KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek: II. modul Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Gyergyák Ferenc(2014. augusztus 15.)

A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás-előírások, amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, és az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba.

A társadalmi norma sajátosságai magatartásmintát tartalmaz tartós időbeli érvényesség általánosság formai elemük a jogkövetkezmény előny vagy hátrány kilátásba helyezése hipotetikus szerkezet normatív elvárást fejez ki realitásra törekvés kölcsönösség (kiszámíthatóság) értékelést, értéket fejez ki magatartásokon keresztül érvényesül

A norma funkciói közösségteremtő, integráló funkció magatartásmintát nyújt közreműködik a konfliktusok rendezésében értékelési alapot nyújt mások magatartásához kiszámíthatóvá teszi mások magatartását kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit

A jogi norma és a jogalkotás fogalma A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége: amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják. A jogalkotás kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek: az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó, jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége.

A jogi és az erkölcsi norma viszonya Azonosságok Általában a társadalom szem- pontjából jelentősebb maga- tartások képezik az alapját A jogi kényszer súlya, szigora, általában jelentősebb A kényszert erre hivatott szervezet alkalmazza (jogkö- vető magatartás biztosítása) A norma megfogalmazása pontos, általános, egységes Általában a társadalom szempontjából kevésbé jelentős magatartások képezik az alapját Az erkölcsi kényszer súlya, szigora általában enyhébb A kényszert nem erre hivatott szervezet alkalmazza (közösség, általában informális) A norma megfogalmazásának pontossága, általánossága, egységessége kevésbé érvényesül Társadalmi viszonyok, emberi magatartások szabályozói Normaképző tevékenység eredménye

A joggal szembeni követelmények A jognak általánosnak, közzétettnek, jövőbeni cselekvésre irányulónak, világosnak, ellentmondásmentesnek, lehetségest követelőnek (reálisnak), stabilitással rendelkezőnek, a szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie.

A jogforrás fogalma Az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak. belső (anyagi) jogforrás: a jogalkotó szerv külső (alaki) jogforrás: a jog külső megjelenési formája, a jogi norma (jogalkotó tevékenység)  

A jogforrások csoportosítása Jogszabályok Közjogi szervezetszabályzó eszközök Egyéb csoportosítási lehetőségek: Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint: autonóm (eredeti) végrehajtási (származékos) Területi hatály szerint: országos helyi

Jogszabályok Külső (alaki) jogforrás Belső (anyagi) jogforrás Országgyűlés NET (1989. október 23-án megszűnt) Kormány Magyar Nemzeti Bank elnöke Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek önálló szabályozó szerv vezetője helyi önkormányzat képviselő- testülete Rendeletalkotás különleges jogrendben köztársasági elnök, Honvédelmi Tanács, Országgyűlés, Kormány, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester Külső (alaki) jogforrás Magyarország Alaptörvénye, valamint törvény törvényerejű rendelet rendelet

A jogszabály érvényessége és hatályossága A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei: a jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa; a jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába; feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak; megfelelően legyen kihirdetve. Az adott jogi norma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. időbeli hatály területi hatály személyi hatály szervi hatály tárgyi hatály

A jogszabály kihirdetése és közzététele Minden jogszabályra vonatkozó olyan, jogilag szabályozott módon, meghatározott helyen és formában történő közzététel, amely egyben a jogszabály érvényességi feltétele. Módjai: Központi jogszabályok – Magyar Közlöny 2. Önkormányzati rendelet – képviselő-testület hivatalos lapja vagy helyben szokásos mód A közzététel a jogszabályok szövegének a kihirdetést követő és gyakran könnyebben kezelhető formában történő megjelentetését is magában foglalja. A kihirdetés a szűkebb, a közzététel pedig a tágabb fogalom. Módjai: Folyamatos, vagy rövidebb időszakonkénti közzététel 2. Nagyobb időszak joganyagát összefoglaló, visszatekintő közzététel. A kihirdetés a közzététel speciális formája, amelyhez joghatás, a jogszabály érvényessége kötődik.

