Ápolási-Gondozás a bentlakásos intézményekben

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek
Advertisements

Kovácsné Kerepesi Márta felülvizsgálati referens
Mit lehet tudni a célcsoportról?
A Kompetencia és Tanácsadó Központ bemutatása Tóth Zsófia Kata Szociális Szolgáltatásokért Egyesület Pécs, október 28.
JOGSZABÁLYI ANOMÁLIÁK A TÁMOGATOTT LAKHATÁS TEKINTETÉBEN
10 ÉVES AZ OTTHONI SZAKÁPOLÁS
Szakképzésbe lépés lehetősége Magyarországon
Szakmai Tanácskozás Miskolc
BIZTONSÁG ÉS PARTNERSÉG Lépésváltás az egészségügy korszerűsítésében.
Az ápolás minősége és az ápolási dokumentáció
Rehabilitáció és dementia
Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr Győr, Kálóczy tér
Nyitrai Imre Nyitrai Imre szociálpolitikai és gyermekvédelmi szakértő c. főiskolai docens Tanácsadók felkészítése Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért.
Személyes gondoskodást végző személyek körében végzett igényfelmérő kutatás bemutatása Nemzeti Csal á d- é s Szoci á lpolitikai Int é zet C í m: 1134 Budapest,
Szakfelügyelet a fizioterápiában
A támogatott lakhatás és a szükségletfelmérés
közös finanszírozás vagy ellátásszervezés
A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek
A szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó foglalkoztatás tervezett átalakítása 1.Klasszikus határterületi kérdés szociális ellátástámogatott életvitel foglalkoztatás.
Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő
A foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások összekapcsolása
Nappali ellátás célkitűzése: Mozgássérült emberek számára, komplex rehabilitációra irányuló szolgáltatások nyújtása, mely a társadalmi és munkaerő-piaci.
1 A többcélú kistérségi társulások működésének feltételei Budaörs Kistérség Többcélú Társulása december 10.
Rehabilitációs törekvések egy pszichiátriai betegotthonban
Orvos- és Egészségtudományi Centrum
A bentlakásos intézmény, mint „Otthon”
A pszichiátriai ellátás szervezeti keretei
Családi napközi.
Dr. Szilágyi Klára Szent István Egyetem
A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései
A szülő szerepe Dr Sólyom Enikő Konszenzus tanácskozás a korai fejlesztés és neurohabilitáció kérdéseiről Május 4-5. Seregélyes.
Horvát-Magyar Szakértői Akadémia szeminárium megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása, rehabilitációs projektek.
Lehetőségek a nagy létszámú
A csoportmunka törvényi háttere- Alapellátások (1/2000 SZCSM rendelet) ÖNSEGÍTŐ CSOPORTOK 30§(2)f)Családsegítésben:  CSSK segíti önsegítő csoportok szervezését,
Közösségi ellátók mint facilitátorok
A kistérségi szociális feladatellátást érintő jogszabályi változások, évi működési feltételek Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás & Házi segítségnyújtás.
A szociális és gyermekjóléti feladatellátás kistérségi működtetése központi szemszögből Kecskemét június 10.
A jogszabályi változások irányai dr. Andráczi-Tóth Veronika Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya.
1 A évi kistérségi közszolgáltatás-szervezés és ellátás Budaörs Kistérség Többcélú Társulása január 30.
A fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátás tekintetében.
Speciális célcsoportok a szakmai protokollban Biró Dániel Budapest május 7.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások január 1- jétől hatályos képesítési feltételeinek változásai Szakmai Nap – január.
Demenciával küzdő idősek segítése a szociális alapellátásban Dr. Szabó Lajos 2010.
A gondozási szükséglet- vizsgálatok változásai 2010.
Személyes gondoskodást végző személyek körében végzett igényfelmérő kutatás bemutatása Nemzeti Csal á d- é s Szoci á lpolitikai Int é zet C í m: 1134 Budapest,
A kiváltás stratégia Emberi Erőforrások Minisztériuma
Dr.Gazsi Adrienn november 6.
Szakfelügyeleti kihívások az alapellátás területén
A projekt általános szakmai célkitűzései
A Mozgássérültek Állami Intézetének bemutatása Február 22. Kogon Mihály igazgató.
Jogszabály módosítások Budapest
A Veszprém megyei pszichiátriai ellátó rendszer ismertetése
AZ ÁPOLÁS ÉS AZ ÁPOLÓ.
Magyarország demográfiai jellemzőinek és szociális ellátórendszerének bemutatása különös tekintettel az időskorú népességre.
Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr
A betegellátás keretei és rendszere
szolgáltatástervezés Dr. Gazsi Adrienn, Kézenfogva Alapítvány
Merre tovább…? Dr. Horváth Ágnes államtitkár november 15.
Családtámogató ellátások
Idősek gondozása-ápolása
Szociális alapellátás feladatai és lehetséges kapcsolata az AE közösségekkel Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége, Szombathely/Zalaegerszeg.
RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat 1 Főegyházmegyei Karitász Központ RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat R emény É let V áltozás.
Koncepció a demenciával élő idősek gondozásáról Demens betegek ellátásának kihívásai az egészségügyi és szociális ellátórendszerben szakmai tanácskozás,
Szociális ellátást igénybevevők szükségletei – és szolgáltatásai „Eszköztár és kapcsolati háló” Szakmai konferencia Rehabilitációs és Szociális Igazgatóság.
A szociális törvény várható változásai Dr. Felvinczi Katalin Budapest, július 11.
A BMSZki szakmai irányainak tervezett változásairól, vázlatosan
Megbecsülés az idős embereknek
A foglalkoztatás tervezése a kiváltási Programban
Ferencsik Mária, Zöllei Magdolna SZTE ÁOK I sz. Belgyógyászati klinika
Előadás másolata:

