Jogszabály módosítások Budapest

1993. évi III. törvény A törvény hatálya bővült az Európai Szociális Kartát megerősítő országokra is. Adatkezelés (20§)! (személyi nyilvántartás) - 20/C§(1) A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. Ennek a nyilvántartásnak adatait a szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából elektronikus úton továbbítani kell a kincstárnak, a nyilvántartásból adatot kérhet a működést engedélyező szerv a működési engedélyezésre és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó eljárása lefolytatása céljából.

1993. évi III. törvény Ellátási formák kapacitás szabályozása (58/A§) - A támogató szolgáltatások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és január 1-jétől az utcai szoc. munka működtetését kivéve, az új szociális szolgáltató, intézmény, a házi segítségnyújtásnál az új ellátotti létszám, a nappali és szakosított ellátásnál az új férőhelyek után az állami, egyházi és nem állami fenntartó normatív állami hozzájárulásra, feladatfinanszírozásra való jogosultságot a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe véve, külön jogszabály szerint fogadják be a finanszírozási rendszerbe. - Az egyház által fenntartott hsg.-nak nem kell befogadás az önkormányzatok részéről.

1993. évi III. törvény Szakosított ellátás (68, 68/A, 68/B §) - Az idősek otthonában – a 15% kivétellel – a meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el, és az a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, akinek ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. - Az idősek otthonában – a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a 115. § (9) bekezdése szerinti szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését. Az ellátott után normatív állami hozzájárulás nem vehető igénybe. Nem kell jövedelem vizsgálat sem.

1993.évi III. törvény - Idősek otthonába az a hozzátartozó személy továbbra is felvehető, aki az igényléskor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója. Gondozási szükséglet vizsgálat nem kell, de vállalnia kell a szolgáltatási önköltség megfizetését, mert normatíva nem jár utána. - Egy év után elvégezhető a gszv. Ha az lehetővé teszi igényelhető a normatíva.

1993.évi III. törvény Továbbképzés - Megszűnt a kötelezettség, miszerint a továbbképzést befejezett dolgozónak anyagi elismerés (egy havi bér) jár. Egyházi kiegészítő támogatás - Eltörölték a mentességet, miszerint nem kell a kiegészítő támogatást megtéríteni az ellátási szerződéssel átadott szolgáltatások után az átadó önkormányzatoknak. - az egyházi kiegészítő támogatás megtérítése alóli mentesülésre akkor van lehetőség, ha január 1-jéig a fenntartóváltozásra, illetve az új szolgáltató, intézmény létrehozására tekintettel a működési engedély, illetve annak módosítása jogerőre emelkedett. (140/M §)

1993.évi III. törvény Térítési díj § (1) A szociális ellátások térítési díja (az intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, illetve a feladatfinanszírozás egy főre jutó összegének, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. Emelt színvonalú bentlakásos ellátás esetében az intézményi térítési díjat az előző évben ténylegesen igénybe vett normatív állami hozzájárulással kell számítani § (9) A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni.

1/2000. (I.7.)SzCsM. rendelet Szakmai feltételek - 7. § (1) Gondozási tervet nem kell készíteni az ellátásban részesülő személyre vonatkozóan, ha gondozási szükséglet vizsgálattal nem rendelkező a személy. Nappali intézményekre vonatkozó szabályok § Az intézményvezető az ellátottak számát a 10. számú melléklet (Nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója) szerinti nyilvántartásban havonta és évente összesíti. Ez az összesítés képezi az alapját az állami normatíva felhasználásának és elszámolásának. Létszám és képesítési előírások § A 2–3. számú melléklet (A szakmai létszámnormákról és a foglalkoztatottaknak az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítési minimum előírásairól) egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 78/2011. (XII. 30.) NEFMI rendelettel meghatározott létszám- és képesítési előírásoknak március 15-éig kell megfelelni. Változás a hajléktalan ellátásban és a lakóotthoni ellátásban van.

36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gond. szükséglet, v. az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól 3. számú melléklet: Értékelő adatlap - Az irányadó gondozási szükséglet: 0–10 pont: nincs 11–20 pont: 1 óra 21–30 pont: 2 óra 31–35 pont: 3 óra 36–40 pont: 4 óra 40 pont felett: 4 órát meghaladó

9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről A szociális rászorultság vizsgálata A szociális rászorultság igazolására az egészségi állapoton, illetve a betegségen alapuló szociális rászorultság esetében a külön jogszabály szerinti, két évnél nem régebbi (1. számú melléklet I. része szerinti) orvosi igazolást is be kell csatolni. III.VAGYONNYILATKOZAT (tartós bentlakásos ellátás esetén) Megjegyzés: Ha a nyilatkozó vagy kiskorú igénybe vevő esetén családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyarország területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról Általános szabályok 2§ - A szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás, illetve a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözeteként számított térítési díjat akkor is dokumentálni kell, ha az ellátáshoz nyújtott saját hozzájárulás révén a fenntartó alacsonyabb intézményi térítési díjat alkalmaz. - Az intézményi térítési díj összegéről az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személyeket, valamint az intézmény ellátási területén élő lakosságot tájékoztatni kell. Ha az önkormányzati intézmény ellátási területe több megyére vagy az ország egész területére kiterjed, az intézményt fenntartó önkormányzat jegyzőjének kezdeményezésére az intézményi térítési díj összegét Szociális Közlönyben közzé kell tenni. akkor is, ha az intézményt ellátási szerződés alapján nem állami szerv tartja fenn.