Dr. Thomas Thiede,osztrák Tudományos Akadémia Grazi Egyetem Európai kártérítési jogi intézet A fájdalomdíj az osztrák jogi szabályozásban – Objektív ismérvek keresése –

A szerkezet A nem vagyoni kár általában Kártérítés a fájdalmakért A kár összegének meghatározása/ Kártérítési döntvények Különleges tényállások (kómás károsultak, hozzátartozók, harmadik személyek)

A nem vagyoni kár

Történeti háttér Eredetileg: az osztrák Legfelsőbb Bíróság (LB) viszonylag széles körben alkalmazta 1900 körül • az új német polgári törvénykönyv (BGB) 253.§- ának hatása az eredmény 1908 • a nem vagyoni kár csak külön jogszabályban kifejezetten meghatározott esetekben térül

A nem vagyoni kárról rendelkező jogszabályok Igen számosak, így pl. az osztrák általános polgári törvénykönyv (Optk.) 1325. § fájdalomdíj testi sérülés esetén jár • Optk. 1328.§ • kártérítés jár a nemi önmeghatározás sérelme folytán bekövetkezett kárért • Optk. 1331. § • dologi kár esetén az előszereti érték miatt • a szabályok nem módszeres és egységes koncepción alapulnak • történelmi és politikai körülmények folytán önkényes, nem egységes halmozódás következett be

Jogtudomány kontra Legfelsőbb Bíróság uralkodó álláspont - a Legfelsőbb Bírósággal szemben– • a nem vagyoni károk térítésére vonatkozó általános szabályok • Optk. 1323. és 1324. §§

1 1323. § Az okozott kár megtérítése érdekében mindent az eredeti állapotba kell visszaállítani vagy ha ez nem megfelelő,,a becsült értéket megtéríteni. Ha csupán a z elszenvedett kár térítendő,kármenetesítésnek ,ha azonban az elmaradt haszonra és az okozott sérelem ellentételezésére is kiterjed,teljes kielégítésnek minősül. § 1324 Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a károsultnak elégtételt,más esetekben csupán kármenetesítést van joga követelni..Ha törvény megtérítést említ,el kell dönteni, a kártérítés melyik fajtája teljesítendő. Különösen :

A jogirodalmi értelmezés A súlyosan gondatlan károkozónak nemcsak a tényleges kárt és az elveszett hasznot kell megtérítenie, hanem az okozott sérelmet kell ellentételeznie ‘Tilgung der verursachten Beleidigung’, ami az okozott sérelem megszüntetését jelenti A jogirodalmi értelmezés • főszabályként nem vagyoni kár esetén kártérítést súlyos gondatlanság vagy szándékosság esetén kell nyújtani Megjegyzés: külön szabályok ezt az főszabályt módosítják • bővítés (OPtk. 1325. § c.f. ) • szűkítés (OPtk. 1331.§ c.f) • kizárás (OPtk. 1330. § c.f.)

A vagyoni és a nem vagyoni kár összehasonlítása Első látásra az osztrák jogrendszer sokkal nagyobb mértékben korlátozza a nem vagyoni károk térítését, mint a vagyoniakét • a nem vagyoni károk csak súlyos gondatlanság vagy szándékosság esetén térülnek • a vagyoni károk enyhe gondatlanság esetén is térülnek • azonban a nem vagyoni érdekek nem alárendelt jelentőségűek • indoklás (miért, azután?): • pénzben fizetett kártérítés nehézségei nem vagyoni károknál • a nem vagyoni érdekek meghatározása pénzbeli fogalmakkal • a nem vagyoni kár egyedi körülmények függvénye • nehezen mérhető – ha csak nincsenek objektív vezérfonalak

1325. § aki másnak testi sérülést okoz, viselni tartozik a sérült gyógykezelési költségeit és meg kell térítenie a károsult keresetveszteségét, vagy ha keresőképtelenné válik, jövőbeli elmaradó jövedelmét is, ezen kívül pedig felhívásra az adott körülményekhez igazodó fájdalomdíjat is meg kell fizetnie.

Optk. 1323.-1324. § A nem vagyoni kár különféle fajtáira nem vonatkozik, csupán az okozott sérelem jóvátételére súlyos gondatlanság vagy szándékosság esetén. Azonban Testi sértés esetén (Optk., 1325. § ) A károkozónak enyhe gondatlanság esetén is a fájdalmakért kártérítést kell nyújtania Indoka: A testi épséghez fűződő jog rendkívüli értéke A károsodás súlyosságával kapcsolatos objektív vezérfonalak Optk.

