB serint a formális szakképzettséget csak a ke

Fontos újdonságok A kezelést nem „szükség esetén” kell biztosítani, hanem feltétlenül A kezelés tartalma pontosabban meghatározott: orvosi és pszichológiai nem csupán akut kezelés, hanem – huzamosabb – ellátás is Új a képzési követelmény: eleve képzettséget igényel, s folyamatos (tovább)képzést is. A kezelést nyújtónak szakképzettnek kell lennie A sérülékeny kérelmezővel „dolgozó” többi személynek legalább a szimptómákat kell ismernie, többek között a korai azonosítás és a meghallgatás megfelelő módszerének kiválasztása érdekében

az eset összes körülményétől a bánásmód hosszától A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés meghatározása egy közelmúltbeli európai emberi jogi bírósági ügyben Az ügy: Saadi v. Olaszország  (Application no. 37201/06) A Nagytanács ítélete, 2008. február 28 A tiltott bánásmódnak(ill-treatment) el kell érnie a súlyosság egy bizonyos fokát. Ez azonban esetfüggő. Az, hogy a bánásmód kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek minősül-e függ: az eset összes körülményétől a bánásmód hosszától a fizikai és a lelki (pszichikai) hatásaitól, és bizonyos esetekben az áldozat nemétől, korától és szellemi állapotától iii.  The concepts of “torture” and “inhuman or degrading treatment” 134.  According to the Court's settled case-law, ill-treatment must attain a minimum level of severity if it is to fall within the scope of Article 3. The assessment of this minimum level of severity is relative; it depends on all the circumstances of the case, such as the duration of the treatment, its physical and mental effects and, in some cases, the sex, age and state of health of the victim (see, among other authorities, Price v. the United Kingdom, no..33394/96, § 24, ECHR 2001-VII; Mouisel v. France, no. 67263/01, § 37, ECHR 2002-IX; and Jalloh v. Germany [GC], no. 54810/00, § 67, 11 July 2006). 135.  In order for a punishment or treatment associated with it to be “inhuman” or “degrading”, the suffering or humiliation involved must in any event go beyond that inevitable element of suffering or humiliation connected with a given form of legitimate treatment or punishment (see Labita v. Italy [GC], no. 26772/95, § 120, ECHR 2000-IV). 136.  In order to determine whether any particular form of ill-treatment should be qualified as torture, regard must be had to the distinction drawn in Article 3 between this notion and that of inhuman or degrading treatment. This distinction would appear to have been embodied in the Convention to allow the special stigma of “torture” to attach only to deliberate inhuman treatment causing very serious and cruel suffering (see Aydin v. Turkey, judgment of 25 September 1997, Reports 1997-VI, § 82, and Selmouni, cited above, § 96). Nagy

Saadi v Olaszország - meghatározások Embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés = „a velejáró szenvedés vagy megaláztatás mindenképpen meghaladja a jogszerű bánásmódhoz vagy büntetéshez elkerülhetetlenül kapcsolódó szenvedést vagy megaláztatást” Kínzás: különbözik az embertelen vagy megalázó bánásmódtól vagy büntetéstől, legalább abban, hogy magába foglal: „szándékos, embertelen bánásmódot, amely nagyon súlyos és kegyetlen szenvedéssel jár” (deliberate inhuman treatment causing very serious and cruel suffering) (135-136. bek.)

Három gyakran feltett kérdés Valamennyi menekülő sérülékeny, vagy nem? Sok szakértő szerint igen (ezért is fontos a fogadási feltételek irányelv, amely többletjogokat ad a migránsokhoz képest) Ugyanakkor a megnevezett csoportok még sérülékenyebbek és a csoporton belül is különbség tehető az egyéni körülmények szerint. Alkalmazandóak-e a sérülékeny személyeket védő szabályok fogvatartás során? Igen: ahol eltérést enged, ott kifejezetten a fogvatartásra tekintettel (pl. szabad levegőre jutás) kíván eltérő szabályokat. A személyi kör nem korlátozott, a fogvatartást maga az irányelv engedi meg. A befogadási feltételek megvonásáról rendelkező cikkek nem utalnak a fogvatartásra, mint indokra. A Bizottság álláspontja szerint is alkalmazandó. (Több tagország mégsem alkalmazza)