A jogalkotás szakaszai 1. Kezdeményezés (jogalkotási terv) 2. Tervezet elkészítése 3. Tervezetek véleményezése 4. Jogalkotó elé terjesztés Előkészítés 1. Elfogadás 2. Aláírás Kibocsátás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) Kihirdetés 1. Utólagos hatásvizsgálat 2. Jogszabályok tartalmi felülvizsgálata: a) módosítások b) dereguláció Hatályosulás vizsgálata

A jogszabály szerkezete Preambulum (törvény esetében) Bevezető rész (rendelet esetében) Általános rendelkezések Részletes rendelkezések Záró rendelkezések törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet- tervezet esetében felhatalmazó rendelkezések; hatályba léptető rendelkezések; átmeneti rendelkezések; törvény tervezete esetében a törvény vagy törvényi rendelkezés sarkalatosságára utaló rendelkezések; a jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezések; módosító rendelkezések; hatályon kívül helyező rendelkezések; a hatályba nem lépéséről szóló rendelkezések.

Dereguláció Szintjei: technikai (mennyiségi) dereguláció, tartalmi (minőségi) dereguláció. A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó: az elavult, szükségtelenné vált, a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés.

Jogalkalmazás Közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység: az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre (konstitutív jogalkalmazói döntés). Jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység: a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. A jogalkalmazó döntése nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

A jogalkalmazás folyamata Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés meghozatala Döntés közlése Ellenőrzés Szankció, illetve végrehajtás

A közigazgatási hatósági eljárás Patyi András megfogalmazásában a hatósági eljárás: a közigazgatási szerven kívüli érintett jogalany ügyében megvalósuló, jogilag szabályozott olyan cselekvési rend, amely egyedi ügy intézése során, hatósági jogalkalmazás keretében, az érintett jogalanyra nézve jogi helyzetét megváltoztató, jogvitáját elbíráló vagy jogsértésére reagáló, közvetlen jogi hatást gyakorló egyedi aktus (rendelkezés) kibocsátása, illetőleg érvényesítése érdekében.

A Ket. eljárási alapelvei A Ket. által megfogalmazott eljárási alapelvek: a törvényesség, illetve joghoz kötöttség alapelve a hatáskörgyakorlás célhoz kötöttsége és a joggal való visszaélés tilalma a szakszerűség, egyszerűség és együttműködés alapelve a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme a jóhiszemű eljárás elve a törvény előtti egyenlőség és a diszkrimináció tilalma a szabad bizonyítás elve a hivatalbóliság alapelve (Ex offitio) a tisztességes eljáráshoz és a jogszabályban meghatározott határidőn belüli döntéshez való jog a közigazgatási hatóság kártérítési felelőssége a közigazgatási hatóság személyiségi jog megsértéséért való felelőssége a tájékoztatáshoz való jog a költséghatékonyság és a gyorsaság alapelve a kapcsolattartási formák közötti szabad választás elve nyelvhasználat

A törvény hatálya Területi hatály Időbeli hatály Személyi hatály Tárgyi hatály Magyarország teljes területe néhány kivételt leszámítva néhány kivétellel: 2005. nov. 1-jétől ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság közigazgatási hatósági ügy

Tárgyi hatály Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő jog megállapítása, kötelezettség megállapítása, adat, tény vagy jogosultság igazolása, hatóság nyilvántartás vezetése, hatóság ellenőrzés lefolytatása, tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és onnan való törlés.

