Az eredmények elemzése, a fejlesztés kérdései

Feltehetően egyetértünk abban, hogy A nevelőmunka legfontosabb értékmérője a gyermekek/tanulók tulajdonságaiban, képességeiben bekövetkező pozitív változás, fejlődés Az óvoda feladata a gyermek teljes személyiségének fejlesztése Minden gyermek közös abban, hogy más, mint a társa Minden gyermek saját fejlődését elsősorban önmagához kell viszonyítani az óvodai mérések elsősorban folyamatkövetők, így a tudatos, tervezett megfigyelés, különös jelentőséggel bír Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell fejleszteni, meg kell ismerni őt, így tehát a mérés a megismerés eszköze A fejlődés, változás nem egyenletes, vannak benne stagnálások, visszaesések, ugrásszerű változások

Feltehetően egyetértünk abban, hogy „a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket.” (Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlődésének nyomonkövetése) A pedagógiai intuíciónak van helye, szerepe az óvodai/kisiskoláskori nevelésben! (El lehet - kell! – merülni a gyermekben,visszaemlékezni reakcióira, más körülmények között tanúsított viselkedésre,teljesítményére (!), produktumaira

Feltehetően egyetértünk abban, hogy De! Éppen a gyermekek különbözősége miatt, és a gyermekközpontú szemlélet érvényesülése miatt lehetnek olyan részképességek, (illetve azok hiánya) amelyek egzakt mérés nélkül rejtve maradhatnak Különösen fontos ez abban a vonatkozásban, ha elfogadjuk, hogy a képességek érésének vannak szenzitív időszakai. Vannak képességek, amelyek különösen fontosak a későbbi életszakaszban

Feltehetően egyetértünk abban, hogy A megfigyeléstől eltérő módszer alkalmazása akkor célszerű, ha az előzőben említett pedagógiai intuíciónk, tapasztalatunk jelez: valami probléma lehet, és azt pontosan szeretnénk behatárolni A gyermekek mesterséges helyzetben történő mérése csak különösen indokolt esetben célszerű A megfigyelés, mérés eredménye elsősorban az óvodapedagógus, a tanító és a szülő számára jelent információt, valamint a szülő belegyezésével, tudtával – a leendő tanító számára is

4.1. Az egyes alapkészségek eredményeire épülő tervezés

A jó tervezés stratégiája A felhasználható idő és az elsajátításhoz szükség idő összehangolása Ha elfogadjuk a DIFER-ben megállapított elsajátítási szinteket, és elfogadjuk a kritériumorientált fejlesztés logikáját (pontosan tudjuk a gyerekekről,hogy az adott készséget milyen mértékben birtokolja és tudjuk azt is milyen szintet kellene elérnünk ahhoz hogy az adott készség valóban jól is működjön), akkor nincs nehéz dolgunk. Ha elfogadjuk, hogy az óvodás/kisiskolás gyermekek fejlődésének támogatására 3-4 év áll rendelkezésünkre - akkor nincs ok aggodalomra, van időnk és alkalmunk ezen idő alatt. Ha ennél kevesebb az időnk (veö: nem minden gyermek jár 3 évet az óvodába, még ma sem, bár igen jelentős és pozitív hatású törekvések vannak erre), akkor segíthet a folyamatos, játékos, de következetes egyéni megsegítés

A jó tervezés stratégiája Az optimális szintű elsajátításra való törekvés Az óvodapedagógusi/tanítói munka könnyebbsége és nehézsége is egyben, hogy sokszor, sokáig, ugyanúgy kell valamit csinálni ahhoz, hogy a gyermekekben kialakuljon a kívánt változás (ez a gyermeknek nem jelent terhet, sőt biztonságot ad neki, gondoljunk a napirendre, a szokások kialakítására, a gyermekkel közösen kialakított óvodai/iskolai hagyományokra, stb) Az óvoda/alsó tagozat gazdag tevékenységrendszere, a felkínált tevékenységek sokszínűsége kedvező alapokat jelentenek egy-egy készség optimális elsajátításához A komplexitás, a tevékenységek összekapcsolása megsokszorozza egy-egy készség kialakítására, gyakorlására, megszilárdítására irányuló pedagógiai törekvés hatásfokát.