Három gyakran feltett kérdés Alkalmazandóak-e a sérülékeny személyeket védő szabályok a dublini eljárásban? - Igen. A Cimade és GISTI kontra Franciaország (C-179/11) ügyben 2012 szeptember 27-én meghozott ítéletében az Európai Unió Bíróága egyértelműen kimondta: A befogadási irányelvet „úgy kell értelmezni, hogy az a tagállam, amelyben menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be, köteles biztosítani a 2003/9 irányelvben a menedékkérő befogadására vonatkozóan megállapított minimumfeltételeket annak a menedékkérőnek is, akivel kapcsolatban ez a tagállam [a dublini] rendelet alapján úgy határoz, hogy e menedékkérő átvétele vagy visszavétele iránt megkeres egy másik, a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért általa felelősnek vélt tagállamot.” A fogadási feltételeket a tényleges átadásig biztosítani kell. (nem csak az átvételbe beleegyezésig!) A költségek az átadó államot terhelik. 2.      Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: a)      Az első tagállamra ilyenformán háruló, a befogadás minimumfeltételei nyújtásának biztosítására vonatkozó kötelezettség a megkeresett tagállam általi elfogadásról szóló határozathozatallal, a menedékkérő tényleges átvételével vagy visszavételével ér‑e véget, vagy […] egy másik időpontban? b)      Melyik tagállamra hárul ilyenformán ezen időszak alatt a befogadás minimumfeltételei biztosításának pénzügyi terhe?” 56. pont. „a 2003/9 irányelv általános rendszerével és céljával, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartásával, különösen a Charta 1. cikkében foglalt, az emberi méltóság védelmére és tiszteletben tartására vonatkozó követelménnyel ellentétes, ha egy menedékkérőt – akár csak átmeneti időre – megfosztanak az ezen irányelvben foglalt minimumszabályok által biztosított védelemtől a menedékjog iránti kérelem benyújtását követően és ezt megelőzően, hogy a felelős tagállamnak ténylegesen átadnák.”

A „Dublin III. rendelet” és a végrehajtását szolgáló Eurodac AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 604/2013/EU RENDELETE (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (átdolgozás) Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról Előzmények Convention determining the State responsible for examining applications for asylum lodged in one of the Member States of the European Communities (1990) OJ 1997 C 254/1 Signature: 15 June 1990. Entry into force:1 September 1997. Parties: A 15 EU member states, Iceland and Norway A Tanács (EC) 343/2003 EK számú rendelete (2003. február 18) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról Denmark has a special link to it, see 2006/188/EC: Council Decision of 21 February 2006 on the conclusion of the Agreement between the European Community and the Kingdom of Denmark extending to Denmark the provisions of Council Regulation (EC) No 343/2003 OJ (2003) L 50/1 Hatály: 2003 március 17. Alkalmazás kezdete: A 2003 szeptember 1. Végrehajtja: A Bizottság 1560/2003/EK rendelete (2003. szeptember 2.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról OJ (2003) L 222/1

Dublin filozófiája, célja Minden menekülő jusson hozzá az eljáráshoz, biztosan legyen olyan tagállam, amely érdemben dönt az ügyében Csak egyetlen eljárásra kerüljön sor az Unión belül - ha egy állam döntött, azt a többi nevében is tette = ne lehessen párhuzamosan vagy egymás után több államban folyamodni. Az adott (tag)állam döntése a többi együttműködő (2013-ban még 25 tagállam és 4 nem tagállam) nevében is születik A felelős állam kijelölése nem tehermegosztás, hanem – tulajdonképpen – illetékesség meghatározás, nem kormányozza az igazságosság eszméje Ld a 2001. évi Biz tervezet (COM) 2001 447 final 3. oldalát Cél: a belső határok nélküli egységes térség, amely mintegy osztatttlan állam üzemel - ezért elég egyszer dönteni.

Nem teher-megosztás! a kérelmek feldolgozásának gyorsítása Fő cél a kérelmek feldolgozásának gyorsítása Mind a kérelmező, mind a tagállam érdekében A menekült-kérelmek kezelésének ésszerűsítése A többszörös kérelmek kiszűrése révén a tagállami rendszerek működőképességének megőrzése Az elbírálásért felelős állam egyértelmű kijelőlése révén a jogbiztonság növelése A forum-shopping elkerülése, A tagállamok közötti kölcsönös bizalmon alapul Nem teher-megosztás! Másodlagos célok Although not a burden sharing instrument the CJEU speaks of „disproportionate burden” of Greece (NS, para 87)

