A MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁS JÓL-LÉTI KÉRDÉSEI A MUNKAÜGYI KÖZPONTOKNÁL, ÉS A KÖZMUNKAPROGRAMOKAT SZERVEZŐ FELNŐTTKÉPZŐ INTÉZMÉNYEKBEN PREZENTÁCIÓ CÍMSOR

A VIZSGÁLT INTÉZMÉNYEK Az értékelés 15 kérdőív és 3 interjú feldolgozása alapján készült. A vizsgálatba bevont intézmények: munkaügyi központok és kirendeltségek, munkanélküliek és közmunkaprogramba bevont felnőttek képzésével foglalkozó felnőttképző intézmények, közmunkaprogramok és a hozzájuk kapcsolódó képzések szervezésével és lebonyolításával foglalkozó önkormányzatok és önkormányzati intézmények

AZ INTÉZMÉNYRENDSZER BEMUTATÁSA Az általam vizsgált intézményrendszer a rendszerváltáskor alakult. Működésének 20 évtizede alatt szolgáltatási stratégiáit kidolgozta és működteti. Fő funkciójaként a foglalkoztatás biztosítása határozható meg, a szolgáltatások ehhez kapcsolódóan épültek ki. A munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását hazánkban a munkaügyi központok koordinálják. A szolgáltatásnyújtás formái: munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, munkaközvetítés munkaerő-piaci képzés

A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI, VÁLASZADÓK ÖSSZETÉTELE A válaszadók munkahelye alapján a megkérdezett 15 főből felnőttképzési intézményben 9, munkaügyi szervezetnél 4 és önkormányzati intézményben 2 fő dolgozott. A munkahelyi tevékenység jellemzői alapján oktatással 9 fő államigazgatással 6 fő foglalkozott. A válaszadók munkaköre alapján: tanár 6 fő, ügyintéző 4 fő, előadó 4 fő, tanácsadó1 fő Munkakör elnevezése szerint: alkalmazott 13 vezető 2 A válaszadók életkora szerint 4 kategóriát tudtam elkülöníteni, ezt az alábbi grafikon szemlélteti. Látható, hogy a megkérdezettek között pályakezdő nincs, a többség középkorú.

A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI, MUNKÁBAJÁRÁS, MUNKAVISZONY IDEJE A munkába járás időtartama időtartam a megkérdezettek körében változó: 30 perc 6 fő kevesebb mint 30 perc 4 fő perc között 3 fő 120 perc 2 fő Az alábbi grafikon jól szemlélteti az adott munkahelyen eltöltött munkaviszony időtartamát. Látható, hogy a válaszadók döntő többsége régóta, mintegy 20 éve dolgozik az adott munkahelyen. Ez az adat arra utal, hogy a vizsgált ágazatban alacsony a fluktuáció.

A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ISMERETE, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS A megkérdezettek többsége (9 Fő) egészségi állapotát ismeretét 4 fontosságúra értékelte. Négy fő ennél tudatosabbnak mutatkozott, ők 5 értéket adtak. 1-1 fő viszont 3 és 2 értékkel arról nyilatkozott, hogy kevéssé ismeri saját egészségi állapotát. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy a megkérdezettek összességében nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges táplálkozásra. Ugyanakkor tapasztalataik szerint a munkahelyen nem figyelnek erre, bár munkaidőn túl támogatják a kérdést és ismerik annak egészségügyi kérdéseit is.

A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ISMERETE, SPORT, MOZGÁS Ebben a kérdésben teljesen megoszlanak a vélemények, hiszen 4 fő (5) 7 fő (4) 2 fő (3) egy-egy fő 2 és 1 fontosságúra értékelte a kérdést. A téma részkérdéseire adott válaszok alapján készült ábra azonban jól mutatja hogy a munkahelyek a sportot kevéssé támogatják.

