A művészeti nevelés hozzájárulása az oktatási– nevelési folyamat interdiszciplináris jellegéhez az elemi osztályokban

„A dolgok és jelenségek vizuális ábrázolása igen fontos a gyermek számára, mert rászoktatja a gyermeket a természet reális tanulmányozására.” E. H. Hall

Az esztétikai nevelés hozzájárul: A feszültség levezetéséhez A kreativitás fejlesztéséhez Az önállóságra neveléshez Az önismeret fejlesztéséhez A szépérzék és a kézügyesség kialakulásához

Az esztétikai nevelés jelentősége: Sokoldalúan hozzájárul a gyermek lelki fejlődéséhez Befolyásolja a gyermek jellemének formálását, világnézetének, erkölcsi tulajdonságainak kialakítását Hozzájárul az új ismeretek elsajátításához, a mindennapi élet megismeréséhez Fejleszti a gyermek ízlését, csiszolja látásmódját Mozgósítja az alkotó gondolkodást, képzeteket

Az esztétikai nevelés feladatai: Kialakítani az esztétikai fogékonyságot, az érzékeny esztétikai reagálás készségét Megtanítani a gyermeket életkori sajátosságainak megfelelően ítéletet alkotni a környező valóságról Kialakítani az esztétikai elemző – és értékelő képesség elemi szintjét Megtanítani a gyermeket arra, hogy tudjon különbséget tenni a művészeti alkotás és a giccs között

A művészeti – vizuális nevelés helye a nevelési folyamatban: A művészeti – vizuális tevékenység sokszínű nevelési terület, amely magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, képalkotást, kézimunkát, a műalkotással való ismerkedést és a környezet alakítását. A gyermeket egyéni fejlettségi szintjének megfelelően képi – plasztikai kifejezőképesség birtokába juttatja, kialakítva benne az elemi képolvasási, alkotó, térbeli tájékozódó és rendszerező képességet. A megfigyelés és az ábrázolás által formálódnak a gyermek képzetei, gazdagodik élmény – és fantáziaviláguk. A különböző alkotások elkészítése során kifejezik érzéseiket, gondolataikat, nő az önbizalmuk, differenciálódnak a cselekvéseik, fejlődik az alkotókészségük.

A kézműves foglalkozás az oktatási folyamatban: A gyermekek szívesen utánozzák a felnőtteket, és rendszerint örömmel végzik a rájuk bízott feladatokat, főleg ha ezeket sikerélmény kíséri. A manuális készségfejlesztés során elvégzendő munkákban a legfontosabb feladat, hogy a gyermek életkorának, egyéniségének, képességeinek, érdeklődési körének megfelelően kiválasztott feladatokon keresztül eljusson a jól végzett munka öröméhez.

Interdiszciplináris jelleg: Az esztétikai nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez. Tartalmát és feladatát tekintve konkrét összefüggést mutat a játékkal (konstruálás, környezetalakítás), a környezet megismerésével (színek, formák), a matematikai neveléssel (térbeli viszonyok, irányok, formák), és egyéb nevelési területekkel. Az anyanyelvi neveléshez elsősorban a szavak melletti képzettartalom formálásával járul hozzá. Az ábrázoló tevékenységhez és annak tartalmához kapcsolódó beszéd ösztönzésével a mesék, versek képi megjelenítésével a gyermek gondolkodása, nyelvi kifejezőképessége sokoldalúan fejleszthető.

A tanító feladatai: Megtalálni az utat, hogy a tanuló kreatív egyénné váljon. Kialakítani a tantárgyak közötti kapcsolatokat oly módon, hogy elősegítse a tárgyakkal és gondolatokkal való manipulációt. Megismertetni a tárgyak tulajdonságait. Közvetlen kapcsolatba hozni a gyermeket a valóság jelenségeivel, az élőlényekkel, tárgyakkal. Megvalósítani a nevelési célokat a gyakorlati tevékenységek során. A gyermeket kitartó munkára, pontosságra, önfegyelemre szoktatni.

A művészeti nevelés pozitív hatásai az oktatási folyamatra: Kielégíti a gyermek természetes igényét a játék iránt, amely mindig alkotó és dinamikus. A gyermek alkotásaiban az általa megélt élmények, ismeretek, érzések tükröződnek. A gyakorlati foglalkozások lehetőséget nyújtanak a közösségi szellem alakítására. A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően a megfogható, a konkrét felé fordul, azt sajátítja el, amit a szemével lát, és a kezével megfoghat.

Összegzés: Túlzás nélkül állítható, hogy a művészeti nevelés kulcsfontosságú szerepet tölt be a jövő iskolájában is. Egyrészt ugyanis a tantárgy specifikus céljai a 20. század végére egyre aktuálisabbá váltak, másrészt pedig azért, mert az iskolák számára olyan általános nevelési célok kerültek előtérbe, amelyek megvalósításához ez a tantárgy óriási lehetőségekkel rendelkezik. A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének olyan tényezőjét jelentik ezek a gyakorlati tevékenységek, amelyek fontosságát a korszerű oktató – nevelő folyamatban elhanyagolni nem lehet.

A továbbiakban tantárgyakra lebontva mutatjuk be, hogyan valósul meg a művészeti nevelés interdiszciplináris jellege.

Anyanyelv

Tavaszodik – Áprily Lajos - költői képek megjelenítése

Húsvéti népszokások – tojásfestés, tojásfa készítése

A három pillangó - dramatizálás

A töklámpa – Konrád László Népi hagyományok – töklámpa készítés

Fakanálbáb - Egyszer volt, hol nem volt ... Kedvenc mesém - mesemondás

A szóvégi - u – ú helyesírása

Én vagyok a ... - Meseszereplők jellemzése

Csuhébábok - szerepjáték

Román nyelv

Mănuşa – A kesztyű - dramatizálás, a szereplők bemutatása -

Fănel

Aeroportul

Greierele şi furnica

Degeţica – H. C. Andersen

Ghiocelul

Matematika

Gyöngyfűzés – színek – formák - sorrend

Színek – formák - sorrend

Dobókocka - mértani test - didaktikai játék

Mértani formák

Természetes számok összeadása 0-100 számkörben

Természetes számok összehasonlítása 1. 000. 000. - ig

A tört fogalma

Földrajz

Románia – felszíni formák

Földgömb

Domborzati formák

Környezetismeret

A négy évszak

Tavasz

Zenei nevelés

Zacskóbáb - Egyszer egy királyfi

Balerinák - Hangjegyek

Tavaszi szél vizet áraszt

Köszönjük a figyelmet! 2013. április 18. Készítette: Polner Andrea Paku-Fazekas Éva Radványi Margit