A 2013 előtti rendszer kritikája (JRS és ECRE) Szélsőségesen eltérő állami gyakorlat Információadás (utolsó pillanatban értesítés átadásról) Fogadási feltételek Sérülékeny csoportok azonosítása A szuverenitási és a humanitárius rendelkezések megszorító eljárása (államok akkor sem vesznek magukhoz ügyeket, amikor indokolt lenne) Ártalmas következmények: Az átadás következtében a kérelem érdemi vizsgálat nélkül maradhat Családok elszakadnak egymástól Hónapok fogvatartásban A fogva-nem-tartottak életkörülményei is megalázóak sokszor Jesuit Refugee Service, ECRE joiunt statement a hatálybalépés napján http://www.jrseurope.org/publications/ECREJRSStatementonDublinIII_publications_19072013.pdf

A dublini rendszer problémái az ítéletek fényében T.I. V. United Kingdom ECtHR Appl. 43844/98 2000. March 7. (IJRL vol. 12 (2000) 244 - 268.pp) Adan and Aitseguer (House of Lords) 19 December 2000. Regina v. Secretary of State for the Home Department (appellant) ex parte Adan (respondent) Regina v. Secretary of State for the Home Department (appellant) ex parte Aitseguer (respondent) [2001] 2 WLR 143 (ld. www.refugeecaselaw.org) = refoulement veszély K.R.S. v. the United Kingdom Appl. no. 32733/08, ECtHR judgment of 2 December 2008 M.S.S v Belgium, and Greece, appl. no. 30696/09, ECtHR Judgment of 21 january 2011 – a visszaküldés Görögországba és a körülmények ott sértik a 3. cikket N. S. (C‑411/10) v Secretary of State for the Home Department (UK) and M. E. and others (C‑493/10) v Refugee Applications Commissioner, Minister for Justice, Equality and Law Reform, (Ireland) EuB ítélet, 2011 december 11 = körülmények az átvevő országban – a szuverenitási klauzula használata

CASE OF M.S.S. v. BELGIUM AND GREECE (Application no. 30696/09)    Nagytanács ítélet 2011. Január 11.

M.S.S v. Belgium and Greece – f Tények: A kérelmező, M.S.S. afgán férfi aki a belga csapatoknak tolmácsolt Kabulban , ezért Belgiumba akart menekülni Iránon, Törökországon, Görögországon át érkezett Belgiumba. Görögországban elfogták, de ott nem folyamodott menekült-státuszért csak Belgiumban, ahová 2009 február 10-én érkezett. Az üldöztetés, amitől félt: a talibán bosszúja, amiért a belga katonáknak tolmácsolt. A tolmácsolás tényét dokumentummal igazolta. A belga hatóságok Görögországnak kívánták átadni, fellebbezését elutasították, az EJEB 39. szakaszán alapuló ideiglenes intézkedésnek nem tettek eleget. 1999. június 15-én a belga hatóságok átadták a görög hatóságoknak M. S.S.-t (mivel a görögök nem válaszoltak, ami a felelősség átvállalásával jár).

M.S.S v. Belgium and Greece – main points Tények (folyt) 2009 június: 4 napnyi fogvatartás különösen nehéz körülmények között 2009 augusztus 1 M.S.S. megpróbál elszökni, Bulgárián át, sikertelenül utána egy évig parkokban, hajléktalanul él, bár menedék-kérőként számontartják. 2010 augusztus: újabb távozási kísérlet, Olaszországon át, ismét elfogják, majdnem kitoloncolják Törökországba Családja arról értesíti, hogy otthon nagy veszélyek leselkednek rá 2009-ben az EU-ba illegálisan érkezők 88 %-a Görögországon keresztül érkezett Görögország 10 000 kérelmezőből 1-nek nyújtott valamilyen jogi státuszt első fokon. A 12 905 fellebbezésből összesen 36 volt sikeres. 2009 június §34: „locked up in a small space with 20 other detainees, had access to the toilets only at the discretion of the guards, was not allowed out into the open air, was given very little to eat and had to sleep on a dirty mattress or on the bare floor.”

