A magyar menekültügyi eljárás bemutatása 05/04/2017 A magyar menekültügyi eljárás bemutatása dr. Szép Árpád

A magyar menekültügy fejlődése 1989: a genfi egyezmény és jegyzőkönyvének kihirdetése 1993: a Menekültügyi és Migrációs Hivatal felállítása (addig ORFK KEO feladata) 1997: az első menekültügyi törvény (hatályos 1998. január 1-től) 1998: a földrajzi korlátozás feloldása 1999: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felállítása (hatályos 2000. január 1-től) 2004: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz (harmonizációs feladatok) 2007: új menekültügyi törvény (jogharmonizációs kötelezettség; hatályos 2008. január 1-től) 2010: a menekültügyi törvény módosítása (nyilvánvalóan megalapozatlanság bevezetése; biztonságos harmadik ország koncepció átalakítása; a területen maradás jogának korlátozása; jogorvoslati rendszer átalakítása)

Menekültügyi eljárások Kérelemre induló: Menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló Menedékeskénti elismerésre irányuló Hivatalból lefolytatott: Státusz-visszavonási eljárások Oltalmazotti felülvizsgálati eljárás (5 évenként kötelező) (Dublini eljárás)

Az elismerésre irányuló menekültügyi eljárás Kérelem Előzetes vizsgálati eljárás Részletes vizsgálati eljárás Jogorvoslati eljárás Bírósági eljárás 8 nap Jogorvoslati eljárás 30 nap 60 + 30 nap 45 munkanap Közigazgatási eljárás Bírósági eljárás

A kérelem Nem formalizált, szóban és írásban egyaránt; Csak személyesen terjeszthető elő; Nem formalizált, szóban és írásban egyaránt; Családtagok közös kérelmet terjeszthetnek elő; Korlátozottan cselekvőképes személyek is teljes eljárási képességgel rendelkeznek; Bármelyik hatóságnál előterjeszthető, idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárásban is;

A menekültügyi eljárás Felhasználható bizonyítékok (tipikusan): ügyfél nyilatkozata becsatolt iratok (személyazonosság ill. menekülési történet) szakértői vélemény (jellemzően: okmány-, orvos-) nyilvántartási lekérdezések (vízum, körözés, bűnügyi, stb.) Kötelezően beszerzendő bizonyítékok: ország-információ szakhatósági vélemény(AH, TEK); eljárási határidő: 15 nap, amely egyszer 15 nappal meghosszabbítható

A kapcsolat-felvétel tilalma Magyar hatóság, illetve bíróság nem léphet kapcsolatba a) az elismerését kérő származási országával, b) olyan országgal, amelyről feltételezhető, hogy információt továbbít a származási országba, c) olyan személlyel vagy szervezettel, akiről vagy amelyről feltételezhető, hogy az elismerését kérőt üldözte, üldözné vagy információt továbbítana az elismerését kérő üldözőinek, ha a kapcsolatfelvétel eredményeként az üldözők tudomást szereznének arról, hogy az elismerését kérő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy a kapcsolatfelvétel következtében az elismerését kérő, illetve valamely családtagja testi épségét vagy az elismerését kérő származási országában élő családtagjának szabadságát vagy biztonságát veszély fenyegetné.

A menekültügyi eljárás; az előzetes vizsgálati eljárás Adatfelvétel, kérdőívek kitöltése Részletes vizsgálati eljárásra utalás Fénykép és ujjnyomat rögzítés Szálláshely kijelölés: befogadó állomás idegenrendészeti őrizet tranzitterületen lévő szálláshely magánszállás Kérelem Megszüntetés Döntés Részletes vizsgálat nélküli elutasítás Tájékoztatás jogokról, kötelezettségekről 30 nap

A menekültügyi eljárás; az előzetes vizsgálati eljárás Döntés: az eljárás lefolytatására felelős tagállamról (dublini eljárás) a kérelem elfogadhatóságáról (5 ok) a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlanságáról (2+1 ok) Eljárási határidő: 30 nap, nem meghosszabbítható (korábban: 15 nap, új vizsgálati szempont – nyilvánvalóan megalapozatlanság – miatt kellett meghosszabbítani)

A menekültügyi eljárás; az előzetes vizsgálati eljárás É R E L E M D U B L I N ELFOGAD-HATATLAN: EU államp. menekült más tagállamban menekült harmadik országban, fennáll a védelem ismételt kérelem azonos alapon biztonságos harmadik ország NYILVÁNVALÓAN MEGALAPOZATLAN: nem releváns vagy relevanciája csekély származási ország nem állapítható meg rosszhiszeműség miatt ésszerű időn belül nem terjesztett elő kérelmet, bár módja lett volna azt benyújtani (kizárólag ezen az alapon elutasítani nem lehet) R É S Z L E T E S 30 nap

A reptéri eljárás Speciális előzetes vizsgálati eljárás, 8 napon belül kell lefolytatni Nemzetközi repülőtér tranzitterületén benyújtott kérelem esetében Szálláshely: tranzitterületen Kérelmezőt be kell léptetni, ha az eljárást részletes vizsgálati eljárásra utalása történik, vagy; nyolc nap eltelt. Különös bánásmódot igénylő személy esetében nem alkalmazható!