Személyi és szervi hatály Az eljárás egyéb résztvevői Jogalkotás - jogalkalmazás Személyi és szervi hatály Ügyfél Az eljárás egyéb résztvevői Hatóság Természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, Más hatóságok Államigazgatási szerv Közreműködők: tanú hatósági tanú szakértő tolmács képviselő szemletárgy birtokosa hatósági közvetítő Önkormányzati hatóság akinek az ügy a jogát, jogos érdekét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenőrzés alá vontak, ügyféli jogokkal felruházott szervezet hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő, de feladatkörében érintett szerv. Ex lege ügyfél! Jegyző, hatósági társulás Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv Egyéb szereplők: bejelentő jegyzőkönyvvezető végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató Az előadó a fentiek mellett tegyen említést arról, hogy nem minősülnek ugyan ügyfélnek, de az ügyfél jogai megilletik: azt a szervet, akinek feladatkörét az ügy érinti Külön törvény alapján az eljárás tárgyában tevékenységet kifejtő érdekvédelmi szervezetek, társadalmi szervezetek, amelyek regisztrált tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamely közérdek érvényre juttatására irányul. 22

Hatóságok Az államigazgatási szervezetrendszeren belül: miniszter miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek fővárosi, megyei kormányhivatalok (törzshivatal + szakigazgatási szervek: pl. földhivatal, egészségbiztosítási pénztár, munkaügyi központ, ÁNTSZ megyei intézetei) területi államigazgatási szervek járási hivatalok helyi államigazgatási szervek

Hatóságok Államigazgatási ügyek az önkormányzati szervezetrendszerben: polgármester: honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem jegyző: általános hivatal ügyintézője: pl. anyakönyvvezető Önkormányzati hatósági ügyek kizárólag az önkormányzati szervezetrendszerben: képviselő-testület a képviselő-testület által átruházott hatáskörben: polgármester bizottság részönkormányzat testülete jegyző önkormányzat társulása

Hatóságok Törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy. Pl.: KÉTÜSZ (kéményseprők) vállalkozó állatorvos (hatósági teendők ellátása) különböző kamarák

Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei: Joghatóság: arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van-e joga eljárni vagy az ügy más ország hatóságára vagy nemzetközi szervre tartozik, vagyis megmutatja, melyik állam hatóságai járhatnak el az adott ügyben, Hatáskör: azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni Illetékesség: arra ad választ, hogy több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat.

Az elsőfokú eljárás A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát különböztetjük meg: az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza, jogorvoslati szakasz, végrehajtási szakasz. Az elsőfokú eljárás megindítása történhet hivatalból jogszabály alapján felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet kérelemre Joghatások: jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; ügyintézési határidő kezdete.

Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata Jogalkotás - jogalkalmazás Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálata BEÉRKEZÉS Kérelem ellenőrzése ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES-E ADATOK MEGSZERZÉSE ÁTTÉTEL ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS Az előadó ezen a dián keresztül mutassa be, hogy a kérelem vizsgálata alapján milyen eljárási cselekményekre kerülhet sor. (A piros színnel jelzett folyamat mutatja az előkérdések pozitív elbírálását, vagyis az eljárás megindulásához együtt álló feltételeket.) Időközben bármely feltételnek nem felel meg a kérelem, a folyamat más irányba halad, illetve átmenetileg, vagy végleg megakad. Mutasson rá arra az összefüggésre, amely az áttétel és az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás között fennáll. (ha van helye áttételnek, áttétel, ha nincs, az eljárás megszüntetése.) Utaljon arra, hogy mind a felfüggesztésről, mind az érdemi vizsgálat nélküli elutasításról külön dia kerül bemutatásra. MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS HIÁNYPÓTLÁS 28

A határidők Határidő kezdete: soronkívüliség ÉRDEMI HATÁROZATOK MEGHOZATALA veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése Határidő kezdete: főszabály: 21 napos határidő ügy bonyolultsági foka (külön jogszabály alapján) kivételes ügyintézési határidők soronkívüliség kérelem beérkezését követő nap; hivatalból indítandó eljárásnál az első eljárási cselekmény elvégzésének a napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 21 nappal (soron kívülinél 15 nappal)

Ügyintézési határidők naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket, ugyanakkor az ügyintézés kezdetét a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják, ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok: pl. szakhatósági közreműködés, szakvélemény elkészítése, hiánypótlás időtartama, eljárás felfüggesztése - ettől jogszabály eltérhet (a „bruttó” és a „nettó” ügyintézési határidő közeledhet) a határidő elmulasztása esetén: illeték- és díj- visszafizetési kötelezettség

Az eljárás felfüggesztése Kötelező felfüggesztés Felfüggesztés mérlegelés alapján Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben: az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki) ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki); ügyfél kérése; hatósági közvetítő kirendelése Jogkövetkezmény: a határidő megszakad; fellebbezésnek van helye.

Szakhatósági közreműködés A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség, kivéve ha nem áll fenn a beszerzési kötelezettség A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján), „jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet)

Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni. A képviselet fajtái: törvényes meghatalmazotti ügygondnok által ellátott képviselet

Támogató Gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – rendeli ki. Az eljárásban nem vehet részt támogatóként az ellenérdekű fél vagy annak képviselője, támogatója, aki az eljárásban mint a hatóság képviselője, szakértő, tolmács, hatósági tanú vagy hatósági közvetítőként vesz részt.

Kizárás Abszolút Relatív kizárási ok kizárási ok Nem vehet részt az ügy elintézésében: az személy vagy hatóság, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti; az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa és a támogató; az ügy másodfokú elintézéséből az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett; a jegyző az önkormányzatát érintő ügyekben; az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel. Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

A bizonyítás A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Dönt a rendelkezésére álló adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzői: hivatalból vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, szemléről készült jegyzőkönyv; hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv; tárgyi bizonyíték.

Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet Az ügyfél írásban és szóban nyilatkozatot tehet a kérelmére indult eljárásban, ha a nyilatkozattételt megtagadja és a hatóság reagál a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni, a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi a hatóság az eljárást megszüntetheti, vagy IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG a rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt

Irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz. MÁS IRAT OKIRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. KÖZOKIRAT A benne foglaltak valódiságát vélelmezni kell, de van helye ellenbizonyításnak, kivéve ha a jog nem enged ellenbizonyítást A külföldön kiállított okirat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! MAGÁNOKIRAT Az iratokba való betekintési joga! egyszerű teljes bizonyító erejű

A tanúvallomás és a szemle A tanúként megidézett személyt: megjelenési vallomástételi igazmondási kötelezettség terheli. A szemle lehet: ingó ingatlan személy megtekintése, illetve megfigyelése.

Szakértői vélemény Szakértőként nem járhat el Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő. Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól. Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga. Szakértőként nem járhat el akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy a tanúvallomást megtagadhatja. Nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy kormányrendelet szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő.

A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető! A döntés meghozatala Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formái: 1. az egyezség jóváhagyása 2. a hatósági szerződés 3. a hallgatás eredményeként létrejött döntés A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

A hatósági döntés felépítése Bevezető rész (a döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe, az ügy száma, az ügy tárgya, ügyintéző neve, elérhetősége, ügyfél neve, címe stb.) Rendelkező rész (a hatóság döntése, a szakhatóság megnevezése, állásfoglalása rendelkező része, az ügyintézésre fordított idő, költségekről rendelkezés, tájékoztatás a jogorvoslatról stb.) Indokolási rész (megállapított tényállás, bizonyítékok, az el nem fogadott bizonyítékok, a döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása, mérlegelési szempontok, szakhatósági állásfoglalás indokolása stb.) Záró rész (a döntéshozatal helye és ideje, a hatóság bélyegzőjének lenyomata, a hatáskört gyakorló szerv vezetőjének neve és hivatali beosztása, az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek neve, hivatali beosztása és aláírása)

A döntés közlése A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. A közlés módjai: postai úton, elektronikus úton, ideértve a telefaxot ( a határozat és az önállóan fellebbezhető végzés kivételével), személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, hatóság kézbesítője útján, kézbesítési ügygondnok útján, személyesen, telefonon, írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton.

A hatósági ellenőrzés Ellenőrzési terv Speciális, hivatalból induló eljárás  A hatóság ‒ a hatáskörének keretei között ‒ ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzésnek különböző eszközei vannak: adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés, helyszíni ellenőrzés, vagy ha jogszabály lehetővé teszi, a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

A hatósági ellenőrzés Az ellenőrzés eredménye: nincs jogsértés  egyszerűsített jegyzőkönyv vagy hatósági bizonyítvány jogsértés megállapítása esetén: a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával végzésben kötelezi annak megszüntetésére, ha a határidő eredménytelenül telt el, hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ha az adott jogszabálysértés tekintetében más hatóság rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

A jogorvoslati formák Kérelem alapján: Ex officio: fellebbezés bírósági felülvizsgálat újrafelvételi kérelem Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás Ex officio: saját döntés felülvizsgálata saját hatáskörben (a döntés módosítása, visszavonása) felügyeleti eljárás ügyészi fellépés

Jogalkotás - jogalkalmazás A fellebbezés Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellen kerülhet sor a döntés közlésétől számított 15 napon belül. Fellebbezés benyújtásának jogi hatása Nincs helye fellebbezésnek: ha az ügyben törvény azt kizárja; az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen; jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben; ha az első fokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önállóan szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta; törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta; a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen; a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen a Ket. 98. § (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén. A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján Az előadó, ha kívánja, ismertesse azokat a végzéseket, amelyek ellen önálló fellebbezésnek van helye, de elegendő, ha utal arra, hogy ennek felsorolását tartalmazza a tankönyv az 51. oldalon. Emelje viszont ki, hogy ezek ismeretes szükséges a sikeres vizsgához, gyakorlatban való ismeretük pedig azért szükséges, mert ahol a Ket. a végzés ellen külön fellebbezés tesz lehetővé, azon végzések bíróság előtt is megtámadhatók. 47

Jogalkotás - jogalkalmazás A fellebbezés Fellebbezésben új tények és bizonyítékok is előterjeszthetők. Fellebbezési eljárás: bizonyítási eljárás szakhatóságok szerepe A II. fokú hatóság döntései: fellebbezés elutasítása; I. fokú határozat módosítása; I. fokú határozat megsemmisítése; I. fokú határozat megsemmisítése és az I. fokú hatóság új eljárásra való kötelezése. Az előadó, ha kívánja, ismertesse azokat a végzéseket, amelyek ellen önálló fellebbezésnek van helye, de elegendő, ha utal arra, hogy ennek felsorolását tartalmazza a tankönyv az 51. Oldalon. Emelje viszont ki, hogy ezek ismeretes szükséges a sikeres vizsgához, gyakorlatban való ismeretük pedig azért szükséges, mert ahol a KEZT. A végzés ellen külön fellebbezés tesz lehetővé, azon végzések bíróság előtt is megtámadhatók. 48

A bírósági felülvizsgálat A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!! végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Előfeltétele: fellebbezési jogot kimerítették fellebbezés kizárt

A bírósági felülvizsgálat A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.

Az újrafelvételi eljárás ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság Feltételek: a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; a határozat meghozatala előtt meglevő, az ügyfelek által önhibájukon kívül nem használt és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ez utólag jutott az ügyfél tudomására.

Az újrafelvételi eljárás A kérelem benyújtásának objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő) szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap A közigazgatási hatóság döntése: kérelmet elutasítja; jogerős határozatot módosítja; jogerős határozatot visszavonja; új határozatot hoz.

Az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás ha az ügyfelek között létrejött egyezséget jóváhagyó határozat meghozatala során alkalmazott alaptörvény- ellenes jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés ellen az ügyfél alkotmányjogi panaszt nyújt be, és ez alapján az Alkotmánybíróság a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek az adott ügyben való alkalmazhatóságát, az ügyfél harminc napon belül kérelmet nyújthat be az egyezséget jóváhagyó hatósághoz a határozat módosítása, illetve visszavonása iránt.

TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! A felügyeleti eljárás Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: mulasztása esetén: eljárásra utasítás felügyeleti jogkör alapján dönt TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése megváltoztathat; megsemmisíthet; megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.