M.S.S Az Emberi Jogok Európai Bírósága A fogvatartásra alkalmazandó elvek „az idegenek fogvatartása csak akkor elfogadható ha az lehetővé teszi az államnak a jogtana bevándorlás megakadályozását … miközben összhangban álla az 1951. évi genfi egyezménnyel és …az Emberi jogok európai egyezményével (§ 216) „ Az Egyezmény 3. cikke, … a demokratikus társadalmak legalapvetőbb értékeinek egyikét foglalja magában és abszolút kategóriákkal tiltja meg a kínzást, az embertelen bánásmódot és büntetést, függetlenül a körülményektől és az áldozat magatartásától” (§218) Ld Polgári Eszter összefoglalóját Fundamentum, 2011/1 szám Ad B) .  With no means of subsistence, he, like many other Afghan asylum seekers, had lived in a park in the middle of Athens for many months. He spent his days looking for food. Occasionally he received material aid from the local people and the church. He had no access to any sanitary facilities. At night he lived in permanent fear of being attacked and robbed. He submitted that the resulting situation of vulnerability and material and psychological deprivation amounted to treatment contrary to Article 3. Ill treatment „must attain a certain level of severity” Severity is relative: duration, physical, mental effects, and sex, gender and age of the victim matter as well as his/her state of health (§ 219) Inhuman treatment = when it was “premeditated, was applied for hours at a stretch and caused either actual bodily injury or intense physical or mental suffering” (§ 220) „Treatment is considered to be “degrading” when it humiliates or debases an individual, showing a lack of respect for, or diminishing, his or her human dignity, or arouses feelings of fear, anguish or inferiority capable of breaking an individual's moral and physical resistance”. (ibid) „It may suffice that the victim is humiliated in his or her own eyes, even if not in the eyes of others.” The purpose f the treatment need not be humiliation.

M.S.S A 3 cikk azt követeli meg az államoktól, hogy „ a fogvatartás körülményei legyenek összeegyeztethetőek az emberi méltóság tiszteletben tartásával és végrehajtásának módja és módszere ne tegye ki a fogvatartottat a fogvatartással óhatatlanul együttjárónál nagyobb szintű gyötrelemnek vagy nehézségnek és – a fogvatartás követelményei mellett – megfelelően biztosítsa a fogvatartott egészségét és jólétét” (§ 221) 145 személy 110 m2-en fogvatartása (miközben személyazonosságuk tisztázott), megfelelő higiéniai ellátás nélkül – különösen a sérülékeny menedék-kérő esetében sérti a 3. cikket §222 „The Court has held that confining an asylum seeker to a prefabricated cabin for two months without allowing him outdoors or to make a telephone call, and with no clean sheets and insufficient hygiene products, amounted to degrading treatment within the meaning of Article 3 of the Convention (see S.D. v. Greece, no. 53541/07, §§ 49 to 54, 11 June 2009). Similarly, a period of detention of six days, in a confined space, with no possibility of taking a walk, no leisure area, sleeping on dirty mattresses and with no free access to a toilet is unacceptable with respect to Article 3 (ibid., § 51). The detention of an asylum seeker for three months on police premises pending the application of an administrative measure, with no access to any recreational activities and without proper meals has also been considered as degrading treatment (see Tabesh v. Greece, no. 8256/07, §§ 38 to 44, 26 November 2009). Lastly, the Court has found that the detention of an applicant, who was also an asylum seeker, for three months in an overcrowded place in appalling conditions of hygiene and cleanliness, with no leisure or catering facilities, where the dilapidated state of repair of the sanitary facilities rendered them virtually unusable and where the detainees slept in extremely filthy and crowded conditions amounted to degrading treatment prohibited by Article 3 (see A.A. v. Greece, no. 12186/08, §§ 57 to 65, 22 July 2010). „taken together, the feeling of arbitrariness and the feeling of inferiority and anxiety often associated with it, as well as the profound effect such conditions of detention indubitably have on a person's dignity, constitute degrading treatment contrary to Article 3 of the Convention.

M.S.S EJEB A görögországi fogadási feltételek teljesen inadekvátak. „Egy felnőtt férfi menedék-kérőnek gyakorlatilag semmi esélye nincs arra, hogy fogadó-központban helyezzék el” „A bíróság úgy látja, hogy a kérelmező megalázó bánásmód áldozata, amely bánásmód nem tartja tiszteletben a méltóságát. Ez a helyzet kétségkívül félelmet, aggodalmat és az alacsonyabb rendűség érzését keltette, ami viszont alkalmas volt kétségbeesés kiváltására. A bíróság úgy látja, hogy életkörülményei, amelyek tartós bizonytalansággal társultak és a helyzet javulását ígérő kilátások teljes hiánya elérték a súlyosság azon fokát, amelyet megkívánnak ahhoz, hogy a [helyzet a] 3. cikk hatálya alá tartozzon.” (263 §) „251.  The Court attaches considerable importance to the applicant's status as an asylum seeker and, as such, a member of a particularly underprivileged and vulnerable population group in need of special protection”