Ápolási-Gondozás a bentlakásos intézményekben Csillik Gabriella Szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Államtitkári Titkárság

A szociális szolgáltatások rendszere Ellátotti csoportok: Idős, demens személyek, Fogyatékos személyek, Pszichiátriai betegek, Szenvedélybetegek, Hajléktalan személyek Szociális szolgáltatások színterei: Alapszolgáltatás (célcsoportokra tekintett, és általános szolgáltatások) Szakosított ellátás

A szociális szolgáltatások rendszere Általános szolgáltatások, célcsoporttól függetlenül: Szegénység elleni küzdelem Mindennapi életvitel támogatása Foglalkoztatás elősegítése Célcsoportok szerinti szolgáltatások: ápolás – gondozás Rehabilitáció, re-integráció, re-szociálizáció foglalkoztatás elősegítése (munka-rehabilitáció, fejlesztő – felkészítő foglalkoztatás) ártalomcsökkentés

Nappali ellátás Re-integráció, rehabilitáció Közösségi szolgáltatások a településen élők számára Önsegítés, nyitottság, konzultáció Pszicho-szociális szolgáltatás Speciális fejlesztés, állapot stabilizálás Foglalkoztatás és annak elősegítése

Pszichiátriai betegeknek nyújtott szakosított ellátás Átmeneti ellátás, rehabilitációs intézmény – lakóotthon – ápolást – gondozást nyújtó intézmény: Speciális ismeretek a pszichiátriai betegekről Egészségügyi ellátórendszerrel szoros kapcsolat Visszaesés prevenció Korlátozó intézkedések ismeretei kríziskezelés

Tartós ápolás gondozás Ellátotti szükségletek változása, Innovatív módszerek alkalmazása, Ellátotti jogok erősödése, Foglalkoztatás

A változások társadalmi háttere Demográfiai folyamatok, változó szükségletek (népesség fogyás, idősödés) Területszervezési változások (kistérség, régió) Korlátos költségvetési erőforrások Szükségletekre válaszoló szolgáltatásszervezés támogatása