A jó tervezés stratégiája Az egyéni különbségek figyelembe vétele Azaz a gyerekek eltérő képességeinek pedagógusok által történő elfogadása, az eltérő képességekhez történő alkalmazkodás, a differenciált fejlesztés hatékony megtervezése. A differenciálásnak két jelentést tulajdonítunk: Pedagógiai elmélet: amely a pedagógus érzékenységét fejezi ki a gyermekek egyéni különbségei iránt. Pedagógiai gyakorlat: amely a különbségekhez való illeszkedést /adaptáció/ próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel.

A jó tervezés stratégiája Ennek megfelelően a differenciálás stratégiája is lehet: A hátrányokkal és az előnyökkel rendelkező, különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése az egyéni sajátosságokat figyelembe véve, azokhoz alkalmazkodva. A nevelési folyamat olyan speciális tervezése, szervezése, megvalósítása, amikor a folyamat egy részében a különböző egyéni sajátosságokkal rendelkező gyerekek párhuzamos, eltérő módon, testre szabott, speciális feladatokat végeznek.

A jó tervezés stratégiája Napjainkban kiemelt feltétele a fejlődésnek!!! Az óvodába/iskolába érkező gyerekek: nem egyforma előélettel érkeznek. Nagy a különbség: tapasztalatok érzelmi élet tevékenységhez való viszony szocializáció Eltérőek: motiváció szükségletek

A jó tervezés stratégiája Az eltérések megkülönböztetése normál eltérés kritikus eltérés Normál eltérés: a pedagógia általános hatásrendszerben differenciált fejlesztéssel kezelni tudja. A normál eltérések okai: eltérő adottságok, hozott diszpozíciók a vérmérsékletbeli eltérések – tempó, aktivitás, kontaktus, kommunikáció, szokások, társas-, érzelmi és egyéb megnyilvánulásai az érés egyéni eltérései nemek eltérései

A jó tervezés stratégiája A közvetlen környezeti hatás által előidézett eltérések Életritmus/bioritmus A gyermeki kapcsolatrendszer kiegyensúlyozottsága vagy zavarai A szülők: A család: mintája - szerkezete követelmények - szociális helyzete életkora - a szülők egészségi nevelési stílusa mentális állapota nevelési kultúrája értékrendje

A jó tervezés stratégiája A kritikus eltérések: kritikus eltérésekkel való foglalkozáshoz már un. speciális pedagógiai hatásrendszerre van szükség a megfelelő szakértői csoport együttműködésével. A kritikus eltérések okai keletkezhetnek: születés előtt születéskor születés után Eredetüket tekintve: genetikaiak adottságbeliek Fizikai hatásra bekövetkezett enyhe vagy súlyos sérülések /értelmi, látás, hallás, mozgás, kommunikáció, beszéd/

Mivel differenciálhatunk? időtartammal eszközökkel technikákkal tartalommal követelményekkel szervezeti keretekkel munkaformákkal – egyéni, mikrocsoportos: együttműködéssel, munkamegosztással

A DIFFERENCIÁLT FEJLESZTŐ MUNKA A pedagógustól sokféle, többszintű megoldásokban való gondolkodást kíván. Mert: A gyermek egyéni fejlődési ütemére épülő fejlesztés összefügg a gyermekek motiválásával és aktivizálásával, ami a pedagógus alapvető feladata.

Hogyan tudjuk tehát az egyes készségek fejlesztését tervezni? Mindenek előtt ismernünk kell az egyes készségek fejlődési szakaszait, összetevőit. Ehhez kiválóan alkalmas a DIFER, hiszen elemenkénti diagnózist ad, pontosan meghatározható a fejlesztés iránya Bizonyos készségek fejlődése „magával húzza” másik készség fejlődését, pl: az elemi számolási készség fejlettségének több, mint feléért felelős a többi készség.

4.2. Az alapkészségek fejlődésének támogatása

A szocialitás fejlesztése

A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni: Milyen az adott gyermekcsoport/tanulócsoport nagysága és stabilitása. A létszám ugyanis befolyásolja, hogy milyen és mennyi szociális élmény éri a gyereket. Fluktuáció a csoportban. Ez károsan hat a szorosabb kapcsolatok, barátságok kialakulására. A szociális készségének fejlettségét is meg kell állapítani egy program bevezetése előtt.