M.S.S (Belgium felelőssége) „A bíróság úgy látja, hogy a kérelmező kiutasításakor a belga hatóságok tudták, vagy tudniuk kellett volna hogy a kérelmezőnek nincs garanciája arra, hogy kérelmét a görög hatóságok érdemben megvizsgálják. A hatóságoknak voltak eszközeik az átadás elutasítására” (§ 358) A belga hatóságoknak mérlegelniük kellett volna miképp alkalmazzák a szabályokat a görög hatóságok (§ 359) The Court also found belgium guilty in not providing effective remedy against the decision to transfer to Greece

NS és ME egyesített ügyek (C‑411/10. és C‑493/10. sz..) , ítélet Rendelkező rész (123. pont) „Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok – ideértve a nemzeti bíróságokat – kötelessége, hogy ne adják át a menedékkérőt a 343/2003 rendelet értelmében „felelős tagállamnak”, ha tudomással kell bírniuk arról, hogy a felelős tagállamban a menekültügyi eljárást és a menedékkérők befogadásának feltételeit illetően tapasztalható rendszeres zavarok miatt alapos okkal, bizonyítottan feltételezhető, hogy a kérelmező e rendelkezés értelmében embertelen vagy megalázó bánásmód tényleges veszélyének lesz kitéve.” Article 4 of the Charter of Fundamental Rights of the European Union must be interpreted as meaning that the Member States, including the national courts, may not transfer an asylum seeker to the ‘Member State responsible’ within the meaning of Regulation No 343/2003 where they cannot be unaware that systemic deficiencies in the asylum procedure and in the reception conditions of asylum seekers in that Member State amount to substantial grounds for believing that the asylum seeker would face a real risk of being subjected to inhuman or degrading treatment within the meaning of that provision. substantial grounds for believing that

604/2013/EU RENDELET (Dublin III) rendelet kritériumok 8 – 15. § A kritériumok hierarchiája (releváns időpont: az első kérelem beadásának pillanata) Kiskorú (nem töltöttte be a 18 életévét) Kisérő nélküli: Jogszerűen tartózkodó családtag vagy testvér (def. szerint a testvér nem családtag) állama (esetleg más felelős felnőtt Más jogszerűen tartózkodó hozzátartozó, aki képes gondoskodni róla Ha több ilyen személy – gyermek érdeke a meghatározó Ha nincs ilyen személy, akkor ahol a kiskorú kérelmét benyújtotta Felnőtt kérelmező - családtag az ország, ahol jogszerűen tartózkodó nki. védelemben részesített személy családtag van – ha írásban kérik az ország, ahol első fokú döntés előtt álló kérelmező családtag van – ha írásban kérik Ha több családtag és nem házas testvér –az az állam, amely a legtöbbért felelős lenne, vagy ha nincs ilyen, ahol a legidősebb kérelmezett Tartózkodási engedély, vízum Az érvényes tartózkodási engedélyt kibocsátó állam (ha több: a leghosszabbat kiadó állam) Az érvényes vízumot kibocsátó (vagy akinek a nevében kibocsátottak) állam A nem több mint két éve lejárt tart. engedélyt és nem több mint 6 hónapja lejárt vízumot kiadott állam – ha azzal léptek be Ha ennél régebben jártak le (és nem hagyta el az EU területét – ahol benyújtotta feltéve, hogy ez szolgálja leginkább a kiskorú mindenek felett álló érdekeit Kiskorú: jogszerűen tartozkodó családtagjához, ha nem ahol beadta Két fontos ügy:

604/2013/EU RENDELET (Dublin III) rendelet kritériumok 8 – 15. § Az az állam, amelynek a (külső) határán át szabálytalanul az EU területére lépett (ha azóta 12 hónap még nem telt el) Az a tagállam, amelyben öt hónapja él (ha szabálytalanul lépett be, vagy nem tudni hogyan, de a külső határ állama már nem felelős (ha több ilyen: a legutóbbi) Vizummentesség és tranzit repülőtéri kérelem esetén amely állam engedélyezte a (vízummentes) belépést (ahol beadja) Mérlegelés alapján: várandósság, újszülött gondozása, súlyos betegség, súlyos fogyatékosság vagy előrehaladott kor esetén (akár kérelmező, akár jogszerűen tartózkodó családtag) a jogszerűen tartózkód ó családtag állama „általában gondoskodik az egyesítésről” (16.§) ___________________________________ Megszűnik a felelős állam kötelezettsége ha a kérelmező az EU területé 3 hónapra elhagyta! Kiskorú: jogszerűen tartozkodó családtagjához, ha nem ahol beadta Két fontos ügy:

