Felkészülés a 3 éves kortól kötelező óvodai nevelésre (TÁMOP 3.1.1 II. szakasz)

A szabályozás előzményei A Magyar Kormány Nemzeti Reform Programja (EU- Oktatás és képzés, 2020) kisgyermekkori nevelésben való részvétel szabályozása „(2020-ig a 4 éves és a tankötelezettség kezdetét elérő gyermekek legalább 95%- a vegyen részt kisgyermekkori nevelésben).” 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1.§(6): „a köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, Továbbá kiemelt: a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. 1.§ (1) 2015. szeptember 1-jétől: 8.§ (2) „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt….” A kötelező óvodai nevelés fejlesztő óvodai nevelésben is teljesíthető. (2012: CXXIV. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.) A kora gyermekkor rendkívül fontos életkori szakasz, az ekkor realizált befektetések térülnek meg a legnagyobb arányban, és különösen nagy hasznot hoznak a hátrányos helyzetű, köztük a roma gyermekek esetében, kompenzálva, vagy legalább részben kompenzálva az otthoni hátrányokat. Ennek ellenére a roma gyerekek mégis jelentősen kisebb arányban részesülnek koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Nemzeti Felzárkózási Stratégia – eszközként nevesíti az óvodáztatást. 2

A leszakadás eredői… 100 óvodásból 25 él olyan családban, ahol a segélyezési küszöb alatti jövedelemből élnek, és a szülők egyikének sincs 8 általános iskolai osztálynál magasabb iskolai végzettsége. társadalmi leszakadás megakadályozásának az indokolja, hogy….Darvas Ágnes, Tausz Katalin, KSH 2011. Észak-Alföld és Észak Magyarország (100 felnőttre jutó gyermekek száma a legmagasabb) Gyvt 67/a § A hátrányos helyzet megállapításának három kritériuma: 1) szülő vagy családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége 2) szülő vagy családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága 3) gyermek elégtelen lakókörnyezete vagy lakáskörülményei Hátrányos helyzetű a gyermek, a tanuló, ha a fenti kritériumok közül egy fennáll, halmozottan hátrányos helyzetű a gyermek, a tanuló, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és e kritériumok közül többnek megfelel (konjunktív feltétel), továbbá akkor is, ha nevelésbe van véve (pl. ideiglenesen gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél történik meg a gyámhivatal általi elhelyezése). A hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetet hatósági határozat formájában a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal állapítja meg (és természetesen nem az óvoda). A 2013. szeptember 1-je előtti hátrányos ill. halmozottan hátrányos helyzetről szóló határozatok érvényesek a 2013/2014. nevelési évre, amennyiben az rgyk-ra való jogosultság fennáll. 3

4 Forrás: Statisztikai Tükör, 2014/39. 2014. április Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunkkal közölte, hogy 2010 és 2013 közötti időszakban 370 ezer 136-ról 377 ezer 154-re nőtt az óvodai férőhelyek száma. Az Új Széchenyi Terv forrásainak felhasználásával folyamatban van újabb 5439 férőhely kialakítása. Összesen 12 ezer 457 férőhellyel több óvodai férőhely áll így rendelkezésre. 2014-ben 96 ezer 910 három éves korú gyermeket és 100 ezer 532 tanköteles korba lépő gyermeket jelez előre a népességadat. A KSH 2013. január 1-jei és 2014. január 1-i 3-6 éves korú népességadatokat összevetve, 3 százalékos csökkenés mutatkozik, ami számszerűen összesen, 11 ezer 192 fő csökkenést jelent 2014-re az óvodai korosztályban. Doncsev András, az Emmi parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre kifejtette, hogy a területi egyenlőtlenségeket vizsgálva 276 településen összesen 3257 óvodai férőhelyre lenne szükség. Szerinte ebből 129 településen jövőre előreláthatóan 760 fővel több gyermek fog belépni az óvodába, mint amennyi óvodai jogviszony megszűnhet az iskolaérettség fennállásával. A férőhelyek bővítésére kiírt pályázati kereteket megemelték, így 153 óvodafejlesztést 27,3 milliárddal támogatnak. A tárca adatai szerint az országban többségében vannak a kihasználatlan férőhelyek, mivel a 2012/13-as nevelési évben 377 ezer 154 helyre 340 ezer 204 gyermeket írattak be.   4