A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI, EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ISMERETE, ÉRDEKES ÉS KÉPESSÉGEIT IGÉNYLŐ MUNKA A kérdés megosztotta a válaszadókat. Teljesen elégedettnek 5 fő (33%) bizonyult, míg elégedetlenségre utaló választ 2 fő (13%) adott. A válaszokat tovább árnyalják a Munkahelyén figyelnek a témára kérdésre adott válaszok, melyből 7 részben 5 igen és 3 nemleges volt. A többség véleménye szerint ezt a kérdést a Munkahelyén munkaidőben vagy azon túl támogatják 6 fő igen és 6 fő részben adott válasza alapján. ugyanez az arány tükröződik az Ismeri a téma egészségi kérdéseit kérdésre adott válaszokban is. A válaszadók kétharmada (7 részben és 3 igen válasszal) véli úgy, hogy tesz is valamit egészségért az adott területen.

A kérdőíves felmérés eredményei, a szervezethez tartozás és elfogadottság jelentősége A jó munkahelyi kapcsolatok ellenére alacsonyan értékelt a szervezethez tartozás jelentősége. Ennek hátterében áll, hogy a munkahelyek csak részben (11 fő) figyelnek a témára, - 4 fő válaszolt igennel a kérdésre, nemleges válasz nem érkezett- valamint csak részben (11 fő) támogatják munkahelyén munkaidőben vagy azon túl - 3 fő válaszolt igennel a kérdésre, 1 nemleges válasz érkezett. 6 fő megítélése szerint a munkahely ismeri a téma egészségi kérdéseit, 9 fő szerint ez csak részben igaz, valamint 10 válaszadó véleménye szerint munkahelye tesz is valamit egészségért az adott területen, 5 fő szerint ez csak részben igaz.

A kérdőíves felmérés eredményei, előrelépési lehetőség jelentősége Eddig ez a kérdés osztotta meg leginkább a válaszadókat és ennél a kérdésnél tűnik leginkább elégedetlennek valamennyi válaszadó. a kérdés teljesülését 2-2 fő 1 és 2 értékkel minősítette, 6 fő jóra, míg 5 fő közepesre értékelte azt. Teljesen elégedett a kérdésben senki nem volt. Ahogy az alábbi grafikonon is látható az előrelépés lehetősége a válaszadók munkahelyein részben vagy nem teljesül a vizsgált szempontok szerint.

A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI, A MUNKAVÉGZÉS ÉS AZ OTTHON, SZABADIDŐ EGYENSÚLYÁNAK MEGVALÓSULÁSA Az általam megkérdezettek egybehangzóan kiemelték a munka és szabadidő fontosságát. (9 db (5) 6 db (4) érték. A részkérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a munkahelyek legtöbbször figyelnek erre a kérdésre. Hasonlóan fontos a pénzügyi pénzügyi kérdések menedzselésének képessége is.

A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI, A MUNKAHELYI KÖZÖSSÉG MEGBECSÜLT, KEDVELT SZEMÉLYISÉGE LEGYEN A válaszadók a fentit nem tartják a legfontosabb kérdésnek. A válaszadók csak közepes módon képesek a személyiség kiteljesítésére a munkahelyi közösségen belül. 1 fő (5), 10 fő (4), 3 fő (3)

VEZETŐI INTERJÚK SZAKMAI JÓL-LÉT VIZSGÁLATA A FOGLALKOZÁSI CSOPORTON BELÜL 1. Interjúalany oktatásban dolgozó nő, aki óraadóként vesz részt a székesfehérvári Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola munkájában és a felnőttképzés keretében oktatott logisztikusokat. Egészségi kockázatok: Elmondása szerint munkája közepes stressz hatást jelent számára, leginkább az időgazdálkodás okoz szervezési problémát a képzések indulásakor. Ez azonban kezelhető. Szükség esetén igénybe vesz orvosi ellátást és odafigyel saját egészségére, probléma esetén kivizsgáltatja magát, szűrésekre rendszeresen jár, sportol. Szakmai kockázatok: Interjúalanyom nem főállásban dolgozik az adott munkahelyen, ez számára egyfajta bizonytalansági tényezőt jelent. Munkáját szereti, nem okoz számára nehézséget a változó képzési struktúrához való alkalmazkodás. Munkahelyi kockázatok Munkahelyén a munkavégzés megfelelően szabályozott, a javadalmazás átlagosnak és rendszeresnek mondható. A munkahelyi közösség és a vezetés megfelelő, a belső kommunikáció és a kooperativitás szintje is jó.