„Szuverenitási klauzula” 17. § „..minden tagállam határozhat úgy, hogy megvizsgálja a valamely harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy által hozzá benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet akkor is, ha annak megvizsgálásáért az e rendeletben megállapított feltételek szerint nem felelős.”

Eljárás – kérelem és válasz Átvétel esetén (feltehetően nem az az állam a felelős, ahol benyújtották a kérelmet) A kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül kell kérni az átvételt a (feltételezett) felelős államtól Ha Eurodac találat van, akkor 2 hónapon belül kell kérni Ha elmulasztották: a kérelem benyújtásának az állama a felelős Válasz: 2 hónapon belül (kivéve sürgős megkeresésnél: a kérelmező ad határidőt, min. egy hetet – válasz, max 1 hónapon belül ) A határidő elmulasztása „a kérelem elfogadásával egyenértékű” – a kérelmezett állam a felelős Visszavétel esetén (A megkeresett államban még folyik az eljárás, visszavonta ott a kérelmet, vagy már ott megtagadták az elismerést) Eurodac találat beérkezését követő 2 hónapon belül – jogvesztő Ha nem Eurodacon alapuló bizonyíték – 3 hónapon belül –jogvesztő Ha nem kérték a visszavételt időben, akkor lehetőséget kell adni új kérelem benyújtására Válasz: Eurodac alapú kérelem: két hét Egyéb kérelem: 1 hónap

Eljárás - átadás 6 hónapon belül Az átvétel/visszavétel iránti megkeresés elfogadásától (vagy a jogvesztő határidő elteltétől) Az átadás ellen benyújtott halasztó hatályú jogorvoslat jogerős eldöntését követően. Amennyiben az átadásra nem kerül sor a hat hónapos határidőn belül, a felelős tagállam mentesül az érintett személy átvételére vagy visszavételére vonatkozó kötelezettség alól, és a felelősség a megkereső tagállamra hárul. E határidő legfeljebb egyéves időtartamra meghosszabbítható, ha az átadásra az érintett személy szabadságvesztése miatt nem kerülhetett sor, illetve legfeljebb tizennyolc hónapra, ha az érintett személy ismeretlen helyen tartózkodik.

Jogorvoslat Az érintett megtámadhatja a döntést Vagy halasztó hatályú a jogerős elbírálásig Vagy felfüggeszti az átadást és a bíróság dönt a halasztó hatályról Vagy felfüggeszti az átadást és a bíróság dönt a felfüggesztés fenntartásáról vagy megszüntetéséről (megengedve az átadást)

A Dublin III újítása a korai előrejelzés, a készültség és a válságkezelés 33. cikk „Amennyiben …a Bizottság megállapítja, hogy e rendelet alkalmazása egy tagállam menekültügyi rendszerére nehezedő különlegesen nagy nyomás megalapozott kockázatának felmerülése és/vagy egy tagállam menekültügyi rendszerének működésében jelentkező problémák miatt veszélybe kerülhet, …ajánlásokat tesz az adott tagállam számára, amelyekben felhívja a tagállamot egy megelőző cselekvési terv elkészítésére.” Az állam dönt, kidolgozza-e vagy sem (maga is javasolhatja) Ha van terv: a tagállam benyújtja a Bizottságnak és a Tanácsnak és jelent a végrehajtásáról Ha a Bizottság az EMTH elemzése alapján megállapítja, hogy a megelőző cselekvési terv végrehajtása nem orvosolta a feltárt hiányosságokat, vagy ha komoly kockázata áll fenn annak, hogy az érintett tagállam menekültügyi helyzete válsággá fokozódik… a Bizottság … felkérheti az érintett tagállamot, hogy dolgozzon ki válságkezelési cselekvési tervet, és szükség esetén készítse el ennek felülvizsgálatait is. A válságkezelési cselekvési tervnek a teljes folyamat során biztosítania kell az uniós menekültügyi vívmányoknak, különösen a nemzetközi védelmet kérelmezők alapvető jogainak való megfelelést. Ennek kidolgozása haladéktalanul (max. 3 hónapon belül) kötelező