A nem vagyoni kárral kapcsolatos döntvények jelentősége A károsult szempontja: Közvetlen jelentőséggel bír, hogy a nem vagyoni kár megtérül-e. A keresetveszteséget gyakran fedezi a munkavállalónak tovább folyósított bér A gyógykezelési költségeket általában a betegbiztosítók vagy a társadalombiztosítás fedezi A fájdalomdíj gyakran az egyetlen, a károkozó által közvetlenül a károsultnak fizetett összeg. Senki sem követeli a fájdalomdíj eltörlését Általános vélemény :a fájdalomdíj a legnagyobb értékű javak megóvására hivatott nélkülözhetetlen intézmény.

Közbenső eredmény • Az általános szabályokat az Optk. 1323, 1324 Közbenső eredmény • Az általános szabályokat az Optk. 1323, 1324. §§-ai tartalmazzák • A fájdalomdíj pénzösszege a törvényes érdekek rangsorához igazodik. • A károsodás mértékét mutató objektív vezérfonalak vannak.

A fájdalomdíj térítése A sérelemdíj

kártérítés a fájdalmakért Testi sérülés esetén • A károkozó enyhe gondatlansága esetén is (Optk. 1325.§) • Veszélyes üzemi felelősség esetén A testi sérülés • A testi és lelki egészséget és épséget érő minden káros hatás • A testi sérülést tágabb értelemben kell felfogni az Optk. 1325. § alapján, amely testi sérülést említ csupán • A csupán lelki károsodás a testi épség sérelme nélkül, ha egészségromlással jár. • Lelki traumás fájdalmak, ha betegségnek minősülnek.

A fájdalomdíj tényállásai • Hibás agy-, idegműködés • Az idegpályák sérülése • Álmatlanság • Izgalmi állapot és fejfájás • A lelki működés súlyos zavarai • Különös stressz-helyzet, amelyet betegségnek kell minősíteni (sokk) • Depresszió, neurózis és pszichózis Megjegyzés: • Nincs döntő jelentősége, hogy a betegségnek minősülő lelki sérelem okoz-e testi sérülést. • A lelki egészséget az Optk. 1325.§-a oltalmazza • Ilyennek minősül a zajszennyezés, telefonos zaklatás (feltéve, hogy károsította a károsult egészségét)

Az életkilátások csökkenésének felismerése Ha a sérült fél tudatában van annak, hogy életkilátásai megrövidültek A kár mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni az érzelmi megterhelést ok: a fájdalomdíj célja az, hogy kompenzáljon minden személyi sérülés által okozott testi és lelki fájdalmat, beleértve • a csökkent életkilátások miatti fájdalmat • a bizonytalan felgyógyulás miatti félelmet • egyetlen kivétel: azonnali halál

Félelemérzet A személyi sérülés vagy halál beállta előtti félelemérzet térítendő kárnak minősül, feltéve,ezt az érzést betegségnek kell tekinteni Ha egészségkárosodás nincs, az ilyen félelemérzetet a személyi sérülés bekövetkezte előtt nem felel meg az OPtk 1325.§ követelményeinek • a károsult félelmét nem a személyi sérülés, hanem a veszélynek való kitettség okozza • jogirodalom: az OPtk. 1325.§ analógiájára, összhangban az OPtk. 1323., 1324.§§-al az ilyen félelemérzetet figyelembe kell venni a fájdalomdíj mértékének meghatározásánál, ha a károkozó a veszélynek való kitettséget súlyos gondatlansággal vagy szándékosan idézte elő.

A fájdalomdíj mértékének meghatározása A kárnál (mindig!) a kártérítés és nem a megtorlás a cél !) Ezért: a fájdalomdíjnak is kártérítési funkciója van • a fájdalom egész területének fedezete • a megkárosítottság érzésének kompenzálása • a károsultat abba a helyzetbe hozni, hogy bizonyos komfort- és könnyebbség érzete legyen az fájdalom és a vesztett életörömök kiegyenlítésére Döntő - a fájdalom – érzésének összetett egésze • a fájdalom időtartama és intenzitása • a sérülés súlyossága • az egészségi állapot testi és pszichológiai romlásának mértéke • érzelmi megterhelés ( pl. tartós torzulás miatt)) • Kártérítés: kisebbrendűségi érzés, a belső harmónia helyreállítása.  

