Pedagógiai antropológia Reformpedagógiák

a hagyományos iskola bírálata 1900: Ellen Key - svéd tanítónő: A gyermek évszázada a nevelés csak a családban lehet hatékony a nevelési magatartás megváltoztatandó iskolareform Nietzsche, Spencer, Darwin, Owen, Malthus, Rousseau Művészetpedagógiai irányzatok a hagyományos iskola intellektualizmusának tagadása a gyermek alkotókészségét kell fejleszteni a két megismerési forma (tudomány, művészet) együttesen sajátítandó el rajzoktatási program irodalmi művek átélése és befogadása szabad fogalmazás zenei nevelés (belső harmónia és cselekvés) - pl. Carl Orff

New School ( az első iskolamodell) C. Reddie ezen a néven alakítja meg Angliában nevelőintézetét (1889) társadalmi elit oktatását szolgálja (8-18 év között) "vidéki nevelőotthon" tudatosan vállalja a sokoldalúságot (otthon-jelleg) nevelési módszer napirend önkormányzat tanár-diák kapcsolat esztétikai-művészeti szempontok tradíciók és a korszerűség egységének megteremtése önálló tanulói kísérletek szorgalmazása

Természettudományos alapozottságú koncepciók az elitképzés helyett a kisgyermek és kisiskolás nevelési lehetőségeivel foglalkozik Maria Montessori (1870 - 1952) Róma - Casa dei Bambini koncepcióját 1909-ben hirdeti meg nemzetközi tanfolyamok központ: Amszterdam rousseaui elv (hagyjuk a gyerekeket önállóan cselekedni) gyermeki aktivitás szabadság a szabadságot a közérdek határolja az elvek megvalósításához 2 feltétel kell tevékenységi tér tevékenységet irányító eszközök (bútor, tárgyak stb.) oktatás anyaga: tanszerek, eszközök érzékszervek külön-külön nevelése

Ovide Decroly (1871 - 1932) brüsszeli orvos, fogyatékos gyerekekkel foglalkozik Spencer evolúciós pszichológiája határozza meg a nézeteit az iskolának az élet által kell a növendéket felkészíteni azt életre az élet foglalata a természet érzékszervi tapasztalatok fontossága (közvetlen és közvetett megfigyelések) a gyermek "saját mértéke szerint" való oktatása a cél globalizációs módszer (teljes mondatok olvasása, szavakra, szótagokra bontása) percepció hangsúlyozása a gondolkodási műveletek helyett a rendszerezés majd később és önállóan fog bekövetkezni nevelő játékok bevezetése

2. szakasz a gyermek önállóságának hirdetése, a gyermeki egyéniség tiszteletének a hagyományos iskola szerkezetének lebontása után: a közösségi életforma igényének kialakítása jelenik meg törekvés a mozgalommá válásra

Waldorf-pedagógia Rudolf Steiner-iskolák (okkult világfelfogás + antropozófia) 1919-től jönnek létre teljes mértékben független az állami iskolaügytől antropológiai alapok: az ember létezése nem fogalmazható meg materialista eszközökkel az ember lényege 4 rétegű fizikai éteri (élet) asztrál (érző) én (Én test) a nevelés művészet a gyerek fejlődése megismétli az emberiség fejlődését tananyag a kultúrfokok szerint szerveződik serdülőkorig az érzelmi élet fejlesztése a cél

- 12 évfolyamos egységes iskola - nincs értelmi képesség szerinti differenciálás - az egyedi vonások kibontakoztatása a cél - nincs állami érettségi (cél: az állami érettségire való felkészülés) - óvoda és gyógypedagógiai intézmény is kapcsolódhat hozzá - irányítója: hetenkénti tanári konferencia - epochális oktatás(tömbösítés) - nincs buktatás - két idegen nyelv oktatása kötelező - művészeti nevelés fontos - táncos mozdulatművészet (euritmia) fontos - munkára nevelés

Amerikai törekvések (a planok) Julius L. Meriam Dewey elveit követve az iskolastruktúrát bontja tovább tevékenységformák: megfigyelés, játék, beszélgetés, kézimunka iskolai foglalkozás 4 x 90 perc Dewey-pragmatista iskolája + Montessori elvei Dalton-plan koedukált iskola zárt osztályszerkezet felbontása szakkabinett-rendszer önálló munkavégzés, programozott jellegű oktatás Winnetka-plan tudásszint mérése tesztekkel történik a tanár vezető szerepe megszűnik

Jena-plan a reformpedagógia (egyik) szintézise Peter Petersen ( 1884 - 1952) - nevelő játékok - gyereki érdeklődési körök - iskolaközösség szerepe - Waldorf-pedagógia (pl. epochális oktatás) - Kilpatrick projekt-módszer - munkaiskola - művészetpedagógiai módszerek - amerikai plan-iskolák eredményeinek szintézise egyén és közösség viszonyának figyelembe vétele a pedagógiát az iskolai élet rendje, a tartalma alakítja ki az iskola a gyermeki élet színtere megszüntette az évfolyamosztályt (3 éves korcsoportok) bukás ismeretlen "ritmikus hetirend" alaptevékenységei: beszélgetés, játék, munka, ünnep kiscsoport epochális oktatás beszélgetőkör tanfolyamok (nívótanfolyam)

Állampolgári nevelés szociálpedagógiai koncepciók által kerül előtérbe (1920) hogyan tegyék a fiatal generációkat társadalmilag érdekeltté az állam szervezetének elfogadtatása német és amerikai változatok Munkaiskola a tanulói passzivitás elleni mozgalom eredménye a tanuló ill. a közössége legyen a középpont és ne a tanár a munka erre az alkalmas fizikai munka szabad szellemi munkavégzés kezdetben a gépies munkavégzéseket emelik be (németek)

Celestin Freinet (1869 - 1966) munkaiskola (Montaigne, Pestalozzi, Rousseau) az iskola és az élet közötti fal lebontása szabad foglalkozások (pl. nyomda) levelezés technikája (HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA) eszperantó Saint Paul - Vance pedagógiájának jellemzői: kísérletező tapogatózás szabad önkifejezés tartalmas közösségi élet A. Sz. Makarenko (1888 - 1939) fiatalkorú bűnözők kommunája gyakorlati pedagógiai munka moralitás = szocialitás "közösség diktatúrája" katonai fegyelem