Elvi kérdések 1. Legyen-e joga a menekülőnek megválasztania a menedéket nyújtó országot? 2. Összeegyeztethető-e Dublin a Genfi egyezménnyel 3. A „tehermegosztás” lehetséges formái: - pénz - emberek - „visszaküldési jogok”! - Az Unión kívüli helyek „bérbevétele” (angol javaslat, 2002) 4. Melyek lennének az illetékesség kijelölésének igazságos elvei? 5. Van-e értelme Dublinnak, ha vele párhuzamosan a biztonságos harmadik ország kategóriája is alkalmazható?.

Adatvédelem: mindkét irányban részletezett EURODAC Eljárás: Minden ujjlenyomatot és tenyérlenyomatot le kell venni és továbbítani kell a Központi Egységhez (elnevezése nincs, csak referenciaszáma), amely összehasonlítja azokat a korábban tároltakkal, és jelez egyezés esetén Adatvédelem: mindkét irányban részletezett (személyes adatként, illetve és rendszeradatként) Adattárolás: menekültek: 10 évig (azonosítás esetén zárolás), illegális határátlépők: 2 évig

Közép-Európai Egyetem Köszönöm a figyelmet! Boldizsár Nagy Közép-Európai Egyetem Budapest nagyboldi@ludens.elte.hu www.nagyboldizsar.hu

N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment C 411/10 and C-493/10 joined cases N. S. (C‑411/10) v Secretary of State for the Home Department (UK) and M. E. and others (C‑493/10) v Refugee Applications Commissioner, Minister for Justice, Equality and Law Reform, (Ireland) CJEU judgment, 21 December 2011 Importance of the case: The Commission, UNHCR, Amnesty International (+other NGOs) and Austria, Belgium, the Czech Republic, Finland, Germany, Greece, France, Italy, The Netherlands, Poland, Slovenia and Switzerland submitted observations. Facts C-411/10 NS Afghan national arrested in Greece, Sept, 2008 - does not apply for asylum - order to leave – later expelled to Turkey (2 month in prison there) – 12 January arrival in UK – Request to Greece to take charge – silence- 18 June Greece deemed to have accepted responsibility – 30 July removal order without an appeal with suspensive effect as Greece „safe” according to the 2004 British Act on Asylum – NS seeks judicial review – granted – March 2010 High Court dismisses application but allows further appeal –Court of Appeal raises preliminary questions to the Court of the European Union

Questions, as grouped by the Court N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment C 411/10 and C-493/10 joined cases Facts continued C-493/10 Five unconnected individuals from Afghanistan, Iran and Algeria – none apply for asylum in Greece – application in Ireland –Eurodac shows hit – no argument based on Art 3 ECHR – resistance to return based on claim that reception conditions and the asylum procedures in Greece are inadequate Questions, as grouped by the Court A ) Does a decision adopted by a Member State to apply the „sovereignty clause” (Article 3(2) of The Dublin II regulation /343/2003/) fall within the scope of European Union law for the purposes of Article 6 TEU and/or Article 51 of the Charter.

N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment C 411/10 and C-493/10 joined cases B) Whether the transferring Member State Ba) is obliged to assess the compliance of the other Member State, with EU law Bb) may operate on the basis of a conclusive presumption that the responsible State will observe the claimant’s fundamental rights and the minimum standards imposed by the directives Bc) may maintain a provision of national law which requires a court to treat the responsible Member State as a ‘safe country’ as compatible with the rights set out in Article 47 of the Charter. Bd) is obliged to accept responsibility (must apply the sovereignty clause) if the responsible state is found not to be in compliance with fundamental rights C) Is the extent of protection offered by the Charter articles 1 (human dignity), 18 8Right to asylum), 47 (effective remedy) wider than that of Art 3 of the ECHR? D) Whether Protocol 30 to the Treaties on the application of the Charter to the UK (and Poland) qualifies the answers on the duty to assess the destination country’s circumstances and the on the applicability of the safe country presumption