A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI AZ ÓVODÁBAN ÉS AZ ISKOLÁBAN Óvoda: szabad foglalkozás, spontán játék; csoportos együttlét, Iskola: kötött foglalkozások, spontán játék lehetősége kevés, az örömmel végzett együtt cselekvések szinte teljesen megszűnnek, ill. csökkenhetnek

Óvoda együtt-cselekvés, együttműködéses játékok, mese szerepe. Iskola az együttműködés alig használatos, a kooperatív csoportos tanulás nem gyakori.

A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK A leggyakrabban használt szociáliskészség-fejlesztő technikák: modellnyújtás, problémamegoldás, megerősítés, játékok, drámajáték, szituációs játékok szerepjáték, történetek, események megbeszélése Ezek együttes alkalmazása javasolt

POZITÍVAN HATÓ TÉNYEZŐK 1. Pozitív önértékelés Pozitív attitűd Mások elfogadása Hatékony kommunikációs készségek Problémamegoldó képesség Nyitott személyiség Az egyéni és a csoportérdekek összeegyeztetésének képessége

POZITÍVAN HATÓ TÉNYEZŐK 2. Pozitív szülő – gyermek viszony Az apa és az anya szociális kompetenciája Erős kötődés az anyához Szülők szociális kapcsolatrendszere A család magas önértékelése Pozitív szülői modellnyújtás Meleg, elfogadó, támogató családi környezet

POZITÍVAN HATÓ TÉNYEZŐK 3. Meleg, nyitott iskolai légkör Világosan megfogalmazott célok és szabályok Tanulóközpontú tanítás – tanulás Kooperatív tanulási formák alkalmazása Sokféle tanulási forrás biztosítása Magas tanári elvárások A gyerekek pozitív elfogadása Tanári kontroll a tanulók felett Személyközi kapcsolatok sokasága

AJÁNLOTT GYŰJTEMÉNYEK A különböző szociális képességeket fejlesztő játékoknak gazdag szakirodalma van.

Írásmozgáskoordináció

AZ ÍRÁSMOZGÁSKOORDINÁCIÓ FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni: Fejlődése erősen függ a belső feltétektől, azaz az éréstől Előzménye az ujjmozgáskoordináció kialakulása (a szem-kéz koordináció kialakulása a domináns kéz esetében) A drillezés nem megengedett eljárás! Szívesen és örömmel végzett tevékenység legyen

AZ ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK - ELŐZMÉNY A leggyakrabban használt finommotorikát fejlesztő technikák: A kéz, ujjak izomerő-szabályozása Vizuális észlelés által megvalósuló szabályozás Ujjak ismerete, tornásztatása A kéz részeinek ismerete, kézmozgatások, karmozgatások Tapintásos játékok Párosítások, rakosgatások Érzékelős játékok tapintással Válogatások két ujjal, csipesszel, Kártyajátékok (osztás, keverés, fordítások) Válogatások Fűzések, gombolások, cippzárazások, kötözések, csomózások Építések, összerakások, illesztések, kirakók Sodrás, papírhajtogatás, gyűrés, Gyurmázás, tépés, gombolyítás, körmöcskézés és minden más, amit valamennyien nagyon szeretünk csinálni!!!! És persze a rajzolás, festés, barkácsolás!

AZ ÍRÁSMOZGÁS-KOORDINÁCIÓ FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK A leggyakrabban használt technikák: (amelyek írószerrel történnek, de nem betűírás) Firkálások ceruzával, zsírkrétával, krétával, ecsettel Színezések (nagy felület, kisfelület) Rajzolás ceruzával, zsírkrétával, ecsettel (papírra, hóba, homokba), körberajzolás Díszítések Ráírás (vonalkövetéssel, vonalak között, kiegészítés, stb), vonalvezetés, folytatás, pontok összekötése Másolás (ugyanolyan méretben, vonalrácsok között, kicsinyített méretben vonalrácsok között, nagyított másolás ugyanígy, kiegészítő másolás) Felajánlott tevékenység lehetősége, választás alapján!