A döntés módosítása, visszavonása Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül lehetséges. DE! A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

Az ügyészi fellépés (Ütv. IV. fejezet) Az ügyész felhívással élhet A felhívást az ügyész a felügyeleti szervhez nyújtja be, ennek hiányában az eljáró szervhez. Ha a felhívott szerv nem ért egyet, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

A semmisség Semmisségi okok pl.: Következményei: magyar hatóság joghatósága kizárt; nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe; szakhatóság megkeresése nélkül vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; döntést bűncselekmény befolyásolta. Következményei: megsemmisítés, de: nem semmisíthető meg 3 éven túl a hatósági döntés, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető, ha bűncselekmény befolyásolta.

Végrehajtás Megindítás Foganatosítás Hivatalbóli eljárásban Kérelemre indult eljárásban kérelemre + hivatalból, ha így is meg lehetett volna indítani az eljárást Az első fokú hatóság indítja meg. Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján – Korm. rendeletben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó.

Végrehajtás Végrehajtási módok és foganatosításuk Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység Külföldi elemek a végrehajtásban Ösztönző eszköz eljárási bírság azonnali beszedési megbízás, közérdekű munkával való megváltás, letiltás, ingó, ingatlan végrehajtás jogosított felhatalmazása, hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi rendőrségi közreműködés

Jogorvoslat a végrehajtásban A végrehajtást megindító hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott fellebbezéssel megtámadható döntése ellen is van helye fellebbezésnek. A végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthető elő. A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el. A végrehajtási kifogást a végrehajtást megindító hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

helyszíni bírság és elkobzás Közigazgatási bírság, helyszíni bírság és elkobzás Ha jogszabály (anyagi jogi) bírság kiszabását teszi lehetővé a hatóság, mérlegeli különösen: a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértő állapot időtartamát, a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát. A helyszíni bírság alkalmazása Az elkobzás alkalmazhatóságának esetei

Eljárási költségek Kivételek Fajtái: általános egyéb Ügyfél viseli és előlegezi meg az egyéb eljárási költséget Kérelemre indult eljárásban Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli Hivatalból indult eljárásban Ellenérdekű felek Nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költség-megosztás közöttük Kivételek célszerűtlen, indokolatlan eljárás akadályozása miatt felmerült A költség okozója viseli 62

Elektronikus ügyintézés Elektronikus kapcsolattartás szabályai (Ket. II/A. fejezet): elektronikus út előnyben részesítendő főszabály szerint az ügyfél jogosult e-úton kapcsolatot tartani törvény írhat elő kötelező e- kapcsolattartást jogszabályban meghatározott feltételekkel sms, e-mail is alkalmazható Elektronikus ügyintézés szabályai (X. Fejezet): e-ügyintézés alapelvei szabályozott e-ügyintézési szolgáltatások általános feltételei konkrét szabályozott e- ügyintézési szolgáltatások keretszabályai

Az e-ügyintézés szabályozásának alapelvei Az informatikai önrendelkezési jog széleskörű érvényesítése. Túlszabályozás megszüntetése, rugalmas és tartós jogi keretek létrehozása. Ne zárja ki az ügyintézési modell a hatóságok önálló döntését. A rendelkezésre álló (már kiépített) eszközök továbbélése, felhasználása. Máshol már működő piaci és külföldi megoldások felhasználásának elvi lehetősége. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása során a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségének és a személyes, illetve védett adatok védelmének biztosítása.

Az elektronikus ügyintézés Ket.-ben foglalt alapelvei Technológiasemlegesség – ez azonban nem vonatkozik a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásokra, valamint az állam által ingyenesen biztosított szolgáltatások igénybevételére. A hatóság nem elektronikus kapcsolattartás esetén is jogosult egyes eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében lefolytatni, figyelembe véve az ügyfél ügyintézési rendelkezését. Főszabály szerint a hatóság a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást veszi igénybe.

Elektronikus ügyintézés Fajtái: ügyintézési rendelkezés azonosítás kézbesítési szolgáltatás iratérvényességi nyilvántartás ügyfél-regisztrációs eljárás az állam által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások hatósági szolgáltatás Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás engedélyezés vagy bejelentés alapján (Elektronikus Ügyintézési Felügyelet).

Köszönöm a figyelmet!