Óvodai nevelés adatai (KSH, 2014. augusztus) Forrás: KSH, 2014. augusztus (frissített adatok) Az elmúlt nevelési évben: Az óvodába beíratott gyermekek létszáma 330 ezer fő, 10 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez alapvetően annak a következménye, hogy 2013-tól az augusztus 31-ig 6. életévüket betöltött gyermekek iskolakötelezettekké váltak, így tanévkezdetkor ők az általános iskola első osztályába járnak. 2012-es tanévben az óvodások közül a 6 évesek és idősebbek még közel 73 ezren voltak, addig 2013-ban számuk alig haladta meg a 63 ezret. 2013/2014. évi tanévben az előző évhez képest 1,4%-kal több, 31 ezer óvodapedagógus látja el a gyermekeket. (424+ óvodapedagógus, +127 gyerekcsoport) A gyermekcsoportok száma is emelkedett, ezzel nemcsak az egy pedagógusra, hanem az egy csoportra jutó gyermeklétszám is kedvezőbben alakult. Az óvodások közül mintegy 7200 a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyermek, 7,4%-kal több, mint tavaly. Közülük a többség, 80% integrált nevelésben részesül. Ez az arány közel 2 százalékponttal magasabb, mint a 2012/2013-as tanévben. 5

A szabályozás végrehajtói Jogszabályalkotás Ágazati szint Infrastruktúra Tanügyigazgatás, vhr. Fenntartói szint Felvétel, pedagógia, vhr. Intézményi szint Szülői jogok és kötelességek Állampolgári szint

Ágazati szint – 1. Jogszabályalkotás: 2015. szeptember 1-től:. Nkt. 8 „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életéve betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.” Értelmezés: 1. Több helyen felmerült a kérdés: Alkalmazni kell-e 2015 tavaszán a beiratkozáskor? Igen, mert a a kt. 24.§(3) bekezdés hatályát veszti 2015. szeptember 1-jén! 2. További szabályozás várható a 20/2012-es végrehajtási rendeletben, az Államtitkárság tájékoztatása szerint januárban. Az R. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 7

Vagyis: már nem az óvodavezető, hanem a jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – adhat felmentést a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól a gyermek ötödik életévének betöltéséig szülői kérelemre – az óvodavezető valamint a védőnő egyetértésével –, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. A mérlegelés szempontja: a gyermek jogos érdekének szem előtt tartása. Hatályát veszti a Kt. 24.§(3), 5. életévtől előírt óvodakötelezettség 69.§(1) az ehhez kapcsolódó felmentés, amelyet eddig az óvodavezető adott meg, és a 74.§, amely az óvodai elhelyezés megszűnését szabályozta. 8

Óvodai jogviszonyra vonatkozóan, kérelem esetén: A felmentett gyermekkel nem jön létre jogviszony A fennálló jogviszony alóli felmentéssel megszűnik a jogviszony (5 éves korig)

Családi napköziben is 2013. évi C. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az óvodák működőképességének megőrzése és a gyermekek védelmében szükséges módosításáról* § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A gyermek három éves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettséget családi napköziben is teljesítheti abban az esetben, ha a családi napköziben a szolgáltatást nyújtó személy rendelkezik a 3. mellékletben az óvodapedagógus munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, es munkája során figyelembe veszi az óvodai nevelés országos alapprogramjában foglalt követelményeket.” 2013. évi C. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az óvodák működőképességének megőrzése és a gyermekek védelmében szükséges módosításáról* 1. § A nemzeti koznevelesről szolo 2011. evi CXC. torveny 8. §-a a kovetkező (5) bekezdessel egeszul ki: „(5) A gyermek haromeves koratol annak az evnek az augusztus 31. napjaig, amikor az otodik eletevet betolti, az ovodaba jarasi kotelezettseget csaladi napkoziben is teljesitheti abban az esetben, ha a csaladi napkoziben a szolgaltatast nyujto szemely rendelkezik a 3. mellekletben az ovodapedagogus munkakor betoltesehez előirt szakkepzettseggel, es munkaja soran figyelembe veszi az ovodai neveles orszagos alapprogramjaban foglalt kovetelmenyeket.” 10