A változtatások szándéka Fenntartható szolgáltatási hálózat kialakítása gazdaságos ellátások (szakember szükséglet, képzési követelmények, tárgyi feltételek, stb.) Jogszabályi keret – szakmai irányelvek hangsúlya– rugalmasabb erőforrás-gazdálkodás – nyitott koordináció

Demencia I. Kiemelkedő: - depresszió - demencia (vaskuláris, Alzheimer) 65 + népesség kb. 10-15 %-át érinti 75 + népesség kb. 20 %-át érinti 85 + népesség kb. 30 %-át érinti Bp.-én kb. 30 ezer demens idős él, ebből kb.3 ezer él bentlakásos intézményben (kb. 30% - 10 ezer férőhelyen) Jelenlegi ellátórendszerek nem tudják ellátni Eltérő feladat a hagyományos ápolás-gondozási tevékenységtől.

Demencia II. Ellátási szempontok: Progresszív folyamat – különböző fázisaiban eltérő feladat ellátás Multidiszciplináris megközelítést igényel Korszerű diagnosztika és th. Átalakuló gondozási kultúra Készségmegőrzés Pszichoszociális szolgáltatások és támoagató háttér Speciális személyi és tárgyi feltételrendszer

Demencia III. Az ellátás lényegi elemei: Korai felismerést szolgáló diagnosztikai háttér (kapacitások, protokollok, spec. eszközök) Demencia centrumok (gondozás, tanácsadás, gyógyszeres th.) Gondozó családtagok támogatása (pszichoedukációs programok, kedvezmények stb.) Kiterjesztett házi gondozást nyújtó közösségi gondozás Speciális nappali ellátás (demens nappali) Terminális állapotú beteg otthoni gondozása (hospice)

Demencia IV. Bentlakásos intézményi ellátás: Feltételei: Demens részleg vagy norm. Időseket ellátó részleg? Létjogosultságát a célzott szakmai program és spec. gondozási egység igazolja Feltételei: Kislétszámú gondozási egység Adekvát gondozói kapacitás Adekvát intézményi környezet Differenciált szakmai program Stabil gondozói stábok (terhelésük figyelemmel kísérése, megerősítése, támogatása) Szakmai továbbképzések, innováció, stáb motívációjának fenntartása

Demencia

A dementia megoszlása korcsoport szerint 15 15 15

Ápolás 1997.évi CLIV. tv-ben Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. (98.§ (1))

1997. évi CLIV. tv hatálya Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell. (4.§ (3))

Ápolás fogalma Azon ápolási és gondozási eljárások összessége, amelyek célja: Az egészségi állapot javítása Az egészség helyreállítása A beteg állapotának stabilizálása Betegségek megelőzése Szenvedések enyhítése Beteg önellátó képességének helyreállítása A környezet bevonása és felkészítése az ápolási feladatokban való észvételre

Ápolás a Szoc. tv.-ben 93. évi III. tv. 67. § (1)‏ Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű ellátásáról az ápolást, gondozást nyújtó intézményekben kell gondoskodni, feltéve ha ellátásuk más módon nem oldható meg.

1993. évi III. tv. 68. § (1) Az idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. (2) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. (3) (4) Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.

1/2000. SzCsM. (I. 7.) rendelet - Egészségügyi ellátás 50. § (1) A bentlakásos intézmény - a lakóotthon kivételével - biztosítja az ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátását. (2) Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő a) egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, b) orvosi ellátásáról a 2. számú melléklet szerinti óraszámban, c) szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen

1/2000. SzCsM. (I. 7.) rendelet Egészségügyi ellátás II. ca) a személyi higiéné biztosításáról, cb) a gyógyszerezésről, cc) az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról, d) szakorvosi ellátásához való hozzájutásáról, e) kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról, f) e rendeletben meghatározott gyógyszerellátásáról Gyógyászati segédeszköz biztosításáról

