Kötelem – szerződés A szerződési jog jellemzői Üzleti Jog II. 3. előadás Kötelem – szerződés A szerződési jog jellemzői

A kötelemfakasztó tényekről visszatekintve A kötelmek aszerint, hogy mi hozza őket létre többfélék lehetnek, s némileg eltérő szabályozás is vonatkozik rájuk. Kiemelt szerepe és helye a szabályozásban a legtipikusabb kötelmeknek a szerződéses kötelmeknek van. Kötelmi ált. rész a Ptk.-ban: szerződési ált. rész! (okok)‏ A kötelmeket a következő tények fakaszthatják (hozhatják létre): szerződés ‏ egyoldalú jognyilatkozat jogszabály (…4. sz. boríték) (…5. sz boríték)

További kötelemfakasztó tények bírósági határozat vagy más, hatósági határozat károkozás (jogszerű /jogszabály felhatalmazása alapján megengedett/károkozás, illetve jogellenes károkozás jogalap nélküli gazdagodás megbízás nélküli ügyvitel értékpapír (szerződés/egyoldalú jogügylet?) utaló magatartás … mit rejt a 6. sz boríték?

A kötelmi jog szabályozásának rendszere (A kötelmi jog általános, és különös része) A kötelmi jog két nagyobb egységre tagolódik: az általános és a különös részre. Általános rész Az általános szabályok, noha a szerződésekre modellezettek, kis eltéréssel a többi kötelemfakasztó ténynek is közös szabályát adják. Az általános rész az általános (általában mindenegyes szerződéstípusra alkalmazható) szerződési szabályokon kívül a szerződésen kívüli károkért való felelősség jogát és a jogalap nélküli gazdagodás szabályait is felöleli. Különös rész A különös rész az egyes, nevesített szerződések, szerződéstípusok speciális szabályait fekteti le (pl. adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, fuvarozás, biztosítás, stb.)

IV. Szerződési jog

Szerződési jog fő jellemzői A kötelmi jog általános szabályai a legtipikusabb kötelemfakasztó tényre, a szerződésre modellezettek. A szerződések általános szabályait és az egyes, nevesített szerződéstípusok szabályait a kötelmi jogon belül a szerződési jog szabályozza. A szerződési jog nagyrészt diszpozitív szabályokkal dolgozik. (Mi akkor a szabályozás értelme?) A szerződési jogra jellemző a szerződési szabadság alapelve.

Mi az értelme a diszpozitív Ptk. szabályozásnak?. Ha egy jogvitában a bíróságnak azt kell tisztáznia, hogy egy konkrét szerződésre, annak típus szerinti minősítése alapján, milyen konkrét szabályok vonatkoznak, akkor a bíróság a diszpozitivitás elve és az alább részletezett szerződési szabadság elve alapján a következőket vizsgálja meg: miről rendelkeztek a szerződésben a felek, amiről nem rendelkeztek, ott mit mond a diszpozitivitás elve alapján a szerződési jog különös szabálya (pl. ha a konkrét szerződés adásvételi szerződés, akkor az adásvételre vonatkozó törvényi szabályok), és a diszpoztivitás következő lépcsőjeként, ha a szerződés különös szabályai sem mondanak semmit, akkor mit mondanak a szerződési általános szabályok, és végül, ha a vitatott kérdésre még mindig nincs megfelelő szabály a fentiek alapján, akkor mit mondanak a polgári jog alapelvei. Mit rejt a 7-8-9-10. boríték?

A szerződés vizsgálata – értelmezési alapdilemmák… Az alapdilemmák: Létezik a szerződés, vagy nem? Érvényes a szerződés, vagy nem? Hatályos a szerződés, vagy nem? Mi az értelme (tárgya, tartalma) a szerződésnek?

3. Előadás 7. sz. boríték Virág Géza „F-es” fafurulyáját ma, a Taktaharkányi közösségi házban megvette Sós Kálmán 5.000 Ft.-ért. 2011. Febr. 22. Virág Géza Sós Kálmán

3. Előadás 8. sz. boríték Virág Géza „F-es” fafurulyáját ma, a Taktaharkányi közösségi házban megvettem 5.000 Ft.-ért. 2011. Febr. 22. Sós Kálmán Így van! Tényleg! Virág Géza. Sk.

3. Előadás 9. sz. boríték Sós Kálmán ma, a Taktaharkányi közösségi házban megvette 5.000 Ft.-ért. az„F-es” fafurulyámat. 2011. Febr. 22. Virág Géza Sós Kálmán

3. Előadás 10. sz. boríték Megállapodás Mely létrejött a mai napon, az alulírt helyen, az alábbi szerződő felek között: Egyrészről Virág Géza (an: Tóth Éva, szül: 1950.01.01., lakik Taktaharkány, Fény u. 4., sz. alatt), mint eladó, Másrészről Sós Kálmán (an: Nap Rozália, szül 1967.10.01., lakik, Bp. Tó u.40.) mint vevő között, az alábbiak tárgyában: 1. Eladó eladja, vevő megvásárolja az eladó kizárólagos tulajdonát képező, F-es hangolású népi fafurulyát. 2. Felek megállapodnak, hogy a vétel tárgyának vételára 5.000 HUF., mely vételárat vevő köteles a jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg készpénzben, egyösszegben teljesíteni eladó kezeihez. 3. A birtokbaadás napja a vételár teljesítésének napja. 4. A szerződésre egyebekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 5. Jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt, alulírott felek elolvasás és megértés után helybenhagyólag írták alá. Kelt: Taktaharkány, 2011. 02.22. Virág Géza vevő Sós Kálmán eladó Előttünk, mint tanuk előtt: Virágné Gara Margit (an: Varga Julianna, cím: Taktaharkány, Fény u. 4) Sósné Tóth Etelka (an: Német Anna, cím. Bp. Tó u.40)