Ágazati szint – 2. Óvodafejlesztési pályázat 2010-2014: 8396 új férőhely Új Széchenyi Terv: + 5439 férőhely Összesen 13 835 férőhellyel több A pályázati kereteket megemelték, így 153 óvoda-fejlesztés 27,3 milliárd Ft támogatást nyer. Doncsev András (HVG, 2014. január) 11

Ágazati szint – 3. Óvodafejlesztési pályázat FEJLESZTÉS HAZAI FORRÁSBÓL – EMMI fejezetből 2014. évi központi forrásból közel 1. Mrd Ft összegben valósulhat meg 2015. június 30-ig új óvodai férőhely kialakításához, - csoportbővítés, átalakítás, újranyitás Támogatás: „ÓFB-14. Óvodai férőhelybővítés” című pályázati kiírás alapján megjelent: 2014. május 15-én az EMET honlapján http://www.emet.gov.hu/felhivasok/ovodafejlesztes/ Támogatási igény benyújtására jogosult: A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2013. január 1-jei 1- 4 éves továbbvitt népességadata +  a 2012/2013. nevelési  év statisztikai adata szerint óvodai férőhely összefüggésében férőhelyhiányos települések Önkormányzati!!! Csoportbővítés, átalakítás, újranyitás A Pályázatra 23 település nyújtott be támogatási igényt 2014. augusztus 14-én meghozott döntés eredményeként : 20 település részesülhet 897 új óvodai férőhely kialakításához támogatásban. Az értesítések, a támogatási szerződések megkötése folyamatban van 12

Fenntartói szint 1. (Önkormányzat esetében) óvodai nevelés közfeladat Települési önkormányzat Más önkormányzattal kötött feladat-ellátási szerződéssel Intézményfenntartó társulásban Köznevelési szerződéssel (nem ök-i) Az óvodai ellátás közfeladat Öki tv. 13.§ ellátandó helyi közfeladat 13

A fenntartói szint 2. (feladatai) Tervezés Költségvetés Adatszolgáltatás rendje Tájékoztatás Időben!!! Felmentés lehetősége és eljárás rendje R. 20. § (1) bekezdése Koordináció Nem ök-i óvodák Családi napközik Védőnői szolgálat Ki kell alakítaniuk az Adatszolgáltatás rendjét, születések száma, 3 évesek száma, migrációs tendenciák (gazd-i folyamatok- költözések) 14

Fenntartói szint 3. R. 20. § (1) bekezdése helyébe: a) közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, b) közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon, valamint c) tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.” 20/2012 EMMI rendelet várhatóan szeptemberben jelenik meg 15

Intézményi szint Koordináció a fenntartóval Az óvodavezető feladatai Komplex eljárásrend kidolgozása Koordináció a fenntartóval Együttműködés rendje a Védőnői szolgálattal Óvodapedagógusok szerepe az új feladatban Az óvodavezető feladatai Óvodavezető és védőnő szempontrendszere: egyetért, nem ért egyet (formanyomtatvány) rövid indoklás. Óvodavezetőknek adminisztráció (adatbázis építés) itt fognak először megjelenni a szülők. 16

Állampolgári szint (a. R. 20 Állampolgári szint (a. R. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.” Szülői jogok és kötelességek a kötelező óvodáztatással kapcsolatban. 17

K ö sz ö n ö m A megtisztelő figyelmet!