1/2000. SzCsM. (I. 7.) rendelet - Orvosi ellátás A bentlakásos szociális intézmény orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, a gyógyszerrendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást. 100 férőhely alatt – heti 4 órában 100-200 férőhely között heti 6 órában 200 fő feletti férőhely esetén 1 fő

1/2000.(I. 7.) SzCsM. Rendelet módosítása Szakápolói tevékenység igénybevétele – onnan, ahol az finanszírozott Ápolás-gondozás definiálása Szakápolói min. létszám előírása (min. 5 fő) – nagyobb bérköltség Szükséges ápolás helyett - alapápolás

Ápolást, gondozást biztosító intézmények   Többek között gondoskodni kell:    egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításról, rendszeres orvosi felügyeletről, szükség szerinti ápolásról, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzéséről gyógykezelésről

20/1996. (VII. 27.) NM. rendelet 1. § : Az otthoni szakápolási a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén biztosított a kezelőorvosának elrendelésére, szakápoló által végzett tevékenység A jogszabaályban definiált 13 tevékenység teljes egészében lefedi azokat a hiányokat, amelyek elengedhetetlenül fontosak a bentlakásos intézményekben.→ kizárólag költségvetési korlátok

Ápolási modellek Az ápolásról alkotott ismeretek, tapasztalatok, elvek, gyakorlatok, ápolásról vallott nézetek és látásmódok összessége. Általános és alapvető értékeik: Holisztikus gondolkodásmód Humanizmus – a segítő szakmák alapvető feltétele Autonomia – egyénközpontúság Partnerség – ez megy a legnehezebben!

Ápolási modellek 2. Az önellátó képesség és az egyén függetlenségének helyreállítását célzó modellek: Virginia Henderson (1964.)‏ „Segíti az egészséges vagy beteg egyént egészségét megtartó vagy helyreállító (vagy békés halálra irányuló) mindazon tevékenységében, amelyet maga végezne, ha erejéből, tudásából akaratából erre telnék. Mindezt úgy végzi, hogy a beteg minél előbb ismét függetlenné válhasson”

Ápolási modellek 3. Dorothea Orem (1971.)‏ Az önellátó képesség hiányát emeli és fő célja, hogy segítse a beteget az önellátás elérésében. Az ápolási ellátás szerinte akkor szükséges, ha az egyén képtelen biológiai, pszichológiai, fejlődési vagy társadalmi szükségleteit mag kielégíteni. Az ápoló feladata az önnelátással kapcsolatos szükségletek kielégítésére való képtelenség okának megállapítása és azoknak a lépéseknek a megtétele, amelyek révén a beteg e szükségletek kielégítésére, azaz önellátásra képessé válik. Szükségletfelmérés – ellátás szervezés

2009. projekt Állami számvevőszék jelentése Finanszírozási kérdések Egészségügyi és szociális határterület betegeinek meghatározása A szociális és egészségügyi szakmai tevékenységek összehangolása, Optimális gondoskodás meghatározása a mediko-szociálisan dependenssé vált emberek számára

Polymorbiditás

FNO-HGCs

HGCs és egy nap költsége

Szociális otthoni és kórházi ápolási tevékenységek csoportosítása

Költségelemzések - költségelemenként

HGCs és egyes költségelemek, szociális otthon

Tevékenységek

Átlag HGCS értékek a vizsgálat során Megnevezés Kórház Szociális otthon Daganatok 51 27 Anyagcsere betegség 41 44 Dementia 37 29,5 Pszichiátriai kórképek 20 16,62 Organikus ideggyógyászati kórképek 40,2 35,9 Szív – érrendszeri kórképek 43,7 34,9 Légúti betegségek 39,75 Tápcsatorna betegségek 40,9 21 Kültakaró betegségei 38,5 Mozgásszervi betegségek 44,8 34,75

Perspektíva Geriátriai szemléletű idősellátás (nappali centrum ) Kövesse az ellátottat a finanszírozás Szakápolási feladatok finanszírozása Ágazatok közti együttműködés Képzési átjárhatóság 40

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET