VÉRSZEGÉNYSÉG Amennyiben a vörösvértestek, vagy a hemoglobin száma egy bizonyos határ alá csökken, vérszegénységről, más néven anaemiáról beszélünk.

A vér oxigénszállító sejtje a vörösvérsejt A vér oxigénszállító sejtje a vörösvérsejt. Az oxigén megkötéséért a hemoglobin a felelős.

A vérszegénység okai A betegség létrejöhet a vörösvértestek csökkent képződése, vagy fokozott pusztulása, megrövidült élettartama, valamint vérvesztés miatt.

A csökkent képződés lehetséges okai közül, leggyakrabban a vashiányos forma fordul elő (az esetek 80 %-a), de ok lehet még B12 vitamin, vagy folsav hiány is.

Vashiányos vérszegénység

Az átlagosnál nagyobb vasigény lép fel gyermek- és serdülőkorban Az átlagosnál nagyobb vasigény lép fel gyermek- és serdülőkorban. A vashiányos anaemiában szenvedők többsége nő, a menstruációs vérveszteség, a terhességek, illetve a szoptatási időszakok miatt.

A vérszegénység lassan fejlődik ki és nem okoz súlyos tüneteket, így nehezen veszi észre önmagán a beteg. Léteznek azonban olyan jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja.

A vérszegénység leggyakoribb jele a bőr, illetve a kötőhártya halványsága, sápadtsága (sápkór).

Az anaemia klasszikus tünetei közé tartozik még a beteg fáradékonysága, fázékonysága, gyengesége, csökkent teljesítőképessége, ingerlékenysége.

A koncentrálóképesség általában romlik, álmatlanság, fülzúgás, látási zavarok, szédülés, fejfájás, ájulás-érzés jelentkezhetnek.

Gyakran fájdalmasan berepedezik a szájzug, nehezen gyógyuló seb alakul ki. A törékeny, lapos köröm, hajhullás, száraz, viszkető bőr.

Súlyosabb vérszegénységre utal a mellkasi panasz, szapora szívműködés.

Nők: 120-160 g/l, férfiak: 130-180 g/l a normális hemoglobin érték.

Látens vashiány: a vasraktárak kiürültek, a szérumvas értéke már alacsony, de a vörösvérsejtszám és hemoglobinszint még normális.

A vérszegénység kezelése Ha a vérszegénység kis fokú, akkor gyógyszeres kezelésre nincs szükség, ilyenkor vasdús étkezés elegendő lehet.

A vas mind az állati, mind a növényi eredetű táplálékokban megtalálható, azonban az állati eredetű vas jobban, gyorsabban hasznosítható.

Amennyiben a bevitt tápanyag nem tartalmaz kellő mennyiségben vasat (vegetáriánus életmód, egyoldalú táplálkozás) vashiányos vérszegénység alakulhat ki.

Csecsemőkorban legjobb az anyatej, mely fél éves korig fedezi a baba szervezete számára szükséges vas mennyiségét. Ha a baba már nincs anyatejes tápláláson, akkor vassal dúsított tápszerek adhatóak.

Ha az eredmények gyógyszeres kezelést tesznek szükségessé, akkor vaspótló készítményt kell szedni.

A gyógyszereket folyamatosan kell adni a gyermeknek, általában 2 hónapi kezelés után kontroll vérkép segítségével lehet megállapítani, hogy a kezelés mennyire volt eredményes, kell e még folytatni vagy sem.

Köszönöm a figyelmet!