AJÁNLOTT GYŰJTEMÉNYEK Az óvodai élet gazdag lehetőségeket kínál a finommotorika és az írásmozgás-koordináció fejlesztéséhez is, valamint a különböző rajzos munkáltató füzetek gazdag választéka áll rendelkezésre. Fontos azonban a tudatos választás, az óvodás gyermekeknek való típus alkalmazása! Ajánljuk a DIFER programcsomag ide vonatkozó kiadványait.

A beszédhanghallás

A BESZÉDHANGHALLÁS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni: Az óvodások és az iskolások hibázása eltér: óvodában a beszédhangok hallási megkülönböztetésének nehézségei gyakoribbak, és akik hibáznak, a beszédhangok többi tulajdonságának differenciálásában is hibázik. Az óvodában sokkal több spontán lehetőség kínálkozik Két szituációban lehetséges: Hangoztatás Felismerés Sok mozgással!!!

A BESZÉDHANGHALLÁS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK A leggyakrabban használt technikák: Hangoztatás (feltétele: a tagolási készség kialakulása (Kassai 1998) tömbszerű hanginformációk (addide, nemoda, stb), szó, szótag, beszédhang fejlődési ívének bejárása, és felismerése és kiemelése

A BESZÉDHANGHALLÁS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK A leggyakrabban használt technikák: A különböző hangokhoz kapcsolódó hangoztatás, hangutánzás (Pl: á-ásítás, r-motor, autó, t-óra tikktakkolása, z-méhecske, stb) Artikulációs mozgásokat segítő gyakorlatok Ajakmozgást segítő gyakorlatok (Pl. vattacsomó fújás, tollpihe fújás, gyertyaláng fújás, stb) Pusziküldés Fütyülés (nehéz!) Nyelvmozgást segítő gyakorlatok Csettintés Palacsintakészítés a nyelvünkkel Ajkak érintése, végigsimítása nyelvvel, stb Levegőszabályozást segítő gyakorlatok Gyertya különböző erősségű fújása Papírzacskó, lufi, pingponglabda fújás Buborékfújás, stb…

A relációszókincs

A RELÁCIÓSZÓKINCS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni: az általános szókincs fejlettségével szoros az összefüggés, a korreláció, lehet dönteni a relációszókincs mérése mellett, ez az eredmény jelzi a szókincs fejlettségét is 4-8 évesek estében két dolgot hasonlítunk csak, illetve a két egység különbségéhez hasonlítunk újabbat, így már sorba rendezést kapunk Mennyiségi és minőségi összehasonlítás (hasonló, különböző):

A RELÁCIÓSZÓKINCS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK Mennyiségi Tér (pl: közelebb - távolabb, alatt – fölött) Idő (pl: előbb-később, reggel – este) Mérték (pl: kisebb – nagyobb, hosszabb – rövidebb) számosság (pl: több – kevesebb, sok – kevés) Minőségi Összetétel (pl: rész-egész) Okság (ok-okozat) Stb A DIFER-ben az előbbiek, a mennyiségi relációk szerepelnek A relációkat anyanyelvünk igen gazdag szófaji kínálattal fejezi ki, alkalmazzuk!

A RELÁCIÓSZÓKINCS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK A leggyakrabban használt technikák: A többi alapkészséggel szorosan együtt! Közben! Inger gazdag környezet Tárgyakkal végzett manipuláció Egyéni, páros és csoportos játékok Kommunikációs környezet gazdagítása (mindennapos mese, ének, mondókák, testmozgással egybekötve A gyermekek mondják el pl: a játék szabályát, a „mit kell tenni”-t Mese, mesélés, közös mesélés Csoportos beszélgetés kötetlenül, szabadon

Tapasztalati összefüggés megértés A tapasztalati következtetés

A TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS ÉS A TAPSZTALATI KÖVETKEZTETÉS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK Mielőtt ezeket meghatározzuk, szükséges mérlegelni: Ezekre a képességre áttételesen utal az Alapprogram A mindennapi beszédünkben gyakran alkalmazzuk, az óvodás gyermek is használja, de tudatos nyelvi-logikai kapcsolatként ritkán

A TAPASZTALATI ÖSSZEFÜGGÉS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK A leggyakrabban használt technikák: (szituációkban, beszélgetések, bármilyen tevékenység során) Véleménykérés (Mit gondolsz, lehet-e a békának koronája?) Máskor is lehet, hogy……? Csak akkor……..vagy máskor is? Biztos, hogy……? „Fejezd be a mondatot….”