VEZETŐI INTERJÚK SZAKMAI JÓL-LÉT VIZSGÁLATA A FOGLALKOZÁSI CSOPORTON BELÜL 2. Interjúalany középkorú férfi, munkaügyi szférában dolgozik középvezetői beosztásban. Feladatköréhez tartozik közmunkaprogramok és közmunkaprogramokhoz tartozó képzések szervezése, ennek keretében az érintett célcsoport tájékoztatása, valamint a kapcsolattartás a programok lebonyolítása során a kliensekkel és a munkaadókkal, képzőkkel. Egészségi kockázatok: Munkája folyamatos stresssz hatást jelent, hiszen a hátrányos helyzetű célcsoport motiválása és a programokba való bevonása nagyon nehéz, viszont a szabályozók miatt (határidők, pályázati program kereteinek betartása) a munka végrehajtása szigorúan ellenőrzött. A hátrányos helyzetű kliensekkel való kapcsolattartás a fertőzésveszély kockázatával is jár. Szakmai kockázatok: Interjú alanyom 25 éve dolgozik az adott munkahelyen, ahol a napi feladatok már nem jelentenek kihívást számára. Egyre kevésbé van meggyőződve munkája eredményességéről, társadalmi hasznosságáról. Nem okoz számára nehézséget a változó jogszabályi környezethez és az ebből fakadó szervezeti átalakuláshoz valamint a munka tartalmi változásaihoz illeszkedő képzésekhez való alkalmazkodás, azonban a munka önmagában már nem okoz örömet. Váltani szeretne. Munkahelyi kockázatok Munkahelyén a munkavégzés megfelelően szabályozott, esetenként előfordul túlmunka, azonban ez nem tekinthető rendszeresnek. A fizetés átlagosnak mondható, esetlegesen egyéb juttatásokat is kapnak a munkavállalók (jutalom). A munkahelyi közösség és a vezetés megfelelő.

VEZETŐI INTERJÚK SZAKMAI JÓL-LÉT VIZSGÁLATA A FOGLALKOZÁSI CSOPORTON BELÜL 3. Interjúalanyom középkorú nő, aki több mint két évtizede dolgozik az adott munkahelyen munkaerő-piaci oktatóként. Eredeti végzettsége nem a felnőttképzéshez köti, de a folyamatos továbbképzéseken módszertanilag felkészítették erre a munkára és a szakmai rutint is szerzett az eltelt évek alatt. Váltani már nem szeretne, szándéka szerint ezen a munkahelyen maradna nyugdíjazásáig. Egészségi kockázatok: Munkája folyamatos stresssz hatást jelent, hiszen a regionális feladatellátás miatt sokat kell utazni, valamint sok emberrel kell szakmai kapcsolatot tartani. A munka ellenőrzése viszont szigorú, és határidőhöz kötött. Szakmai kockázatok: Interjú alanyom több mint 20 éve dolgozik az adott munkahelyen, ahol a napi feladatok rutinná váltak. Nem okoz számára nehézséget a változó jogszabályi környezethez és az ebből fakadó szervezeti átalakuláshoz, vezetőváltáshoz, valamint a munka tartalmi változásaihoz illeszkedő képzésekhez való alkalmazkodás. Munkahelyi kockázatok Munkahelyén a munkavégzés megfelelően szabályozott, esetenként előfordul túlmunka, azonban ez nem tekinthető rendszeresnek. A fizetés átlagosnak mondható, esetlegesen egyéb juttatásokat is kapnak a munkavállalók (jutalom). Interjúalanyom úgy érzi, számára az adott munkahelyen már előrelépési lehetőség nincs, a munka napi rutinná vált számára.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!