Objektív mércék probléma: a károsodáshoz fűződő egyéni hajlam • nem lehet megbizonyosodni, hogy a konkrét károsult milyen mértékű fizikai/érzelmi károsodást szenvedett objektív jelek (ismét!): a kár mértékének meghatározásánál • a sérülés súlyossága • a károsult életmódjában bekövetkezett negatív változás mértéke • összehasonlítás harmadik személlyel: a károsulttal egyező helyzetben levő normális érzelmi életű személlyel, figyelmen kívül hagyni a károsult kompenzációt illető egyedi képességét és szándékát Helyette: a károsult tipikusan milyen komfortérzetet kaphat a megítélt összeggel

Kártérítési döntvények

A fájdalomdíj összegszerű megállapítása Nincsenek törvényben rögzített összegek – de személyi sérülés esetén vannak „bírósági tarifák” Gyakran napokban meghatározott tételek a fájdalom különböző szintjeinek megfelelően Megjegyzés: a Legfelsőbb Bíróság kifogásolja ezt a módszert és ragaszkodik az átfogó értékeléshez (mindazonáltal a napi díjtételek nagy segítséget nyújtanak a kalkulációhoz) • fontos kevésbé súlyos sérülések esetén, pl. testi problémáknál • kevésbé fontos a károsult súlyos pszichológiai károsodása esetén • súlyos sérülés (hosszantartó következmények) esetén a napi díjtétel nem nyújt minősített információt a fájdalomdíj kiszámításához

A károkozó vétkességének mértéke A károkozó vétkességének mértéke nem döntő a kártérítési összeg megítélésénél azonban figyelembe kell venni , ha a különösen súlyos vétkesség növelte a nem vagyoni kárt

Általánosan megítélt összegek • A fájdalomdíjak összegét azzal bírálják,hogy túl alacsonyak az utóbbi 25 évben növekedés érzékelhető 1992: a fájdalomdíj összege parlament i kérdés volt az igazságügyi miniszter megállapítása • az Ausztriában megítélt összegek a nyugat-európai átlag alatt vannak • a kisebb és mérsékelten súlyos sérülések esetén jelentősebbek az összegek • valamivel visszafogottabbak a nagyon súlyos sérülések esetén

A joggyakorlat bírósági felügyelete A megítélt összegek elvben fellebbezéssel ill. revizióval szemmel tarthatóak A fájdalomdíj összege azonban az egyedi eset függvénye Legtöbbször nem fontos jogi kérdés Így nem is lehet revízió tárgya a Legfelső Bíróságon Kivétel csupán és akkor a LB reviziója megengedett Ha a fájdalomdíj meghatározása kirivóan tévesen történt és jelentősen eltér a LB szokásos gyakorlatától

Különleges tényállások - kómás károsultak,hozzátartozók, harmadik személyek -

Kómás károsultak A probléma:a károsult nem érez fájdalmat/a belső harmónia helyreállítása nem lehetséges A LB szerint a kómás károsultat is megilleti a fájdalomdíj; a személyiség súlyos csorbulása miatt A kár (majdnem ugyanaz mint az érezni képes ugyanol yan testi sérüléses felperes esetében Objektív vezérfonalak Objektív mérési módszer A kártérítést kizárólag a sérülés alapján számítják ki Az alanyi körülményeknek nincs jelentősége(a károsult a lelki terhet nem érzi.)

Kómás károsultak (f. ) Ha a károsultnak a testi sérülés következtében, halála előtt agy fájdalmai voltak, örököse e címen fájdalomdíjat követelhet. A fájdalomdíj iránti igény a hagyaték tárgya Hirtelen halál estén Nincs igény A károsult nem lehetett várható élettartama csökkenésének tudatában Érzelmi megterhelés nem volt

Harmadik személyek érzelmi sokkja Pl. hozzátartozók vagy erős érzelmi kötődés szálakkal kötődő személyek súlyos balesetének látványa,arról kapott értesítés saját jogú testi sérülésen alapuló vagyis fájdalomdíj iránti igény A sokk egészségkárosodásnak( pszihológiai sérülésnek) minősül - a LB álláspontjával szemben A távoli kár tekintetében nincs a testi sérülésre vonatkozó normatív korlát Az egyetlen probléma. A jogosult személyek közt választóvonal húzása A megoldás:a károkozó felelősségére vonatkozó pontos ismérvek meghatározása Ebben az esetben: jogellenesség és a gondossági kötelmek megszegése

Hozzátartozói károk A károsult követelésén felül hozzátartozói is jogosultak Ugyanazok a szabályok alkalmazandók,mint a harmadik személyeket ért lelki sokkhatás esetén(l feljebb) A károsult hirtelen vagy nem hirtelen halálától függetlenül A hozzátartozók akkor igényjogosultak,ha(betegségnek minősülő) lelki sérülést szenvedetek Egészségkárosodás nélkül nincs követelés A kisebbségi vélemény szerint az érzelmi károsodás kártérítésre jogosít ( az Optk. 1327. § analógiájára)