A menekültügyi eljárás; jogorvoslati eljárás 1. Illetékesség: ítélőtáblák székhelye szerinti megyei bíróság Megszüntetés Részletes vizsgálati eljárásra utalás Kereset elutasítása Részletes vizsgálat nélkül elutasítás Hatályon kívül helyezés Felülvizsgálati kérelem Döntés Bírósági döntés Megváltoztatás – részletes vizsgálati eljárásra utalás Megszüntetés 3 nap 8 nap

A menekültügyi eljárás; a részletes vizsgálati eljárás Menekültként elismerés Részletes meghallgatás Oltalmazottként elismerés Szakhatósági vélemény beszerzése Részletes vizsgálati eljárásra utalás Ország-információ beszerzése Elutasítás, visszaküldés tilalma fennáll (befogadott) Döntés Szálláshely kijelölése: befogadó állomás magánszállás idegenrendészeti őrizet Elutasítás, visszaküldés tilalma nem áll fenn Megszüntetés 60 + 30 nap

A menekültügyi eljárás; a részletes vizsgálati eljárás Döntés a kérelem érdeméről, a nemzetközi védelmi szükségletről: a kérelmező menekültként elismerhető-e? ha nem, a kérelmező oltalmazottként elismerhető-e? ha nem, fennáll-e a visszaküldés tilalma? Eljárási határidő: 60 nap, indokolt esetben egyszer 30 nappal meghosszabbítható

A menekültügyi eljárás; a részletes vizsgálati eljárás Részletes vizsgálati eljárásra utalás Ún. genfi okokon alapuló üldöztetés; kizáró okok hiánya MENEKÜLTKÉNT ELISMERHETŐ? OLTALMAZOTTKÉNT ELISMERHETŐ? Súlyos sérelem; kizáró okok hiánya Abszolút tilalom: halálbüntetés, kínzás, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés VISSZAKÜLDÉS TILALMA FENNÁLL?

A menekültügyi eljárás; jogorvoslati eljárás 2. Illetékesség: ítélőtáblák székhelye szerinti megyei bíróság Kereset elutasítása Menekültként elismerés Hatályon kívül helyezés Oltalmazottként elismerés Megváltoztatás – Menekültként elismerés Elutasítás, tilalom fennáll Felülvizsgálati kérelem Bírósági döntés Döntés Megváltoztatás – Oltalmazottként elismerés Elutasítás, tilalom nem áll fenn Megváltoztatás – Tilalmi ok fennáll Megszüntetés Megszüntetés 15 nap 45 munkanap

Menekült státusz megszűnése A menekült jogállás megszűnik, ha a) a menekült magyar állampolgárságot szerez; b) a menekültkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja. A menekültkénti elismerést vissza kell vonni, ha a menekült a) származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi; b) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte; c) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét; d) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott az üldözéstől való félelmében; e) menekültkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek; f) a menekült jogállásról írásban lemond;

Menekült státusz megszűnése g) elismerésére foglalt kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn; nem a UNHCR-tól, hanem más ENSZ szervezettől kap védelmet és támogatást; befogadó ország állampolgáraival azonos jogokat és kötelezettségeket élvez; béke elleni, háborús-, vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt követett el; a menedéket nyújtó országon kívül, az országba menekültként történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el; az ENSZ céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn; i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez a menekültkénti elismerését érdemben befolyásolta.

Oltalmazott jogállás megszűnése Az oltalmazotti jogállás megszűnik, ha a) az oltalmazott magyar állampolgárságot szerez; b) az oltalmazottat a menekültügyi hatóság menekültként ismeri el; c) az oltalmazottkénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonja. Az oltalmazottkénti elismerést vissza kell vonni, ha az oltalmazott a) a származási országa védelmét önkéntesen ismét igénybe veszi; b) az elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte; c) új állampolgárságot szerzett, és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét; d) önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott a súlyos sérelemtől vagy e sérelem veszélyétől való félelmében; e) oltalmazottkénti elismerésének alapjául szolgáló körülmények megszűntek;

Oltalmazott jogállás megszűnése f) az oltalmazotti jogállásról írásban lemond; g) elismerésére kizáró ok fennállása ellenére került sor, vagy vele szemben ilyen kizáró ok áll fenn; - akiről megalapozottan feltételezhető, hogy a) nemzetközi dokumentumokban meghatározott béke elleni, háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményt követett el; b) olyan bűncselekményt követett el, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli; c) az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző bűncselekményt követett el; - akinek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti. h) elismerésének feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn; i) a menekültügyi eljárás során lényeges tényt vagy tényeket elhallgatott, vagy ilyen tényre vagy tényekre vonatkozó valótlan nyilatkozatot tett, illetve hamis vagy hamisított dokumentumokat használt fel, feltéve, hogy ez az oltalmazottkénti elismerését érdemben befolyásolta.

Kérdések ?

Köszönöm a figyelmet!