A TAPASZTALATI KÖVETKEZTETÉS FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK A sémák alkalmazása: „Fejezd be a mondatot….”

Elemi számolási készség

AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG FEJLŐDÉSÉT ELŐSEGÍTŐ ELJÁRÁSOK A leggyakrabban használt technikák: Matematikai tartalmú játékok a képesség-összetevők szerint, ennek gazdag irodalmát olvashatja az ajánlott irodalom jegyzékében

4.3. A fejlődés nyomonkövetésének gyakorlata

A leggyakrabban alkalmazott nyomonkövetési eljárások az óvodában Napjaink óvodai gyakorlatában többféle struktúra és tartalmi szempontrendszer alapján épül fel a gyermekek fejődésének nyomonkövetésére alkalmazott dokumentum, a fejlődési napló/személyiségnapló. (most a kötelezően vezetendő fejlesztési napló elemzésétől eltekintünk az SNI gyermekek esetében) Nézzünk néhány gyakorlatot!

Struktúráját tekintve A tevékenységalapú szempontrendszeren alapuló személyiségnapló Ezt fajta nyomonkövetési rendszert főleg „A tevékenységközpontú óvodai nevelési program”-ot adaptáló óvodákban alkalmazzák szívesen, de – az óvodai élet lényegét adó tevékenységközpontúság miatt – mások is. (Gondoljunk pl: a „Gyermektükör”-re!) Lényege: a személyiséget, mint egységes egészet, az egyes tevékenységekre bontják, és az abban megnyilvánuló gyermeki tudást, ismeretet, viselkedést rögzítik.

Struktúráját tekintve A személyiség képességterületek szerinti klasszikus felosztását követő személyiségnapló Ennek a jól ismert felosztásnak a 4 területe Szociális képességek Értelmi képességek Verbális képességek Testi képességek Természetesen a 4 terület még alterületekre osztódik. Ezt a felosztást találjuk a kompetencia alapú óvodai programcsomagban is. Letölthető: http://www.sulinet.hu/tanar/kompetenciateruletek/ovodai_neveles/dokumentumok/az_ovodas_gyermek_fejlodesenek_nyomonkovetese.pdf

Struktúráját tekintve Az ún. portfólió alkalmazása Ez már komplexebb, teljes „gyűjteménye” valamennyi, a gyermekkel kapcsolatos dokumentumnak. Tartalmazza: Az anamnézist az óvodába lépés előtti jellemzőiről A befogadás tapasztalatait A személyiségnaplót A gyermek produktumait (rajzait, munkalapokat, feladatlapokat, stb) A szakszolgálatok (nevelési tanácsadó, TKVSZRB) vizsgálatainak eredményét A HH-HHH státuszról szóló dokumentumot Egyéb fontos, a gyermekkel kapcsolatos történések, események rögzítését (válás, testvér születés, hosszú betegség, stb)

Szempontrendszerét tekintve Bármelyiket is alkalmazzuk, kialakításakor, felülvizsgálatkor fontos szempontok: az OAP követelményrendszerének megjelenítése Az óvoda alapító okiratában jelzett feladatoknak (pl: SNI gyermekek ellátása, HHH-s gyermekek integrált nevelése, stb) Az óvoda sajátos körülményeinek figyelembe vétele (Pl. jelentős számú hátrányos helyzetű gyermekek esetén feltehetően nagyobb súlya lehet az egészséges életmódhoz kapcsolódó szokások stabil kialakításának, tehát ezen a területen több szempont lehet) az óvoda sajátos arculatát (Pl. mozgásfejlesztés hangsúlyozott alkalmazása, „Zöld óvoda” környezeti neveléssel kapcsolatos többletei, zenei nevelés kiemelt szerepe, stb)

Zárófeladat Végezze el 4 gyermekkel a felmérést Az eredményeket rögzítse (a füzetbe) Az eredményre építve tervezzen fejlesztő tevékenységet, jutassa el e-mail címünkre: adel@nograd-ped.sulinet.hu Vagy: Az alapkészségek fejlesztésére gyűjtsön fejlesztő tevékenységeket, alapkészségenként min. 6-8 db-ot! jutassa el e-mail címünkre: adel@nograd-ped.sulinet.hu