Ad B) Combined answers: N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment C 411/10 and C-493/10 joined cases Ad A) Exercising discretion – still within the Dublin system („becoming responsible”) – part of CEAS – applying EU law – Charter is applicable (51 (1)). Ad B) Combined answers: „The Common European Asylum System is based on the full and inclusive application of the Geneva Convention and the guarantee that nobody will be sent back to a place where they again risk being persecuted.” (§ 75) secondary rules must be interpreted as not in being conflict with fundamental rights the Dublin system is based on mutual confidence, it must be assumed that asylum seekers are treated according to the Charter, GC51 and ECHR – that is the raison d’être of creating the CEAS slight infringements do not prevent transfer by contrast systemic flaws in the procedure or in reception conditions do (see next slide!) Article 51 Field of application 1. The provisions of this Charter are addressed to the institutions, bodies, offices and agencies of the Union with due regard for the principle of subsidiarity and to the Member States only when they are implementing Union law. They shall therefore respect the rights, observe the principles and promote the application thereof in accordance with their respective powers and respecting the limits of the powers of the Union as conferred on it in the Treaties.

N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment C 411/10 and C-493/10 joined cases „if there are substantial grounds for believing that there are systemic flaws in the asylum procedure and reception conditions for asylum applicants in the Member State responsible, resulting in inhuman or degrading treatment, within the meaning of Article 4 of the Charter, of asylum seekers transferred to the territory of that Member State, the transfer would be incompatible with that provision” (§ 86) in Greece there are systemic deficiencies in procedure and reception conditions as acknowledged in the M.S.S. v. Belgium and Greece judgment of the ECtHR states must assess the situation in other member states based on available reports and judgments „ Member States, … [must] not transfer an asylum seeker to the ‘Member State responsible’ …. where they cannot be unaware that systemic deficiencies in the asylum procedure and in the reception conditions of asylum seekers in that Member State amount to substantial grounds for believing that the asylum seeker would face a real risk of being subjected to inhuman or degrading treatment within the meaning of Article 4 of the Charter. „ (§ 94) Answer to Bd First part Answer to Ba Greece is the entry point of 90 % of illegal immigrants - leads to „disproportionate burden” (as if Dublin was about burden sharing…BN) ECtHR Ms case – definiciencies both in hte procedure and in the reception conditions amounting to inhuman treatment. Answer to Bd First part (con- tinued)

N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment C 411/10 and C-493/10 joined cases if no transfer is possible he MS must examine further (possible) criteria for transfer but: no unreasonable delay in transferring an application of the Dublin II regulation on the basis of the conclusive presumption that the asylum seeker’s fundamental rights will be observed in the responsible Member State is incompatible with the duty of the Member States to interpret and apply the Dublin II regulation in a manner consistent with fundamental rights. Safety of a country must be a rebuttable presumption! (§ 104) If criteria do not lead to finding another state responsible or if transfer would entail unreasonable delay the „Member State must itself examine the application in accordance with the procedure laid down in Article 3(2) of” the Dublin II Regulation. Answer to Bb Answer to Bc Answer to Bd second part

It does not qualify the essence of this judgment N.S. and M.E (UK and Ireland) CJEU preliminary judgment C 411/10 and C-493/10 joined cases Ad C) The Court in an obscure response states that (in light of the MSS judgment of the ECtHR) if systemic deficiencies in the procedure and in the reception conditions exist, then the Charter provisions „do not lead to a different answer” than given in the preceding paragraphs Ad D) The Charter applies to the UK, just it blocks the extension of the already existing powers of the courts. It does not qualify the essence of this judgment The Court refers back to its decision the K.R.S v UK case in which it found inadmissible and in which parties believed that if the Charter was applied the result would have been different. (In KRS the Court held that if return to Greece leads to Art 3 violation that can be challegend from withion Greece . But since then the Court adopted MSS so – in my reading – the CJEU pretends that the question is moot. __________________________ Protocol No. 30 Article 1 1. The Charter does not extend the ability of the Court of Justice of the European Union, or any court or tribunal of Poland or of the United Kingdom, to find that the laws, regulations or administrative provisions, practices or action of Poland or of the United Kingdom are inconsistent with the fundamental rights, freedoms and principles that it reaffirms. 2. In particular, and for the avoidance of doubt, nothing in Title IV of the Charter [„Solidarity” = workers’ rights, environment and consumer protection –BN] creates justiciable rights applicable to Poland or the United Kingdom except in so far as Poland or the United Kingdom has provided for such rights in its national law. Article 2 To the extent that a provision of the Charter refers to national laws and practices, it shall only apply to Poland or the United Kingdom to the extent that the rights or principles that it contains are recognised in the law or practices of Poland or of the United Kingdom.